Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

u Ji Jfati I \J W (ífA § M * v ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETE Hl V ^.J.- t «T 63. évfolyam, 34. szám 1973. február 10., szombat Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTAMUNKÁSPÁRT LAPJA A tavaszi tanácsválasztás fokozza az építés lendületét Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A népfrontmozgalom időszerű feladatairól. a tamácsválasztásck előkészítéséről volt szó a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén, amelyet pénteken tartottak az Országház kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett és az elnökség, ben foglalt helyet Kádár János, az MSZMIJ Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Kállai Gyula, a Hazafias Nép. front Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Bencsik István, a Hazafias Nép front Országos Tanácsának főtitkára, Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-halyette-. se: Bugár Jánosné. Darvas József. Nagy Józsefné, dr. Ortutay Gyula, dr. Sarlós István, Szabó Lászlót Zsebők József, a HNF Országos Tanácsának alelnökei: dr. molnár Béla, Szentistványi Gyuláné, a HNF országos titkárai: Sebestyén Nándorné, az Országos -Béketanács főtitkára, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára és Jlliss Lásrió, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszedet. Két témában jelölte meg Kállay Gyula az Országos Tanács ülésének feladatét. Az egyik: a tavaly tavasszal tartott V. népfrontkongresszus óta végzett munka értékelése és a mozgalom további tennivalóinak meghatározása. A másik: országos méretekben megkezdeni azt a nagy politikai munkát, amely a tavasszal esedékes tanácsi választásokhoz kapcsolódik. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára tartott beszámolót a népfrontmozgalomnak az V. kongresszus óta végzett munkájáról és 1973. évi feladatairól. Ezután S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára adott tájékoztatást az 1973. évi tanácsválasztások megszervezéséről. Ez a munka már megkezdődött. A referátumok együttes vitájában — amelyet Sarlós Tstéan. az Országos Tanács alelnöke vezeteti — 12 felszólalás hangzott el. Ezután Kádár János szolali fel. * Végül a vitában elhangzottakra Bencsik István válaszolt majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta a beszámolókat, és nyilatkozatot tett közzé a vietnami békéről (A nyilatkozatot lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Losonczi Pál Pest megyében Losonczi Pál, az Elnöki Ta- sápra vezetett, ahol reszt nács elnöke, Cservenka Fe- vettek a helybeli Virágzó njncnének, a megyei pártbi- Termelőszövetkezet zárszámzottság első titkárának és dr. adó közgyűlésén. A közgyűMondok Pálnak, a megyei lésen felszólalt Losonczi Pál. tanács elnökének kíséretében A vendégek ezután Ócsán, pénteken Pest megyébe lá- a Hunnia hibrid baromfi tetogatott. Első útjuk Süly- lepet keresték fel. FockJenő Csehszlovákiába látogat Fock Jenő. a Miniszterta- vására a közeljövőben nénács elnöke Lubomir Strou- hánynapos hivatalos baráti galnak a Csehszlovák Szoci- látogatásra Csehszlovákiába ahsta Koztarsasag szovetsegi kormánya elnökének meghí- utazik. ((MTI) Kádár János beszéde Kácfár János beszéde bevezetőjében kifejezte egyetértését az elnöki megnyitóban, a beszámolókban és a felszólalásokban elhangzottakkal. s a beterjesztett javaslatokkal. A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének kérdéseivel foglalkozott. Emlékeztetett rá, hogy a novemberi ülést országszerte nagy varakozás előzte meg. Az ülésen az történt —- mondotta —, amit ebben az országban minden valóban komolyan politizáló ember el is várt: a Központi Bizottság a X. kongresszus irányvonalát, politikánk eddigi főirányvonalát erősítette meg. A Központi Bizottság határozatát hamarosan követte a konkrét tervek kidolgozása, az Országgyűlés decemberi tanácskozása. A tennivalók tehát világosak. — Az gjapvető állásfoglalások közül csak egyel: szeletnek. megemlíteni és a mozgalom •aktivistáinak figyelmébe ajánlani — mondotta. — A Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogy a munkásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság helyzetét javítani kell. A határozatban konkrétan szerepelt a béremelés. Aki azonban a határozatot egészében nézi, jó tudja, hogy többről van szó. mint egyszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból, tehát politikailag. morálisan és anyagilag is biztosít-^ va lássa az őt megillető heb-eL Ez a határozat lényege. Ezen azt értem, hogy mindazok a szakszervezeti, állami és gazdasági vezetők, akik ezekben a napokban a munkások béremelésének végrehajtásán dolgoznak, felkészülve, jól oldják meg feladataikat, de gondoljanak arra is, hogy nemcsak ennyiből áll a dolguk. Mi a novemberi határozatot úgy is értjük, s kell, hogy így értsük. hocy a munkások szavának súlya is növekedjék a jövőben. — Nem az értekezleteket, t fewácstoreáaykfr* keveseijük. nem azt mondjuk, hogy nem kérdezik meg a munkásságot. Nálunk ebből a szempontból is már sok éve javul a helyzet. De komolyabban kell venni azt. amit a munkások a politikai életről, a termelés szervezéséről, a szociális ügyek intézéséről mondanak. Ez mindenkire kötelező. Ezt a kérdést azonban most a népfronttal összefüggésben említem. A továbbiakban az) fejtegette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt években az általános irányvonal és a tennivalók meghatározásakor időszakonként, a helyzet követelményeinek megfelelően foglalkozott egyes társadalmi osztályok, rétegek helyzetével. — Amikor a körülmények azt követelték meg — mondotta —, hogy a munkásosztály helyzetének javítása után változtassunk a parasztság helyzetén, napirendre tűztük ezt a kérdési A IX. kongresszus egyik alaphatározata azt volt, hogy a parasztság kereseti viszonyait, anyagi helyzetét országosan és átlagosan a munkásosztályéval azonos szintre kell emelni. Ahogyan a X. pártkon greszszus megállapította, ez a határozat megvalósult Más körülmények között olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek az értelmiségieket érintették közelebbről, mint például a tudományos kutatás. a művészi alkotó munka szabadsága. Megint más körülmények között a városi kispolgárság kérdései kerültek napirendre, az hogy a törvény adta keretek között legyeh életlehetőségük, működési területük és boldogulásuk. A továbbiakban a vallásszabadsággal foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a Horthy-rendszerben az egyházak nem voltak azonos helyzetben és a vallásszabadság sem volt korlátlan. Az egyházak között volt, hegemón helyzetiben levő, viszszaszorítött és üldözött egyház. — A népi Magyarországon a hitélet szabad és vallástíauóMöóü «»tt abban az. ég* telemben is — mondotta —, hogy biztosítottak a vallási élet minden megnyilvánulásának törvényés és egyéb feltételei; biztosítva van az emberek lelkiismereti szabadsága és vallási meggyőződése miatt senkit semminemű hátrány nem érhet. Ezek után azt fejtegette, hogy mindaz, a változás, ami a társadalmi osztályok, rétegek helyzetében, vagy az állam és az egyház viszonyában bekövetkezett, a munkásosztály forradalmi pártjának, a munkásosztály tömegeinek tudatos elhatározásán alapszik. * — A munkásosztály pártja és a munkásosztály az. amely jobb életet tudott adni a parasztságnak, jobbat tudott adni az értelmiségnek, megfelelő feltételeket biztosított a városi kispolgáréágnak, az egyházak működésének. Mindez a hatalom jellegéből következik. A munkásosztály ezekben a kérdésekben önzetlenséget, áldozatkészséget tanúsított. Ezért amikor a munkásosz.tály politikai vezetőszerepét tovább, szilárdítjuk, anyagi helyzetét is javítjuk, ezt azért tesszük, mert szükségszerű és indokolt. Azt tapasztaljuk. hogy politikánk lényegét megértés fogadja, határozatunkat közmegelégedésre hoztuk. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szocializmus építésének nagy céljai megkívánják a politika világos értelmezését. az öntudatos emberek cselekvését. — Nekünk az értők serege és tábora kell — mondotta. — Ha választani kellene a között, hogy valahol jöjjön össze 300 ember, akárcsak erkölcsi kényszer alapján is, vagy jöjjön össze 100 ember önként, az* értés, a közös J akarat alapján, én inkább a | 100 embert választanám. Tiszta eszmékkel dolgozunk, és bátran meg kell mondanunk és meg is mondjuk azt. amit képviselünk, mert ha ehhez nem jenné bátorságunk, akkor nem fejlődne elég lendülettel a népfrontmp-ga'om sem. Ezután' Kádár János ideológiai és eszmei kérdésekről beszelt. — A népfrontmozgalom egyik igen fontos jellemzője és sajátossága, hogy j abban különböző világnézetű és ideológiájú emberek találkozhatnak és találkoznak. Ha ez nem volna így, nem lenne népfront. A pártban azonos világnézetű embereknek kell találkoznioik, a népfrontnál viszont a politikai egység a követelmény. Az ideológia tekintetében nincs alku, nincs kompromisszum, de lehetséges az, hogy különböző világnézetű emberek egy politikai cél jegyében, egy politikai akciómozgalomban együtt munkálkodjanak, azonos célért dolgozzanak. Ez a közös cél, ami a népfrontmozgalomnak is összetartó ereje: épüljön fel az új, szebb, a szocialista Magyarország. — A népfrontnál arról kell eszmecserét folytatni, mi(Folytatás a 2. oldalon.) Á tervezés műhelyében Vízügyi program Előrelátás, tervezés nélkül ez a hatalmas mű. Hiszen nem . lehet nagy dolgokat, egyedi nagyberuházásként nagy feladatokat megvalósi- szerepel az ország terveiben, tani. A negyedik ötéves terv de arra már most kell gonmegvalósításán most dolgo- dőlni, hogy folyamszabályozunk javában, de a vállala- zási, ár- és belvízvédelmi tok és intézmények már szö- szempontból egyaránt fontos vegezik elképzeléseiket a kö- következményei lesznek. vetkező ötéves tervre. Egy- Hasonlóan nagy horderejű részt a megkezdett dolgok vállalkozás lesz az aradsikeres befejezése,, másrészt csanádi öntözőrendszer megaz időszerű, új feladatok építése, román—magyar kőszámbavétele szerepelt az zös vállalkozásban. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap, pénteken megtartott kollégiumi ülé«sén is. Feljegyzés formájában érdemes bepillantani azokba a Az öntözőművek fejlesztése és újak teremtése ezen felül is nagy tétele a jövő terveinek. Az évtized második felében lesz időszerű a kecskeméti szennyvízöntöző tervekbe, amelyek a dél-al- telep teljes befejezése: Öcsöd földi folyóvizek, az itteni körzetében <az atráesi öntözövízgazdálkodás sorsá) érin- fürt megépítése; a nagytöke tik. Nagy dolgokról van szó —székkutasi öntözőrendszer ezúttal is. S ha kökülük munkálatainak megkezdése; csak néhányat említünk is, a bodom—röszkei holtág rítt csongrádi vízlépcső meg- zét magyar—jugoszláv építésének, a Tisza III.-nak együttműködésben kívánják előkészítésével kell a sort a mezőgazdaság szolgálatába kézdeni. Nem az igazgatóság feladata és hatásköre ugyan Virágok fogni; a kiszombori körzetben az ottani József Attila és a makói Lenin Tsz Juthat majd öntözési lehetőséghez; s végül bőségesebben kaphat vizet a Tisza—Maros-szög mezőgazdasága is, az oda tervezett öntözőrendszerrel. Az árvízvédelem ebben a földrajzi környezetben sohasem befejezhető munka. Még az évtized második felében is mintegy 15 kilométernyi töltéserősítést terveznek a Maros jobb partján; s a következő ötéves tervben fejeződik be a szegedi partfal épphogy csak megkezdett rekonstrukciója. A Kamaratöltéstől a Maros torkolatáig futó töltésszakasz . erősítése is ekkor kerül napirendre. Sokat sanyargatja a délalföldi környéket a belvíz, így jócskán ad tennivalót a vízrendezés is Az új tervben fejezik maid be a. vidreéri belvízrendszer kiépítését; a hódtói főcsatorna is akkor készül el véglegesen; az új vízrendezési beruházások pedig a következők lehetnek: a Maros bal parti, a szárazéri, a csukáséri belvizrenőrszer, illetve főcsatorna építésének megkezdése, korszerűsítése. Fel akarják újítani a lúdvári •szivattyútelepet is. A folyamszabályozás feladatai között a csanyteleki part•] biztosítás befejezését terveA debreceni kertészet üvegházaiban tél derekán is ;;ik első helyen, de szerepel virít a szegfű, ciklámen és jácint. Sok ezer cserepes és ja tervben új téli kikötő épiuágott virág kerül a .virágbóltokba a t$l folyamán- itese is, Szegeden.