Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

17 KEDD, 1973. MÁRCIUS 9. IDA REGÉNYE Zenés vígjáték a színházban Amikor 1929-ben, öt esz­tendővel Gárdonyi Géza re­gényének megjelenése után Emód Tamás és Török Rezső felismerte, hogy O Ida érzel­mes sztorijában egy sikerre joggal számító vígjáték le­hetősége rejlik, nyilván csak a puszta cselekményre gon­dolt. Gárdonyi — egyébként eredetileg sem nagyon ne­mes — anyaga ezzel kétség­telenül veszített valamit ér­tékeiből/ ^A csökkenés ké­sőbb azzal folytatódott, hogy a színpadi játékba beépítet­ték de Fries Károly kissé szentimentáljs dalait. Mit mondhatunk' erre? A hang Jákobé, de a kéz Ézsaué... A siker azonban így is biztos. Mindehhez az Ernőd -Török-féle adaptációhoz, de Fries Károly muzsikójá­hoz ugyanis a szegedi elő­adásban Bor József szelle­mes és ötletes rendezése fontos többletet adott. Ez a rendezői többlet a közönség­siker egyik legfőbb biztosíté­ka lehet és lesz: az előadás kellemes, szórakoztató ú mulatságos. Az ismert történet a szá­zadvég úri világába viszi vissza a nézőt, erős támoga­tást kapva ehhez Sándor La­jos szecessziós atmoszférájú színpadképétől. Apócazárda, házassági bonyodalom, fél­milliós hozomány, váltóha­misítás, reggelig tartó mu­latságok, szép nők — tisztes­ségesek és kissé romlottak —, daliás férfiak — mind­annyian talpig úriemberek —, s néhány arc a népből: ebben a világban jelesked-. nek az előadás szereplői Krasznói Klára, mint ó Ida, kedves és komoly, fergete- \ ges temperamentumával, amely tehetségének legsajá­tosabb vonása, ezúttal — a szerep miatt — nem talál­kozhattunk. A daliás űriem­ber, akibe Ida végül szerel­mes lesz: Csizmadia László Földbirtokos és festő, aki ké­pes érzelmeit az illemszabá­lyok keretei között tartani; de azért rokonszenves. Ida apja. Kovács János, mulatós gazdag öregúr, aki szereti a fiatal lányokat pláne, ha színinövendékek, s olyan szépek, mint Baranyai Ibo­lya. aki ráadásul remekül énekel is. ^ogár úr, Ella ap­ja. Mariáss József alakítá­sában palócos kiejtésével furcsa bogaraival mintha egy Mikszáth-regény lapjai­ról lépett volna elő. Eredeti felfogású alakítás Szendrey Ilona háziasszonya: harsány hangoskodás helyett elnéző bölcsesség jellemzi minde­nekelőtt. A hat főszereplő mellé négy remek karakteralakítás csatlakozik: Simon Éva ked­ves siketnéma lánva. Sas Jó­zsef kissé gyámoltalan lap­terjesztője, Hercegh Zsolt széptevő orvosa és Jachinek Rudolf kissé balga néptaní­tója. A kisebb szerepek alakí­tói közül kiemeljük Szabó Mária kamaszosan hangos zárdanövendékét, Barta Má­ria rideg Főasszonyát és Bá­nyász Hona szelíd Ottflia nővérét. Bata Ibolya jelmezei jól illenek á szecessziós díszle­Elindult Veronába 4 Kossuth híres hintaja Vasárnap délelőtt lt óra­kor a budai Várban sok ezer érdeklődő jelenlétében bú­csúztatták a Mátyás-temp­lom előtt Kossuth Lajos hí­res hintaját — amellyel an­nak idején Kossuth Debre­cen és Pest között közleke­dett —, és útnak indították Veronába, a márcuis 11—19. között sorra kerülő nemzet­közi mezőgazdasági és állat­tenyésztési vásárral. A lo­vas fogatot a Terimpex kül­kereskedelmi vállalat a ma­gyar lovasszövetséggel együtt küldi Európa legnagyobb élőállat- és mezőgazdasági termékbemutatójára. A harsonák búcsúztatása után a hintóval néhány tisz­teletkört tettek, majd a Dísz téren levő posta elé hajtot­tak. Itt már több százan várakoztak, ugyanis a Ma­gyar Posta ez alkalomból al­kalmi bélyegzőt használt. A március 11-1 vásárnyitóra érkező hintót Verona váro­sának vezetői ünnepélyesen fogadják majd. A vasárnap délelőtti ün­nepségen megjelent Mario Franzi, az Olasz Köztársa­ság budapesti nagykövete is. (MTI) A Táncművészek Szövetségének közgyűlése Hétfőn délelőtt a Fészek Klub nagytermében megkez­dődött a Táncművészek Szö­vetségének VI. közgyűlése. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Molnár Ferenc, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes veze­tője, dr. Simó Jenő műve­lődésügyi miniszterhelyettes, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkára. Rábai Miklós el­nök üdvözlő szavai, a tiszt­újítást bonyolító jelölő és szavazatszedő bizottságok megválasztása után Körtvé­lyes Géza, a Táncművészek Szövetségének főtitkára is­mertette az elnökség beszá­molóját, majd vita kezdő­dött Hernádi Oszkár felvétele Ida (Krasznói Klára) és János (Csizmadia László) amint éppen egy félreértést tisztáznak... tek által is meghatározott nyelte, Inkább könnyedség­világba, akárcsak Somoss re, eleganciára, mint az ér­Zsuzsa egyébként nem nagy zelmesség mélyítésére töre­szerepet játszó táncai. A zene- kedve, kart Várady László vezé- ö. L Á KISOSZ megyei szervezetének megbeszélése Lopott szerelmek KÉPERNYŐ Taggyűlést tartott tegnap, hétfőn a KISOSZ, a Kiskeres­kedők Országos Szövetsége, Csongrád megyei Szervezete a népfront Vörösmarty utcai székházában. Az ülésen je­len volt Gerle Imre, a KI­SOSZ elnöke is. A taggyűlést Süli István, a megyei szervezet elnöke nyitotta meg. A beszámolók szerint ta­valy, december végén 442 magánkiskereskedő dolgozott a megyében. Az előző évben 63-an kaptak új iparenge­délyt. Jelentősen mégsem nőtt a magánkereskedők szá­ma, ugyanis 59-en — főként előrehaladott életkoruk mi­att — abbahagyták a keres­kedelmi tevékenységet. Az elöregedés veszélye továbbra is fennáll, hiszen az átlag életkor 57 év. A tagok többsége zöldség­gyümölcs árusítással és ba­záráru-rövidáru kereskedés­sel foglalkozik. Oj iparenge­délyt 19-en kértek a vendég­látó szakmában, 16-an a zöldség-gyümölcs árusításra és 10-en divatáru üzlethez. Szegeden tavaly összesen 25 fő lépett újonnan a tagok so­rába. A megye magánkereske­dőinek 96,6 százaléka tagja a KISOSZ-nak. A gyűlésen kihirdették a város magánkereskedői kö­zött rendezett verseny ered­ményét, és tízen átvették a „Kiváló kereskedő" okleve­let SZERELEM, JUTÁNYOS ARON. Tulajdonképpen je­lentéktelen filmről búcsúzott el a hazai színjátszás egyik legjelentősebb egyénisége. Ez íny persze túlságosan száraz, tényközlő és kései nekrológ Pécsi Sándorrról. a Madách Színház kitűnő művészéről, aki oly váratlanul és tragi­kus-hirtelenül távozott, hogy egy remek kondícióban még eljátszott szerep végén — mint a szombati vetítés be­vezetőjében elhangzott — már az utómunkálatokra sem futotta erejéből. A sors kü­lönös játékaként azok a do­kumentumkockák is ott ma­radtak a filmen, melyeket a cselekmény részeként a Ma­dách Színház folyosóin for­gatott Bán Róbert rendező és Kenyeres Gábor operatőr, ahol a színész nemcsak sze­repeit. de hétköznapjait ls élte, Gábor Miklós. Psota Irén, a darabban is játszó Márkus László és mások társaságában, s amely folyo­só azóta újabb tragédia do­kumentuma Is lehetne, Dgm­ján Edité. Így aztán ezek a valósá­gos képek, ezek az eleven, életigaz kockák maradnak a nézőben utoljára Pécsi Sán­Liehmarm Béla felvétele Pécsi Sándor egyik utolsó arca Több étolaj Százhúszezer hektárra kö­latt napraforgó termelési szerződést a rákospalotai Nö­vényolajipari és Mosószer­gyártó Vállalat, s ekkora te­rület átlagos termése fedezni tudja a nyersanyagszükség­letet. | A gyár a múlt évinél két­ezer tonnával több műanyag csomagolású étolajat ígér a kereskedelemnek. A Mladost Deszken Vasárnap este tartották meg Deszken, a művelődési otthonban a délszláv estet, amelyen nagy sikerrel fellé­pett a szabadkai Okud Mladost 48 tagú amatőr né­pitánc- és énekcsoportja. Az együttes magában foglalja a tehetséges folklóristákat, akik egyaránt ápolják a nemzeti folklór kincsét és a sok nemzetiségű Jugoszlávia nemzetiségi hagyományait. Ezt tükrözte az együttes deszki fellépése is. A műso­rukon látott táncok Szerbiá­ból, Horvátországból, Szlové­niából, Boszniából. Makedó­niából, Vajdaságból és Ju­goszlávia .más tájairól va­lók. Külön élményszámba kell sorolnunk az együttes temperamentumos Szeged környéki csárdását, amely elébünk varázsolta nemzeti táncunk, szűkebb tájunk igen kedves táncát és szép zené­jét. Az együttes külön tánc­sítlust ápol, olyan koreográ­fiai felállásban, hogy az együttes korosztályához, mentalitásához, hagyomá­nyaihoz, és a táncolók lát­ványos táncolói értékéhez nagyszerűen beilleszkedik a művészi produkciójukba. Különböző külföldi országok fesztiválsikerei után fellépé­sükkel joggal hódították meg fiatalos lendületükkel, művészi értékükkel az igen szép számú, érdeklődő desz­ki közönséget is. Zenekaruk és szólóénekeseik szintén re­mek művés2i teljesítményt nyújtottak. Pein Obrad dor sokarcú művészetének hattyúdaláról. Maga a sze­rep. amit most Pécsi Sán­dor eljátszott, a film egé­szénél jelentősebb, színészi­leg igényesebb. Egy válasz­tékos ízlésű, tehetséges szél­hámos tündöklése és bukása, aki közben parókák, álba­juszok. különböző kellékek segítségével és anélkül szün­telen új meg új arcot ölt. hogy kihasználja az érzel­mekben szűkölködő, anyagi­akban bővelkedő, többnyire élemedettebb korú hölgyek ügyesen fölkeltett és bravú­rosan szabályozott vonzal­mát — miként a Kék fény­ben és más rendőrségi tudó­sításokban az gyakorta lát­ható, hallható. Á sztori sab­lonos. a film langyos, a sze­rep viszont jelképes. Pécsi Sándor ezernyi arccal tudott játszani; művészetének mély humanizmusa, igaz embersé­ge segítette ahhoz, hogy eny­nyire megismerje az embert, ilyen sok típusával tudjon azonosulni. A Szerelem, ju­tányos áron Pécsi Sándor utolsó tévéalakításával be­vonul a magyar színjátszás történelemkönyvébe. EMIL HAJÓJA. Nem vá­dolható túlzott eredetiséggel a vasárnapi francia film sztorija sem. Emil Bue an­nak a Clyde Griffithsnek bohém rokona, aki Theodore Dreiser Amerikai Tragédiá­jában éppúgy a gazdag há­zasság ígéretéért veszti víz­be szeretőjét, miként szegény Emilünket is ezért kísérti meg az ördög. Emil persze — alkoholban edzett szerve­zetével. a halászok, dokk­munkások közvetlen egysze­rűségével. őszinteségével — ellenáll, s szerencsére élet­ben hBgyja a szegény kis Fernandet N. L A „felszólított" Petőfi Áramszünet! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy Kiskundorozsma községben 1973. MÁRCIUS 7-£N. 8-ÁN 7—16 ÓRÁIG áramszünet lesz a Csatorna, Kisfaludy u„ Felszabadulás u., Kossuth u„ Szélmalom u. által halárolt területen. Fogyasztói szí­ves elnézését kéri a DÉMASZ Szeged vidéki kirendeltsége 1500-as esztergapaddal bérmunkát vállalunk vállalatok, szövetkezetek és egyéniek részére Is. Cím: EGYETÉRTÉS MGTSZ, BALASTYA, Telefon: 4, üi.: Kovács; vagy telefon: 26, ül.: Buza. Hát a mi Sándorunk most mit csinál? ö suk-sük-szuk­szüközött volna most vasár­nap kétszer is a Fölszedtem sátorfám... című versében? Vagy más késztette forgoló­dásra ismeretlen,»de meg­szentelt sírjában? Sokan nézzük, szeretjük a televízió Petőfi-szavalóver­senyét. Legutóbb különleges szerencsénk volt: végre telje­sen egyetérthettünk a való­ban jól, okosan bíráló, ro­konszenves zsűri ítéletével. De azért egy gondolat mégis bánthat engem, minket! A továbbjuttatott kislány így mondta el Petőfi sorait: „... végre pedétiglen Fölakasszák, amit adjon ls £az isten.,,Z Azt hittem, rosszul hallóit. De nem, másodszor is így: „Ha föl nem akasszák, én lö­vöm őt agyon!" Bármennyire tehetsege* volt ez a versenyző — sőt annál inkább —, kijelentő módú igealak helyébe felszó­litót belopni szarvashiba! Legnagyob klasszikusunk költeményét kétszer is meg­szeplősíteni már nem is szarvashiba, hanem agancs­pár a hibákból! Kedves zsű­ri: ekkora hibapárt említet­lenül hagyni ország-világ színe előtt? Török Gábor A «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom