Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

2 SZOMBAT, 1973. MÁRCIUS 17. Könyvekről sorokban Irina Radunszkaja: örült vissza Oroszországba, s hlr­gondolatok. A századfordulón telen belecsöppen a pétervá­a klasszikus fizika alapján ri nagyvárosi élet mozgal­ÚJ fizika született, mert a mas világába. Ügyetlenül, klasszikus fizika zsákutcába félszegen mozog a romlott került, amikor szembe kel- társaságban, s egyetlen vá­lett néznie a nagy sebessé- gya, hogy a hazug koncen­gek és a végtelenül kicsi C16k igájában élő embereket részecskék világával. Az kiszabadítsa a maguk terem­újonnan felfedezett jelensé- tette pokolból. Miskin her­gek új elméleteket követel- ceg érdek nélküli cselekede­tek, amelyek a klasszikus fi- tel, szeretetet, jóságot, meg­zika nézőpontjából „őrült- bocsátást hirdető szavai gú­ségnek" tűntek — ahogyan nyos hahotára. de legalábbis Bohr mondta: ..csak az a mosolyra késztetik kömyeze­kérdés, elég őrültek-e, hogy tét Már-már úgy tűnik, si­mindent meg lehessen velük ker koronázza jóságos „fél­magyarázni?" A relativitáséi- kegyelmű" megváltó munká­mélet és a kvantummecha- ját. Mindez azonban csak nika, ha mindent nem is, na- múlékony látszat a herceg gyon sok mindent meg tu- tisztasága nem tud megbir­dott magyarázni — s őket kőzni a rafinált romlottság­magyarázza meg a kitűnő gal. s útját gyilkos tragédiák szovjet ismeretterjesztő- szegélyezik. Végül — mivel könyv. Miután rövid törté- képtelen beilleszkedni ebbe a neti-elmélett áttekintést ad a hazug társadalomba — elbo­modern fizika kialakulásá- rult elmével visszakerül a ról. számós konkrét tudo- svájci klinikára. (Európa.) mányos téma és probléma Gömöri Endre: Makariosz. megoldásmenetének bemuta- A szerző olvasmányos stílus­tásával illusztrálja a modern ban mutatja be Ciprust és fizika eredményeit (Kos- „kiismerhetetlen" vezetőjét suth.) Makariosz elnököt (aki egy­Csujanov: Sztálingrádi nap- ben a ciprusi egyház főpap­ló. A napló szerzője a hábo­„Reménytelenség" jeligére Nemcsak egy anyukának szól „Kétszer adtam fel hirde- ra is akadna-e pótmamasá- gondozását vállalják. Akkor ~ nagyon megkapott keresek és nem válaszolt rá temek KISZ-fiataljait, s ki- hogy lehetne bármelyik tö­8 " Éf M ennyiben derült hogy sokan vállalnak megszervezet tést, hogy kisgyermekem got vállaló jelentkező. Kér­mellé egész napra pótmamát dezgettük a főiskolák, egye­senki." Nagyjából ennyiben derült hogy sokan vállalnak megszervezet égisze alatt, summázható az elkeseredett ilyesmit a diákok közül is, úgy látszik: vállalkozó, az szegedi édesanyának a leve- de senki, és semmiféle szer- nincs. Pedig aki talált is vezet nem próbálja egyez- magának pótmamát, nem le. Hogy még miket írt hoz­zá, elképzelhetjük. Körül tetni, „hivatalossá" tenni ezt győzi fizetni, van aki ezer költ erre ha­nem ményeiről csak annyit hogy a szolgálatot. Vagyis, ki-ki forint felett letelt hároméves gyermek- szerencséje szerint ismerke- vonta — hát ennyiért gondozási szabadsága, mun- dik össze ilyen feladatot vál- lehet vállalni? kahelye várja vissza, és ő laló diákkal vagy nagyma- 9 nem tudja Andreát kire bíz- mával. De akinek nincs sze- Jól tudjuk, nem kis fele­ni. Óvodába ugyanis nem rencséje? Más városokban lősség egy parányi gyereket vették fel — köztudott, hogy szervezett a pótmamaszolgá- gondozni, óvni mindenféle „évközben" a legnehezebb lat és gondoljuk csak meg, veszedelemtől; bizonyára so­bejutni, de már az ősszel is milyen egyszerű és meg- kan ezt nem akarják vállal­kérelmét, nyugtató: a fiatal házaspár ni. De ugyanakkor nagy szük. szórakozni szeretne menni, feltárcsázza a számot és kül- gondozásra, denek pótmamát. Ki érti, hát azok 0 hogy miért nem lehet ezt akik hiába hirdetnek, hiába Nem hiszem, hogy egyéni Szegeden is megszervezni? keresnek segítséget - ne Egy levélírónk a közel múltban azt javasolta; vala elutasították a mondván, még azt a pár hó napot is töltse otthon az édesanya. ség volna a szeretetteljes ezért szólunk nevében is. várjanak reménytelenül! A dolgozó asszonyokon, s így végső soron mindannyiunkon maradt' kfaz "óvódá"kbói," "fé- nek ..leheín.e az a feladata, segít, aki az édesanyák se­problémáról lenne szó, hi­szen a városban az ősszel mintegy 300-350 kisgyermek mf:]yik társadalmi szervezet rőhely hiányában, és se sze­ri, se száma azoknak, akik­nek bölcsődében nem jutott hely. De soroljuk csak ide nyugodtan azoknak az édes­anyáknak a tengernyi gond­ját, akiknek kicsinye érzé­hogy összeírja azokat az asz­szonyokat, akik kisgyermek gítségére siet! Sz. M. Tészlabiíza A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet távlati program­jában szerepel többek között úgynevezett tésztabúzák ki­nemesítése, meghonosítása. Hazánkban már régebben is voltak a tavaszi búzák kö­zött olyanok, amelyeknek lisztjéből készült tészta könnyen nyújtható, kevés tojás hozzáadásával is kitű­nő minőségű rétes, kalács vagy egyéb sütemény készít­hető. A tavaszi vetésű bú­zák azonban köztudomásúan kishozamúak, termesztésük gazdaságtalan és bizonyta­lan. Éppen ezért dr. Erdei Péter, a Gabonatermesztési Kutató Intézet osztályvezető­je és munkatársai külföldi tanulmányútjukon olyan olasz és más búzákat kutat­tak fel, amelyek hazájukban őszi vetésűek, acélosak, meg­felelnek a legmagasabb mi­nőségi követelményeknek. Szegeden a ságváritelepi, va­lamint az öthalmi kísérleti telepen fajtaösszehasonlítás alapján vizsgálják most eze­ket az import gabonákat. A cél az, hogy a nemesítők „műhelyéből" bőven termő, szilárd szalmájú, tehát gépi betakarításra, nagyüzemi termesztésre alkalmas tész­tabúzák kerüljenek majd ki. években a szUlingrádi A bevezetó • «- keny nehezen viseü a közös­séget, és tulajdonképpen legalább annyit van otthon, mint a gyermekintézmény­ben. Ilyenkor aztán megsű­rűsödik a levegő a dolgozó édesanya körül, még a kol­leganők is mondogatják a háta mögött: ml dolgozunk helyette is? Azt hiszem, az mindenki előtt világos, hogy az óvóda igen sokba kerül, s talán egy kis összefogással segíthet­nénk ezeken a gyerekeken és édesanyjukon. Mert le­hetséges, hogy ebben a vá­rosban már nincs több olyan anya, aki a saját kisgyer­meke mellé másikat is vál­lalna gondozásra, vagy nem akad olyan nyugdíjas, aki­nek jól jönne a mellékes jö­vedelem, s egyben segítene a fiatalasszonyokon ? Mert nem mindenki örököl ám nagymamát! Kényes kérdés az, hogy vállal-e valaki „pótmamasá­got". Ha már felkaptuk a té­mát, érdeklődni kezdtünk, hogy esténként néhány órá­tcrületi és városi pártbizott- tér61- a Politikai helyzet ab­ság első titkára volt. Műve szurdltásalról ad szemléletes valójában nem ..szabályos" áttekintést. A történeti ösz­napló, hanem rövid feljegy- S7efoRlaló még az id6sz4inf. zesek. iratok, okmányok, * . sebtében noteszlapra firkán- tAsunk eWttl !dotól kezd6* tott gondolatok, asztali nap- dik, de leghangsúlyosabban a tárra írt emlékeztetők fel- XX. századdal a független­használásával készült. Nem ség1 harccal. valamint az S eseményei"8 dolgozza szerepéve, foglalko­fel. a háború kezdetétől egé- zik, amelynek sajátos ha­szen addig, míg a világra- gyományai közvetlenül be­saóló győzelmet ünnepelték a foiyásolják a ma, politikai hős városban. A könyv utol- _ . , . só három fejezetének cfmei erőviszonyokat. A köztársa­— Tűzvonalban: Halálra- ság az elmúlt 14 év során szántan; A leszámolás — jól több súlyos válságot ért érzékeltetik a dráma szaka- melyek hátterében a azait Csujanov száraz, tény- . _ , M „ szerű mondataibői hitelesen *orS* torok kormány. 11­és megrázó erővel bontako- fetve a NATO érdekei hú­zik ki a város embereinek zódnak meg. A zsurnaliszti­hihetetlen akarása, önmagu- kal stflusban megirt könyv kat nem kímélő áldozatvál- . . _ lalása. (Gondolat.) számos ma1 nemzetközi Amado: Holt-tenger. Az P^lémm J°bb megértését ls éjszaka pásztorai. A kötet ^^ Világpolitikai érdek­két regényt tartalmaz. A l6désö olvasók számára Holt-tenger 1936-ban kelet- ^nlható. (Kossuth.) kezett, a 1960-ban jelent meg először magyarul. Ba­hiaban, az író kedves váro­sában játszódik a történet Szereplőt tengerészek, hajós­mesterek, négerek, félvérek, csavargók, örömlányok. Fő­hőse Guma, a fiatal tenge­rész. akt tízéves kora óta járja bárkájával a háborgó tengeröböl vizelt Felesége, a szép Lívia minden áldott nap aggódva várja, hogy hazaér­kezzék istenkisértő útjáról. Guma erős, bátor, nagyszerű hajós, mégis beteljesedik végzete: Jemanzsá. a tenge­rek és bárkák úrnője, akit Zsanalnának is neveznek, magával viszi távoli birodal­mába. A történetből megtud­hatjuk „milyen az élet és a szerelem a tengeren". A má­sik regény. Az éjszaka pász­torai ugyancsak Bahiaban játszódik. Az író három jel­lemző epizódot beszél el a kikötőváros lumpenproletár­jainak életéből. Az első tör­ténet Bahia legismertebb nő­hóditőjának és hamiskártyá­sának. Martin káplárnak há­zasságáról, a második a né­ger Massu fiának furcsa ke­resztelőjéről, a harmadik a bahiai szegényekről szól. (Kossuth.) Dosztojevszkij: A félke­gyelmű. Az író 1867-ben kezdte irni a regényt. Hőse, Miskln herceg csodálatosan tiszta, eredendően Jó ember. Egy svájci klinikáról érkezik Zsótér Andornak hét lánya és három fia volt. A hármas egységért Több munkahelyen hallót- szemlélet is némelyik mun­tam már a büszkélkedést: kahelyen, hogy hát hiszen nálunk mindig lehet számí­tani a szocialista brigádok­tagoknak. S e kettő éppúgy a lényeghez tartozik, mint az éppen a szekér meglendíté- első, azzal együtt képez hár­sére jók a szocialista brigá- mas egységet Nos, ezért a hármas egv­ra. Ha társadalmi munkát dok. Pardon: arra is. De le­kell vállalni, ha az export hetőleg ne a kátyúbajutás- ségért, s az egyoldalúság határidő közeledtével „rá- kor jusson az irányítók eszé- megszüntetéséért — még so­verni", igyekezni — mindig, be: hisz vannak nekünk kiváló kat kell munka, az oda- brigádjaink ... Ne csak akkor. szellem S jól van, hogy számítunk a A derekas adás, a szocialista elismerését jelentik e szavak, segítségükre, például egy-egy sürgős exportrendelésnél, a piac igényeihez való alkal­S ez jó dolog. Más kérdés viszont, hogy mazkodásnál a túlórázó ál­dok™8ld reményemyu^lma" dozatkészségükre is. Ez, ennyi OOK remenye-nyugaima, • ,„_ * „„ aligha adhat menlevelet bi­rendjén is van. Ám ne feled­je senki: a „szocialista zonyoshiányosságoknak. Ve- ?,T „"I,8™. " , zetől, szervezési hibák hely- don dolgozm ennél sokkal rehozására, afféle tűzoltó- táRabb- csak tarsadalmi munkára is mozgósítják pe- munkára és túlórára le nem dig nemegyszer a szocialista egyszerűsíthető kategória. S kollektívákat. Ezeket meg a brigádmozgalom jelszava lehetett volna előzni — na­gyobb körültekintéssel, gon­dossággaL Van azonban egy olyan hármas jelszó: az előbbin kí­vül szocialista módon tanul­ni és szocialista módon élni is föltett szádékuk a brigád­tenni a Csongrád megyei üzemekben, „A gaz­dasági vezetők több helyen kizárólag termelési oldalról közelítenek a mozgalomhoz, ha a vállalatok tervteljeslté­sében probléma van, csak akkor fordulnak a szocialista brigádokhoz, apellálnak ön­mó- tudatukra, s kérnek több és ál­dozatosabb munkát" — álla­pítja meg jelentésében a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. S noha 1972 előrelépést is hozott a műve­lődés, a szocialista módon élés vonatkozásában, idén igen sok a tennivaló a hár­mas egység kiteljesítésére. S. M. A Zsótér-ház Széchenyi tér 9 Műemlék. A műit században még Dercsényi-háznak hívták, mert építtetője, báró Dercsényi János (1802—1363) volt. 1840. október 22-én vette a telket, elkezdte az építkezést, de 1842. március 7-én csődbe jutott, s a még be­fejezetlen házat 1844. szeptember 19-én elad­ta Zsótér Jánosnak, a gazdag hajótulajdonos­nak és gabonakereskedőnek. A ház mégis inkább fiának, Zsótér Andor­nak (1824—1906) nevéről vált mai nevén is­mertté. A múlt századi Szeged egyik legérde­kesebb figurája volt ő, szintén hajósgazda és gabonakereskedő A reformitjűság egyik veze­tő alakja volt Szegeden, 1848—49-ben Földváry Sándor nemzetőr zászlóaljának főhadnagya. Va­gyonából szívesen áldozott közcélokra, barátja és támogatója volt a művészeteknek, tudomá­nyoknak. A Szeged Gazdasági Egyesület élén számos megmozdulás, kiállítás kezdeményezője volt. Hiressé tette őt ritkaság számba menő 3500 kötetes könyvtara is. Asztalánál a kor ne­ves emberei megfordultak: Klauzál Gábor, Horváth Mihály Perczel Mór, Klapka György, Tisza Lajos, Mikszáth Kálmán ... Zsótér Andor ugyanakkor szerény és jóke­délyű ember volt. Szatymazi tanyáján tűnt föl gyerekekből álló malacbanda élén Dankó Pista. Amikor Mikszáth Szegedre került, a legidősebb lány, Ilona már Enyedi Lukácsnak, a Szegedi Napló szerkesztőjének felesége volt. Enyedi ré­vén került Mikszáth is Zeótérék asztaléhoz. Melegebb barátság támadt, s tán kevés híján házasság is szövődhetett volna, Zsótér Mariská­val, a későbbi Taganyi JánosnévaL Mikszáth még később. Pestre költözése után is levelezett vele, s levelezésükből következtetni lehet kap­csolatuk bensöségére is, bárha az író kötődő, játékos, pajtáskodó hangnemmel igyekezett pa­lástolni e kapcsolat mélyebb jellegét. De Mik­száth. mint tudjuk, Szeged után ismét első feleségét vette el, Mauks Ilonát. Mikszáth 1879. márcitis 11-ről 12-re virradó éjjelen is Enyediéknél tartózkodott a Zsótér­házban. Az első emeleti lakás ablakai éppen a városháza tanácstermére néztek. ..A városház kivilágított tanácsterme — írja Mikszáth A legborzasztóbb éj című emléke­zésében — egészen üres volt, csak a vaskos Untatartók állottak ott a zöld posztóval be­vont asztalon. Az egyik nyitva feledett abla­kot odacsapta a szél vadul a falhoz; az üveg csörömpölve mállott ezer darabra, a szél be­jutott a tanácsterembe, s a csillár gázlángjait lobogtatta enyelegve. E pillanatban megkondult a harang a rókus­városi toronyban. Velőt megrázó vészkongása utat hasított ma­gának a vihar zúgásán. Ércnyelve túlkiáltott mindent." Egyszerre csak elaludt a gázláng a tanács­teremben: a viz e pillanatban ért a gázgyár­hoz. „Mint a kígyó, sziszegve, mászva jött az óriási áradat elfoglalva a völgyeaeteket, aztán a dom­bokat. Az éjbe tekintve, a magasbői az ember nem ismerte föl a piszkos szörnyeteget: azt lehe­tett volna hinni, hogy az az út.,. De amikor az­tán elkezdtek az úton hordók hemperegni, lábak nélküli lovak és borjak csúszni, az ember hü­ledezve kiáltott föl: — Az ott a víz! Egy tenger, mely néhány pillanat alatt meg­sokszorozta magát dagadásában, mely lopva jött, mint az orgyilkos, és sebesebben, mint az aggodalom És egyszerre jött minden ponton. Nem lehetett előle kitérni sehol... Mily vég­telenség telt el, mig megvirradt! És minek is virradt meg? A hajnal nem találta meg többé Szegedet..." Nacsády József kutatásaival valószínűsítette, hogy Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének Tóth Mihályét jórészben Zsó­tér Andorról mintázta. Az ő puritánsága, pol­gári gondolkodásmódja, demokratizmusa segí­tett az írónak e regényalak megrajzolásában. A földszinten a Koi-zó (most Vörös Csillag) mozi helyiségében 1917. szeptember 30-án, a szegedi újságírók Tömörkény-matinéján a sze-y gedl íróról vallott Ady Endre. „Pár versel hoztam le Szegedre, hogy Tömörkény emléké­re, ünnepére fölolvassam őket, ha rekedt han­gom is, és fölolvasni már végleg meg nem tanulva... azt akarom megint kikiáltani: az a magyar bölcs és művész, aki Tömörkény volt, a szívemé volt. Mindig fájni fog, hogy pom­pás emberi figurája, személye nem jutott any­nyira közel hozzám, mint az író, a sajátságos, nagy. alföldi magyar poéta. Olvasójának hű­ségesebb senki se volt nálam..." Ady ekkor már nagybeteg volt, még aznap vissza is utazott Pestre. Ha a Vörösmarty Aka­démia alakuló ülésén (1918. december 1.) való részvételét nem számítjuk, hiszen ott mar be­szélni nem tudott, ez volt utolsó nyilvános sze­replése. Több mint egy év múlva Ismét Irodalmi esemény színhelye volt a Korzó mozi. A Ma folyóirat tartotta 1918. december 29-én első — és nyilván utolsó — matinéját. Kassák Lajos, Kahána Mózes és Barta Sándor verseit Juhász Gyula előadása vezette be. Kassák Lajos 1956­ban így emlékezett a szegedi költővel való ta­lálkozásukra: „Megilletődve fogtam vele kezet, és jól megnéztem, amint ott állt előttem, kissé hajlott háttal, kissé ferdére billent fejjel. Egy­szerre megláttam benne a szép, a különösre örökké szomjas diákot és az Ifjúságot nemcsak tanító, hanem művelő tanárt. így valahogyan képzeltem el a távolból is, s éreztem, pillanatok alatt még közelebb kerültünk egymáshoz... Ügy érkeztünk a városba, mint rosszhírű fel­forgatók, és ő odaállt mellénk, hogy beajánljon bennünket, és azonosítsa magát robbantó sza­vainkkal és féktelen gesztusainkkal." Hasonló melegséggel emlekezett vissza Juhász Gyulára ugyancsak a matiné kapcsán Kahána Mózes is. 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom