Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

VASARNAP, 1973. MÁRCIUS SS. PERES FELEK EGY AKARATON Jl Legfelsőbb Bíróságig jutott a dikonirtper Végső szakaszában új fordulatot vett a dikonirtper. A Csongrád Megyei Bíróság nem ítélt meg kartérítést a szentesi termelőszövetkezeteknek, melyeknek tábláin Vnilliós értékeket pusztított el a fertőzött öntözővíz. Abból a megfontolásból ítélkezett így. hogy sem az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, sem a Szentes és környéke Vízgazdálkodási Társulat nem vétkes a dikonlrtszennyeződésben; a vízszolgáltatók mindent meglettek, amit a vízügyi törvények elvárnak tőlük. Nem is volt kötelező számukra olyan vizsgálat, amely a növényvédő szerek maradványát A többi a peres felekre marad, akik annak ellenére, hogy törvénybe mentek, a per idején sem feledkeztek meg a közös érdekekről, es egy akaraton maradtak a legfontosabb dologban: Nevezetesen abban, hogy a termelés biztonságát garantálni kell, hiszen ez legfőbb népgazdasági érdek. Ismeretes, hogy a vízszolgáltatók nem alkalmaznak semmiféle növényvédő szert. Nem lehetnek vétkesek abban. hogy szermaradvány jutott az öntözővízbe, és nagy pusztítást vitt véghez a földeken. Az is tudott, hogy a 2,4 D kimutatása rendkívül bonyolult vizsgálattal, vagy bomlástermékét az ön- gazkromatográfiás eljárással tözővízben kimutatná. A Legfelsőbb Bíróság azonban másként döntött: ítéletében arra hivatkozott, hogy az öntözővízzel okozott kárért a vízszolgáltató felelős. A kártérítés összegének megállapítana és a fizetésre kötelezett kijelölése most már természetesen nem változtat az ügy tanulságain. Ezek közül az ítélkezés igen sokat számba vett, jóllehet egyetlen kérdőjelet iktatott ki: jár kártérítés vagy sem. lehetséges csupán, s erre alkalmas műszer mindössze kettő van Csongrád megyében. Egyik műszer tulajdonosa sem vállalta az állandó ós rendszeres vizsgálatot mindeddig. Sok munka, és sok kiadás. A József Attila Tudományegyetem kötött ugyan szerződést vizsgálatokra az ATIVIZIG-gel, de hiszen annál gyakoribb ellenőrzés szükségeltetik. Az idei öntözési szezonra teljesebb garanciára lesz szükSzeged a hazai lapokban 1973/12 HORVÁTH Imre: Az ecyeteml fluktuáció és a többszínűi oktatás. Felsőoktatási szemle. február. ITspaaztalutok a tudományegyetemen.) HUSZKA Tibor: Szerkezeti változások az ilelmlszeripai I üzemmérnökképrésben. Felsőoktatási Szemle, február (Az élelmiszeripari főiskoláról.) LISZTES Lászió—NEMET H Zsófia: Az egyetemi könyvtár az oktatók tudományos munka,1unnk szolgálatában. Felsőoktatási Szemle, február. BODNÁR László—MERENYI Kálmán: A fizikai dolgozók gyermekeinek rlőkéezltése az egyetemi felvételre. Felsőoktatási Szemle, február. |Az egyetem Jogi karának kezdeményezése.) Novajoj ei Hungarujo. — KUN, Lenke: Szeged. Hungara Eaperantisto, február. VERES Oyuláne: Jelentős eredmenyek Szegeden. Élelmezési Dolgozó, március. [Felnőttoktatás a konzervgyárban.) SZARAZ Pál: Szeged már készül az ünnepi hetekre. Kábel, márc. 1. [FénylteppeLJ (BARNA József) szővőcsnládban. —•• nak. nevetnek, — Akik teljes erőbedobással dolgoznak, s akiknek elég a kevés Is? Téxtilélet, márc. 3. [A textilmúvekről.) FARKAS Pálné: Üzemi tapasztalatok. — A paprikafeldolgozó újdonságai. Figyelő, márc. 7. IStEREDT Jánosi (Serédl): Segítik a munkás-puraszt fiatalok továbbtanulását. — Megállapodást kötött a megyei tanács es a JATE jogi kars. Békés megyei Népújság, márc. 8. IFényképpel.) Csongrádi „zöld vagon". Szolnok megyei Néplap, márc 1.4. (Prtmőrexport a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának szegedi tranzit telepéről a Német Demokratikus Köztársaságba.| esésen végződő toronyháztűz Szegeden. Népszabadság, márc. 23. |A tarjám 20«-os számú épületnel.J MATKO István Kigyulladt egy tízemeletes lakóház. — Súlyos sérülés nem történt. — A tűzoltók bravúros gyorsasággal mentették ki az embereket, fojtottak el a lángokat. Népszava, márc. 23. KF.I.ECSRNY1 Gábor: Dankó Pista. Nők Lapja, márc. 24. [Megemlékezés halálának 70. évfordulóján. Fényképekkel.) ség, mert sem a termelők nem kártérítésből akarnak pénzt csinálni, sem az öntözővíz szolgáltatók nem akarnak ismét perbe menni. Ez a szándék már a peren is végigvonult; annak tétje sem elsősorban az a néhány millió forint volt, hanem a termelési biztonság. Szakértők egész tömege vonult fel pro és kontra, s közben is komoly tárgyalásokat folytattak a végső, megnyugtató megoldás érdekében. Az ATI VÍZIG például kereste a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételeket, szerződéseket kötött vagy kezdeményezett; 1 millió forintos költséggel „mosatta" át a fertőzött csatornák vizét; a téeszek megszigorították a vegyszerezés szabályai betartásának ellenőrzését; tudósok foglalkoznak azzal a témával, hogy milyen folyamatok idézték elő a vízfertőzést stb. A per tehát a sokoldalú együttműködés lehetőségét és kötelességét egy percre sem zavarta meg, inkább bizonyította, és halaszthatatlanságáról győzte meg a feleket. A szentesi körzetben éppen a közelmúltban hoztak létre szakmai bizottságot, amelyben együttműködnek a vízügyi és az agronómiai szakemberek. Ma mér bizonyosnak tetszik, hogy nem a kártérítés, hanem a termelés további biztonsága a legfőbb tétje az ügynek. A véletlen, és ma még egyrészt ismeretlen elemek sokaságából összesűrűsödött ügy tanulságai messze többet érnek a gazdaságoknak, de különösen a népgazdaságnak, mint a kártérítés és a perbeni fáradság. Az öntözés veszélytelensége olyan népgazdasági érdek amelyre száz meg százmilliókat ad dotációként az állam. Különösen időszerű ez a tanulság ebben az esztendőben, amikor a természet maris adósa a földnek a csapadékkal. Vöröskeresztes kongresszus előtt Mozgalom a tisztaságért A tisztasági mozgalomnak hazánkban mintegy húszéves hagyománya van. Az idősebbek közül nyilván sokan emlékeznek még az úgynevezett tisztasági hónapokra, pár hetes kampányokra. Az évek során, hasznosítva a leszűrt tapasztalatokat, kialakultak a tisztasági mozgalom mai formái, jól segítve a munkahelyek, a lakótelepek egészségügyi helyzetének javítását. Napjainkban a tisztasági mozgalom már a legtöbb megyében a város-, illetve kerületet félmillió forint jutalomban részesítette. A fáradhatatlan vöröskeresztes aktivisták munkájának eredményeként sokat változott az elmúlt években a lakóházak és környékük rendje, tisztábbak lettek a porták. Sok-sok faluban, városban, külterületen bekerített baromfiudvarok, virágoskertek építése, illetve felújítása, kerítések és vízlevezető árkok gondosabb karbantartása Jelzi a fejlődést. A mozgalom népszerűségét községfejlesztési jikciók szer- egyébként az is jól mutatja, ves része. A legnépszerűbb akció talán a Tiszta udvar — rendes ház — mozgalom, amelynek felhívása mintegy másfél millió lakóház tulajdonosához jut el. S hogy nem eredménytelenül, azt jól szemlélteti, hogy 1969-ben 620 ezer lakóház, 1972-ben már 850 ezer felelt meg a mozgalomban előírt követelményeknek. Lassanként már hagyományossá vált a vöröskeresztes aktívák tavaszi megjelenése a portákon: Somogy, Baranya, Nógrád, és Fejér megyében a lakóházak 90—95 százaléka kapcsolódott be a mozgalomba. Üjabban a termelőszövetkezeti porták, az üzemek, MÁV-pályaudvarok, élelmiszer-elárusító helyek rendben tartására is kiterjed a mozgalom, amelybe az állami gazdaságok, az iskolák is széles körűen bekapcsolódtak. Mind jobban terjed a Tiszta, világos község, illetve város mozgalom is. Pedig az előírások nem könnyűek. A cím megszerzéséért mégis egyre több falu, város lakossága dolgozik, tavaly például több mint háromezer. A mozgalomban részt vevő községekből csaknem hatszáz felelt meg az előírt követelményeknek. A városok körében is kezd népszerűvé válni a mozgalom: 1969-ben még csak 43 vett részt benne, 1972-ben már 73. Különösen szép eredményeket értek el a tisztasági mozgalomban a debreceniek. Itt a városi tanács a legjobb hogy ma már a községek, a városok, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok 85—90 százalékára, s majdnem valamennyi iskolára kiterjed. A mezőgazdaságban mintegy ötezer vöröskeresztes egészségügyi felelős tevékenykedik. Az elmúlt esztendőben kb. 2 ezer 300 termelőszövetkezetből 730 felelt meg az előírt közegészségügyi követelményeknek, az állami gazdaságoknak pedig mintegy 35 százaléka. A 4—5 tagú bizottságok felülvizsgáló munkájuk során arra ösztökélik a gazdasági vezetőket, hogy ahol a munkahelyi egészségügyi intézmények nem korszerűek, újítsák fel azokat. E tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben sokfelé javultak az elmúlt időben az egészségügyi-munkahelyi viszonyok: számos helyen készítettek a gazdaságokban zuhanyozókat, és általában az a tapasztalat, hogy mind többet áldoznak a gazdaságok vezetői egészségügyi, szociális célokra. A tisztasági mozgalom felfelé ívelő, szép kibontakozását egyébként jól szemlélteti, hogy míg 1969-ben csak mintegy 270 község felelt meg a mozgalom feltételeinek, 1972-ben számuk megközelítette a 800-at: a városok közül pedig az 1971. évi 7 helyett 1972-ben már 15 felelt meg a tisztasági mozgalom előírásainak. (Folytatjuk.) Nagy útépítések aBalaton-környéken Megszűnik a „halálkanyar4 A Balaton és a Bakony vidékén az enyhe időjárás lehetővé tette, hogy a tervezettnél korábban kezdjék meg az utak korszerűsítését. A 71-es út Szigliget és Balatonederics közötti szakaszát átépítik, s megkezdték a Veszprém —Alsóörs között megszüntetett vasútvonal felüljáróinak bontását is. Káptalanfüreden a vasúti híd lebontásával megszüntetik a 71sebb kanyart. Ugyancsak lebontották a vasúti felüljárót Veszprém belterületén, Itt új, egyenes szakasz építésével megszüntetik a 8-»s számú országos főközlekedési útvonal utolsó „halálkanyarját". A KPM veszpremi közúti igazgatósága megkezdte a megyében a téli felfagyások miatt tönkrement utak útvonalon a legveszélye- helyreállítását. (MTI) (barna): Egy Együtt sírszalntnyai József kiállításé Szegeden. Film, Színház. Muzsika, marc. 17. (Fényképpel.) • Oi automata torgainu lampak 30. A Hétvezér utcai Munkásotthon Abból a Munkásotthonból, amelynek „homlokára" Juhász Gyula szép versét írta, az ellenforradalom bukása után, 1920. április 20-án a szegedi munkásoknak el kellett költözniük. A Maros u. 4. sz. alatti „kiskaszínóba" húzódtak, de minthogy az elöregedett kis ház lebontásra érett, s amúgy is szűknek bizonyult az erősödő munkásmozgalom szamára, 1924-ben kezdeményezés indult új, önálló Munkásotthon építésének vételére. A munkások filléreiből vásárolták s/egeden. Népszabadság, márc. | meg, és nyitották meg 1926. augusztus 1-én a 117. (A hídfőben és a színház I Hétvezér u. !). sz. alatt azt a Munkásotthont, amely a röls/abadulásig, a Horthy-korszak alatt [tanuló iskolája, szórakozó és művelődő helye előtt.) EIF.CK István orosházi tárlata. Dones , János Békás mcgvcl Népújság, márc 18. |Krilikii a segrdl festőművész kiállításéról. 1 PÜNKösTi Árpád: Fel b> ut, le lé üt. Népszabadság, márc. 18. rcslkós Lászlóné vágzl a büntetett előéletűek utógondozását a III. kerületi tanácsi hivatalban. Fényképpel.) —a—: c er.óvee a Szegedi Füvészkert. Kertészei és Szőlészet, n áro. 22. IFényképpel.1 agkezdódőti az orazugavúlés ta' >zl Ulcsszuka. Magyar Hírlap, Ma-yar Nemzet, Népszabadság, Népszava, maró. W. lOyorl Imre gelszólalásával.', U'UNKUsn ArpárRc Snercn! volt a szegedi munkásoknak. A gazdasági válság új föllendülést adott a hazai munkusmozgalomnak. Radnóti Miklós éppen akkor került Szegedre, 1930 szeptemberében, amikor ez a föllendülés itt is kezdte éreztetni hatását. Szepesi Imrének, a népszerű orvosnak ösztönzésére ekkoriban alakult a Munkásotthon fiataljai körében szuvalókórus. Hont Ferenc, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollegiunjanak tagja mar 1928—1929-ben vezetett szavalokórust Pesten, és Szepesi Imre közvetítésével átvette a szegedi munkásifjak kórusának irányításét la. Hont revén 1931 őszén a Koilegiam többi tagja, köztük Radnóti is bekapcsolódott a Munkásotthon kulturális életébe. Részt vett a kórusok betanításában, kórusokat irt, népdalt dolgozott föl a szavalókórus számára. 1932 januárjában megalakult a Munkásotthonban az Országos Ifjúsági Bizottság csoportja. Szombat esténként tartotta összejöveteleit a Munkásotthon tanácstermében vagy a nyomdászok otthonában (Jósika u. 21.). Gombkötő Péter, az imperialista Japánról, Sebes László a munkáskultúróról, Szepesi Imre az utópikus szocializmusról, Buday György a fametszésről, Hont Ferenc a marxizmus kérdéseiről, Reitzer Béla külpolitikai kérdésekről, Radnóti Miklós pedig József Attiláról tartott előadást. A Kollégium tagjainak bekapcsolódása újabb kezdeményezésekre bátorította a Munkásotthon fiatalságát. Házi Újságot szerkesztettek, s természetesen az írások zömét a Kollégium egyetemi hallgató tagjai írták, az illusztrációkat Kárász Juditnak, szintén kollégiumi tagnak ún. szoclofotóiból válogatták. Az újságot Hont, Sebes és Szepesi állította össze, a tanulmányokat egy példányban legépelték, a képanyagot kemény lapokra ragasztva az egészet egybekötötték, és Bozóki Lajos őrizetére bízták, ö a Munkásotthonban a famunkások szekrényébe rejtette, és olvasásra kölcsönözte az érdeklődőknek: a Természetbarátok Turista Egyesülete, az Országos Ifjúsági Bizottság, a szavalókórus és a különféle szakszervezeti csoportok tagjainak. „A munkásmozgalomban való tevékeny részvétel élményei és hatasa — írja Csaplár Ferenc A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma című könyvében (1967) — a Kollégium tagjai közül Radnóti müveiben tárul legsokoldalúbban elénk: jelentős fordulat következik nemcsak a szemlélet. hanem a formát illetően is..." Radnóti az Újmódi pásztorok éneke elkobzásától (1931. ápr. 19.) a főtárgyaiéiig (doc. 8.) nem írt verset. Ez a nyolchónapos némaság nemcsak a válság, hanem az érlelődéi időszaka Is: utána sorra születnek a Férfinapló nak a harc vállalását, a munkásosztállyal való azonosulást és győzelmébe vetett hitét sugalló költeményei, nem utolsósorban kórusversei. Acélkórusa így kezdődött: munkájúnak még sosem maradt f»le, csak dolgozott, és maga ráadás volt, kócos ágynál és kopasz asztal fölóét! Bemutatására, bár betanulták, nem került sor, mert 1932. április 2-án a rendőrség nagy rajtaütést hajtott végre a szegedi munkásság vezetői között. Szepesit és társait letartóztatták, s a Művészeti Kollégium tagjai — így Radnóti is — csak azért kerülték el ezt a sorsot, mert a rendőrség a botrányoktól félve vonakodott eljárni Széli István, a főrendiházi tag Széli Gyula fia, valamint Buday György, a neves egyetemi professzor, Buday Árpád fia ellen. A Munkásotthont bezárták, lepecsételték, átkutatták. Szeptemberben Szepesit és társait elítélték. A városban tüntetést tüntetés követett. Radnóti költészetét ezek a mozgalmak jelentősen befolyásolták. Ebben a légkörben születnek a Férfinapló versei és az Enek a négerről, aki a városba ment című költeménye. Ám az üldözés nem rettentette őt el. Még ezután született a Téli kórus: Ml vagyunk a farkasok. Farkasok z kopogós téli mezőkön, Hol csúszkál a szélütött hideg, Es ólakba zárt húsokról hord meleg hfrekett Hangunkra behúzza farkát a falu, Es puskásokat küld nyakunkra. Mikor a havon hasalunk: S ezután, 1932. más ls: december 27-én ez a vstloAz éhség kórusa mondja most a verset (szemetekbe | az éhség koruss, mely nem énekelt soha még, csak dolgozott, és Igával körbejárt. jár a kerge barom; Kórust tanítottam délntán, s megyek utána hazafelé most; lányok és fiúk hangja Ul a fákon Is. Tanltok és vallom a harcot is! Költő Is vagyok. meg proletár. Ee ígérem t ha mindezt nem tudom mar, leüttetem a jobbkezem! Ismétifi vers Két álőadást is tartott itt 1935-ben Veres Péter, ahogy akkor nevezték, „a parasztíró". Február 22-én Parasztirodalom címmel, másnap Földreform és telepítés címmel beszélt a szegedi munkásoknak. Méltó lenne u mostani emléktábla mellett megörökíteni ezen a házon Juhász Gyula Radnóti Miklós és Vera Péter nevét » »