Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 28. Nemzetközi asztrofizikai központ A Szovjet Tudományos Akadémia javaslatára a Krímben nemzetközi asztrofizikai központ létestll. A fekete-tengeri üdülőhely, Jalta közelében, a hegyekben építik feL Ezen a vidéken magas a napsütéses órák száma, ami kedvez n naptevékenység megfigyelésének. A központ épülete — a tervezők elgondolása szerint — az első szputnyikra fog emlékeztetni. Az asztrofizikai berendezéseket az NDKban rendelték meg. Lézertechnika alkalmazásával szférikus tükrön rekonstruálják a Nap térhatású képét. Ez lehetővé teszi, hogy a naptevékenységet egyszerre háromszáz megfigyelő tanulmányozza. A különleges bemutatóteremből a turisták figyelemmel követhetik a Föld körül keringő szputnyikok útját (APN — K8) Kávézgatunk Szakmák és lehetőségek álló munkát végezhet. Vér Ilona a kiskundorozsmai Gépjavító Vállalatnál sajátítja el az esztegályos szakmát. Elmondta, hogy először eladó szeretett volna lenni, azonban szülei nem engedték, mert úgy érezték, hogy jobb szakma az esztergályos szakma. „A nyáron látogatásra Jöttünk az intézet tanműhelyébe, ekkor jegyeztem el magam végleg az esztergályos szakmával. Ügy érzem, jól választottam. Ez a szakma előnyt jelent a továbbtanulásban ls. Nagyon tetszik az esztergapad öszIskolánkban, a 600-as szá- szerelőnek, távközléstechni- sem használja. Jó eredmény- szetett munkája. érdekes mú Ipari Szakmunkásképző kai műszerésznek és még nyel végzett. Munkabére idomokat lehet vele készíIntézetben 1800 fiatal tanul mintegy 64, leányoknak isal- 8,30 volt, most kapott 12 teni. Az automatizált gépek HELYTALLNAK A LÁNYOK vasipari, illetve építőipari kalmas szakmára, szakmát: de köztük a leányok száma mindössze 11. pedig az le, hogy egyes munA most érkezett jelentkezé- kahelyek nem is szívesen alszózalékos béremelést és így pedig nem igényelnek külöMásik oldala a kérdésnek lett 9,50. Ezt tisztességes fi- nösebb fizikai erőt. Könnyen zetésnek tartja egy év után. tudok dolgozni rajta. Jó Továbbképzésre gondol, sze- rendű tanuló vagyok, most sí lapok között is hiába ke- kalmaznak nőket. Azokkal retne még többet tudni. Valamikor a háztartásokban a délutáni és esti teázásnak volt rangja, hagyománya. Kávét rendszerint és többnyire csak reggel fogyasztottak tejben, azaz tejes kévét ittak, de legtöbbször csak kávépótló cikóriából. Az ártatlan főzet megkímélte a szívet, nem dobogtatta feleslegesen. Valódi kávét persze akkor is fogyasztottak, csak jóval kevesebben, mint manapság. Még húsz évvel ezelőtt sem volt divat nálunk napközben a többszöri kávézás. Általában a nehezebb szellemi munkát végzők kedvenc itala volt csak a preszszókávé, míg manapság széles körben elterjedt élvezete. Természetes szinte: a nap egy kiadós dupla elfogyasztásával kezdődik, hogy az ébredést kellemesebbé tegyük. Délelőtt még le-ledobunk egy-egy duplát vagy üzleteiben 24 millió 600 ezer forint értékű bort adtak el. A két szám arról tanúskodik, hogy a kávézók javára billen a mérleg. Ez azonban .csak látszat, mert ugyanezen idő alatt eladtak az ELIKER üzleteiben 19 millió 200 ezer forint értékben égetett italokat, és 17 millió 500 ezerért pedig üveges sört. Az ELIKER évi összforgalmában a szeszes italok eladása kerek 10 százalékot tett ki. A kávét csomagoló és értékesítő vállalatok versenyben állnak egymással, hogy ki-ki a maga számára nyerje meg a fogyasztókat Ennek érdekében újabb és újabb elnevezésű, csomagolású kávé kerül forgalomba. S ez a verseny kihat az árak alakulására ii. A Szegedi szimplát, majd ebéd után és Élelmiszer Kiskereskedelmi délután is. Van, aki arra Vállalat üzleteiben három év esküszik, hogy akkor alszik alatt a következőképpen alaés álmodik legjobbat ha lefekvés előtt még megiszik egy kávét. A koffein rabja lettünk volna? Ha nem is rabjai, de megszokott élvezői, akik napról napra szürcsölgetjük a zamatos italt ha abban tényleg benne van a kávé is, nemcsak a szíve annak, aki főzi. Ennek elkerülése végett ellenőrzik rendszeresen az üzletekben a főzetek összetételét. hogy a fogyasztó valóban megkapja-e azt a kávéadagot, amelyért fizet Egy statisztikai összevetés arról számol be, hogy Budapest lakossága fogyaszt legtöbb kávét. 1978-ben az egy lakosra jutó pörkölt kávé fogyasztása 3 kiló 67 dekagramm volt A vidéken lakók átlagos kávéfogyasztása ugyanakkor 1 kiló 67 deka. A vidéklek sorából is kiemelkedik Komárom megye, ahol az egy lakosra jutó ávi pörköltkávé-fogyazztás ma 2 kiló 34 deka. Csongrád megye e tekintetben együtt halad Fejér megyével. Az egy lakosra jutó kávéfogyasztás tavaly 2 kiló 2 dekagramm volt mindkét megyében. Az összehasonlító adatok közül nyilvánvalóan kiemelhetjük a városokat mint a legnagyobb kávéfogyasztókat, közülük elsősorban Szegedet, amelynek lakossága Csongrád megyében a legtöbb kávét fogyasztja. A Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat forgalmazásában tavaly 25 millió 700 ezer forint értékű kávé fogyott el. összforgalmának ez 4 százaléka. Az ELIKER összesítésében olyan vonás is található, miszerint a kávé élvezői a szeszes italt is kedvelik. Mindenesetre tavaly e vállalat kult a kávé átlagos ára. 1970-ben 1 kilogramm kávé ára 139 forint 01 fillér volt, 1971-ben '137 forint 54 Fillér, tavaly pedig 133 forint 77 fillér. S várhatóan ez az ár továbbra ls lefelé tendál a fogyasztók további megnyeréséért. L. F. resgettem: egyetlen leány több gond van, mondják, s Ugyancsak itt tanul sem jelentkezett esztergá- úgy vannak vele, hogy „ez kete Mária másodéves lyosnak, villanyszerelőnek a munka nem nekik való. vagy távközléstechnikái mű- Iskolánk néhány bázisvál már teljesítmény-órabérben Fe- dolgozom." esz- Művezetője, Soós Zoltán tergályos ls, Eredetileg fod- szerint ezt a szakmát nem rász szeretett volna lenni, de lehet „csak" választani, ehszerésznek. Pedig ezeket a lalatánál évek óta folyik többek ajánlására végül is hez érzék is kell. Ez az érszakmákat a pályaválasztási leány és fiú tanulóképzés. pzt a szakmát választotta, zék megvan leányokban ls, tájékoztató új kiadása ajánlja a leányoknak. is Mégkérdeztük a kábelgyárat, Kerestem az okokat. Vajon miért nem választják szívesen a leányok a vasipari úgy válaszoltak: _ Meg is szerette az esztergá- de hiányozhat a fiú tanulóka kéziszerszámgyárat, a DE- lyos munkát. „Alacsony nö- ból is. Vér Hona munkájáMASZ-t, a postát, a DÉ- vésem egy kicsit hátrányos val elégedettek. Jó esztergáLÉP-et. a Kiskundorozsmai — mondja —de a munka- lyos lesz belőle. Gépjavító Vállalatot, hogyan helyemen megoldották, hogy A gépjavítóban még egy fogadják a leányokat? Veze- „felnőhettem" a géphez. Mű- leánytanuló van, Nagy Satők és szakoktatók egyaránt vezetőm szerint még lassú rolta, aki szintén kereskedő szívesen vagyok, de pontosan dolgo- akart lenni. Nagybátyja jazom. A vállalattól 740 forint vásottá neki az esztergályos ösztöndijat kapok. Jövőre szakmát. Sarolta a vállalat végzek, itt szeretnék marad- esztergályos műhelyében tett látogatásakor döntött, végleg az esztergályos szakma melA kézi szerszámgyárban ta- lett. Érdekesnek tartja azért nul Puczkó Klára, ö is má- is, mert emelt, szintű és ez sodéves esztergályos. „A biztosítja a középiskolai toszakmát saját elhatározó- vábbtanulást. somból választottam — telítenek külön^ebb ^dményi értek" eL Tehát ™>ndja. - füleim először Síést igen f m^fclS minden területen többet pro- ellenezték, hogy nem lány- 11 terhelest, igenis megfelelőek dukáltak^ mint a flúk- " nak való, de végül is engedszakmát? Mert az kétségte- 6k<*> mert pontosak, len tény, hogy a felszabadu- elki smeretesek és munkálás után megpróbáltunk traktoros nőket, mozdonyvezető nőket is képzeni. Ez természetesen nem válhatott be. Viszont a vasiparnak, a műszeriparnak azok a szakmái, amelyek ma már nem követelnek nagy erőt, nem jukat becsületesen elvégzik. Helytállnak az iskolában ls. ni, mert úgy érzem, megbeA fiúk félévi tanulmányi át- esüllk a munkámat laga 3,2 volt, e lányoké 3,67. A fiúk 26,7 órát mulasztottak, a lánytanulók 7,2 órát. A szakmai gyakorlaton a fiúk 3,6, a lányok 3,9 átlaga nők számára. Sok helyen a családok felfogásában kereshető a hiba. Nem veszik figyelembe gyermekük képességeit, éra Az okok keresése során Balogh Judit villanyszetek kérésemnek. Marika né- relő. ő így vall magáról: ni, a főnököm sokat segített „Nagyon sokan megkérdezik, a tanulás nehéz szakaszai- hogy miért választottam a ban. Nagyon megszerettem villanyszerelő szakmát Taezt a szakmát Szerintem Ián azért, mert édesapámnak deklődési körét, ambícióját, természetesen megkérdeztem nyugodtan választhatják lá- ls a szakmája. Mindig szeretSokan mondják még ma is, a legérdekeltebbeket. is: elhogy a gyermekeikből több beszélgettem a szakmát talegyen náluk, de úgy vélik: nuM leányokkal, az a több csak az íróasztal A kábelgyárban tavaly lentkezett így került a posmellett lehetséges. Többen végzett esztergályos tanuló- tához, érettségi után. „Ellebecsüllk a fizikai munkát ként Tóth Etelka. Ebben a is. Tévesen általánosítanak: gyárban különben már hányok is." Gulyás Irén híradástechnikai műszerésztanulónak jeképzeléseim valóra váltak — vallja erről —, nem érzem, mintha a tehetség csak a gyomány a lánytanulók kép- hogy csalódtam volna. Igaz, szellemi pályákon bontakoz- zése az esztergályos szak- hogy a fiúkhoz képest fizihatna ki. Pedig mennyi te- mában. Etelka eredetileg kailag hátrányban vagyok, hetaégről vall egy automata elektroműszerésznek készült, de munkahelyemen segítenek esztergapad, gép. épület, me- de ehhez érettségi kellett ebben. Egyes bonyolultabb .. _ . . ..... lyet szakember alkotott! volna. így ment esztergályos feladatok persze még problé- jezésre jut a fizikai munka Az oktatáspolitikai párt- tanulónak. Mondja, hogy mát jelentenek. Szabad megbecsülése." tem ott settenkedni, ha bütykölt valamit Szakmám sokrétű, mert bármit csinálok, sose tudom megunni, mindig valami újat fedezek fel benne. Egy kicsit veszélyesnek tartom — sok esetben nemcsak kisfeszültségen dolgozunk —, ez nagy türelmet és fegyelmet igényel, örülök annak, hogy napjainkban mind jobban klfeidőmben is a hírközlésnél maradtam: az MHSZ Intézeti klubjában rádiózom." határozatból következően vá- „kezdetben nehéz volt a rosunkban is, megyénkben Is műszaki nyelv, de ebben mflbővült a leánytanulók pá- vezetője és tanulótársai selyaválasztási lehetősége. Az gítették". Furcsa volt a 7, Szakoktatója elégedett Guúgynevezett „divatos szak- majd B órai álló munka, de lyás Irén gyakorlati munmák" mellett Jelentkezhetnek azt is jól megszokta. Szék is kájával. A javítóműhelyben műszerésznek, tévé- és rádió- van pihenésre, de már azt beosztott műszerészként önMi pedig reméljük, hogy a jövőben egyre több leány választja majd hivatásának ezeket a fontos és szép szakmákat is. Hofgesang Péter igazgató A Maros utcán Vágjunk ét a íölsővárosi templom előtt, a Munkácsy, a Bárka és a Háló utcán át ki a Maros utcára. A 30'A sz. házon emléktáblát találunk: ,.Tisza-parti tvszkulánumában itt lakott koszorús költőnk. Kisteleki Ede és neje 1900—1920." A költő halála után, 1033-ban felölte meg házát a Dugonics Társaság. Egyidejűleg emléktáblát helyeztek el kisteleki szülőházán ls. Nem tudom, megvan-e az még? K1 volt a már-már alig ismert nevű költő? Fi'teleki Ede (1961—1931) újságíró volt és költő. Előbb főváméi, maid a 90-es évektöj gze"edi lanok munkatársa, n Szegedi Híradóé, utóbb a S-ensdi Nao'áá. Köri "aratási rinorter, s közben k«ttő és novellista: 18«s-tól 1913-ig n*»v vscskötet és két növeli ggvűit.eménv szerzőié. Állítólag Miksrőth fölfedezettie. a rtagv nalőc egven"ette útiát indnlá°kor. és Gárdonyi. Tömörkénu, Móra me« Juh"sz Ovula voltak barátai. Nem volt úlftó. forradalmár, sem tartalmi, sem formai értelemben. Stílusára a „néo-nemzeti" iskola nvomta rá bélvegét, le«kö»«lebb Ián az ugyancsak elhúzódott vissza, ott vélte megtalálni a régi harmóniát. Mint kortársai följegyezték, oly szelíd, jó Jélek volt, hogy embertársai legkisebb sérelmét hallva is könnyekre fakadt. Konok negyvennyolcassságához holtáig hü maradt. Ezért is jellemzi őt B. Nagy László „a hűség költőjeként". Az utcát, melyben két évtizedig élt, veraben örökítette meg: Olyan csendes utca ez a Maros iltca, Az eleje görbe, végig kátyús útja. Kocsi, szekér nem jár a táján naphosszán. Mert tengelye törik, vagy kereke roppan. A bölcs magisztrátus hazam zajtól óvja, 8 örök porban fürdik gömbakóeom lombja. Mintha egy faluróas volna ide metssva, A padokon kívül ptpilgatunk este. Lámpák gyér világa jótátemány l« eaak. Méla fénnyel körít telehold óa csillag. A hasadó hajnal nem Ily hangos néhol, Környék tsás kakasa nekom kukorékol. 8 hogy haza gondoljak egyszer avagy máakor, Tülköl a kanéas la meg a tehén pásztor. 8 visz a képzeletem kl szülőföldemre* Kenderáatatóknak érzik lUat-terhe. Caak ami buckákban terem akár ingyen, A homokot mérik drága pénzért Itten. A Maros iteábig Ismét a belváros felé haladtunkban a Maros u. 22. sz. háznál is álljunk meg. Itt született Kilmány Lajos (1833—1919), a népköltészet-tudomány nagy Ez lett a jelszava, a zsarnokság elleni öröksége a kiskaszinóban helyet kapott szegedi munkásságnak is az ellenforradalom első éveiben. Ahogy Juhász Gyula írta Dózsa feje című költeményében a nagy parasztforradalmár szegedi földben pihenő levágott fejéről: Vár egy napol fölkelöhen Regi magyar temetőbenEmlítettem már: a Berlini körúti Munkásotthonból kiűzve 1920. április 20-án költözött ide a munkásság, és itt volt a Hétvezér utcai ház megnyitásáig, 19?6. augusztus l-ig. Középen szárazkapu és folyosó osztotta ketté egészen az udvarig az épületet. Az altótól balra volt Kovács István műbútor-asztalos műhelye, mögötte a lakása, Jobbra a pártiroda meg a gyűlésés színházterem, azon túl, legbentebb, a könyvtárszoba. A folyosó mellett a Munkásotthon gondnokának, Bucsezán Miklósnak a lakása. A Munkásotthon bejárata a Maros utca felőli oldalon volt. Itt — két lépcsőfokon át — mindjárt a nagyterembe lehetett jutni. Ez az épillet vplt Juhász Gyula és József Attila munkásmozgalmi tevékenységének színhelye.. A régi, rozzant házacskában, melvben egvkor a szabadságharc nagvjai, Horváth Mihály, Klauzál Gábor, Peregei Mór és mások is megfordultak egykoron, most Juhász Gyula előadásait hallgatták a szegedi nvmkások. ..Szegeden — olvassuk a Színház és Társaság 1024. november 17-i számában — minden nagy dolgok fókuszán, a színházban. a héten rtagv sikerrel folyt le a Csókoljon meg című ví»láték bemutatója, mig'att alakja. Családjuk ősi fészke volt ez, a régi Kál- Juhá-z Gyula négy iskolát végzett em^-nek mán utca, amely róluk kapta nevét, 1952 óta • család legkiválóbb sarjáról, Kdlmány Lajosról van elnevezve. beszélt Anatole France-ról és a művész-taől egy íölsővárosi rozzant, vizesfalú házban." Ezen az előadáson minden bizonnyal ott volt József Attila is, aki ezekben a nanokban mindenhová követte Mesterét. Valószínűleg mér október 5-én ott volt az Internacionálé 60. évfordulóiára rendezett Onnenségen is. Október 19-én kiállítás nyílt az. eszperantómozaalom dokumenLassan fél évszázada lesz, hogy a sarkon üresen Ali a Maros u. 4. sz. ház telke. Itt állott a kis kaszinó, Szeged nagy történelmi múltú háza. Forradalmi hagyományok örisóje: 1851-től 1860.„ .... ._.. _. ig itt talált menedeket az üldözött magyar múfetódett Ábrányi Emiihez állott. Ennek az ízlés- zsa Az 1851-ben, Ferenc József születésnapján tumaiból — talán ezen is ott volt. Mindenesetre nek (egyében n század első évtizedetben még le- a városházi színházteremben lezajlott tüntetés » kortársi emiékezesek és az Espersit Jánoshoz hrtett némi snlátosat, maradandót alkotni, de miatt bezárták a színházat: ekkor a fölsővárosi 1925. március 8-án irt levél bizonyítja, hogy a Ady után már aligha. Ezért is, meg az elleníor- kiskaszinó fogadta be a nemzeti szellemet ápoló munkásmozgalommal ebben az öreg, kevéssel radnlmi világgal való szembenállása miatt is szegedi színjátszókat. „Megvirrad még valaha — később lebontott ház bon ismerkedett meg a maballeatott el az első világháború után. Szűkebb Nem lesz mindig éjszakar Ez volt akkor a jel- VVar proletariátus legnagyobb költője.' családi körébe, öt gyermeke és unokája világába szó, ezt húzta éjjel-nappal a kiskaszinó prímása. (Folytatjuk^ »