Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

4 S5SERDA, 1973. MÁRCIUS 21. iskola ólatk Őse ében Pontszámok Rohan az Idő, s egyre Jobban közeledik az iskolai év vége. A középiskolák negyedik osztályúba járó fiatalok nemsokára búcsút vesznek az iskolától. Utnakindulásukat gondos kezek segítik. Már megjelent a Művelődésügyi Minisztérium kiadványa „Tájékoztató a magyar felsőfokú Intézményekről" címmel. Szeged MeRyei Város Munkaügyi Osztálya is derekaa munkát végzett a pályaválasztási tájékoztatásban, s az újonnan létesített pályaválasztási intézet hasznos kiadványokkal segítette a fiataloknak az életbe, a társadalomba való beilleszkedését. Sok a gond, nagy az izgalom. Már most felsóhajtanak néha a szülők: Jajt Mi lesz a gyermekkel az érettségin? S nem kisebb beszédtéma a felsőoktatási felvételi vizsga módja. A legutóbbi hírek szerint •z idén még az érettségi tárgyakban nem lesz változás. Kísérleti jelleggel azonban — az oktatáspolitikai párthatározat alapján — bevezetik az érettségi és a felvételi vizsga közelítésének azt a megoldását, hogy a matematika felvételi tárgyból megírt írásbeli érettségi dolgozat egyúttal megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének la. A matematikából felvételizők a dolgozatot majd a megyénként kijelölt központi helyen írják — együtt a szakközépiskolások és gimnazisták. Az egységes feladatsort a felsőoktatás és a középiskolák szakemberei együttesen állítják össze. A példák nehézségi foka növekedő lesz, mind a megoldáshoz szükséges Ismeret és készség, mind a helyes megoldásért Járó pontok vonatkozásában. Az elgondolás szerint valószínűleg 8 felndatot kapnak a diákok, úgy, hogy középiskolás tanulók közül a jobb felkészültségűek 150 perc alatt képesek legyenek azokat megoldani. A Javítást a középiskolák tanárai és a felsőoktatási intézmények oktatói közösen végzik. Az írásbeli dolgozatokat névtelenül (számozva) kapják meg a javító csoportok, s az elbírálás a vizsgák központi helyszínein, közvetlenül a dolgozatok megírása után azonnal sorra kerül. A javítás részletes és objektív értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza a feladatok (részfeladatok) helyes megoldásáért adható pontszámot. A pontszámból az értékelési útmutató alapján megállapítják, hogy az elért eredmény hányas osztályzatnak felel meg a középiskola számára. Ez egységes minden középiskolára nézve. Az egyetemeken, főiskolákon azonban az elért eredmény, a pontszámoknak az „átváltása" a szak jellegtől függően differenciált Akiknek nem felvételi tárgyuk a matematika, azok az eddigi gyakorlat szerint készítik el az írásbeli érettségit Tehát azok, akik a II., III. és a IV. osztályban Jeles eredményt értek el, változatlanul felmentést kapnak az írásbeli alóL Az oktatásügy továbbfejlesztésével kapcsolatos párthatározat helyesen veti fel a tanulók túlterhelésével kapcsolatos problémákat. Egyetértünk azokkal a megállapításokkal. hogy a túlterhelés, az osztálycentrikusság egyik legnagyobb forrása a felvételi rendszerünkben is megtalálható. A felvételi pontszámok bűvölete erősen kiélezte a Jeles osztályzatért folyó „harcot", melynek a vége több tanulónál kimerültségben. idegbán talmakban mutatkozott meg, de nemegyszer ez a „küzdelem" a szülői ház és a tanár emberi kapcsolatának a megromlásához vezetett. Tehát a túlterhelés, a jeles osztályzatok fetisizálása csökkenthető a felvételi pontozási rendszer megváltoztatásával IS. Lesz-e eltérés az idei felvételi vizsgákon a pontozási rendszerben? Igen, lesz. Átmenetileg 1973-ban a középiskolákban elért eredményeknek az összpontszámba történő beszámítását kétféleképpen kell megállapítani: vagy figyelembe veszi az érettségi vizsga átlageredményét, vagy figyelmen kívül hagyja. A vizsgabizottságnak a tanulóra nézve a kedvezőbbet kell figyelembe vennie. Ez pedig igen komoly változás. A könnyebb eligazodás érdekében az alábbiakban közöljük a táblázatokat A felvételi tárgyakbel szerzett középis- US US 2.71 M» 2,91 -.*» tSS 2,4* koUi osztályzatok átlaga: M* t,*4 Mi 1,74 3,39 2,99 2,59 2,24 • •tálát mény megfelelt IS ÁL Á « I — Síiül. ML ML U T Vöröskeresztes kongresszus előtt A táblázat fejrovatában szereplő „a felvételi tárgyakból szerzett középiskolai osztályzatok átlagát" a felvételi tantárgyak (két vagy bárom tárgy) osztályzatából kell kiszámítani. „Az eddigi gyakorlattól eltérően — írja a Köznevelés folyóirat március 9-i száma — nem három, hanem csak két tanév végén szerzett osztályzatot kell figyelembe venni. Ez általában a III. es IV. osztályt Jelenti. A gimnáziumban a kémia ée a földrajz esetében pedig a II. és III. osztályt: L osztályos eredményt semmiképpen sem szabad alapul venni." A táblázatok alapján tehát most már a szülők maguk is kiszámíthatják, latolgathatják a várható eredményt. Természetesen a felvételi bizottság a felkészültségre vonatkozó feladatokon túlmenően figyelembe veszi a kozépfoku iskolák igazgatóinak és az Iskola KISZszervezetének véleményét is az alkalmassag elbírálásánál. Vannak ilyen hangok a fiatalok között: nem lényeges az érettségi eredmény, a felvételi tárgy a fontos. Eredményeként máris több diák abbahagyta a tanulást egy-két érettségi tárgyból. Elsietett ez a vélemény. A Jó érettségi bizonyítvány a felvételi bizottság előtt is jó benyomást kelt S azonkívül: a legtöbb esetben kevés tanuló tudhatja egészen biztosan azt, hogy miként alakul év végére a bizonyítványa. Jobb tehát minden eshetőségre felkészülni és minden érettségi tárgyat becsülettel és tisztességgel tanulnL Bánfalvi József Száztíz esztendő Április végén összeül a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa. Csaknem 10 ezer 500 alapszervezet egymillió hatvenezer felnőtt és ifjú vöröskeresztes nevében ötszáz küldött mérlegeli majd a hazai vöröskeresztestevékenység négyesztendős munkáját, s szabja meg a következő évek legfontosabb céljait, feladatait. A kongresszus előtt érdemes röviden áttekinteni a mozgalom történetét. A nemzetközi vöröskeresztes mozgalom 116 tagszervezete csaknem 250 millió vöröskeresztest tömörít soraiba. A Magyar Vöröskereszt azok közé a nemzeti társaságok közé tartozik, amely mögött sok évtizedes múlt, gazdag tapasztalat áll. Jövőre ünnepli fennállásának 95. évfordulóját, s tagjai joggal büszkélkedhetnek azzal, hogy megalakulása óta tevékeny, aktív részesei a nemzetközi mozgalomnak. A nemzetközi vöröskeresztes mozgalom 110 esztendős, alapítója a svájci Henri Dunant. ö volt az, aki véletlen szemtanúja lóvén az 1859. júniusi solferinói véres ütközetnek, nem tudott csupán szemlélője maradni a megrázó eseményeknek: a környékbeli nőkből ápolószemélyzetet toborzott, összeszedte velük a csatatéren a még élő sebesülteket, saját és svájci barátai költségét kötszereket szerzett be, s maga is részt vett több mint ezer sebesült ápolásában, gondozásában. Az emlékezetes élmény hatására könyvet írt, amelyben konkrét javaslatot is tett: az egyes országokban már béke idején hozzanak létre olyan segélyszervezeteket, amelyek háború esetén — önkéntesek segítségével gondoskodnak a sebesültek és betegek ápolásáról, nemzetiségükre való tekintet nélküL E gondolat nyomán alakult meg Genfben egy bizottság, amely 1863ban felvette a „Nemzetközi bizottság a sebesültek ápolására" elnevezést: ekkor született a ivöröskere3ztes mozgalom. A következő évben (1864-ben) 12 ország meghatalmazottja aláírta , A hadrakelt seregek sebesült katonái sorsának megjavításáról szóló egyezményt", amely — az értekezlet színhelyéről — a későbbiekben Genfi Egyezmény néven vált ismeretessé. Ez az okmány először iktatta a nemzetközi jogi egyezmények közé, hogy a védtelen sebesült és beteg katonát nemzetiségre való tekintet nélkül kímérletben és ápolásban kell részesiteni: ennek érdekében az egészségügyi intézmények és azok személyzete bizonyos védettséget élveznek. Az, hogy a Vöröskeresztmozgalom tulajdonképpen a háború áldozatainak védelmére alakult, hosszú időre rányomta bélyegét tevékenységére. Igaz, évtizedeken keresztül általánosan elfogadott elv volt, hogy a háborúk az emberiség történetének elkerülhetetlen velejárói, tehát a Vöröskereszttársaságoknak is a háborúra való felkészülést, a háborús segítségnyújtást kellett elsőrendű feladatuknak tekinteniük. Az első világháború utáni helyzet azonban a Vöröskereszt-mozgalmat válaszút elé állította, és szinte halaszthatatlan feladatává tette a békében végzendő tevékenységet Az októberi forradalom gyökeres változást hozott az orosz Vöröskereszt életében Is: a szervezet legfontosabb feladata a békés, mindennapi munka, a nép egészségügyi szolgálatához való hozzájárulás lett Az első világháború után, 1919 májusában alakult meg a Vöröskereszt Társaságok Ligája, amelybe fokozatosan valamennyi működő társaság belépett Ezzel a Liga tulajdonképpen az egyes nemzeti társaságok szövetsége, föderatív központja lett. Programjában arra irányította a figyelmet, hogy a nemzeti társaságok békeidőben elsősorban egészségügyi feladatokkal foglalkozzanak: a közegészségügyi viszonyok javításával, a tbc, a malária és egyéb fertőző betegségek elleni küzdelemmel, betegápolással, stb. Megnyílt tehát az út a békés tevékenység felé. Az emberek egészsége, a bajbajutottak segítése érdekében végzett munka világszerte megnövelte a Vöröskereszt tekintélyét Egyre Inkább előtérbe kerülnek az egészségügyi kérdések; az egész emberiség jövője szempontjából oly fontos környezetvédelem, a tudományos-technikai forradalommal jelentkező problémák. Ezért a régi vöröskeresztes jelszót: „Inter arma caritas!" (Könyörületesség a háborúban!) mindinkább az új váltja fel: „Per humanitatem ad pacem!" (Humanitással a békéért!) A Magyar Vöröskereszt ia — lépest tartva a fejlődéssel — alkalmazkodik az új helyzethez, az abból adódó új feladatokhoz. A széleskörű egészségügyi tevekenység mellett részt vesz a nemzetközi segélyakciókban, évente átlag 3 millió forint értékű segítséget nyújt az elemi csapások vagy fegyveres konfliktusok áldozatainak. A vöröskeresztes tevékenység nagyszerű fejezete a vietnamiak megsegítésére szervezett véradó akciók sorozata, amelyből a lakosság minden rétege kivette a részét. (Folytatjuk.) Egri bor Az Eger—Gyöngyősvidéki Pincegazdaság egri palackozó üzemében megkezdődött a tavaszi csúcsforgalom. Naponta mintegy százezer üveg bort szállítanak Egerből az ország más vidékeire. Mintegy 30-féle egri bort töltenek a palackokba. Tűzifa, keményfahulladék 22 FUQ, keményfa fapor 5 rt/n áron korláUan mennyiségben kapható a Nívó ISZ szeged, Dorozsmai üt 17— 18. szám alatti teleoén. Péter László Irodalmi emlékhelyeink Különböző gyökeres csemegeszölö-vesszök kaphatók Megrendeléskor utárivéttel la szAIUtók- Dobszal Bála, Soltvadkert. Kossuth u. 63. Nemsokára Móra Ferencről írva. de magára gondolva, fölpanaszolja Juhász, hogy nálunk „a nemzeti sportok közé" tartozik a költők szülőházának lerombolása. „Pindarosét — mondja — még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle. hogy a példa vonz. és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne. Könnyű volt Tömörkény Istvánnak — mondogatta egy szegedi poéta [ő maga! — P. L.), amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor — Tömörkény a ceglédi állomáson született Az állomásokat pedig bajosabb lebontani." A Fodor utcai házban a 4. sz. ház felé eső részen, az első emeleten látható négy ablak mögött élt a költő 1926 augusztusától 1937. április 6-án délig. Itt vette be a végzetes adagú veronait, innen már eszméletlenül szállították be az idegklinikára, ahol befejezte tragikus életét luhdsz Gvula Utolsó lakása A beköltözéskor a lakás egy utcai és egy udJ UllUá* W/M,u J vari szobából állott. 1935-ben az egész házat fölújítottak, s ekkor két utcai szobával bővült a lakás, úgy hogy a belső utcai szobában teljesen elkülönítve élhetett a költő. Itt ült magába roskadva egy kis zöld díványon, vagy hátratett kezekkel le-föl sétált a szobában. Íróasztala fölött függött Karolyi Lajosnak, a rokon lelkű festőművésznek önarcképe: 27. Vállalok általános lakatosmunkát Teraszteto. lepeHőkorlat, kerítés, garázsajtó, vaskapu, vasvázas hétvégi ház. üvegház készítését rövid határidőre. Katona Géza lakatos. Szeged, csongrádi ÁGT- 5«. A mostani Juhasz Gyula utca régen Fodor utca volt. Valaha Juhász Gyula azt javasolta egy cikkében, hogy nevezzék el Rengey Ferdinándról (1808—1858), a reformkori és a forradalmi Szeged nagy alakjáról. Országgyűlési követtarsának, Osztrovszky Józsefnek (1818—1899) itt van közel az utcája, Rengeyről az utókor sajnálatosan megfeledkezett. Azóta, 1939-ben. kapott Rengey utcát, de kint Aigner-telepen, a mai Béke-telepen. A Fodor utcát pedig 1945-ben éppen Juhász Gyuláról nevezték el. Méltán. A Fodor u. 6. alatt lakott ugyanis Juhász Gyula 1926 nyarától haláláig. Az Ipar utca 13-ból. mint írtam, a klinikák építése miatt ki kellett költözniük. 1926. augusztus 18-án írta a Szegedi Friss Újság: „Az idő parancsoló szavára most Juhász Gyula, a költő ts föltartsznyázva ül a régi ház udvarán, ahol könnyes, simogató tekintete búcsúzik a barátságos, öreg hajléktól ..." Azután a költő hamarosan megkapja a hatóságoktól ősei kincsét: a házuk lebontásakor talált cserépkorsó őrződte három rézkrajcárt Egy megdicsőült művész derűn arca S/.nbám rnláról szembe néz velem. Alvás előtt és ébredés után ls Ölelkezik vele tekintetem. Egy másik életből mosolyog Immár, Mint aki gyözött, s kinek titka van. De Itt hiába mondaná nekem meg. Majd egyszer érte elmegyek magam. K- L. Alatta Ady Ifjúkori, levelezőlap nagyságú arcképe, s Beethoven fehér halotti maszkja. Ezt' magával vitte már Váradra és Szakolcára ls; 1910-ben verset írt róla: Süket, vak, fáradt és halott. Fölöttem függ. Dalol, földöntúli ütemem \ Lélekzene, örök zene Konganak némán a nagy maszk alóL A nagy maszk..; Egy íehér ruhásszekrényben tartotta könyvelt és írásalt. Ha úgy érezte, hogy nem figyelik, kinyitotta' mindkét szekrényajtót, s szomorúan nézte tartalmát. , Említettem már. hogy utolsó évei e lakás és a szegedi idegklinika között oszlottak meg. Voltak derültebb időszakai, ilyenkor látogatókat is magához engedett, de többnyire csak Magyar László férhetett hozzá. Az ő leleménye tette lehetővé, hogy 1934. március közepén Féja Géza és társaságában a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának néhány tagja (Buday György, Ortutay Gyula. Tolnai Gábor) betörhettek Juhász önkéntes börtönébe, és szóra bírhatták. Ekkor született meg a költő utolsó verseskötetének terve és címe (Fiatalok, még itt vagyok!) is. E látogatásról Féja is. Magyar László is Tolnai Gábor is írt Radnóti Miklós valami véletlen miatt éppen nem volt barátaival. Ezért írhatta szép költeményében: Ot övig laktam városodban, költö, s nem láttalak sohasem. Négy fal között, esomös sötétben eltei távol, és nem árdekclt e földi tartomány s a folyton mást dajkáin diadal: immár a rémes sár öleben fekszel, esőtől nedves deszkafal takar. Kegóta már csak éjjel, ablakodból néztél az égre, és a fellegek futása ért a szivedig talán, tudom, hogy évek éta nem beszéltél, mint hallgató barát, kl megfogadta; oly némán éltél és szakállasan, ahogy kegyetlen szárán él a barka. Elégia Juhász Gyula halálára. Ugyancsak Magyar László csempészte be Juhász Gyula ágyához 1936. május 2-án Szabó Lőrincet is. „A beteg falnak fordulva mozdulatlanul feküdt, és néha sírt, megrándult" — írta nekrológjában Szabó Lőrinc e megrendítő látogatásáról. Hosszas kérlel és, győzködés után neki ls sikerült szóra bírnia Juhászt. „Az volt az érzésem. hogy utoljára látom." (Folytatjuk^