Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

2 SZERDA, 1973. ÁPRILIS 18. Bér és hatékonyság / A munka elismerése és élhetett volna elmaradott A fizetések rendezése hatékonysága között mindig mezőgazdasági háttérrel. A után azt mondta az egyik is volt összefüggés, s lesz ez- gépesített és termelési ered- szegedi gyár főmérnöke, után is. Emlékszenek a köz- ményekben is előrehaladd hogy ezentúl még jobb terismert és sokszor emlegetett nagyüzemi gazdaságok dolgo- melési eredményekre számiszójátékra: a gyárban fizet- zóinak életszínvonala, jőve- tanak. Hogyan? Igen egyszegetnek. mi dolgozgatunk. delme megközelítette. sőt rű a magyarázat, és az alapIlyen körülmények között sok helyütt meg is haladta állásban várható változás. S képtelenség szerephez juttat- az ipari munkásság átlagos vissza is térhetünk a cikk ni a termelésben nélkülözhe- jövedelmét. elején emlegetett példákra, tetlen fegyelmet és gazdái- Amíg azonban ez a vál- Fizetgetnek, dolgozgatunk — kodási biztonságot. A vezető tozás végbement, ellentmon- mondták korábban. De most — művezetőtől a gyárigazga- dást szülő állapot alakult kl fizetnek, tehát nem dolgoztólg — nem érzi azt az er- a gyáriparban: az anyagi ér- gatás az ellenpár, hanem a kölcsi alapot. amelyre tá- dekeltség háttérbe szorult dolgozás. Nem mert szólni a maszkodva jogosult lenne a Az adatok és tények világo- művezető, mert hogyan is munkamorál, a fegyelmezett san bizonyították, hogy az volt? — azért a pénzért, munkavégzés határozott állami iparban dolgozó Most követelhet is. ezért a megkövetelésére. Gyakran munkások jövedelme áz pénzért. Elmozdultunk tehát panaszkodtak — elsősorban utóbbi években nem emel- egy merev állapotból, amikor a termelést közvetlenül irá- kedett úgy, mint más réte- a kölcsönhatás negatív előnyítók, a művezetők —, geké. Ezt ismerve és látva, Jelű morált okozott. A bérek hogy nem mernek követelni, határozott úgy a párt Köz- emelése feltétlenül visszahat nem mernek szólni a reni- ponti Bizottsága, hogy most a hatékonyság javulására, tenskedő. fegyelmezetlen az állami iparban dolgozó amely később további kedveembereknek, mert legalább munkások fizetését kell ző helyzetet teremthet a válkét dolgot azonnal a fejük- érezhetően felemelni. Mégis MtMk eredményeiben S hoz vagnak viszonzásképpen: történt a rendezés március ezért a fizetésért? — vagy: elsején. A szegedi és a ha nem tetszik, foeom a /-..„„„„;j „„_ . ... , munkakönyvemet és itt sem Csongrád megyei állam, ipar vagyok. Előfordult olyan vá- f állami kivitelező építő- ^ folyamatosan növekvő lasz is. amikor a művezetőt ipar munkásainak és műve- életszínvonal biztosítására, „ugratták": mit beszél maga, zetőinek a havi átlagos kéremintnmriég annylt Sem lete * rendelkezéseknek 01 így, ilyen légkörben va- ^fí6?" nÖVekedett lóban nehéz normális mun- rülbeIŰI 52 ezer munkást kamenetet biztosítani, s en- érintett a béremelés. A vélnek egyenes következménye lalatok Igen helyesen ekkor a termelési produktumok el- osztották ki a saját forrásamaradása, amely károsan folytathatjuk: a vállalati eredmények adnak garanciát az állandó és magasabb szinGazdagh István hat az egész népgazdaság fejlődésére, a nemzeti vagyon gyarapodására. A kettő között viszont szoros összefüggést találunk. Ha többet fizetnek, magasabb teljesítmény várható, feltételezhető a termelés hatékonyságának a növekedése is. A nagyobb és kedvezőbb eredmény pedig feltétele a magasabb jövedelmeknek, mivel az elosztási oldalra több érték kerülhet Következtetés: v&lkból rendelkezésre álló pénzösszegeket Is. s így nem ritkaság a 10—15—20 százalékos fizetésemelés sem a szakmunkások táborában. Maradjunk még egy kicsit a munka és a fizetés összefüggéseinél, s szövögessük gondolatainkat a társadalmi élet leglényegesebb vonatkozásaiban is. A bérrendezés egyik célja nyilvánvalóan az volt hogy a szocialista társadalom vezető osztályának anyagi elismerése állandó lamikor, valamelyik oldalnak .. , . , I ,,._.. ... , „ ,. , novekedest mutasson, javítváltoztatni kell vtselkedesén. , . ... .. . , Mikor és hogyan? Ha csak a dolog mechanikus oldalát vizsgáljuk, nem is nehéz megoldást találni. Korszerűbb technika és technológia beszerzése könnyen segíthet a kedvezőtlen szituáció feloldásában. De ez esetben is korlátokba ütközünk. hiszen a korszerű gépeket nem adják ingyen, azok vételárát elő kell teremteni. S hogyan lehet beruházási célra pénzösszeghez jutni. Három forrás közismert: többet termelünk és a többlet értékét felhasználjuk plusz vásárlásokra, vagy elspórolunk a megszokott mindennapi kiadásainkból, és úgy jutunk tartalékpénzhez, esetleg kölcsön kérünk, amit természetesen valamikor vissza kell fizetni. Az első variáció a legjobb, a második a legroszszabb, a harmadik lehet jó is, lehet rossz is. A második márcsak azért sem követhető út. mert az elért életszínvonalat csökkentené. Mi igen helyesen az első variációt követtük, amelynek érdekében változtattunk gazdaságirányításunk korábbi rendszerén, gyakorlatán. A meglevő gazdasági potenciál jobb kihasználása es produkciója, ha nem is ugrásszerűen, de megfontolt lépésekkel kimozdult a stagnálásból. A nemzetgazdaság két ága, az ipar és a mezőgazdaság színvonala megközelítette egymást. A már korábban és erőteljesen fejlesztett ipar nem is sokáig va a munkásosztály életszínvonalát. Az anyagi oldal azonban csak az egyik érzékelhető pont, ezen túl az osztály helyének, a szocialista társadalomban elfoglalt szerepének természetes velejárója is. A munkást nemcsak a pénzzel kell „helyére tenni", hanem a társadalomban elfoglalt szerepkörének elismerésével is. A kettő együttes érvényesülése fordítható nem zárJa W e®rmó*t- nem mond ellent Felmérés a JATE-n Egyetemisták időbeosztása Alig találunk olyan egye- melybe egy héten át 15 perces temi hallgatót, aki ne pa- időközökkel vezeti be egész naszkodna állandó időhiány- napi foglalatosságát Közüra A panasz jogósságát lük 350-nel a kérdezőbiztoazonban nagyon nehéz reá- sok személyesen is elbeszéllisan megítélni, mivel az getnek, s ennek alapján úgyegyetemi előadások látogatá- nevezett interjúlapokat tölsa nem kötelező, a gyakor- tenek ki. A két kérdőív lati foglalkozásokon is meg- együttesen választ ad arra a engedett két-három hiány- kérdésre, hogy az egyetemiszás, s nem tudni azt sem, ták mennyi időt fordítanak hogy például egy-egy szemi- tanulásra, mennyit egyéb náriumi dolgozat elkészítése, szükségleteikre, s a fennmavagy a kötelező olvasmányok radó szabad időt milyen jegyzetelése valójában meny- arányban töltik tétlen sem•Évvégigondok Ilyenkor, év végéhez köze- nélkül olcsón, az osztály ségeket a diákok mégiscsak ledve. néha nem azért kell egyik tagja is elkészítheti, a szüleik zsebéből fizetik. De harcolnia gyermekével a Bizony nem volt könnyű az sem árt ilyenkor, ha az szülőnek, hogy rendszeresen munka ez az „egyszerű tab- osztály szülői munkaközösés folyamatosan dolgozzék lóért folyó küzdelem". A ség vezetősége is segít a taaz érettségi sikere érdeké- szegedi diákok is nehezen nulóknak — a felnőttek bölcs ben, hanem gyakran olyan engedtek a „hagyományok- tapasztalatával. Ez annál is anyagi jellegű problémák is ból". Nehezítette a megöl- inkább indokolt, mert a banelőkerülnek, melyek ugyan- dást, hogy titokban az isko- kett dolgaiba az osztályfőcsak nehéz helyzet elé állít- Iák között is folyt a ver- nököknek már elvileg nem ják a családot. Mert az év seny, hogy kinek a tablója nagyon illik a kelleténél vége bizony ilyen kérdések- lesz a szebb. (Sokszor a leg- többször beleszólni, kel is együttjár. Készül a giccsesebb.) Nem sajnáltak S végül: beszéljünk a baltabló: pénzbe kerül. Szer- ebben a vetélkedésben az lagási öltözködésről. Altalávezik a bankettet: fizetni osztályok tanulói semmiféle ban itt is az szokot történni, kell. Jön a ballagás: kinőt- pénzt, időt. fáradtságot, szü- hogy az egyik kislány kijetük a régi ruhát, újat vá- lői ellentmondást. áldozat- lenti „csináltassunk ballarunk helyette. Sajnos, majd- vállalást. Mert minden osz- gásra fekete kosztümöt". S a nem minden osztályban akad tály azzal kezdte: mit szól- többi szerencsétlen — érezolyan gyerek, aki felelőtle- nak a többi iskolák, ha ne- ve bár, hogy otthon ' nem nül, meggondolás nélkül künk csak ilyen „egyszerű" bírja ezt a megterhelést a olyan dolgokat akar az osz- lesz a tablónk? (A külsősé- család —, beleegyezik, mert tálytársaira ráerőltetni, ami gért folyt a harc. mert a leg- nem mer ellentmondani. Pe— enyhén szólva — túlzás, több osztálynak már arra se dig a ballagáson mindenféle amit senki sem kér, és ami- igen volt később gondja, új kosztöm varratása nélkül nek semmi értelme nincs. hogy a tablót a kirakatból nagyon stílusos az egvenDe vegyük csak sorjába a hazavigyék az iskolába, blúz. ha pedig ezt a kislány dolgokat. Akik lapunkat ol- Szerencsére a fővárosiak kinőtte. megteszi helyette vassák, biztosan emlékeznek példája, és a pedagógusok egy fehér blúz is. Ezt ha éprá. hogy többször Is „riadót értelemre ható meggyőzése, pen venni kell. nem olyan fújtunk" a drága, és a drá- s nem kevésbé a szülők se- vészes. Erre egy leánynak gán-giccses érettségi tablók gítsége nem maradt hatás- később is szüksége van, teellen. A fővárosi iskolák tab- talan. Ma már egyre több hát nem megy kárba lóit állítottuk fiataljaink elé egyszerű de szép. ízléses ki- Befejezésül, mqst az iskoDéldaképül, azokat a tabló- vitelű tabló kerül a kira- lai év vége táján mi ázt jakat, ahol lokomotív, űrha- katokba s nem szégyenlik a vasoljuk: a józan mértéktgrjó, lepke és különböző tái- diákok, „hogy a miénk csak tás legyen minden anyagi képek helyett egvszerű fehér ilyen egyszerű". A szülők kérdésben a jelszó. Minden lapon szép aláírással van pedig őrülnek, mert komoly szülő — de a diák ls —. eevütt az osztálv s tervét összeget takarítottak meg. gondoljon arra. hogy nem JSFÍT i^srss ssrs&sr.'jftz ilyen hangok: „Egyszer van soksnál különösen a többérettségi bankett az ember evermekes családoknál eonéletében legyen hát olyan. ^ Sn megofdhataüan problémát jelenthet. Kellő felírását, kétséges kiadás I nyí időt vesz igénybe. mittevéssel, illetve hasznos Ezt a kérdést igyekszik szórakozással, tisztázni a Felsőoktatási Pe- A József Attila Tudománydagógiai Kutatóközpont egy egyetem hallgatói körében reprezentatív felmérés se- végzett felmérés eredményeigítségével, mely jelenlegi fo- bői természetesen az ország lyik a szegedi József Attila többi egyetemistájának elfog. Tudományegyetemen. A vizs- laltságára ls következtetni gálatot két különböző kérdő- lehet. így hamarosan kideivvel végzik el. SOO, találom- rül, hogy igazuk van-e azokra kiválasztott hallgató — nak, akik az egyetemi hallaz egyetemisták egynegyede tók túlterheltségéről beszél— tevékenységnaplót kap, nek. emlegessük." (Ezt tette né- tapintattal legyen szó tehát ^ *^rosi iskola is a évT végén az anyagi kérdébarigh-Ubb MIM. sekről álljuk útját' minden Gellért Szállót választva. idkltl költekezésnek Valóban, azóta emlegetik követelőZ^nek L^venek őket. mint rossz példát.) E eb^n a kérésben f^ülők kérdésnél először azt kell ^Xközőssge^ezetőí de keStndezteUaTaérettségnr 6 tantestületek is határozottak és következetesek. Az érettségi értékét különben sem csak a tabló vagy „ , , ,. . a fényes bankett mutatia —, a bankettről - mert anya- hanerí, az a 8zellemi érték; melyet az iskolából a tanuután nem kötelező. (Tu-dok olyan osztályról, melyet a tanári kar beszélt le gilag gyengén álltak a szüleik.) Ha pedig rendeznek. az ^ maguk. ?ilwtmereteZZék aZtTmér" kai visznek, és a gv-akorlatban alkalmaznak. nek azért tanulóink igényesek, ne olyan „késdobálóféle" helyet válasszanak maguknak a bankett helyéül. De soha ne felejtsék el. hogy egy bankett sikere nemcsak a jól megválasztott helyen múlik, hanem azon a hangulaton. baráti légkörön is, melyet ott az összejövetelen saját maguk kialakítanak. Szeretném, ha a vendéglátó iparunk is külön megkülönböztetéssel kezelné a bankettet rendező tanulók ügyét, s olyan értelemben segítségükre lenne, hogy a diákok olcsóbbért is elfogadható szolgáltatást kaoianak. (Erre Szeged életéből igen sok jó példával tudnék szolgálni.) Ne felejtsék el, hogy a költBánfalvi József Uj üzem Newa Hutában A Nowa Huta-i Lenin kohóműben gyors ütemben haladnak a szilíciumacéllemezgyártó üzem építési munkálatai. Az üzem gépeit és berendezéseit egy francia konszern szállítja hitelegyezmény keretében. Imre Lászlói Két ér nyolc hónap A kéglihez legközelebbi köpködőben Időzött az apám, a szomszédok jöttek mondani anyámnak, menjen ha pénzt akar látni, maga helyett most is engem küldött El ls mentem, szövegelek ott az apámnak, jöjjön, siessen, kihűl a vacsora, az meg csak küld el, tudni se akar rólam, közben a farzseb bői szedi elő a bukszát, fizet ennek is, annak is, mint akinek teljesen elment az esze. Gondoltam egyet, ha szép szóval nem megy, majd viszek én haza pénzt másképp. Amikor nem figyelt rám, odanyúltam a farzsebhez, kikaptam belőle a rossz bőrtárcát és uzsgyi, amennyire csak bírtam, húzni kezdtem a csíkot a vizsgálatiban, azt vallotta, nem ls ismer, de a házból, ahol lakott, rámvallottak többen i6, mert volt olyan hét, amikor kétszer, háromszor is ott voltam nála, én aztán nem is tagadtam, belefáradtam. ez az igazság, ha csak rámnéztek is, összecsuklottam, mindig a muteromat. láttam magam előtt, a sírástól vörös arcát, látod, ilyen nagyfiad vagyok én neked, szégyent hoztam rád, pedig elég a magad baja úgyis. Hallottam később, hogy apámat kényszereivonóra vitték, a kissrácok állami intézetbe kerültek, úgy kellett kitépni őket az anyám kezéből, utána injekciókat kapott, itt volt nálam beszélőn, hát alig ismertem rá, annyili Bírt nagyon rühelltem, főleg amikor egyszerűen hazazavart, pirult a pofám helyette is a kollégái előtt, persze, hogy elkotródtam, haza se mentem estig, csináltuk a cirkuszt a galerival a téren, mire hazamentem, ott húzta a lóbőrt az ágyon, felöltözve, mint rendesen, ahogy ilyenkor — egyre sűrűbben — szokása volt. Kérlek 6zépen, a végén már odáig süllyedtünk, hogy anyám egyszerűen nem tudott főzni, még egy üres paprikáskrumplit sem, a kicsik óbégattak az éhségtől, ha egy zokni kellett, azt se tudtuk megvenni, ha jött a gázszámlás, tőlünk ugyan egy vasat se látott, amíg anyám szegény nem hajtotta föl a dohányt valahonnét Bevitte a gyűrűjét, a nyakláncát, az óráját a zaciba, aztán, hogy nem volt már mit bevinni, elkezdett kölcsönt kéregetni, rokonoktól, ismerősöktől, a házban a szomszédoktól, cukorra. tejre, krumplira. Másfél év se telt el és mi úgy lerobbantunk, hogy az nem igaz. És egyszer egy e6tén, olyasmi történt, ami betette az ajtót az egész életünkre. hazafelé. Az apám részegségében ordítani kez- ra megöregedett, nem baj Anyu, mondtam neki dett: tolvai! fog iák mee! kiraboltak! utána! Az majd kiszabadulok és akkor kihozzuk a kis krapekokat is, mert állásba megyek és nem fogok piálni soha. Érted? Soha! Kés itt elhallgatott, aznap nem is beszéltek többet, Kapelláró pedig tudta, hogy akárhová veti az élet, mindig emlékezni fog rá, mert igaz ugyan, hogy otthon, a téren a srácok mindig előjönnek valami sztorival, de ez más, mint amiket ott hallott, akármilyen szomorú is, van benne valami elmondhatatlanul szép, már ami ennek a srácnak a gondolatait illeti, és az egész életét a hülye, lehervadt apjával, a zaciba szaladgáló muterjával, meg a kisöccseivel, akik nyilván mást se csinálnak, mint naphosszat várják a mamájukat abban az intézetben, és egyszer el is megy értük a mamájuk és együtt lesznek megint, szoba-konyhás boldogságban, ami, ha egyáltalán létezik ilyesmi, az olyan emberek boldogsága, akik megtalálták egymást. (Folytatjuk.) dett; tolvaj! fogják meg! kiraboltak! utána utcán, a sötétben elébem álltak hárman is. Amit én ott kaptam! Mire apám odaért, már fölállni se bírtam a két lábomra, azt se tudom, hogy kerültem haza. Én aztán jól kihúztam a gyufát De nem emiatt kerültem sittre. Elhatároztam, valamiképpen megpróbálok segíteni anyámon és úgy intézem a dolgot, mintha az öreg adná a dohányt, így nem fog gyanút Hallottam srácokról, autókat rámoltak ki, menő külföldiek kocsijait, gondoltam, megpróbálkozom ezzel. Egy ideig ment is a bolt, Budára jártam át, bagóért elcsencseltem a szerzeményt Pista bácsinál, ez egy reszketős lábú, idős ürge, azóta biztosan kinyiffant már a börtönben, a külső Józsefvárosban lakott, hozzá vittem a szajrét, táskarádiót, autótakarókat, volt közte báránybőr i6, külföldi cigit, mikor mit. Egyszer is megyek, hát Pista bácsi helyett egy nyomozó van ott, mit hoztál kisöreg? — kérdezte — és jó erősen megfogta a karomat, amikor el akartam spurizni. Nem volt mese, oda kellett neki adni az egész cuccot, úgy, ahogy volt, a Pista bácsival egyszer találkoztam