Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

PÉNTEK, 1973. MÁRCIUS IC VDK es az USA gazdasági tárgyalása Folytatódik a fogolycsere 0 Párizs (TASZSZ) Csütörtökön délután Párizs­ban a Kléber sugárúti nem­zetközi konferencia-központ­ban megtartotta első ülését a Vietnami Demokratikus Köztársaság ée az Egyesült Államok gazdasági vegyes bizottsága. A következő ülést március 19-én tartják. A hattagú amerikai kül­döttség vezetője Maurlce Williams, az Egyesült Álla­mok nemzetközi fejlesztési hivatalának (AID) igazgató­helyettese. „' A VDK küldöttségét Dang ^ Viet Chau pénzügyminiszter ­vezeti. A küldöttség tagjai között van Nguyen Co Thach külügyminiszter-helyettes, és Le Khac, az állami tervbi­zottság alelnöke. A VDK pénzügyminisztere a tanácskozás megkezdése saigoni tudósítása szerint a pontokon folytatják előtt adott nyilatkozatában két dél-vietnami fél között ciót. elmondotta, hogy a gazdasn- tovább folyik a fogolycsere. 0 Hongkong (UPI. AFP) gi vegyes bizottság a vietna- Egy saigoni katonai szóvivő A Kínai Népköztársaság mi bérmegállapodás 8. fe- csütörtökön reggel arról tá- csütörtökön szabadon bocsú­jezete 21. cikkelyének értei- jékoztatta a sajtót, hogy a tott két foglyul ejtett ameri­mében ül össze. E szerint az Thleu.rezsim hatóságai szer- kai pilótát. A 38 éves Philip Egyesült Államok „hozzá fog . foalvot adtak át Sm'th repülőőrnagy, akinek járulni a háború ütötte se- _1100_ f* „ gépét 1965. szeptember 20-án bek begyógyitásához, a Vlet- ™ , térségeben a Hajnan Wnal rélsziget fölött naml Demokratikus Köztár- UIFK képviselőinek. Mint ]6uék le és a 35 éves Róbert saság és egész Indokína há- mondotta, csütörtökön és Fiynn repülőfőhadnagy, aki ború utáni újjáépítéséhez". pénteken részben Quang Tri- 1007. augusztus 21-én került 0 Saigon (AFP, AP) ben, részben a fogolycsere kínai fogságba, miután a Nyugati hírügynökségek lebonyolítására kijelölt más VDK-kínal határ közelében _ gépét lelőtték, Hongkongba érkezett, ahonnan nyomban kórház-repülőgép szállította őket tovább a Fülöp-szigeti Clark-Légitámaszpontra. A két pilótu szabadon en­gedését megelőzően a kínai kormány — 20 évi fogság után — szabadon bocsátotta John T. Downey CIA-ügynö­köt is. A nyugati hírügynök­ségek értesülése szerint a Kínai NépkoZtáMáSílS tertfíé* lén most már egyetlen ame­rikai fogoly sem tartózko­dik. Panamáktól Panamáig Gyilkosság a lóversenypályán A Vietnami Demokratikus Köztársaságban folytatódik az amerikai foglyok szabadon bocsátása. Képünkön: a foglyok egy csoportja a hanoi Gia Lam repülőtéren az ak­Stopli Hanoiban 0 Hanoi (VNA) A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meghí­vására csütörtökön több na­pos baráti látogatásra Ha­noiba érkezett a Német De­mokratikus Köztársaság párt­' és kormányküldöttsége. Politikai Bizottságának tag­ja, az ,NDK Minisztertaná­csának elnöke vezeti. A VDP Központi Bizott­sága és a VDK kormánya csütörtökön este fogadást adott az NDK kormánykül­döttségének a tiszteletére. A testvéri barátság légkörében lezajlott fogadáson Pham A delegációt Willl Stoph, Van Dong miniszterelnök és a Német Szocialista Egység- Wllll Stoph mondott beszé­párt Központi Bizottsága det. Háromszáz páncélkocsi W ashingtonban bejelentették, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya „részlegesen" feloldja a Pakisztán­nal és Indiával kapcsolatos, két esztendeje érvény­ben lévő fegyverszállítási tilalmat. A hír néhány főváros­ban komoly felzúdulást keltett, de nem túlzás azt állítani, hogy világszerte legalábbis aggodalommal fogadták. A tilalom feloldása ugyan az egymással nemrég még fegyveresen szemben álló mindkét országra, Pakisztánra ls, Indiára is vonatkozik — de ezt senki nem veszi komo­lyan. A Washingtont döntés nyilvánvalóan Pakisztánt tá­mogató elhatározás, és ez már az első részletesebb infor­mációkból ls kitűnik. India állítólag valamiféle radarbe­rendezést kap az USA-tól, ugyanakkor a Pakisztáni Iszlám Köztársaság — alighanem első tételként — háromszáz, csapatszállításra is alkalmas páncélozott jármüvet. Veszélyes döntés ez, amelynek politikai és távlati je­lentősége sokkal nagyobb pillanatnyi katonai horderejé­nél. A jelek szerint nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Washington újra látványosan vállalja a felelősséget g térség nehezen megszerzett egyensúlyának esetleges fel­borításáért Az emlékezetes, Kelet-Pakisztán, vagyis a mai Bangla Desh kiválásával végződött indiai—pakisztáni há­borúban az Egyesült Államok — Pekinggel együtt — tá­mogatta Ajub Khan véres akcióit India és a bengáliai nép győzőimé után úgy tűnt, Washingtonban kénytelenek voltak megfelelő következtetéseket levonni az események alakulásából. Ez vált most kérdésessé mind Pakisztán, mind a szubkontinens egésze szempontjából rendkívül ké­nyes időszakban. Bhutto pakisztáni elnök részben figye­lemre méltó reformokkal kísérletezik, részben igyekszik a szuperreakciós szoldateszkát nem magára haragítani. Nem­rég például az elnök egy tartományi nyugatalanság elfoj­tására azt a Tikká Khant nevezte ki, akit rémtettei nyo­mán „bengáliai mészárosnak" nevez a világsajtó. Nos, a háromszáz amerikai páncélkocsi nem egysze­rűen Pakisztánt erősiti, hanem Tikká Khant és a katonai klikket. Azt a csoportot, amely nem is olyan régen borí­totta lángba a szubkontinenst, es amely Bangla Desh pa­kisztáni elismerésének legfőbb akadálya. , Az Egyesült Államok 1902­ben átvette tehát a csődbe jutott francia Panama-csa­torna építkezesét. Kolumbia azonban, amelynek Panama akkor tartománya volt, nem akart kiváltságos jogokat biztosítani az amerikaiak­nak. Washingtonban elhatá­rozták, hogy a vízi úthoz lé­tesítenek egy új államot... A terv végrehajtása nem sokáig váratott magára. 1903 novemberében, felhasz­nálva bizonyos szeparatista érzelmeket, az amerikaiak zendülést szerveztek, és no­vember 3-án kikiáltották az önálló Panama Köztársasá­got. A kolumbiai hadsereg le akarta verni a zendülést, ám a már jó ideje készen­létben levő tíz amerikai ha­dihajó, a Nashville cirkáló parancsnoksága alatt, meg­akadályozott minden csapat­mozdulatot. November 6-án az Egyesült Államok hivata­losan elismerte Panamát, és — jellemző apróság — a ma­gával hozott panamai zászlót, egy Murray Black nevű amerikai őrnagy vonta fel először? November 13-án mar Washingtonba érkezett a francia Philippe Bunau­Varilla, akit ideiglenesen pa­namai külügyminiszternek neveztek ki. Őt nappal ké­sőbb aláirta a csatornaszer­ződést. SzerzCdés „örök időkre" Az amerikai—panamai szerződés értelmében nz Egyesült Államok tízmillió dolláros „örökáron" a Pana­ma-csatorna, és a hozzá tar­tozó 1432 négyzetkilométeres fcsalöi'háüvezet birtokába Ju­tott. Ezenfelül mindössze évi negyedmillió dollár illetéket volt köteles fizetni! (1936-tól Az első napirend lezárása • Helsinki (MTI) A termékeny szerdai vita után az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozás mun­kabizottsága csütörtökön már le is zárta a napirend első pontjának problémakörébe tartozó bizalomerősítő intéz­kedések témájának tárgyalá­sát. A részt vevő 34 ország képviselői némi módosítás­sal elfogadták a svéd kül­döttség által összeállított do­kumentumvázlatot, amelynek alapján a szövegezéssel fog­lalkozó szűkebb körű mini­csoport majd megszerkeszti az európai stabilitást és biz­tonságot erősítő katonai jel­legű intézkedések napirendi tervezetét. A minicsoport je­lenleg még az államok kö­zötti kapcsolatok alapelvei­vel foglalkozó tématerv szö­vegezésén dolgozik. A mun­kabizottság ezzel lényegében befejezte az első napirendi pont anyagának feldolgozá­sát. Hétfőn tehát minden bi­zonnyal áttér a „második ko­sárban" levő javaslatok ta­nulmányozására, amelyek az európai országok közötti ke­reskedelmi, gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcsola­tok fejlesztésével foglalkoz­nak. ezt az évi összeget 430 ezer dollárra, 1952-től 1 millió 930 ezer dollára emelték. Figyelembe véve az ameri­kai valuta értékvesztését, mindez nem sokkal több, mint az eredeti összeg.) Az első amerikai mérnökök­kel együtt tengerészgyalogos osztagok érkeztek, majd az első gépekkel együtt rakod­ták ki az akkortájt jelentős fegyverként számontartott 40,6 centiméter kaliberű ágyúkat. Amikor, 1913-ban ténylegesen elkészült a Csa­torna, és húsz tonna dinamit felrobbantásával eltüntették az utolsó gátat is, a vízi út két partján kialakult a csa­tornaövezet képe is. Ezt, a Panamát gyakorlatilag ket­tészelő „államot az állam­ban" amerikai katonai kor­mányzó igazgatja, védelmét tizenkétezer tengerészgyalo­gos biztosítja, de a közrend­re is amerikai rendőrök ügyelnek. Húsz támaszpont kapcsolódik egymáshoz, és Fort Gulickban található az úgynevezett zöldsapkások ki­képző bázisa. Ebben az év­században az Egyesült Álla­mok harmincnégy alkalom­mal használta fel a csator­naövezetet, a különböző la­tin-amerikai országok elleni beavatkozás egyik kiinduló­pontjául. Puccsok körhintája Az Övezeten túli Panamá­ban ls csaknem maradékta­lan amerikai befolyás érvé­nyesült. Ha Valamelyik ve­zető netán komolyan vette volna a függetlenséget, meg­indult a puccsok körhintája, s addig forgott, amíg meg­bízható amerikabarát ál­lamfő maradt felül. A panamai állapotokra ta­lán legjellemzőbb Remón ezredes pályafutása volt. A negyvenes években, mexikói és amerikai katonaiskolák után, Panama fegyveres ere­jének, a Nemzeti Gárdának parancsnoka lett. Az ország tényleges uraként elnököket nevezett ki, s váltott le. 1948 őszén összehívott egy bankettet, ahol pohárköszön­tőjében bejelentette Jimenez elnök félreállítását, és saját vejének államfői kinevezé­sét. Ezután a palotába in­dult, hogy a mit sem sejtő elnökkel is közölje a hírt. Jimenez becenevén szólította a hadseregparancsnokot: — Hogy tehetted ezt, Chichi! Hiszen én neveztelek ki először rendőrfőnöknek! — Nem leszek hálátlan, maradhatsz! — mondta az ezredes, majd visszatérve a bankettre, közölte elhatáro­zásának megmásitását. Később mégis megunta, hogy hivatalosan csak máso­dik legyen, és maga vette át az elnöki posztot. Az ál­lamfői tisztségben új hango­kat hallatott, a Csatorna­szerződés felülvizsgálatáról beszélt, s a tervezett wa­shingtoni utazásával kapcso­latban kijelentette: „Mos­tantól kezdve nem kérünk sem milliókat, sem könyör­adományokat. Amit aka­runk, az az igazság." Ez va­lóságos jelszó lett Panamá­ban, és széles körű egyet­értésre talált. Már készen állt az amerikai útra, ami­kor 1955. január 2-án a Jüan Franco lóversenypályán meg­gyilkolták. Utódja Ramon Guizadó, az amerlkabarát alelnök lett. Néhány napon belül kiderült, hogy a gyil­kosok felbújtója Guizadó volt. Az óriási felháborodás következtében le kellett mondania, igaz, soha nem ítélték el. Tizenöt nap alatt tehát három elnöke volt az országnak. A nemzeti szégyen napja A függetlenségi mozgalmat azonban nem lehetett vissza­szorítani, és a latin-ameri­kai változások, különösen a kubai forradalom új bizta­tást adtak. 1964 januárjá­ban diáktüntetés robbant ki a csatornaövezetben, ahol az amérikal katonák Théodot Roosevelt szobra előtt a tö­meg közé lőttek. Huszonkét halott és ötszáz sebesült maradt a kövezeten. Ezt. a napot azóta Is a nemzett szégyen napjaként említik a panamaiak. Washingtonnak is be kel­lett látnia, hogy elkerülhe­tetlen némi rugalmasság. Tárgyalások kezdődtek az „örök Időkre szóló" csator­naszerződés felülvizsgálatá­ról. Jó három évig húzód­tak, azután 1967 végén ered­ménytelenül megszakadtak. Látszólag minden maradt a régiben... Réti Ervin Szovjet—iráni megállapodás A Kommunista kiáltvány évfordulója • Teherán (TASZSZ) Teheránban csütörtökön Iliodor Kulev, a szovjet kül­gazdasági kapcsolatok álla­mi bizottságának elnökhe­lyettese és F. Nadzsmabadi, az iráni gazdaságügyi mi­niszter első helyettese kor­mányközi megállapodást írt alá az iszfahani kohómű bő­vítésében való szovjet—iráni együtlműködésrőL A szovjet—iráni kormány­közi megállapodás aláírásá­nál jelen voltak: AlekszeJ Koszigin szovjet miniszterel­nök, Amir Abbasz Hoveida iráni kormányfő. Alekszej Koszigin csütör­tökön Teheránban találkozott és megbeszéléseket folyta­tott Mohammad Reza Pahla­vi iráni sahhaL 0 Boriin (MTI) A Komunista kiáltvány I 125. évfordulója alkalmával I a Német Szocialista Egység­{ pán Központi Bizottsága ál­tal Berlinben rendezett nem­zetközi értekezletet csütörtö­kön délelőtt nyitotta meg Erich Honecker, az NSZEP első titkára. Melegen üdvö­zölte a szocialista országok­ból, kapitalista államok kommunista és munkáspárt­jaitól és a nemzeti forra­dalmi pártoktól érkezett 45 küldöttséget. A nemzetközi fórum témá­ja: „A munkásosztály törté­nelmi hivatása és a jelenkori forradalmi világfolyamat". A fő beszámolót Kurt Hager profeszor. az NSZEP Politi­kai bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára tartotta „A Kommunista ki­áltvány és a forradalmi vi­lágfolyamat" címmel. Az értkezleten részt vevő háromtagú magyar pártkül­döttséget Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a politikai főiskola rektora vezeti. A rossz út nem akadály, ha MS sármintás gumiabronccsal jár! Kiváló minőségű import MS sármintó* gumiabroncsok vásárolhatók a szaküzleteKDen V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom