Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

•A8ARNAP, 1973. MÁRCIUS 18. V 3 mammmm Megbízatás és segítség A népfront főtitkárának nyilatkozata a választásokról A tanácsi választások je- hoz képest sokszor szerény rübben kihasználják. A köz­lölő gyűléseinek kéthetes — — anyagi eszközeikkel mind igazgatás pedig — amelynek március 26-ig tartó — or- önállóbban, takarékosan gaz- korszerűsítése az elmúlt szágos eseménysorozata kap- dálkodtak. Számos helység- években eredményesen ala­C6án az április 15-i válasz- ben a feladatok megoldásá- kult — tovább javítható tósok jelentőségéről nyilat- ra összefogtak a vállalatok, egyetlen fillér ráfordítása kozott Bencsik István, a Ha- szövetkezetek és a lakosság, nélkül: az emberek ügyes­zafias Népfront főtitkára, megsokszorozva az anyagi bajos dolgainak figyelmes. Egyebek között megállapí- feltételeket, és az eredmé- lelkiismeretes kezelésével, in­tóttá: nyeket. Pozitív tapasztalat tézésével-elintézésével. — Növeli az idei választá- —amit a mostani hetekben, Meggyőződésünk sok jelentőségét, hogy olyan hónapokban is szerezhettünk mert eddig is azt tapasztal­időszakban történik ez a ki- —. hogy a legtöbb ember, juk hogy állampolgára­emelkedő belpolitikai ese- népünk megérti: a negyedik ink a jelölő gyűléseken nem­meny, amikor jó lehetőségek ötéves terv fejlesztési kere- csak vitatkoznak. nemcsak vannak a helyi gondok feltá- teit annak idején szétosz- megbízásokat adnak a ta­rasara, számbavételére, es a tottuk ezeknek valamiféle nácstagje'.ölteknek, hanem helyi feladatok meghatározá- lényeges bővítéséről nem le- felajánlják segítségüket, köz­sara. A jelölő gyüleseken is het J2d; arról viszont igen, remúködésüket. Ma mar né­— igazolják ezt az első hét hogy saját erőfeszítéseikkel, pünk egyre inkább érzékeli­tapasztalatai — jórészt ilyen a vállalatok segítségének értékeli, hogy a város és a témákról esik szo. A taná- megszervezésével még hoz- falu élete összefügg az or­esi választásokhoz most an- zá iehet tenni ezekhez az szágéval, része annak. A he­ÍSi iü!0? alkalmas idő- anyagiakhoz. Javítani lehet iyl gondok tehát országos ben vagyunk, mert a közel- a helyzeten a beruházási ke- ' ÚVL. . . . * múltban voltak olyan esemé- retek bővítése nélkül egy- gondokká lesznek, es ami nyek, amelyek az országos szerűen azzal hogy az adott országos: kihat a lakosság feladatokat nagyon jól ha- lehetőségeket' jobban, ésszé- helyi életére is. taroztak meg: az MSZMP ' ' ' Ék munkás­Javaslatok sorsa T ulajdonképpen a „több szem többet lát" elv érvényesítéséről van szó. S arról, hogy ha többen töprengenek, beszélnek egy­egy dologról, gondról, akkor zetők eszmecserélt, melyek­nek színvonala évről évre — a dolgozók tudatosságával párhuzamosan — emelkedik. Jó dolog például, amit a HÓDIKÖT-nél vezettek be: — a kollektív bölcsesség se- formajegyzőkönyvet készítet­Központi Bizottságának no­vemberi ülése és az ország­gyűlés decemberi ülésszaka foglalkozott a fő kérdések­kel, az ország előtt álló fel­adatokkal, célokkal. Terme­szetesen ezekkel a célokkal már a X. partkongresszus is foglalkozott, és a Hazafias Népfront úgyszintén, amikor közzétette az 1971. évi vá­lasztási programját. — A mostani választás, is­meretesen, abban különbö­zik az előzőektől, hogy ez­Hétfői és keddi jelölő gyűlések Az elmúlt héten Szeged a textilmúvekben. A 116-os úttal először: külön van ta- választókerületeinek tobbsé- körzet jelölő gyűlésére dél­nacstagválasztás. Az ország- gében már jelöltet állítottak után fél 6-kor kerül sor a m '»Í1 —.1 3*1.. • _ JL á W. .ál ..„r. Untvión V otÁ óltól ón<N„ iolrA gyűlési képviselők es a ta- az áprilisi tanácstagválasz­nacstagok választásának ez tásra. A hátralevő mintegy az időbeli elkülönítése, szét- negyven körzet jelölő gyű­valasztása az 1970-ben mó­dosított választási törvény alapján történik. Az 1971-ben megválasztott tanácstagok két évre kaptak megbízatást. Most — és majd a továb­biakban is — négy évre vá­lasztunk tanácstagokat; — A népfrontbizottságoh­nak ezekben a napokban lontos feladata a jelölő gyú­lesek szervezése, lebonyolítá­sa, meg az is. hogy a nép­front is javaslatot tegyen ta­nácstag jelöltekre. • léseire a most következő hé­ten kerül sor. Kivéve egyet, a 92-es választókerület gyű­lését, ezt vasárnap délelőtt 9 órakor tartják Tápén, a lebói iskolában. Hétfőn Délután féí 6-kor rendezik Háman Kató általános isko­lában, a 126-oséra pedig a ságváritelepn általa nos isko­lában. Kedden Délután fél 6 órakar tart­ják a 10-es választókerület jelölő gyűlését a Ságvári Endre gyakorló iskolában (Árpád tér), a 27-esét a Madách utcai általános is­meg a 9-es választókerület kólában, a 38-asét a Rózsa jelölő gyűlését a Tömörkény Ferenc általános iskolában. gimnáziumban. A 12-es kör­zet gyűlésére délután 7 ora­a .„iaia kor kerül sor, az orvostudou mint btSTSS elsősorban a helyi weis-kollégiumában (Sem­nyeken lakossagot közvetlenül, sze­mély szerint is érintő kérdé­sek kerülnek elő. Így pél­dául a kommunális gondok (a vízszolgáltatás, a világí­tás. iskolai tantermek, óvo­dák, bölcsődék, utak építé­melweis utca 4.). Délután fél 6-kor tartják a 13-as választókerület jelölő gyű­lését a tanárképző főiskoláit, a 2l-esét a közgazdasági szakközépiskolában (Guten­berg utca), a 25-ösét a Ma­se) de napirendre kerülnek dáuch "tca> altelánre isko­a közösség életenek más, laban, a 28-as* a Dugonics fontos kérdései: a nók gond- általános iskolahan. a 31­jai, az ifjúság az öregek « Dozsa György altaJá­problemáí; a városban, a n« iskolaban és a 37-esét a közsegben a termelés fejlesz- Ro;lsa Ferenc általános lésének lehetőségei; a műve- kólában. Ugyancsak délután Jódés. az egészségügy, a ke- tél 6-kor kerül sor a 41-es reskedelem helyzete, a gaz- körzet gyűlesére, a Mező daság szélesebb lehetőségei; Imre általános iskolaban. a s a lakóterületen túl terje- 62-esére a ZaJka Máté ál­dó, de ott is valós gondok. taláno6 iskolában (Brüsszeli — Említsük meg a gondok: körút), a 67-esére a petőti­mellett azt is. hogy városa- telepi II. pártházban, a 73­ink. falvaink két év alatt aséra a tarjáni iskolában és sokat fejlődtek. Ez is igazol- a 74-esére a gedói iskolában, ja, hogy a tanácsok megnő- Délután fél 3-kor rendezik vekedett — de a feladatok- meg a 105-ös körzet gyűlését az 56-osét a Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt kultúrtermében (Dorozsmai út 77.), a 80-asét a Becsei utcai óvodában, és a 81-esét a petőfitelepi Ill­an iskolában. Ugyancsak délután fél 6-kor kerül sor a 107-es körzet gyűlésére a Gagarin általános iskolában a 109-esere a Széli utcai óvodában, a 117-esére pedig a Háman Kató általános is­kolában. gítségével — könnyebben találnak megoldást. Mégis, ennél többről, fontosabb és nagyobb ügyről van szó ak­kor, amikor a munkásjavas­latok sorsát figyeljük: a dol­gozók alkotó részvétele, tu­lajdonosi tudata és öntudata, az üzemi demokrácia ügye ez. Politikai ügy is — össz­hangban azzal, hogy a gaz­dasági gondok, egyéni prob­lémák megoldásának útját egyengetjük. Ezért kell lényegesnek, a munkás érdekvédelem egyik legfontosabb ügyének tekin­teni az idevágó kérdéseket: a munkások élet- és munka­körülményeinek tervszerű fejlesztését éppúgy, mint az erre vonatkozó javaslatokat állandó figyelemmel kísérni. A dolgozók észrevételei, javaslatai nyomán javultak a munkakörülmények, biz­tonságosabban lehet dolgozni számos vállalatnál. Jobb eredmények születnek abból a forrásból, amit a szocia­lista brigádok kezdeményező kedve, megújító akarata bu­zogtat. Döntések előkészíté­séhez — tudják ezt a ve­zetők — érdemes kikérni a szakma legjobbjainak, a ta­pasztalt törzsgárdatagoknak a véleményét, mert sok min­den kell egy jó döntéshez! A hozzáértés, a rutin, a szak­ma újdonságaiban való tájé­kozottság, a piaci viszonyok ismerete — mind-mind szük­séges. De a demokratizmus nélkül nem teljes a kellék­tár. Hisz az a legjobb, ha már a döntés meghozatalá­ban is segít a megvalósítók tapasztalata. Hozzáadva a javaslatokat Éppen így: a hibák, hiányosságok ellen is csak velük, a munkások ja­vaslataival együtt vehetjük berendezések hiányát bu­szonnégy esetben jelezték a DÉLÉP-nél. Három panasz orvoslására tellett csupán az igyekezet. Legtöbben egyéb­ként az építkezések szociá­lis létesítményeinek elha­nyagoltsága, a munkaeszkö­zök állapota, a munkások ké­sei hazaszállítása miatt emeltek szót. A Tisza Bútor­ipari Vállalat központi gyá­rában — az egyébként vado­natúj — üzemi konyhán a szellőztetés megoldását kér­ték. A válasz kerek: „régeb­ben még rosszabb körülmé­nyek között dolgoztak." Az öntödei Vállalat sze­gedi gyárában az első ne­gyedévi tanácskozáson vetet­te föl az egyik dolgozó: a tek a termelési tanácskozá­sokhoz, ezen figyelemmel kí­sérhető az észrevételek r*v­sa. „Kényszerpálya" — így is lehetne nevezni ezt a mód­szert, s talán máshol se ár­tana hasonlóképpen serken­teni az ügyintézést. Mert, még a dokumentálásról szól­va: erre elég sok helyen nem fordítanak gondot Egy szakszervezeti vizsgálat sze­rint egyáltalán nem készült jegyzőkönyv például a ter­melési tanácskozásról, illetve műszaki konferenciáról az homoklazító berendezés rete­Ecset- és Seprúgyárban, a Magas- és Mélyépítő Válla­latnál. Több munkahelyen pedig a szocialista brigádve­zetők tanácskozásától sajnál­ták a papírt. Sajnálatos ese­tek. Különösen az utóbbiak, hisz máshol ezekből profitál­tak legtöbbet az irányítók. S tapasztalható az is, hogy a jegyzőkönyv nem tükrözi híven egy egy tanácskozás légkörét- Máshol az a hiá- . . nyosság, hogy az atmoszféra nem az igazi, szóra serken­tő. Néhol az eszmecserék ki­fejezetten közgazdasági tar­talmúak, sok ismeretlen vagy idegen kifejezéssel tűzdelve. Annak, aki fölszólal a munkahelyi demokrácia fó­rumain, kijár a tisztességes válasz. Már a tanácskozáson válaszol az illetékes vezető, ha módjában áll. Ha valami­lyen okból nem így van, írásban felelnek a kérdező­nek, javaslattevőnek. Igen jó dolog, ha az azonnal meg nem oldható problémákat az éves és távlati munkavédel­mi, szociális és egészségügyi intézkedési tervek készítése­kor figyelembe veszik. így kellene mindenütt! Sajnos azonban, nem min­szelését biztosító végállás­kapcsoló nem jó, a munka balesetveszélyes. A jegyző­könyvek tanúsága szerint a hibát csak a harmadik ne­gyedévben szüntették meg. Egyéni gondok, kis ügyek (gy torkollnak a nagyba. S oda, hogy egy munkás meg­állapítja a következő ta­nácskozáson: „Az elhangzott panaszokat a vezetők nem tartalmát orvosolják". Végletes esete­tai unmat, ^ ^ produkáI a munká*. lebecsülése. Bosszantó kuriózum az aláV­bi. Egy munkahelyen, az áp­rilisi termelési tanácskozá­záson a dolgozók nem értet­tek egyet a Kiváló Dolgozó kitüntetésre tett üzemveze­tői javaslattal. Nagy többség szavazott viszont arra a má­sikra, akit valóban méltónak tartottak a kiváló címre. Mégsem a megszavazott kapta meg a kitüntetést ­leleményesen a harcot detaXtór=ka ja­* - vasiatokkal. Pedig nem hol­mi kívánságlisták ezek: a munkások valóságérzete, re­ális igényessége tükröződik De hallatják-e szavukat a munkások? Ahol kikérik — s nem csak tessék-lássék, a forma kedvéért kérik ki — véleményüket, ott: igen. Ahol nem ábrándítják ki a lelkes _ javaslattevőt az intézkedés őszinte szó csak jobban esik elmaradásával, ahol nem né- a szóvátevőnek. Néhol azon­E z párját ritkító — ha nem teljesen egyedi! — eset: a legszélső pólus, de figyelmeztető; le kell törni a szarvát az ilyen munkahelyi irányítónak! S ugyanakkor követelni kell a tiszteletet, megbecsülést a munkásember szavának az ilyen műhelyekben is. Tisz­ta és egyértelmű szavak ezek: jó feltételek közt, biztonság­ban alkotni. Az Ecset- es Seprúgyár több műhelyében maguk a dolgozók kérték a I maság a válasz egy-egy lé­nyegbe vágó kérdésre, ott szívesen, gyakran szólalnak meg. S kihasználják erre az üzemi demokrácia fórumait, így a termelési tanácskozá­sokat, a szocialista brigádve­S^lne^d^ Va- megszilárdítását. A nem megoldható, az Magas- és Mélyépítő Válla­latnál a meglazult fegyelem helyreállítása mellett az — úgymond — általános iszá­kosság felszámolását kérték az építő szándékú építőmun­kások. Egy állami gazdaság gépműhelyében a szombat Tanulnak Az idei kiképzési év a korábbiaknál lényegesen ma­gasabb szintű katonai, elméleti, műszaki, hadműveleti, har­cászali feladatok tökéletes elsajátítását állítja a munkásőr­ség tagjai elé. Ezért az egység és területi egységtörzsek már szorgalmasan készülnek, hogy a bonyolult ismeret­anyagot ők is tökéletesen elsajátíthassák az alegységek munkásőreivel. Képeink a tantermek hétköznapjaiba adnak betekintést. ban kis ügyeknek nézik, le­becsülik az — úgymond — helyi érdekű észrevételeket. „Az ivóvíz valóban rossz" — ezt a lakonikus tömörsé­gű választ kapták például déltől hétfő "reggelig tartó egy műhelyben a meleg és maszekmunkára hívták fel a homokszemcsés vízre panasz- vezetők figyelmét. Sok kér­fcodófc. A munkavédelmi dés tolulhat föl az ember­vizsgálatig nem találtak ben — miért kell így éb­megoldást erre a gondra. No- resztgetni az ellenőrzes szd­ha a dolgozók — hűtőszek­rény vásárlására — szabad szombati munkát is felaján­lottak a tanácskozáson. Az Ecset- és Seprúgyárban a műhelyfalak meszelését kér­ték hasztalan, noha előírás is vonatkozik rá. Szociális lé­tesítmények, munkavédelmi lemét egy-egy vallalatnál? De egy bizonyos: a munká­sok legjava tudja, mit akar, tudja, miért dolgozik, és azt is, mi fölött kell őrködnie. S ez az, amiért minden ja­vaslatukra nagyon oda kell figyelni. Simái Mihály IJPCvtSyj [ tá:** '' ' ' * Á \ W7 A-i* I JÉBtok- MUM • I ••-»•••» - ­1 ai 1 : \ - mHA Mágori Ferenc rádiós kiképző parancsnok a különböző Körösi Ferenc hadműveleti kiképző parancsnok az objek­tumvédelem mesterfogásait tanítja. Ezután ki-ki maga - | fi • ... á jJIiiTI tUlllVCUCICIU UHMlIlUjiOJilll UMlllja. tiuiaii »•--! „»»(,- — tfpusu es rendeltetesu rad.okeszulekek elméleti ismereteiből ^^ ^ & |érképén ^ para„esnoki vázlatán a harcászati A háttérben A tanultakból dolgozatokat írnak a munkásőrök. Unoka Márton és Zeiga Pál MraaoMMkok, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom