Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

VASÁRNAP, 1973. ÁPRILIS IS. Kiadós reggeli — magas haszonnal A Csongrád megyei Állami zel szemben a reggeli, tuk ellenére. KövetkezésképKereskedelmi Felügyelőség ugyancsak tíz személyre szá- pen ez a reggeliztetés! mód ellenőrzést tartott szállodák- molva — tea citrommal, — vagy inkább a 10 forintos ban annak érdekében, hogy dzsem, vaj. csemegeszalámi áremelés? — kifogásolható, megkapják-e szolgáltatás- — 300 forint. Hiszen az a vendég, aki ezt ként a vendégek mindazt hi- Mindebből az tűnik ld, a kalóriamennyiséget elfoánytalanul, és kellő színvo- hogy a főétkezésnél fogyasz- gyasztja, az napi kalórianalon. amelyért fizetnek, a tott ételek nyersanyagértéke szükségletének több mint 50 szállók osztályba sorolása sem több, mint a kötelező százalékát ves2i magához szerint. Vizsgálódtak az AKF reggelié, annak ellenére, reggeliben, akarva, akaratlaellenórei a Hungária Szálló- hogy a példa kedvéért meg- mii. da és Étterem Vállalatnál, lehetősen magas nyersanyag- A Csongrád megyei Allailletve a B osztályú Tisza értékű ételt állítottak össze mi Kereskedelmi FelügyelőSzálló első osztályú éttermé- az ellenőrök. Az A/II. beso- ség egyébként véleményt ben, valamint az A'II. beso- rolású Royal Szállodában a mondott a kötelező reggelirolású Royal Szállodában is. 30 forintos kötelező reggeli- ről. Annak bevezetését jogA többi között vizsgálták: a adagok — tea vagy kakaó, ellenesnek minősítette. A szállodák vendégei számára vaj. dzsem. méz. 1 deciliter Kereskedelmi Altalános Üzkötelezővé tett reggelivel jonice. briós, zsemle, sza- leti Szabály ugyanis tntja az nem törekszik-e a vállalat lámi vagy tojásrántotta son- árukapcsolást A Hungária túlzott gazdaságosságra? Ér- kával stb. — kalóriaértéke Szálloda és Étterem Válláré a feltevésre az adott általában 1300—1500 kőzött lat kötelező reggelije viokot. hogy a vállalat mind- mozog. szont tipikusan árukapcsolás két szállodájában ez év ja- A szólásmondás atzt tartja. Az a külszolgálatos vendég, nuár 2-tól 30 forintra emel- hogy legegészségesebb az aki a két szegedi szálloda te a kötelező reggeli árát. emberi szervezet számára a valamelyikében kap szobát, amelyért korábban 20 forin- bőséges reggeli, délben vi- a kötelező reggelivel lényetot kértek. szont a nem kiadós ebéd. gesen hátrányosabb helvzetAz ellenőrök abból indul- ami legyen inkább szerény, be kerül, mint az. aki olyan tak ki. , hogy összevetették míg a vacsora a lehető leg- szállodában nyittat szobát, tíz adag fő étkezésű étel könnyebb. Ha viszont flgye- ahol ilyen ráerőszakolás árát, nyersanyagértékét, tíz lembe vesszük azt a körül- nincs. Az utóbbiak maguk komplett reggelijével. Tíz ményt. miszerint egy köze- gondoskodnak reggelijükről, adag párizsi sertésszelet! pes nehéz munkát végző em- míg az előbbiek oda fizetik rizskörettel. húsleves házi ber napi kalóriaszükséglete napidíjakat a bőséges reggegyúrt tésztametélttel 247 fo- 2500. akkor különösebb túl- fiért rint 68 fillér. Ugyanennyi zás nélkül állíthatjuk, hogy <- a-a V adag borsóleves, rántott ser- a Hungária Szálloda és Étte- nak „InV^T —— - — ~ sük másnap reg^^a kötele^ ző reggeli elfogyasztására. Három tükörben Valamennyi kollégium rajzó — De igen. Ha nem is pon- — Nem sajnálja az utolsó méhkas az iskolai szünetek tosan ezt. Bármilyen furcsán évet? előtt. Izgalom, ragyogó ar- hangzik, az ország legtávo- — De igen. Nem. Hát ez cok, ruhapróbák a lányoknál, labbi vidékein is él valami bonyolult. Az az igázság, az utolsó kártyacsata, iszo- különös varázsa, van értéke, hogy a sok szép, meg jó, amit nyű rendetlenség a fiúknál, tekintélye e szónak: Szeged? gimnazista koromban hallotHazamegyünk! — ennek az Ez úgy... benne van a köz- tam az itteni diákéletről, egyetlen szónak ilyenkor tudatban, hogy ilyen szépen mind igaznak bizonyult. Amiannyiféle jelentése van, hogy fejezzem ki magam. A többi ről viszont az itt végzettek meg sem kísérlik sorbaszed- egyetemi vár06 kénytelen ezt nem beszélnek, mert visszani. nélkülözni. kerülve falujukba, vagy váNapok múlnak, netán he- ~ Mégis, nem lehet, hogy rosukba. a távolság, az idő tek, a vonatok lépcsőjéről elfogult? csak a szép emiekeket hagysimább-teltebb-ragyogóbb ar- — Nem. Mert utálom pél- Ja meg: annyi az elfoglaltcú diákokat húznak maguk dául azt a rengeteg port az sagunk, hogy nem tudunk élután az elképesztő nagyságú- Április 4. útján, azt is, hogy a varos adta kulturálódási ra dagadt csomagok. A kol- örökké feltúrják az utcákat, alkalmakkal. Kizarólag a valégiumokban most van iga- és minden évben izgulhat az sárnapi koncertekre tudok zán feje tetejére állított vi- ember, vajon elkészülnek-e elmenni, pedig itt a színház lág. barátnői puszik és baráti a szabadtéri idejére. De mi k,tűno operaelőadásokkalI. Es hátbavágások csattannak az ez ahhoz képest, hogy van emberek is... az alfóldiáttekinthetetlen örömzsivaj- egy újszegedi sétány, egy ek "yílt szívűek és mozgekoban. Visszajöttünk! — ennek Sárkány, a Dóm, Stefánia, "yabb gondolkodásúak. Tuaz egy szónak Uyenkor any- Alsó- meg FeUovároe azaz Pom' -,hogy _,nem jp_?gy álta" nyiféle jelentése varr ho| ££ ^any tÍ^éta^' ^^ * * ** ^ meg sem kísérlik sorbaszed- „ ' * nk tízemeletesektől, a Tiszáról Mit jelent nekik ez a vá- nem * heszélve, és a körros? Mi hozza ide több száz nyezo „pusztáról"^; kilométerről is a tanulnivátaltam. tésborda sült burgonyával rem Vállalat pedig 290 forint 93 fillér. Ez- IiztetT vendégeit; Szeged a haza 1913/15 NAGY Géza: A francia irodái- Díszdoktorrá avatták Oparin mi szemináriumok és az egye- akadémikust. Magyar Hírlap, temi reform. Fc!sóokt»tá*l Szem- Magyar Nemzet, Népszabadság, le, március. [Tapasztalatok a Népszava, ápr. 13. [A tudománytudományegyetemen.} egyetemen.) lUDVEGl, Jenő: Cooperating fPÜNKÖSTT ArpádJ: Nemzet, with UNESCO. — To develop an közi támogatással biologustudósinternational biological research képzés szegeden. — UNDP-szercentre. Hungárián Revlew, már- ződés a Biológiai Kutató Közcius. [A biológiai kutató köz- pont fejlesztésére. Népszabadság, pontról. Fényképekkel-J ápr. 13. SZALONTAY Mihály: Színházi BUJACEV Ernő: A Szegedi Ruhagyárban alkalmazott varró- A dal klsautomaták. Ruhaipar, est<*- — Szegeden: A makrancos március. (Fényképekkel.J hölgy. Népszava, ápr. 13. [KrlICSANYI Lászió] Cs. L.: A tika a shakespeare-vígjáték elóTravtata es a Fidelio Szekszár- adásáról.] don. Tolna megyei Népújság, márc. 37. [Kritika • színház Jói kifogta. — Közszemlén a Verdi-előadásáról is.] ao idlóe harcsa. Népszava, ápr. Munkás-színész találkozó a sze- 13. [Óriás harcsát fogott Korom geúi kábelgyárban. Kábel, márc. t». [Fényképpel.} LIPPAI Jánosné: A szegedi rejtvénykedvelők klubjában. Népművelés, április. [Fényképpel.] ROHONYI látván: Sport. — Főleg a foci. — A fúzió gondolata teret hódit. — A „felvégen" meg az „alvégen". Magyarorszag, apr. 1. [A sZEOL-ról ls.] ANTAL Anikó: Az Iskolateremtő sebész. Magyar Hírlap, apr. J. [Dr. Petri Gábor egyetemi tanárról.] Vadvízország újjászületik. Dolgozók Lapja (Tatabánya), Fejét' megyei Hírlap, ápr. 6. Magyar Nemzet, Spr. 7. (A Fehér-tót rezervátum fejlesztéséről.] RÓNAY György: „Csak mindig mások ..." Elet és Irodalom, áijr. 7. [Megemlékezés Juhász Gyula születésének 90. évfordulóján.] Szegedi munkaruhagyártás) módszerek a KGST-országokban. — Hatvan helyett harmincöt perc égy öltöny készítésére. Dunántúli Napló, ápr, I. t.ANG István: Biológia Magyarországon napjainkban. Népszava, apr. 8. (A biológiai kutató központról is.] TÓTH Béla: Narancs „szüret" Szeneden. Népújság (Eger), ápr. 8. 'Fénykép az egyetemi botanikus kertből.) Jancsó-emlékérvm. Magyar Hírlap, ápr. II. [Dr. Ivánovics György orvosprofesszor nyerte eL) KELEMEN Gíbor: Textilipari 'fw-st-n'-ié Cso-tf-á — - r -c:, '-r. ti. [PST.7 Gib-r PáU P. C...T.: A távldti ku'.atá-l terv ézvlk főlránva. — A/ életlolyamstok me••Kunl;'u:«sa. . '— B • élgetés S-raub F. Brúnó akadémikussal. Népszabadság, ápr. II. (A biológiai kutató központról ls.) , UJNESCOrKtgitséggel épül a •szegedi biológiai központ. Magyar Hírlap, ápr. K Antal, a Kossuth Halászati Szövetkezet tagja.] mert korán utaznak? Becsomagolnak nekik az útra hfdegreggelit? Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ezt is megvizsgálta és megállapította, hogy a vendég kérésére a számlát este kiállították, amelyen felszámolták a reggelit is. A vendég reggel 6 órakor elment a szállóból, és minthogy külön nem kérte, reggelit nem csomagolta^ részére, noha azt kifizettették vele. A reggeli zésre kötelező szállodák vendégei többnyire és legtöbbször állami alkalmazottak. ügyintézésre, tanácskozásra utazó dolgozók. Következésképpen a kiszolgálással elért szállodai árbevétel egyúttal állami kiadás is. A B osztályú Tisza Szálóban például a tea haszonkulcsa 300 százalék. Reggelire kötelezni talán nem kellene a hazai vendé get, [ l r. gyókat? Miért nem riaszt a távolság? Hiszen lakóhelyükhöz közelebbi városokban is diákok lehetnének. Miért ragyog fel az ötvenéves dunántúli tanárnő arca, amikor meghallja: Szeged? A város szívében Az igazi Es az emberek. Érdekes dolog ez az emberekkel. A távoli vidékekről érkező diákok érzékenyek a különbségekre, s úgy tűnik. „bennünket" részesítenek előnyben. Azonban önbecsülésünk hirtelen növekedését megelőzendő: ez a vélemény „az emberekről" réMost már kényszerít ' a kíváncsiság: a többiek is hasonlóan látnak? Sándorne Molnár Györgyi harmadéves Néw év ntvan nmrv ^Jt' K^foH^H^Ó " * •»•«<« diákévekről al — Negy év olyan nagy szakos. Keszthelyt Utolsó ^^ i6 Véieménvnek. Men idő... Már nem is tudom, éve ez, jövőre már Zalavámiért választottam Szegedet. — *—• ^ R6berl a Akkoriban pedig Debrecen tetszett legjobban, valahogy Ne^S volt ÍŐ - gímnóriünl elsős" diákjaim"' tetszett legjobban, valahogy koppannak a szavak. És tólfgT^ia^S^rKa" mégis az került a papírra: ugyan miért? - ágaskodik SSTVrSrnvé" József Attila Tudomány- bennem a kérdés, és látom í^ HJ^J? egyetem - néz fel még most magam előtt a tavaszi város ^Jtt is kicsit csodálkozó mosoly- képeit, a múzeum előtti £ utori^k^ftS^^ lyal Frank Gábor. Negyed- „oázist", az Ady téri sür- f f^^^ éves, német-történelem sza- gést, a labda útját a Oá- ,."a kos. Kőszegen érettségizett, bán", a menzák környéki T^3,^ « ' a hegyek tövében, „most jön forgatagot, a Béke-tanszék s°k SJ*£ majd a pusztaszapulás" - füstjét, meg a többi „szín- ^^/engeteg a hozzá hagondolom ijedten. - Az or- helyet". Ugyan mi nem jó? fS^J1, rtiákotói Hlnn " "keág1 valúrhénnyi városát be- — Jaj, hát nem most, ha- mí~! Tlfu ^L - -®e jártam. Már Debrecen sem nem amikor idekerültem — T„ ® L „IZ , versenyezhet Szegeddel. Ez nevet, aztán följajdul, a „fod- "T^ Ji. l az igazi diákváros, és hiszem, rasznőnek" — szobatársának "f*?1 neK* ezt a los tutnem azért, mert éppen itt — nincs még nagy gyakor- ~~ tanulok. Hogy akkor miért? lata. — Tudniillik, albérlet- « úgy látszik, diákjai JcöNehéz ezt szavakkal megfog- be, ennek örömeit pedig nem zött tényleg népszerű ez a ni, nehéz a rengeteg külön- könnyű elviselni. Egyébként város. Még akkor is, ha ninféle intenzitású érzelemről Pécsre jelentkeztem, onnan . , . beszélni. Azt hiszem, leg- Nyíregyházára, aztán Szeged- csenek emlekszepito evek ^ erősebb bennem egy külön- re „irányítottak". Ennek a távolságok; akkor is, ha az leges szellemi légkör érzete, véletlennek most már sok- Iskolaévek bajjal-gonddal Ha nem is tudatosul napon- mindent köszönhetek. A fér- járnak akkor is ha örökké ta, de állandóan él az ember- jem ugyanarról a vidékről , ... . .„" ben: mindennapjait tudósok- való, de itt találkoztunk. Az teuurjaK ulcakal ' sza" nak, szellemi alkotóműhelyé- első félév után kollégista let- idó nincs, nyugalom nek elérhető közelségében tem — megszerettem ezt a mégis van — így együtt, ettöltheti. Biztos vagyok ben- társaságot Szegeden az a tői a sok mindentől országne, hogy ezt nem érezném legjobb, hogy minden együtt . ..,„ „ például Budapesten. van. a varos szívében Mis- 6zerte kulonos varazsa van a — És persze nem érezhette kolcon, Debrecenben- a dlá- szavaknak: Szeged, a diákakkor sem, amikor kitöltötte kok kénytelenek a várostól város, a felvételi lapot. elkülönítve élni. Snlyók Erzsébet Imre László; Rét ér nyolc hónap ségre ment, összeszedtek bennünket egymás után, hát így volt. Ha láttad volna Orgonást a tárgyaláson! Pléh pofával beismert mindent, azt ia, Kicsi láttál el hitekkel rendszeresen. — Arra az alacsony szőkére vigyázz. Késelés miatt került ide. Van, aki az öklében fogja hogy kétszer egymás utan lefogta a kis szoket halefet és fölemelt kezzel szúr, attól ne félj. Ha csak a targyalason tudtam meg, hogy nem tud ^ egy kicsit jó a szemed elugrassz, vagy megírni, olvasni es meg ő dumált nekem, akinek fogod a csuklóját. De aki úgy jön, mintha füegyszer azt mondta Tarzan. a matek tanárunk, ez työrészne a korzón, fölemeli a nyitott tenyerét, a csufneve volt, a nagy hajáról neveztük el, kii- mintha meg akarna simogatni, aztán megáll-benlónben egy gyomorbajos ürge volt, és biztos nem ned ott> ahol ő akarja, ahová célzott, attól félni tudott úszni se, na mindegy, eleg az hozza, je- kelli mert ktmibinál. Hiába dzsúdóztál, hiába lest adott, meg hogy neken^ erdemes találkozni emelgetted a súlyzót százszor, ötszázszor egy a matekkal, otthon eltettem a negerbabat, csak nap összecsuklassz, mint a colstok,' még örülAnyam el ne dobja, kesz. hetsz, ha nem a májadba ment Erről van szó, — Nagy marha, vagy te Kicsi, —- mondta Ka- fiókám. . pelláró, s azon az estén nem beszéltek semmit ,, , . . _ Első naptól kezdve keményen dolgoztak. Ka- ~ mfr ^ ~ Ka" Odamentem, nézem a kfe csajt, egészen le volt her- pelláró számára ez nem volt újdonság, hiszen pená.^- .ml^el előző^ élete soran nem találkozott vadva, de igazság szerint nem is ezen akadt meg amióta az eszét tudja, mindig dolgozott Akinek "' aL léte^^ben, aaon 10a szemem, hanem a babáján, miket érnek meg a pedig a keze jár, a dolgán van az esze. az ál- ^ÍL^82^ ^i^w^Át ^ négerbabák itt a Kisduna-parton. Akár hiszed, talában kevés beszédű. Ha beszéltek neki, szíveaitar nem, Kapelláró - neked ez a rendes ne- sen hallgatta, ahány fiatalkorú tárna volt, any- banthatjak. Azért elgondolkoztatták Kicsi szava , ved? —, megfogadtam, kiszállok a bandából, ez nyifelől jött, torzonborz emberkék, zömük fianekem nem gilt elég, menjen a bánatos francba talabb nála. Amikor pedig — néhány hét elaz órgonás. Néztem a kislányt körülötte az el- múltával - megnövesztette a bajuszát, 6 lett „az nc^a hányt ruhadarabjait, ha kést emelnek rám. ak- öreg", sokan nem is tudták, mit keres a fiatal- 1r!lke; E ^pzelhetó hogy csak védekezett? De kor sem tudtam volna megtenni, na! — szóltam korúak között, ha az „egyenruha" nem lett volna f?.1?" -1° -m; Mert látta hogy gyűneki - öltözz föl, elfordulok, itt a cuccod, látod, rajta, bőrtönőrnek nézhette volna akárki. A ko- l0'01?" Miért gyűlöltem? Mert elvette tő!em az hiába volt felhúzva a farmered zippzárja, na molysága miatt is. Meg ahogyan dolgozott, ösz- C"y,ama.t?. Az A"yalIlat' ak nek szere* - m volna gyere' szezárt szájjal, rendesen. Követ tört, fát vágott, a d2lbányt- ^ az El is indultunk, hanem akkor előkerült vala- tuskót hasogatott, kertet ásott, mikor hová ve- l ,,^' . l T' APyU honnét Betyár, később az óberhén azt vallotta, zényelték ki őket, s ha megtörölte izzadt homlo- I,e todod mire kell. Azt .s te tudod, ho -v nelcem ott horgászott a közelben. Kétszáz métert halad- kát, s néhány percre me?á'lt. hogy kifújja ma- lenne fzükséeem Szere'né' etv rwtunk. akkor a kislány kezét lefogtak, majd h't- gát, cy idő után nem szólt rá a fe'ügye'5, ho!racsavarták. Orgonás megint rámpa-ancoo't. K: - ott a t"b' 'c'-?t öri'kké ab"'kto!ta. O'vkor m'.r hics!, őrk dn'. Azt mondtam, bízzák másra, nekem -yzo'.t rai:*, őt m'ért nem tol'ák le va'am ért. , ..W most el kell mennem, erre kap'.am egy aitícora \ tch'-ek ro^za'.'ó pillanáia kísérte, atrkor őt . , .' 2]1, oro--- - - n - ~ m~ - M H Uík pihenni, rossz vége 'esz, ennek, gondo'ta, ^P6"- f járnrk,^a ki«c?ao!:ugy Érdekes — jutott eszébe — Gyevi az öklében tartotta a kést. Nem csinált titkot belőle, hogy szúrni akar. Létezik az, hogy a szemében van a fölkérni vp'"rr' tó he'yen. S"tőt m'-^b-'n. Vő-' v*rt< ny?'-k»*","ben. a—"ve* csa*- ,,ihrt kupn*. te'ű rrz—V—'-•"•sí. k n te_,...,.--• e'at* tart'-': n '-é-' és !-"••'--m ff-' -örá—n frászt, hogy elnyúltam ott a füvön. Könnyű po- hagyták íozkodni az erőseknek! Amikor föltápászkodtam, mint ahogy így is történt, később, amikor túljufekszenek le nekik, ho-rv eszükbe se jut utána, hogy a nővérüknek befúiiák az egészet, és ha valameddig nyilván hevertem ott, a zsebemből tottak az icmerkedesen és azt nézték egymáson, . .. , , . ,, , . . , valami kidudorodik, nézem, hát a négerbaba, na kinél mibe köthetnek bele. A szeme állásúba, ^ ^ jól van, Itt mostmár csak haza lehet menni, kü- meg abba, ahogyan néz, ha pedig nem néz rájuk, • g f» 1 Va" kl,3,.ásban' lönben ez volt Orgonás utolsó ügye, legalábbis úgy az a baj, akibe bele akarnak kötni, az olyan Sfx°lk :'s' a.fsltíHT, "f1? a ^isduna ebben az évtizedben, mert a csaj befújta az egé- emberbe belekötnek, nézheti magát, ha nem ga- melit'"'1 eraó' nem azert bedilizni. szet 4 nő vérének, az meg egyenesen a rendőr- zsuláL (Folytatjuk)