Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 8. 7 Vásárlók, bvány Szerdán Budapesten, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal szervezésében az élelmiszer­kereskedelmi szakemberek tanácskoztak a fogyasztók ér­dekvédelméről. Arról, ho­gyan lehetne a szabványelő­írások betartásával az élel­miszerek minőségét megóv­ni? A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a kereskedel­mi dolgozók nem Ismerik kellőképpen egyes élelmisze­rek helyes kezelési módját, s ezért gyakran csökkent ér­tékű árut vásárolnak a há­ziasszonyok. Keieskedeletn és ipar együtrmQködése A SZÖVOSZ a szövetke­zeti kiskereskedelem egyik fontos feladatának tartja a beszerzési tevékenység kor­szerűsítését, a szövetkezetek beszerzési pozícióinak erősö­dését. Ennek szellemében kezdeményezte a közvetlen kapcsolatok felvételét na­gyobb termelő üzemekkel. Az első ilyen nagyipari­szövetkezeti találkozóm szer­dán. a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárban, szakmai bemutató alkalmával került sor, ahova meghívták az or­szág valamennyi szövetkeze­ti áruházának, nagy szaküz­letének vezetőit. A gyár ve­zetői elöljáróban ismertették az idei termelési programot, ezt követően a szövetkezeti kereskedelem szakemberei a helyszínen adhatták fel ren­deléseiket már a második negyedévtől esedékes szállí­tásokra, hogy egész évre elő­re biztosítsák maguknak a kiválasztott alapanyagokat, illetve konfekcionált termé­keket. A tárgyalások alapján előreláthatólag az idén mintegy 100 000 négyzetmé­ternyi gyapjú-poliészter, po­liészter-viszkóza. poliészter­akril, illetve hagyományos kártoltgyapjú szövetet, kel­mét vásárolnak 1973-ra a szövetkezetek áruházaik, szaküzleteik részére, y emel­lé még nagy tételű, a gyár alapanyagaiból varrt felső­konfekciót bocsátanak bolt­jaik rendelkezésére. A mé­teráru feldolgozását a szö­vetkezetek nagv ellátó válla­lata. a SZÖVÁRU biztosít­ja az új egység, a FÉKISZ, a mértékutáni szabóság út­ján, s ugyancsak a SZÖV­ÁRU tartja fenn és bővíti a gyárral az üzleti kapcsolato­kat Pataki Ferenc tárlata Budapesten Szegedi bemutatkozó ki­állítása után Pataki Ferenc festőművész második ónálló tárlata Budapesten nyilt meg tegnap este a fiatal művészek új kiállító helyi­ségében, a Stúdió Galériá­ban. Sokan voltak kíváncsi­ak a szegedi festő alkotásai­ra; a kiállítóterem a szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt Szegedet szinte egész küldöttség képviselte. Ott volt a megnyitón Rad­nóti Tamás, a városi tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, Szelesi Zol­tán művészettörténész és Pintér József, Zoltánfy Ist­ván festőművész is. A tárlatot Űjházi Péter festőművész nyitotta meg. Lírai hangulatú méltatásá­ban azt a harcot emelte ki, amelyet Pataki Ferenc oly következetesen folytat a rossz, a túlhaladott ellen. A fiatal szegedi festő 18 kiállí­tott új képét valóban meg­határozó elv ennek a küz­delemnek az érvényesítése. A képek nemcsak ebből a szempontból, tehát nemcsak tartamilag egységesek, ha­nem festői előadásmódjukat, stílusukat tekintve is. A valóság és a festői mondani­való harmonikus egyensú­lya: ez jellemzi Pataki Fe­renc új képeit és új stílu­sát. Több alkotásán, mint például a Juhász Gyula em­lékérem, a Holt Tisza és a Kis füzes című képén nyil­vánvaló az utalás a szegedi élményre. De ez az élmény­anyag felismerhető más ké­pein ls. Pataki Ferenc budapesti kiállítása egyaránt eseménye a főváros és Szeged képző­művészeti életének. ö. L. Magyar­kínai árucsere A két ország kereskedelmi delegációinak szívélyes lég­körben lefolyt tárgyalása: után szerdán a Külkereske­delmi Minisztériumban alá­írták az 1973. évre szóló ma­gyar—kínai áruosereforgalmi és fizetési megállapodást. A megállapodás előirány­zatai szerint az országaink közötti kereskedelmi forga­lom 1973-ban tovább növek­szik. Magyarország főként szerszámgépeket, tehergépko­csikat, járműalkatrészeket, orvosi berendezéseket, acél­alumínium kábelt exportál. Kínából színesfémeket, vegyi cikkeket, mezőgazdasági ter­ményeket, a lakosság közvet­len fogyasztását és a belke­reskedelmi választék bővíté­sét szolgáló cikkeket vásá­rolnak. A megállapodást Tordai Jenő és Csou Hua-min kül­kereskedelmi miniszterhe lyettesek írták alá. Jelen volt Baczoni Jenő, a külkereske­delmi miniszter első helyet­tese, Kádár László, a Kül­ügyminisztérium főosztály vezetője, valamint Cheng Shao-liang, a Kínai Népköz­társaság budapesti ideiglenes ügyvivője is. Napirenden a költségvetés Tanácsülés Kisteleken és Szöregen Legutóbbi ülésén a megyei tanács megvitatta és elfo­gadta Csongrád megye idei költségvetését. Tegnap — ciklusbeli utolsó ülésén — Kistelek és Szőreg nagyköz­ság tanácsa szintén az idei költségvetési és községfej­lesztési tervet vitatta meg, és hagyta jóvá. * Kistelek költségvetésének tavalyi bevétele majdnem 1 millió forinttal meghaladta a tervezettet, megközelítette a 16 millió forintot. A tava­lyi költségvetési terv teljesí­téséről készített jelentés számoszlopait böngészve az is kiderül, mire fordította a legtöbb pénzt Kistelek taná­csa. Az élen a kulturális ágazat szerepel, 7,5 millió forintos kiadással. Csak az alsófokú oktatást szolgáló intézmények fenntartása 4,7 millió forintjába került ta­valy a tanácsnak, a közép­fokú oktatásra pedig 1,7 milliót fordított a tanács. Jelentős összegeket költöttek a betegellátásra (749 ezer fo­rint) és a bölcsődékre is (473 ezer forint). A fejlesztési alap összes bevétele tavaly 5 millió fo­rint volt A kiadások között legmagasabb összeggel aböl­csődeápítés szerepelt, meg­közelítette az 1 millió 400 ezer forintot A csatornázás­Ujabb lehetőségek a nyugdíjasok foglalkoztatására A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a Munkaügyi Minisztériummal egyetértés­ben kiterjesztette a nyugdí­jasok foglalkoztatásának le­hetőségeit Tavaly azok a nyugdíjasok létesíthettek korlátozás nél­kül munkaviszonyt, akiknek a havi öregségi vagy rok­kantsági nyugdíj nem volt magasabb 700 forintnál. Az új szabályozás ezt a határt 800 forintra emelte. Bővült azoknak a munka­köröknek a száma is, ame­lyekben a nyugdíjasok a nyugdíj korlátozása nélkül naptári évenként 1260 órán át foglalkoztathatók. Ebbe a kategóriába kerültek az ed­digieken kívül a portások, az éjjeliőrök, a telepőrök, az öltözőőrök, parkőrök, csator­naőrök, mezőőrök, hegyőrök és egyéb rendészeti feladato­kat ellátó dolgozók. Változás az is, hogy a közforgalmú gyógyszertárakban a takarí­tók a korábbi 1260 óra he­lyett korlátlanul foglalkoz­tathatók nyugdíjuk megtartá­sa mellett. Ellenőrzésen Közlekedésrendészeti és KPM-ellenőrzés folyik az or­szág útjain. Hamar elterjedt a híre, s a gépjárművezetők óvatosabban, szabályosabban közlekednek. Nem csupán a KRESZ utasításalt tartják be, hanem gondosabban veze­tik a menetleveleket, biztonságosabban rakodnak — leg­alábbis így tűnik. Ha az ellenőrök megállítják a jármű­veket, mindezek ellenére gyakran találnak hiányosságokat. ra 403 ezer forintot, a mű­velődési ház felújítására pe­dig több mint százezer fo­rintot költött a nagyközság. Üj kollégium tervezésére 300 ezernél, a községrendezási terv készíttetésére pedig 70 ezer forintnál többet költöt­tek. A tavalyi eredményeket ismertető jelentés egyik leg­szimpatikusabb adata az el­végzett társadalmi munka érteke. A tervezett félmillió forint helyett ugyanis a Kisteleklek több mint más­fél millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Ebből csak az útjavítások­hoz adott segítségük értéke fölözi a 700 ezer forintot. A költségvetés 1973-ra nem egészen 13 millió forint bevétellel számol. A fejlesz­tési alap idei bevételét 7,5 millió forintra tervezte a tanács, melyből 4 millió az állami hozzájárulás összege. A kiadások között a legna­gyobb összeggel az általános iskolai diákotthon szerepel, építtetésére az idén 3,5 mil­lió forintot fordítanak. Ha­sonlóan nagy összeget, 2,4 milliót köt le a fejlesztési alapból a bölcsődeépítés is. A csatornázásra 380, az új vásártér építésére 250, a járdaépítésre pedig 100 ezer forintot költ az idén Kiste­lek tanácsa. A tanácsülésen részt vett Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács, elnökhelyette­se, Kistelek megyei tanács­tagja, aki beszámolt a ta­nácsnak az elmúlt választá­sok óta végzett munkájáról. A tanács elfogadta azt az előterjesztést, amely szerint vágóhíd és húsüzemtársulás alakul Kisteleken. A tanács 400 ezer forinttal járul hoz­zá a húsüzem létrehozásá­hoz. * A szöregi tanács tegnapi ülésén a legfontosabb napi­rend szintén a költségvetési és fejlesztési terv vitája volt. A végrehajtó bizottság által a tanács elé terjesztett jelentés szerint a költségve­tés tavalyi bevételi tervét túlteljesítették, a bevétel meghaladta a 6 és fél millió forintot. A kiadás viszont alatta maradt a tervezett­nek, éppen csak megközelí­tette az 5,4 milliót. Ennek többek közt az az oka, hogy az autóbuszmegállókat — kivitelező hiányában — nem tudták a tervek szerint ki­építtetni. A kiadások között a legnagyobb összeggel — 3 millió forinttal — a kulturá­lis ágazat szerepel Szőregen is, csak a napköziotthonos óvodák és az általános Isko­lák fenntartása több mint két és fél millió forintot igé­nyel. A nagyközség fejlesztést alapjának tavalyi bevétele nem egészen 900 ezer forint volt, a kiadások azonban alig haladták meg a 300 ez­ret. A költségvetés Idei bevé­teli terve több mint 5 mil­lió forintot irányoz elő. A fejlesztési alap tervezett be­vétele félmillió forint, a ta­valyról megmaradt pénzzel együtt a rendelkezésre álló összeg meghaladja az 1 mil­liót A községfejlesztést szolgáló kiadások között két nagyobb tétel található: jár­daépítésre 400 ezer, ház­hely-kisajátításra pedig 600 ezer forintot tervez Szőreg 1973-ra. Petőfi vetélkedőre készülnek Szombaton, 10-én kerül sor a Balázs Béla úttörőház első márciusi rendezvényére. Dél­után fél négykor Filmmaga­zin címmel kisfilmeket vetí­tenek az érdeklődőknek, ter­mészetesen ingyen. A követ­kező hét csütörtökjén nagy­szabású városi úttörővetél­kedőre kerül sor Petőfi Sán­dor életéből és az 1848-49­es szabadságharc történeté­ből. „A néppel tűzön vízen át!" elnevezésű vetélkedőn az iskolák három tagú „váloga­tott" csapattal vesznek részt és küzdenek az értékes díja­kért Március 19-én három cso­portban bonyolítják le a vá­rosi úttörő kulturális szemle selejtezőit a szavalók és a prózamondók részvételével. Akiket tudásuk alapján • csűri arra érdemesnek tart, március 24-én, szombaton és 25-én vasárnap mutathatják be produkciójukat a nagykö­zönség előtt, akár csak a szólóénekesek, kamarakóru­sok, hangszeres szólisták és együttesek, táncosok, bábo­sok és az egyéb kategóriá­ban indulók, akik selejtező nélkül léphetnek fel a kultu­rális szemlén. A legszínvona­lasabb előadásokat aranyjel­vénnyel, Illetve csoportok esetén oklevéllel jutalmazza a zsűri. Ezekkel a pajtások­kal még egyszer találkozha­tunk a színpadon: április 1­én, vasárnap a győztesek díszbemutatója keretében is­mét szerepelnek. Az Et*F(j teherautója ntán két pótkocsit kötöttek, de azok A 407-es Moszkvics alvázszámát lehegesztették és szabály- Acs s. Sándor felvételei oem fékezhetek, rosszak az irányjelzők, s a megengedett talanul ütöttek helyette másikat. Ez a kocsi rendszám- A mikrobusz vezetője nem állt a stop! táblánál — súlynál jóval többet vontatott! táblájába került 100 forintja bánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom