Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

SZOMBAT, 1973. MÁRCIUS 84. 3 A Duna Bizottság jubileumi ülése Huszonöt évvel ezelőtt, 1948-ban Belgrádban kötöt­ték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyez­ményt. amelynek érvényesí­tésére ugyanakkor megalapí­tották a Duna menti orszá­gok nemzetközi kormányközi szervezetét, a Duna Bizottsá­got Az évforduló alkalmából a Duna Bizottság pénteken ju­bileumi ülést tartott Buda­pesten az Akadémia díszter­mében. Az ünnepi ülésen részt vettek a tagországok küldöttségei is. Technikusból üzemmérnök Üzemmérnökök kapták kézhez oklevelüket tegnap, pénteken délelőtt, Szegeden, az Élelmiszeripari Főiskolán rendezett ünnepségen. Az in­tézmény főigazgatója, dr. Horváth Károly első alka­lommal nyújtott át diplomá­kat olyan hallgatóknak, akik szaktechnikusi képesítésüket még a felsőfokú technikum­ban szerezték meg, majd egyéves kiegészítő képzés­ben vettek részt a főiskola élelmiszeripari karán. A felsőfokú technikum volt hallgatói 1972-ben kap­tak lehetőséget arra, hogy ta­nulmányaikat főiskolán foly­tassák. A kiegészítő képzést a szegedi intézmény a buda­pesti Kertészeti Egyetemmel együttműködve szervezte meg. A most diplomát ka­pott 146 új üzemmérnök a hús- és baromfiipari ága­zatban végzettek közül ke­rült ki, sokan régóta dolgozó kiváló szakemberek. Az ün­nepségen dr. Horváth Ká­roly mondott ünnepi beszé­det. majd a különböző élel­miszeripari ágazatok vállala­tainak képviselői köszöntöt­ték a friss diplomásokat. Mennyit ér Q narannia 9 Ügy látszik, nem lehet na­pirendre térni olyan egysze­rű dolgok felett sem, mint a kereskedelmi garancia. A jó törvény évek óta érvény­ben van, a szabályzás tisz­ta és világos: ha a vásárló pénzért nem kapott hibátlan készüléket, azt ki kell javí­tani, vagy helyette újat adni. Mindehhez pontosan rögzí­tették a határidőket, a laikus azt hinné, hogy ezek után elég kevés lehetősége maradt a boltnak, vagy szerviznek a magyarázkodásra. De az élet, hát szóval a gyakorlat az — egészen más. Másfél évig Fehér Zoltán, Szeged, Tar­ján, 305. szám alatti lakos például másfél évig járt az Elektromos Ktsz szegedi szervizébe, hogy rádióját megfelelően kijavítsák, vagy kicseréljék. Javították is egy darabig, azaz inkább ja­vítgatták, mert a készülék azután sem akart jól szol­gálni, hogy a műhelyből ha­zavitték. Telt, múlt az idő — s bármilyen türelmesen is viselte a készülék rakon­cát.lanságait tulajdonosa, az ő türelme is elfogyott. Leg­utóbb, 1973 januárjában vit­te vissza az Elektromos Ktsz szegedi szervizébe a rádiót, kérve, „most aztán csináljanak vele valamit, hisz 2100 forintot fizetett ér­te". A szerviz vezetője úgy gondolta, rábeszéléssel gyor­sabban elintézheti az ügyet; vagyis arról kezdte meggyőzni megrendelőjét, hogy amit ő rossznak vél, az tulajdon­képpen jó. Másfél esztendő nagy idő, Fehér Zoltán már tapasztalatai nyomán sem engedett, s ragaszkodott ah­hoz, hogy a készüléket fel­küldjék a KERMI-be. Nem­sokára vissza is jött a rá­dió, s vele a vélemény: „A tulajdonos minőségi kifogá­sa alapos, a rádió nem felel meg a követelményeknek." Belepte a por Ezek után most már ugye természetes, hogy megszű­nik minden vita? Legalábbis az első pillanatban úgy lát­szott, igen. Hiszen a szer­vizvezető — csodák csodájá­ra — egyetértett, s azt ígér­te, néhány napon belül vég­érvényesen rendbe teszik a dolgot Az ígért napon Fe­hér Zoltán át is vehette a rádiót — csak otthon vette észre, hogy vastagon áll raj­ta a por, aligha nyúlhatott hozzá műszerész. A rádió pedig ugyanolyan rossz volt, mint annakelőtte. Felháborodottan tért visz­sza a szervizbe, s követelte, cseréljék ki a rádióját, ad­ják ki számára a KERMI szakvéleményét. „Cseréről szó sem lehet, a szakvéle­ményt nem adhatjuk ki, le­másolni nem tudjuk, nincs gépírónő" — hangzott a vá­lasz lakonikus rövidséggel. Furcsa Baromfihús' Növekszik a baromfihús­fogyasztás, a baromfifeldol­gozó vállalatok felkészültek uz igények kielégítésére. A MÉM-ben arra számítanak, hogy idén 150 ezer tonnányi vágóbaromfit vásárolnak fel a vállalatok és a kereskede­lem. Az előirányzat teljesí­téséhez azonban arra van szükség, hogy az elmúlt évi­nél nagyobb arányban növe­kedjen a broylercsirke­„termelés". A tavalyihoz ké­pest 7000 tonnával kell fo­kozni a pecsenyekacsa-szál­lítást. A baromfiipari vállalatok szerződéskötései — amelyek­ben megállapodnak a terme­lőkkel az idei szállításokra — kedvezően alakulnak. Az ipar által igényelt mennyi­ségnek több mint 80 száza­lékára vannak szerződéses partnereik. A baromfiipar­nak előreláthatóan sikerül majd az elmúlt évi átvételt 1000 vagonnal meghaladó mennyiségre szerződést köt­nie. Erre a növekvő hazai igények miatt szükség van, s többletexportra is kilátás nyílik. Gyermekjáték okozta a tarjáni tüzet Mint arról lapunk tegnapi, pér.teki számában beszámol­tunk — tűz volt a szeged­tarjánl 206. számú lakóépü­letben. A tűzoltóság és a rendőrség vizsgálata megál­"apitotta: a gyorsan elhara­pódzó lángokat, feltehetőleg a ház környékén játszó gyere­kek J'tozták. A szemtanúk, valamint a tűz fészke kör­nyékén talált nyomok egy­aránt arról tanúskodnak, hogy a nyitott lomkamra­ablakokon keresztül iskolás­korú gyerekek égő gyufát dobtak, illetve pattintottak a helyiség belsejébe, és ettől •fogott tüzet a bent tárolt fes­ték. s más könnyen égő anyag. A felelősség megállapítása érdekében a vizsgálatot to­vább folytatják. Miért jár jobban Nagy Péter? öt évvel ezelőtt, amikor egy szakértőkből álló mun­kabizottság hozzáfogott az életszínvonal távlati tervezé­sének munkájához, egy sor olyan alaptételből Indultak ki, amelyek egyikét-másikát időközben módosítani kellett. Az egyik kiindulópont az volt, hogy az életszínvonal növeléséhez elsősorban az szükséges, hogy a lakosság fogyasztása — tehát a reál­jövedelmek is — minél gyor­sabban növekedjenek. A má­sik alaptétel, hogy elsősor­ban a pénzjövedelmek — és ezen belül is a munkából származó jövedelmek — nö­vekedjenek. LM De mit untassam az olva­sót? Az elszánt rádiótulaj­donos addig nem mozdult az Elektromos Ktsz szervizéből, míg a hivatalos másolatot meg nem kapta, amelynek segítségével aztán az a bolt, ahol rádióját 1971-ben vette, percek alatt jóra cserélte. Az ügy tehát megoldódott, de — nem az Elektromos Ktsz szervizének segítségével, amelynek mégis csak az vol­na a fő hivatása, hogy a hozzá fordulók ilyenfajta panaszaiban korrektül eljár­jon. Amikor a szerviz veze­tőjét, Apró Lászlót meg­kérdeztem, vajon miért nem világosították fel törvény adta lehetőségeiről, a cseré­ről Fehér Zoltánt; miért já­ratták feleslegesen ebben az ügyben Tarján és a szerviz között a készüléket, miért nem járultak hozzá a cseré­hez? — mindössze ennyi vá­laszt kaptam: „Kérem, a tu­lajdonos megunta a készülé­ket, s ezért csinálta a cir­kuszt, különben is nem rég­óta vagyok a szerviznél." Furcsa vélekedés. Különö­sen a megrendelőkből élő szolgáltató szerviz vezetőjé­től. Talán ezt a szemléletet sem ártana idejében — szervizbe vinni javításra, vagy cserére! Matkó István Az időközben elvégzett vizsgálatok, számítások vi­szont egyértelműen bizonyí­tották, hogy a jövedelmek­nek azt a részét, amely a társadalmi juttatásokból áll, sokkal komolyabban kell ke­zelni, még ha igaz lenne is a korábbi feltételezés, hogy tudniillik a lakosság előny­be részesíti a közvetlen pénzjövedelmeket. Nemcsak azért, mert a közvetett, vagy közvetlen társadalmi juttatások esetleges vissza­fejlesztése, vagy „beépítése" a pénzjövedelmeklje társa­dalmi feszültségekhez is ve­zethet, hanem azért is, mert a családi jövedelmek ki­egyenlítése — amely az élet­színvonal-politika egyik alap­tétele — nagymértékben ezen múlik. Gyakran hallható kérdéa: a családi jövedelmek nivel­lálása vajon nem ellentétes követelmény-e a differenci­ált anyagi ösztönzéssel? Vá­laszként nézzünk egy köny­nyen elképzelhető példát: té­telezzük fel, hogy Kiss Já­nos, kiváló esztergályos, ha­vonta 3500 forintot keres. Felesége, második gyerme­kük születése után ideigle­nesen otthon maradt, 600 fo­rint gyermekgondozási se­gélyt kap. A fizetést, a gyer­mekgondozási segélyt, a csa­ládi pótlékot egybevetve a család egy főre jutó jövedel­me 1100 forint. Nagy Péter gyengébb képességű, egysze­rűbb munkát végző eszter­gályos fizetése csak havi 2500 forint. Egy gyermekük mellett felesége is dolgoz­hat, mondjuk havi 1200 fo­rintért. Ebben a családban az egy főre jutó jövedelem tehát 1400 forint. Vagyis hi­ába érvényesül a személy szerint differenciált munka­bérezés, az a család él rosz­szabbul, amelyik a társada­lom számára minden szem­pontból többet nyújt. De ha magasabb lenne a gyermek­gondozási segély, illetve a családi pótlék összege, ak­kor a Kiss család egy főre jutó jövedelme elérné, sőt meghaladná a Nagy csalá­dét. S ez esetben nemcsak a munkahelyen lenne nyil­vánvaló, hogy aki többet és jobban dolgozik, az nagyobb keresethez jut, hanem en­nek ösztönzó hatását nem semlegesítené a családi jö­vedelmeknek — demográfiai okokból adódó — különbsé­ge. A családi jövedelmek ki­egyenlítésére való törekvés tehát nem ellentétes a diffe­renciált anyagi ösztönzés el­veivel, sőt: éppen annak erő­sítését szolgálja. tikai és népesedéspolitikai céljaink egyaránt sürgetnek. Az elvi cél: a gyermekneve­lés növekvő költségeinez ará­nyosan növekvő mértékben járuljon hozzá a társadalom. A jelenlegi — és a terve­zett — gazdasági növekedés, a számitások szerint, erre re­ális lehetőséget nyújt. A csa­ládi pótlék összegét az el­múlt években több ízben is emelték, az anyasági segély viszonylag új forma a társa­dalmi juttatások hosszú so­rában, és évról évre szapo­rodnak a gyermekintézmé­nyek is. A társadalom tehát lehetőségeihez mérten részt vállal a gyermeknevelés költ­ségeiből. És a jövőben vár­hatóan egyre növekvő mér­tékben. Dr. Gadó Ottónak, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettesének néhány hó­nappal ezelőtti nyilatkozatá­ból ugyanis tudjuk, hogy az életszínvonal távlati tervezé­sével foglalkozó bizottság fontosnak tartja a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és az ehhez hasonló juttatások nagymértékű — a keresetek általános növeke­dési ütemét is meghaladó — emelését. 3. A különböző célú társadal­mi juttatások közül az egyik legnagyobb feladat a gyer­mekek eltartásának fokozott támogatása, amit szoclálpoü­Emellett persze nem lehal lemondani a személyi jöve­delmek differenciálásáról, és nem szabad csökkenteni an­nak ösztönző hatását sem. A két alapvető célt — a sze­mélyi jövedelmek differen­ciálását és a családi jöve­delmek nivellálását — ösz­szekapcsolva érhetjük csak el az életszínvonal tervezett emelkedését. V. Cs. Bánya­biztonság A Mecseki Szénbányáknál pénteken befejeződött a csaknem egyhetes bányamű­szaki szemle. Az ellenőrzé­sen közreműködő szakembe­rek arra voltak kíváncsiak, mennyire biztonságos a me­cseki szénbánya, milyen kö­rülmények között végzik munkájukat a több mint ti­zenötezer főt foglalkoztató vállalat dolgozói. A bizottság tagjai öt nap alatt a vállalat valamennyi termelő üzemét, minden fon­tos munkahelyét felkeresték. Az eredmény biztató. Az 1968-ban végzett legutóbbi vizsgálatokhoz képest hatá­rozottan javult a Mecseki Szénbányák biztonsági hely­zete. » Úttörők szaktárgyi versenyei Mintegy 200 úttörő részvé­telével befejeződtek Csong­rád megyében a szaktárgyi versenyek. A megyei döntőt Szegeden, a tanárképző főis­kolán és a kisteleki általá­nos iskolában rendezték meg. A pajtások kilenc témakör­ben adtak számot tudásuk­ról. felkészültségükről, ügyes­ségükről. Az első helyezet­tek a közeljövőben Buda­pesten vesznek részt az or­szágos döntőn, a megyei mű­velődési osztály jutalomüdü­lésben részesíti a legjobba­kat. Eredmények. Történelemből: 1. Szép László (Szeged. Ságvári End­re általános iskola), 2. Nagy Töhb gumiabroncs Biztonságos ellátást ígér az OGV Ezekben a napokban a téli pihenő után az autósok több­sége ismételten felülvizsgál­ja gumiabroncsainak minősé­gét, és a szezonra újra cse­réli ki azokat. Lesz-e elegen­dő gumiabroncs, gondoskod­tak-e megfelelő választékról? — ezzel a kérdéssel kerestük fel az Országos Gumiipari Vállalat illetékeseit. A tájé­koztatás szerint ebben, az év­ben 15 százalékkal több gu­miabroncsot szereznek be, mint tavaly. A személyautók­hoz szükséges méretek 75 százalékát importból biztosít­ják. és csak 25 százalékát ál­lítják elő ittthon. Az import 90 százalékban szocialista országokból érkezik. Ezek a gumiabroncsok lényegesen olcsóbbak és keresettebbek, mint a nyugati cégek készít­ményei. Ugyanakkor azonban a választék bővítésére ezek­ből a nyugati márkákból is biztosítanak, főleg az osztrák Semperit-cégtől, az olasz Pi­relli- és az angol Duplon­cégtől vásárolnak nagyobb mennyiséget, de érkeznek szállítmányok az NSZK-ból, Franciaországból és Spanyolt országból is. Megkezdték a tárgyalásokat az indiai ke­reskedelmi szakemberekkel is. Az ott gyártott gumik mi­nőségét most vizsgálják és amennyiben megfelel a ha­zai igényeknek, onnan is szállítanak. Befejezésül az OGV illeté­kesei leszögezték. hogy az 1973-as esztendő gumiab­roncs-ellátása mind meny­nyiségben. mind minőségben megfelelő lesz, legrosszabb esetben egyes márkák át­meneti hiányával kell szá­molnunk. Arról azonban gondoskodtak, hogy azokat is azonos méretű, más már­kájúval helyettesítsék. (MTI) Márta (Szeged. Ságvári End­re általános iskola). Iroda­lomból és nyelvészetből a 7. osztályosoknál: 1. Tihanyi Ágnes (Szeged, petőfitelepi általános iskola), a 8. osztá­lyosoknál: 2. Kállai Ildikó (Szeged. Ságvári Endre ál­talános iskola). 3. Pályi Éva (Szeged, a Tanárképző Főis­kola 1. számú gyakorló isko­lája). Matematikából a 7. osztályosoknál: 1. Gyuris Zsolt (Szeged. Rózsa Ferenc általános iskola), 2. Kozma József (Tanárképző Főisko­la 1. számú gyakorló isko­lája), a 8. osztályosoknál: 1. Jenei István (dorozsmai élta­lános iskola), 2. Borús And­rás (Szeged, Ságvári Endre gyakorló Iskola). Világjárók­nál: 2. Bitó László (balás­tyai általános iskola). Fiziká­ból: 1. Pasztuhov Balázs (pusztaszeri általános iskola), 3. Valkusz Pál (Szeged. Ta­nárképző Főiskola 2. sz. gya­korló iskolája). Természet­kutatóknál: 1. Mauksinszki Mária (Szeged, rókusi álta­lános iskola). Vadászat A Magyar Közlöny csü­törtöki számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter rendelete, amely a vadgazdálkodás és a vadászat néhány kérdéséről intézkedik. A rendelet a kü­lönböző vadászati módokról is szóL

Next

/
Oldalképek
Tartalom