Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

I SZOMBAT. 1973. MÁRCIUS 3. Múzeumi beruházás Az esztergomi vármúzeum és várhegy nagyszabású rekonstrukciójára készülnek tervek a KÖZTI-ben. Az országos tervpályázat első díjat nyert alkotásai alapján két tanulmánytervet készítenek, s ebből választják majd kl: ml kerül a beruházási és a programjavaslatba. A rekonstrukció a következő tíz év legjelentősebb hazai múzeumi beruházása lesz. A szaktárgyi versenyek győztesei A napokban fejeződtek be tók versenyben Szép László, az úttörők szaktárgyi verse- « Ságvári Endre gyakorló álnyeinek Szeged városi dön- lskola tanulója az . .. , , , , úttörő-vegyész versenyben tői. Nyolc tantárgyban mér- Regdon Géza szintén a Ságték össze tudásukat a város várl gyakorió iskola tanulója tsico áinak hetedikes es nyol- diadalmaskodott. Az úttörőcadikos tanulói. A versenyek matematikusok versenyében első három helyezettje került a hetedik osztályosok közül a megyei dontőbe Kozma József, a Tanárképző Az uttóro-történelemkuta- Főiskola I. számú gyakorló iskolájának tanulója lett az Fejlesztik a bútorgyártást A Könnyűipari Minisztéri- további 10,5, belkereskedel- őrzés, az üzem- és munkaum legutóbbi értékelése sze- ml szállításalt 16 százalékkal, szervezés fejlesztésére, s hárint változatlanul gyors a s exportját is jelentős mér- rom minisztérium — a künybútoripari termelés növeke- tékben növeli, most számos nyűipari, a belkereskedelmi désének üteme. A negyedik olyan intézkedést készítenek és a KPM — fog össze a ötéves terv 1972-re kidolgo- elő, amelyek révén tovább szállítások jobb megszervezézott előirányzatát az iparág javulhat a minőség, szélesed- se érdekében. A Könnyűipari 8 százalékkal teljesítette túl, het a választék is. Egyebek Minisztérium a Mezőgazdas 14,6 százalékkal több árut között például a Könnyűipari sági Minisztériummal közökapott a belkereskedelem, Szervezési Intézet tanul- sen felméri a bútorlapgyártás az export 12%-kal nőtt. mányt készít a bútoriparnak igényeit, s megvizsgálja a leMivel a bútoripar az idén a gyártási folyamatok, a ter- hetőségeket azok kielégítermelését a tervek ozerint vezés, az irányítás, az ellen- tésére. Könyvekről sorokban X bázeli harangok 1933- lépésről lépésre, hanem elemben jelent meg először Louls zi Meiji császár „az egész Aragon négyköteles ciklusá- világot egyetlen japán tető nak (Űri negyed, 1933; Az alá" doktrínáját és a tévolOmnibusz utasai, 1942; Kom- keleti fasizmus politikáját is. munisták, 1951.) első része- Dokumentumkönyv, melynek ként. A ciklus A való Világ minden szereplője valóságon címet viseli, és benne az író alak. Megismerjük belőle a francia társadalom egészé- Sorgc é3 bátor csoportja hírnek panorámáját törekszik szerzői tevékenységét, annak felrajzolni a századelőtől szinte tudományos pontonsá1940 végzetes nyaráig. A bá- gát. konspirációjuk „magaszeli harangok a századelő iskoláját". A dokumentumrajza: két asszony egymásba regény tehát nem egyszerűen gabalyodó történetében érzé- kémtörténet — széles körű iskíti meg ezt a furcsán élve- mereteket ls nyújt. tCg, \ g""dtalh?„ Kányád! Sándor romániai melynek háttereben lunteté- * ó bánatog C-nS^HáátaSin Vvatt lány kútja című könyve hírbannak, baljóslatúén figyel- adág távo,. yilágból meztetve az alakokat a ször_ - a z.- n Vorsel az erdélyi havasok téS? .. Tiríirr, A 11 világát idézi, ahol erdőrenközelgő katMztrófákra. A ^ • hayon könyv, nohazártegész, mint * * * a ^i-va., az a ciklus keráő darabja, sok- • sok nMplAt kakat rejteget és sok kis háznek sorsat, jellemét javarészt fluz^,iy »ár De egy-cv majd a későbbi kötetek dol- 00n Suzsaiy jar. ue egy o„y gozzák ki és mélyítik el. szép lírai darabban kivillan A gepárd természetes élet- » tavasz, a nyár. A mesék módjáról viszonylag keveset legtöbbjét is, mintha téli eatudunk. Fura állat: a kutya téken, a guzsalyosban szüleés a macska Jellegzetességeit tett volna; át- meg átszövi a egyesíti magóban. A kutyá- múit varázsa. Gyakorta a hoz hasonlóan ül éa vadé- mesél6 _ kis parasztgyerek szik, nem tudabehuznia _ hétköznapjainak valósága karma t, viszont fára mászik, 1; -„„„„zH^-m mint a macskafélék; és rövid ®'klik át szinte észrevétlenül távon valószínűleg a világ a mondák és legendák vlleggyorsnbb futója. Valami- lágába. kor Indiában és Egyiptomban ls megtalálható volt, ma mór nagyon megritkult, és csak Kelet-Afrika egyes részein fordul elő. Joy Adamsonnak A pettyes szfinx című könyvében újra sikerült az, amit Elzával, a kis oroszlánbébivel már megcsinált: először felnevelte a Plppa névre keresztelt kis gepárdot, aztán fokozatosan vissza szoktatta a vadonban való élethez. Az állatok ápolgatása és megfigyelése mellett persze számos apró-cseprő kalandra is sor került a kenyai vadrezervátumban, melyekről Joy részletesen, de olvasmányosan beszámol. Kászoni székely népművészek — ezt a címet viseli Kós Károly, Szentirmai Judit, Nagy Jenő könyve. A Székelyföld egyik tájegysége, a havasokkal körülvett, a Csíki- és Háromszéki-medencék közt helyet foglaló Kászoni-medence falvainak lakossága a magyar népi műveltségnek számos olyan elemét őrizte meg, amely másutt már elmosódott. Az öt falu — Impár, Altiz, Feltiz, Jakabfalva, Újfalu — székelysége szervesen és egységesen fejleszthette Századokon át hagyományos népművészetét. A kötet a kászoni népművészet négy fő terüle-, tén végzett kutatások eredményeit összegzi. Kós Károly az építkezés és a lakóházak belső berendezésének, bebútorozásának sajátosságait. Szentirmai Judit a szőttes és varrottas munkákat. NagyJenő a kászoniak öltözködését ismerteti. A Richárd Sorgéről szóié kalandé é'etraizl fe'dolgozások után Jurij Korolkov Szigorúan bizalmas! című műve átfogóan mutatja be a neves hírszerző tevékenységét Nemcsak hőse útját követi első, míg a nyolcadikosok közül Berkes Jenő, a Zrínyi Ilona általános Iskola és Borús András, a Ságvári Endre gyakorló általános Iskola tanulója osztozott az első helyen. Az úttörők természetkutató versenyében Mauksinszky Márta, a Rókusi általános Iskola tanulója, a fizikusok versenyében Keméndy Eszter, a Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló iskolájának tanulója, a világjáró-úttörők versenyében pedig Pásztor Ágnes, a Rókusi általános iskola nyolcadik osztályosa végzett az első helyen. Az Irodalom és nyelvész versenyekben heted k osztályosok közül Szappanos Gabriella, a nyolcadikosok kiizül Pályi Éva — mindketten a Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló iskolájának tanulói — győzedelmeskedett. Az orosz nyelvi versenyeket kerületenként bonyolították le. A hetedik osztályosok közül az első kerületiek versenyéből Balázs Tibor, a Zrínyi Ilona általános iskola tanulója, a második és harmadik kerületiek versenyéből papp László, a Gera Sándor általános Iskola tanulója került ki győztesen. A nyolcadikosok első kerületi versenyében Dóró Olga, a Mező Imre általános Iskola, a második és harmadik kerületiek közül Huszta Györgyi, a Szlllérl sugárúti általános Iskola tanulója került az első helyre. Az orosz tagozatos osztályok versenyében a hetedikesek közül Varga Károly, a Madách Iskola tanulója, a nyolcadik osztályosok közül Tóth Katalin, a Mező Imre általános Iskola tanulója diadalmaskodott. Csortos Gyula Az 1945. augusztus 1-én el- mert hanghordozásával — kulcsom felett rögtön rendelhunyt kiváló művész ma ün- meeert más ilyent nem hord. kezhetik. Fiókjaimban találnepelné 90. születésnapját; Egyszer megkértem, hogy ható mindennemű értékeket 1883 március 3-án született beszéljen luciferl szerepfel- azonnal magával vihet. KüMunkácson. Nekünk, szege- dolgozásáról. Így válaszolt: lönben is édes anyámat és dieknek annál inkább illik „Ééén nem utánzók eenkiiit, nagybátyámat hagyom örömegemlékezni erről a szüle- de szerepeimben engeeem kösül. Ezért tartottam szüktési évfordulóról, mert Csór- sem fog Kenklii utánozni, ségesnek e soroltat, nehogy to3 Gyula pályáját a szegedi Hogy az én Luciferem a he- lecsapjanak rám disznó ügyszínházban Krecsényi Ignác, lyes-e, azt csak Madách tud- védek még halálom után is. majd Makó Lajos igazgatása nááá megmondani..." Ez a Remélem nem fognak szemalatt (1003—1908) kezdte, de válasz reá vallott: csortosi telenkedni. Nem óhajtom rénem kevésbé emlékezetes a volt Különös ember és kü- szesíteni se két volt feleségeharmincas években nagy vi- lönös szfnés^ de nagy mű_ met, se gyermekemet, se sentákra okot adó szabadtéri . kit utanam maradt egy-két Lucifer szerepe ls. rongyom szétfosztásában. Mint ember — különc volt. Akik ismerték ezt a kivé- Csortos Gyula, 1937. decemGőgőssége nem Ismert tiszte- teles tehetségű nagy művészt ber 15-én. Di\ Csányi István letet Nem tudott hű lenni és különös embert, nem fog- tanú, Hevesy Sándor tanú." se színházhoz, se szerepkör- nak csodálkozni az itt közölt, A meghatalmazás, mely höz. se asszonyhoz.... A leg- 1937-ben nagybátyjának, egyszerű levélpapíron' íródott, jobban fizetett színészek Csortos Elemérnek írt „Meg- harmadik oldalán mintegy egyike, és sokszor alig volt hatalmazás"-án, amely tulaj- magán közleményként a köpénze. De ha volt, akkor ga- donképpen akkori végrende- vetkező sorok álltak: vallér a végletekig. Amikor letét tartalmazza. Ennek a UZI,,*,-,. -r/u-,4 „<„V Lucifert játszotta Szegeden, „Meghatalmazás" című végsokszor beszéltem vele. Néha rendeletnek „lényegében YÍSl* ",ifJ kedves, közvetlen volt, néha semmi gyakorlati értelme f^Ln szóba nem állt senkivel. Volt nem volt, s hogy ezt - beúgy. hogy órákon át egyédül következett halála előtt kl- ve ed! GvúlL A jeizett üldögélt a Széchenyi téri lene évvel — mégis megírta, platánok alatt, csak azért - valószínűleg egy pillanatnyi ~ nff""1™^™0* hogy lássák. felháborodás vagy dühroham kedLnCX.ikütyára volt 1933 nyarán nagy melegek okozta elhatározás késztette. Kedvenc tacsiKutyaja von. voltak. A férfiak általában A meghatalmazást, amit ha- E meghatalmazást objektív Ingben Jártak, vagy legalább- léláig sem vont vissza, Csor- okok miatt ugyan nem hajtis kihajtott gallérral. Csortos tos Elemér özvegyénél talál- natták ugy végre, ahogy ö akkor is magas ingnyakat vl- tam meg 1984-ben, s ő volt 0Zt gondolta, de a nagy müselt és a nyakkendő helyett szíves hozzálárulni ahhoz, vész egyéniségére mindenaz inggallér alatt nranylán- hogy arról fotókópiát készít- képpen jellemző dokumencon egy kis zománcozott sek. „Meghatalmazás! Ha tűmként érdemes a megörőamulett lógott Megkérdez- hirtelen halnék meg. felha- kítésre. Ez a cselekedete ta lom tőle, miért hordja azt? talmazom Csortos Elemér csortosi volt... — Azééért — felelte ls- nagybátyámat, hogy minden Jenő István Tiszta, szelfd lelkét rsllndben ringatta az alkony, ban jf -ben játszott Itt társuthtával. Föl la Frt* íi/ill /» «- o imnTŐ Vinr n.i n rón-i rl ti In 14 r 14. A Fekete Ház és környéke A Kárász utca sarkán, a mostani idegennvelvű könyvesbolt ,helyén volt a Korzó kávéház (Kárász u. 16.). Írásos dokumentum is Igazolja, hogy gyakran tanyázott itt József Attila, talán a Horger-ügy után ls ide tért be. kifújni magát, eltűnődni a gerincropogtató élményen. Sz. Szigethy Vilmosnak írja Makóról 1923. március 7-én- „Különben pedig szombaton Szegeden leszek, amikor is fölkeresem Szigelhy bátyám, és nem Utálván, fél háromra beülök a Corsóba." Mielőtt körbejárnánk a Dugonics tér Irodalmi nevezetességű házait, előbb tegyünk pár lépést a Tisza felé a Somogyi utcán. A sarkon találjuk a nagy múltú neogótikus műemléket, az 1057-ben épült Fekete Házat (Somogyi fi. 13.). Nemi csupán építészeti emlék ez, hanem történelni és irodalmi hagyományok őrzője is. Az emlékiratíró építőmester. Szeged köveinek megmentője, Kováts István építette 1860 és 18S5 közt ez volt a belvárosi kaszinó, az önkényuralommal való szembenállás fészke. Maycr Ferdinánd vaskereskedőé (1818—1903) volt a ház s ebben született unokája, a később vásárhelyikánt hírneve3ült festőművész, Endre Bíln (1870—1928). Juhász Gvulának is barátja. A költő szép verset írt egyik képe alá (Olvadáskor) s ugvancsak szép versben búcsúztatta el (Endre Bélának, sirjira) Ez utóbbi megérdemelné. hogy márványtáblán olvashassuk a Fekete Ház falán; E(y veit fl f r mező, berne a róna dalolt. Mátok a parlagról bi'szkén 'magasodtak az égnek, O a magyar (öld méla poréba hajolt. A bejárait mellett van egy emléktábla, 1968ban, az őszirózsás forradalom fél évszázados fordulóján lepleztük le: Itt alakult meg 1918. október 22-én a szegedi Nemzeti Tanács. Munkásotthon volt akkor a Fekete Ház, s könyvtárszobájában gyűlteik össze a munkásság és radikális értelmiség képviselői, köztük Juhász Gyula, Móra Ferenc é3 Hollós József (1876— 1947), hogy megtanaeskozzák a várható fordulat esetén szükséges szegedi teendőket, A krónikás. Juhász Gyula ,,a szegedi Pjlvaxnak" nevezte a Fcikete Házat: „a szomszéd szobában — írta — a közelgő proletárforradalom viharát hangolták már, de előbb meg kellett valahogy csinálni a polgári forradalmat is. Ám már ezt se lehetett a proletárok nélkül..." A Fekete Ház elől a Hősök kapuja felé tekintve a páros oldalon most egy modern épületet látunk, a Közlekedési Vállalat székházát. Túlsó felén, az Eötvös utca sarkán állott kis földszintes házban (Zrínyi ti 8.) volt Radnóti Miklós második ismert szegedi lakása. Ez már jobb volt, mint a Jerney-házbell, de még nem olyan meghitt és kedves, mint a Bokor utcai. Ortutay erről ís ír: „Annál klspolgárlbb, tisztes iparos család k'adó szobáia volt a Zrínyi utcában Apró. meghúzódó, földszintes ház ez, még az árvíz előtti Időkből. A kis szoba ablaka az utcára néz. s bizony mi elég sokszor visszaéltünk az. alkalommal hogy boros kedvünkben álmából felzörgessük, kedvetlen volt jegyezte emlékirataiban,: ..Soha jiem volt, és talán nem is lesz oly fényes, oly lelkesedett színidénye a szegedi magyar színészetnek, minj az 1860—81. év volt!" Nem csuda- ekkor engedett föl az önkényuralom, a nemzeti ellenállás kereste formáit, s elsősorban „a nemzeti játékszínben", a magyar színjátszásban találta meg A Bánk bán évadnyitó előadása ls entnek jegyében zajlott le. Az 1801—65 évadot Latabár Endre (1812—1873) társulata játszotta végig. Nevesebb vendégszínészek a régi színkör deszkáin: Lendvay Márton és felesége (1861), Szigeti József (1882). Szerdahelyi Kálmán (1863, 1865), Prialle Kornélia (1865, 1879), Tóth József (1866) és a budai színigazgatóként is visszajáró Molnár György (1867). A Víz etrttt a mai Kelemen utcát Színház utcának hívták. A régi színházzal szemben, a Kelemen tt. 4. sz. házban volt Sziráky József (1829—1899) híres-nevezetes bicskakészitő műhelye. Alakját Mikszáth Kálmán örökítette meg Milyen a magyar iparos? című ragyogó humorú elbeszélésében. Bicskái világhíresek lettek, de ő — ha nem volt kedve a köszörűkő mellett — legényeivel inkább kiment kukoricát törni vagy szőlőt kötözni, de kedvét és függetlenságét nem adta el angol fontért sem, h'ába kérte a külföldi üzletember, gyártana neki tízezer szegedi bicskát. „Tegye bolonddá az öregapját!" — mondá a szegedi kismester, de azt megajánlotta, hogy egy-két bicskát csinál az ángliusoknak — ajándékbal „Ezért magyar ember Sziráky. hogy ilyen legyen, ne értsen az üzlethez, és ne csiklandozza a nyereségvágy Ilyenkor: korán kibontakozott benne a rend. a. „ Jó,fc<d " tŐ,e J"tle "kcríéscottótaminel felmérték és a tisztaság iránti igény. Mit mond- ?»« illájában nyesegette prágait, fáit. Tömór-U jak a szobáról? Ez ls eléggé kietlen, hosszúkás, téglalap alakú szoba, olcsó régi bútorok, a szobában mindig alkonyi félhomály. A lakásnak egyetlen ékessége az a néhány könyv, amelyre mindennél jobban vigyázott." Az egyetemi könyvtárban fönnmaradt kérőlanjának és leveleinek tnnúsági szerint 1932 áprilisától 1934 februárjáig lakott itt. ' Ha ugyaninnen a Kelemen utca felé nézünk, n Hági étterem (Kelemen « 3) kerthelyiségének falán emléktáblát találunk: Itt állott 1856tál az árvízig a szegedi színkör, az első állandó színház, fából. A korszak legnevesebb színigazgatója, Molnár György (1830—1801) 1860kény Bicska vásárlás című tárcájában (1887) itt játszódó jelenetet örökít meg: „Sziráky uramnak pedig ősidőktől kezdve ott van o héza a régi színházzal szemközt. A régi színház ugyan -már nincs meg. csak a helye van. de hiszen Szirákyék házának ls csak a helya van meg. Mármint a rég'ni-k. mert most emeletes épület kényeskedik ottan, akkora, hogy a nap se bír vele végezni valami könnyen. Kénytelen délelőtt az egyik, délután a másik oldaláru sütni." A műhelyt még Szi-ákv József apja. Mátyás alapította 1825 körül. János fia folvtatta a mesterséget, 1924-ben bekövetkezett haláláig. A bolt unokaöccse, Zsinkó János vezetésével 1939-ig élt i s