Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

I SZOMBAT, 1973. FEBRUÁR 19. Uj fajták vizsgája Hotvan gazdaság „izgalmas" jelentése Hivatalos értékelés alapján a kukoricatermés Csongrád megyében 1972-ben hektáronként 41 mázsa májusi morzsoltra emelkedett. Az előző évihez viszonyított hozamnövekedés 6,9 mázsa. Ugyanakkor azonban látnunk kell azt is, hogy az 1972-es évjárat a sok eső miatt különösen kedvezett a kukoricának, ezért ez nemzetközileg is rangos eredmény, bár nem látszik véglegesnek. Stabilizálásához talán még hosszú évek munkájára van szükség. A növénynemesítő tudomány azonban máris — ellentétben az eddigi általános gyakorlattal — a jelenlegi termésátlagoknak mintegy a kétszeresét Ígéri legújabb hibridjel révén. Ha arra gondolunk, hogy a kukorica termesztésben elért jelenlegi eredményeink mögött több évtizedes kitartó, nehéz munka rejlik, úgy tűnik, hogy az előbb említett lehetőség még hipotézisnek ls túl merész. A feltáruló újabb lehetőségek mégis ennek az ellenkezőjéről vallanak: a következő években igenis meg lehet kétszerezni országosan is kukorica termesztésünk hozamát Ezt 60 mezőgazdasági nagyüzem egybehangzó jelentéseiből kiragadott példákkal fogjuk bizonyítani. A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kukoricanemesítésl osztálya — amely többek között a keszthelyi kukorica nemesítés folytatója is — 1972-ben az ország különböző tájegységein mintegy 60 termelőszövetkezettel, állami gazdasággal teremtett közvetlen együttműködési kapcsolatot, hogy legígéretesebb kukoricahibridjeit, valamint fajtajelöltjeit üzemi gyakorlatban U „levizsgáztathassák". A vállalkozásnak kettős célja volt Először is megismertetni a köztermesztéssel az új hibrideket hogy ezáltal a fajtacserék a jövőben sokkal rövidebb idő alatt mehessenek végbe, másrészt a kutatók megbízhatóbb képet kapjanak új növényeink viselkedéséről, különböző agronómiai és klimatikus feltételek között. Ez a kezdeményezés a Gabonatermesztési Kutató Intézet részéről máris a leggyümölcsözőbb módszernek látszik a növénynemesítés és a gyakorlati köztermesztés kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. A kutatók által kidolgozott adatlapok decemberben visszaérkeztek az üzemekből, a a kapott eredmények arra figyelmeztetik többek között a kutatókat, hogy nem elég genetikailag rögzíteni bizonyos potenciális termőképességeket az új fajtajelöltekben, hibridekben. Ezek üzemi értéke nagyban függ például a szárszilárdságtól is. Magyarán szólva: az a lényeg, hogy a megtermett menynylségból mennyit tudnak betakarítani a gazdaságok. Hiába mutat egy-egy új fajtajelölt 100 mázsa körüli hozamot. ha a kedvezőtlen időjárás miatt — amellyel állandóan számolni kell —, a ledőlt kukoricának csak egy részét tudják felszedni a gépek. Ilyen mértékkel mérve is bebizonyosodott, hogy a Gabonatermesztési Kutntó Intézet új kukoricát ma már semmivel sem állnak hátrébb bármely hazai ' vngv külföldl, nemzetközi rangú Intézet új hibridjelnél, sőt egyik-másik lényegesen Jobb eredményeket ls mutat. Az említett gazdaságokban • a legiobb eredménnyel versenyeztek a Keszthelyi SC— 360-ns kétvonalas, a Ke s-t. helyi BC—3«4-es és a Keszthelvj BC—>«7-es né-'vvonálasok, a BCSKS/A kétvonalas. a Szegedi DC—624-es né"v"onalas hibridek. Különösen sok és érteke* vizsgálati anyag érkezett be a szegedi Felszabndulás Tszből. abol például a Keszthelyi SC—360-as jelölt 75,24 mázsás májusi morzsolt átlagtermést adott, annak ellenére, hogy tőállománya (a ritka vetés miatt) csak 80 százalékos volt. Ugyanitt a BCSK5/A 80—85 százalékos tőállomány mellett 88,13 mázsás hektáronkénti terméssel fizetett. Szintén itt egy másik jelölt — a Szegedi DC —624res — 72,96 mézsás terméssel kiválóan szerepelt. A székkutasi Üj Élet Tszben 1972-ben 47 hazai és külföldi kukoricahibridet vizsgáztattak le. Itt többek között a KSC—360-as a szegedi tsz-ben mért eredménynél is többet adott: 82,50 mázsás hektáronkénti májusi morzsolt átlagtermést hozott A BCSK5/A 72,90. a szegedi DC—624-es 62,10 mázsárt termett', de ez az utóbbi hibrid a Hidasháti Állami Gazdaságban — ahol a tőállomány megfelelő volt — már 78,70 mázsával tűnt ki. A Szegedi DC —624-es viszont 81,87 mázsás terméssel startolt Hidasháton a legjobbak között. Dr. Magasi Dániel, az intézet tudományos titkára és Pintér Lajos kukoricanemesítő mondották el, hogy vizsgáztatták a jövő szegedi Kukoricáit homoki gazdaságokban is. Ezek közül a forráskút! Haladás Tsz adatai a legbeszédesebbek. A Szegedi DC—624-es hibrid az itteni 4—5 aranykoronás homokon 88 mázsa májusi morzsolttal állította be a rekordot. S a szárszilárdsága is ötös osztályzatot kapott. A korai kukoricák közül a KSC—360as is elérte itt a 65.55 mázsás átlagtermést. Ezek az adatok azt mutatják; elavult már az a. gazdasági szemlélet, miszerint a homok — természetéből eredően — nem alkalmas nagyüzemi szemes takarmány, kivált pedig nagyüzemi kukorica termesztésére. Kipróbálták a szegedi hibrideket többek között a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer gazdaságaiban is. Tizenhét jelölt esetében az összesített termésátlagok lényegesen meghaladták a 70 mázsát. Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy a kutatók semmiféle sajátos termesztési technológiát, semmiféle kiemelkedő műtrágyanormákat nem irtak elő. Valamennyi gazdaság a helyileg kialakult saját termelési eljárását alkalmazta. Például a felhasznált műtrágyaadagok gazdaságonként igen eltérőek, de ezek a különbségek ilyen mértékben nem jelentkeztek a terméseredményeknél. A beérkeztt több ezernyi adat erősen megkérdőjelezi azt az eddig általánosan elfogadott szabályt is, hogy kiemelkedő termésátlagokat csak hosszú tenyészidejű hibridekkel lehet elérni. A kísérletekét végzett gazdaságok már az első év után olyannyira megkedvelték" a szegedi intézet előzetes fajtáit, hogy a jelentkező vetőmagigényeknek csak kis hányadát tudták kielégíteni. Ebből következik az a tanulság. hogy a jövőben a vetőmagigényeket legalább egy évvel korábban kell bejelenteni, hogy előállíthatók legyenek a megrendelők számára. A köztermesztés hatékonyabb szolgálata érdekében az intézet megállapodást kötött az Országos Vetőmagellátó Vállalattal és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájával, hogy szervezzék meg a vetőmagok forgalmazását Ebben az esetben á következő években az összes igényt ki tudják majd elégíteni. Csépi József Szibéria termékei A Szíriában, szovjet segítséggel épülő vízi erőmű generátorainak gyártását Novoszibirszk gépgyárai vállalták. A szibériai gyártmányú, 100 000 kilowatt teljesítményű aggregátok nagy elismerést váltottak ki a világpiacon. A novoszibirszki gépgyárak ebben az esztendőben 40 országba juttatják el termékeiket Ez az országrész, amely az 1971-es forradalom előtt elmaradott vidék volt ma szerszámgépeket, televíziós készülékeket, rádiókat, optikai műszereket mezőgazdasági gépeket, energetikai és más berendezéseket szállít a világ minden tájára. exportja Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat tavaly ötmillió forinttal többet exportált, mint 1971ben. Az összexport értéke 43 millió forint Ebből 19 millió jutott a szocialista országok, 24 millió forint pedig a iőkésországok piacaira. Az idén a szocialista export előreláthatóan a tavalyi szinten marad, míg a tőkés kivitelt mintegy 10 százalékkal növelik. A tévékorszakban ttío s W Gt 0 Népművészeti pályázat Tengeri trágya A Kaspi-tenger vizében élő moszatok és algák hatásosan helyettesítik az ásványi műtrágyákat az öntözéses mezőgazdaságban. Ezt kazahsztáni tudósok? állapították meg, sokéves kísérletsorozat eredményeképpen. A tengeri trágya jelentősen meggyorsítja a növények fejlődését, növeli ellenáll óképességüket a szárazsággal szemben. A Kaspi-tengerbol származó trágya segítségével Kazahsztán forró sivatagaiban 300 000 fát és bokrot sikerült megtelepíteni. (APN) A KISZ Központi Bizottsága a Művelődésügyi Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal egyetértésében pályázatot hirdet a Népművészet ifjú mestere cím elnyerésére. A pályázat célja, hogy az Ifjúság körében elősegítse a népművészeti alkotó tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését, valamint a nemzetiségek kultúrájának felkutatását. A legkiemelkedőbb alkotásokat ebben az évben a berlini VIT-en is bemutatják. A pályázaton 30 éves korg lehet részt venni. Hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese, valamint hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kerámia, csomózott és szövött technikájú szőnyegek, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvas, gyékény, és vessző stb. fonás művészeti ágakban. Pályázati követelmények: Hangszeres népzene: A pályázónak az általa használt hangszerein 10 percnyi hangszeres népzenei anyagot kell bemutatnia — lehetőség szerint a népzene archaikusabb rétegeiből — parlando, rubato és különböző karakterű giusto dallamokból válogatva. Népdal: A pályázó tudjon 10 pernyi időtartamban zenékíséret nélkül népdalokat — négy lírai dalt vagy két különböző balladát vagy ballada hosszúságú szokáséneket, illetve ezek kombinációit előadni. (Műsorának legalább a fele régi stílusrétegből származzon.) Néptánc: A néptáncos pályázónak tudnia kell két különböző táncdialektus területéről kiválasztott, két különböző tánctípust — a hiteles motívumklncseknek és a szerkezeti sajátosságoknak megfelelően — legalább kétkét percig szabadon rögtönözni. Népmese: A pályázó tudjon egyéni, szépen kidolgozott .mesemondó stílusban előadni legalább 10 népmesét — hiteles népköltési vagy új magyar népköltési gyűjteményből, vagy saját gyűjtéséből. A népi díszítőművészet, a népi iparművészet felsorolt ágaiban öt-öt, a csomózott és szövött technikájú szőnyeg kategóriában három önálló, szabadon választott méretű alkotással kell pályázni. A pályázónak 6—10 oldal terjedelmű dolgozatban öszsze kell foglalnia választott művészeti tevékenységének célját, valamint alkotó munkájával összefüggő életútját. (Kitől és hogyan tanult, mikor és milyen indítékok alapján kezdett hozzá a művészeti munkához, milyen csoportokban működik közre stb.) A népi iparművészet műfajaiban pályázók ismertessék a beküldött munkák technikai megoldását, és rajzzal. illetve fotóval illusztrálják a legfontosabb részleteket. A népi Iparművészeti tárgyakat és dolgozatokat 1973. április 10—15 között kell beküldeni a KISZ Központi Művészegyüttes Székházába (Budapest VIL, Rottenbiller u. 16—22.), illetve egyéb kategóriákban ugyanitt írásban kell jelentkezni. A Népművészet ifjú mestere cím odaítéléséről a KIS2 Központi Bizottsága által felkért bíráló bizottság dönt. A népzene, a népdal, a néptánc, a népmese kategóriákban jelentkezők később meghatározott időpontban bizonyítják be tudásukat a zsűri előtt. A Népművészet ifjú mestere címek kiosztására 1973. augusztus 20-án Budapesten kerül sor. A kitüntető címmel oklevél, plakett és 3000 forint pénzjutalom _ jár. A népi iparművészet legjobb pályaműveit a VIT-en is kiállítják. Az alkotók meghívást kapnak a Tolna megyei országos ifjúsági népművészeti táborba (Fadd—Dombori. 1973. június). Kérjük, minden pályázó közölje azt, hogy részt tud-e venni a táborban. A Népművészet ifjú mestere cím több alkalommal is megpályázható. Udvaros A cseléd meg a béres hirtelen elöregedett csöndes két szó beszédünk birtokán. El is, meg nem is. Van, akinek keserűség, kínlódás, hétvégi pofon, évszámra szóló robot szelét kavarja vissza, van; akinek semmit. Olyan is van, akinek beleégette az élet a bőrébe, mint állatéba a billogot. Nem süt már, de nem tudja levetni. Pista bácsi nem tudja. Hordozza magával a múltját, mint csiga a házát. Ha bántják, vagy azt hiszi, hogy bántani akarják, visszagöndörödik bele. Ott bent aztán azt mondja maga magának: nem akárki voltam én valamikor. Udvaros bérös. Az,is a legbátrabbak közüL Abban a korban van, hogy a kerek erdő szélén se szép lányokkal, szemrevaló menyecskékkel kezdi a szót. hanem a kórházzal. — Hej, megzötyögtetett engemet az élet, mint a krumpliszsákot. Addig Ütött, addig vert, amíg a nagy erőlködésben az asztal tetején nem találtam magamat. Faragtak, vágtak, keresztbehosszába, az egész belül való részemet meg kitették a tálcára. Egy ápolónő szálanként megtörülgette, lepucolta, két marékra fogta, úgy tette vissza a helyére. Az orvos befűzte a tűt. szépen összevarrta. Ha a fene ki nem kezd vagy elölről vagy hátulról, talán meg se halok, annyira jól sikerült. Meg is mondtam neki előre, úgy fogjon hozzá, hu biztos á dolgában. A disznóól kerítését támasztja. A kórházból az Isonzóhoz ugrunk egyenesen, onnan meg az Intéző udvarába. A becsületes emlékezet visszafelé gyalogol. A háború közepébe azért belekeveredik gz is, hogy tizenegyet fialt, most az anyakoca, és Istenáldotta egészséges jószág mind a tizenegy. Csak egy lépés innen, hogy beszólították az ökrök farától az udvarba. — Ügy higgye el, ahogy mondom: az udvaros olyan ember volt, hogy annak a kerek égvilágon nem parancsolt senki. Nekem legalább nem. Senki. Nem hiszi? Még az intéző úr se! A legelején arra szoktattam rá, hogy énnekem ne parancsolgasson. Ha valamit mondani akart, megkérdezte először: — Hallod, Pista? • ' — Hallom, tekintetes úr. — Van egy kis időd? — Van, tekintetes úr. — Hát ha ráérsz, ott van a kert, ott még dolgozhatsz. Ennyi volt, semmi több. Megtanultam én, hogy minden intéző olyan, amilyennek szoktatják. Hallottam már, hogyan törik nyereg alá a csikót, igába az ökröt, hogyan tanítják terelni a pulit, egeret fogni a macskát, hogyan szoktatják fészekre a tojó tyúkot, de hogy intézőt hogyan lehet kézhöz édesíteni, azt csak Pista bácsi tudja. — Cifra dolog volt, én nem tagadom. Elkolompolták egyszer a reggelit Oda van mindenki, mert aki hamarabb fölérez, mint a kelő nap, annak reggelig a gyomra is kolompol. En meg etetem a disznókat. Van belőlük nyolcvan, éhesek, mint. a sáska. Jön az Intéző úr. kérdezi: hát te, Pista? Talán más vallású lettél, hogy nem eszel. Tedd le a munkát első az egészség. Nem mondom, most nem beszélt durván vagy gorombán, de én nem hagytam magamat. Az. én munkámba ne beszéljen bele senki! Megmondtam neki, én nem megyek. Ha fejreáll, akkor se. — Hogyan mondta? — Hát úgy, hogy ne haragudjon az intéző úr, egy elárvult szalmaszálat nem akarok én az elgondolása előtt keresztbe tenni, de én ezt nem tehetem. Erre aztán kinyílt, ám a szája! Rámripakodik. hogy mars reggelizni. A disznó várhat. Na, belém esett énbelém a férög, szembeszálltam vele. Megmondtam neki, szemtől szembe, én addig el nem mehetek, amíg a disznó nem eszik. Majd eszik azután — azt mondja. Támasznak vetettem a lábamat: nem úgy van az, tekintetes intéző úr. Ha egyik felét megetettem, a másikat megeszi a nyavalya. Táblát azoknak én nem akaszthatok ki, hogy várjatok, jövök én mindjárt, csak teletömöm a hasamat Majd ha adtam mindnek, meg ki is söpröttem mindnek a helyét, mert ennek ez a rendje, akkor majd elballagok. Bekapom a reggelit, le se ülök, jövök vissza. Azt hittem először, kizavar a világból. Ügy nézett rám. Irtózatos nagyakaratú ember volt. Annak cselédféle azt még nem mondta, hogy ezt vagy azt nem csinálom. Mit gondol, mi lett a vége? Na, mit gondol? — Pista bácsi, én nem tudom. Ilyen nehéz helyzetben én még nem voltam. — Ne is legyen. De énvelem nem bírt Rám néz a végén, visszaszívja a lélegzetét aztán csak azt mondja: jól van. Pista. Ebben én teneked szabad kezet adok. Mától kezdve úgy teszed, ahogy akarod. Így volt. Szoktatás dolga minden. Már csak azt kell megkérdezni,hogyan választhattak ilyen, nyakas embert udvarosnak. — Leginkább becsület kellett hozzá. Tisztesség. meg munkaszeretet. És munkatehetség. Este jön egyszer mihozzánk a lovascsősz. Nagyot dolgoztunk egész nap. alig húztam kezem ^lábam. Meg is mosakodtam, hogy megvacsorálok, akkor kiabál be az ajtón. Le se száll, csak bekiált. Mit akar ez? Hivat az intéző. Engem? Minek? Nem tettem én kárt semmiben. Azt mondja a csősz, ő nem tudja, mit akar, de jobb lesz, ha nem húzom az időt, mert ki van adva, hogy nekem oda kell menneny Kegyetlenül megijedtem, hogy nem lesz ennek jó a vége. öreg béres is volt. akit megpofozott Igen rendes ember volt, én azt nem mondom, hogy nem lett volna rendes ember, mert az egyik kezében pofon volt, u másikban meg kalács. De a kalácsért nem küldött lövascsőqzt. (Folytatjuk..) Horváth Dezső }