Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR 1, A megyei levéltár alakulása elé A Csongrád megyei tanács tői fennmaradtak az iratok, Különösen fontos, hogy az az elmúlt év decemberében kivéve azokat, amelyeket a iratokat szállíható állapotba fontos határozatot hozott: a tanács — II. József császár helyezze, ennek megfelelően megye öt városában elhelye- halóla hírét véve — elégetett csomózza, dobozokba helyezzett levéltári anyagot és a tiltakozásul a kalapos király ze és a sok ezer folyóméterszervek által folytonosan németesítő és mindenkit nyi anyagban az eligazodást „termelt" iratoknak azt a megadóztatni szándékozó po- elősegítse. Mindennek azért részét, amelyiknek törteneti litikája ellen. is meg kell történnie, mert értéke van, egységes szer- Akkor pusztultak el a amint a Délmagyarország vezetbe osztotta. 1973. ja- gyűlöl!, korszak irataival a már többször is jelezte, elnuár 1-vel megkezdte mű- török időkben keletkezett készül majd Szegeden a két ködését a Csongrád megyei iratok is. A szabadságharc nagy könyvtárat, a Városi Levéltár. A többi megyében leverése után a forradalmi Somogyit, az Egyetemit és a eddig is ez volt a helyzet, kortnány rendeleteit, levele- megyei levéltárat magába k'véve Győr-Sopron megyét, it, ahol csak mód volt rá, foglaló épület, ahova teljesen ahol továbbra is megmaradt az idegen elnyomók pusztí- rendezetten célszerű az anyaa két levéltár, Györött és tották. Szegeden a jegyző- got szállítani. Sopronban. Az intézkedéssel könyveket tinta ráöntésével a megyei levéltár iratanyaga kellett olvashatatlanná ten- _„ „ rmennyiségre nézve a területi ni. Ne maradjon emléke sem JorfenOtl etfOK levéltárak között a harma- a forradalomnak és szabaddik lesz. ságharcnak. Egy kitűnő le- Mée mindent. M<uyrolvenár^ Koncz Antal tette h,5nf mi kdl ™ • helyzet? Ehhez tudni kell, olvashatóvá a jegyzökönyve- azért a megye 0„vik ÍE& azt ^t0k ke\ az 187®-es árvíz után. íonto'3 forrásbázisát - ahogy fotóómeterben ménk: Pest Az Tatoknak azonban nem újabban a levéltári anyagot megye levéltára 12 ezer, Ba- a mennylségük, hanem érté- nevezik _ ma?asabb ranya megye levéltára 11 kük adja meg jelentosegu- vonaira helyezzük Ezek ezer. Csongrád megye levél- ket antivei a helytörténeti közü, még „a,, egyet emli10 Bács-Klfrk"n irodalom tájékozta . Kulo- tünk. napról napra történeti megye levéltára 6 ezer 900. n&en a felszabadulás után éríékű iratanyagot is hoznak Vas megye levéltára 6 ezer fellendül kutatómunka iga- létre a szerVek. A ma életé400 folyóméter. A többi me- zolta a szegedi a csongrádi, nek a íorTÚSai az irattárak. •gyéé öt ezren alu van. a «anádi levéltárak gazdag- A megye területén mintegy Legkevesebb iratanyagot ságát A Tanácskóztársasag, 850 ol van amel a Nó^-ád megyei Le- a felszabadulás története, a a jöv6 számára « 'értéké véltár Salgótarjánban. Pedig haladó társadalmi mozgal- iratokat „termel". Levéltáennek a megyének a felsői- mak, elsősorban a munkás- nink munkatársainak az a badulás előtt gazdag levél- mozgalom feldolgozása során feladata hogy a szerveknél Balassagyarmaton, tűnt ki milyen mozgalmas győződjenek meg, helyesen, A háború viharaiban pusz- a nép története amit az ira- szabályszerűen kezelik-e az tulás érte a levéltárat és a tok tartalmaznak. iratokat, milyen rendben magmáradt iratokat a Pest van az jrattár? S^*1 x^ l " C^l Az új levéltárnak már a A, m£?7elt feladatok keletkezésük idején figyerá^J96i"ban,leVéJíáÍat lé" lemmel kell kísérni a lök tesített és visszakérte az Az ÜJ megyei levéltár kfl- iratból azt, ami majdan a ^Yüf még n(T,Ie: lönös helyzetben van. Alníg levéltárba kerül és segíteni hetett pótolni a pusztulást megyékben a megy? fogja a kutatást. Örköd rr — de lehetett a helyzeten székhelyén van a levéltár, kell a levéltárosoknak is javítani. Átkutatják az or- nálunk mind az öt városban, afelett, hogy az iratokat ^K levéltárait, raÜ „ Szegeden öt külön bő he- szabályszerűen kezeljék, sefriSSe %£££*£ a* a érzésre tokát fűmre veszik. Szegeden fK,!^ aVirata^l' adják ót 8 le" ts rátértünk az anyaggyara- Eihár(tására ^ munkát és véltárnak. pításnak erre a módjára. köitséget kell fordítani. A Szeged életét is tükröző Jelenleg a Kecskeméten mű- . , _ . .... . , . , .... ködött mezőgazdasági kama- A központosított szervezet iratok a mult és a jelen ra anyagát filmezzük, mert egyik legfőbb gondja, hogy megismerésének és a jövő tele van értékes gazdasági az iratokat egységes szem- alakításának eszközei, ezeket jelentésekkel az egykori pontok 9zerint rendezze, ké- fenntartani, közreadni ne Csongrád és Csanád megyék- r . . ... __ ' , szítáén róluk a kutatók hasz- mes hivatása lesz az új me nálatára az egész anyagot gyei levéltárnak, ismertető tanulmányokat Oltva! Ferenc Köztiszteletben Bán János határőr főtisztet 1971-ben három alegység személyi állománya választotta a röszkei tanácsba. Akkor — a katonai körzetben — minden választó bizalmat szavazott parancsnokának, Most a választási ciklus végén, mint ahogy más tanácstagok is, számvetést végeznek, Bán János is összegezte a tanácstagi munkáját, és érdeklődésünkre a következőket mondta el: — Számomra megtiszteltetés, hogy a községi tanácsban a beosztottjaimat képviselhetem. Ügy érzem, hogy az első perctől kezdve igyekeztem is mind a tanácstagsággal, mind a mezőgazdasági bizottsági tagsággal — üm ; ü m meghosszabbításához nyújtsak segítséget. Hivatalos úton el is jártam az illetékes tanácsnál, s mivel Márton határőr tényleges katonai szolgálatát teljesíti, meghosszabbították az építési határidőt Farkas Ferenc őrvezető, Csongrád, Martinovics u. 9. szám alatti lakos kérésére pedig családi segély ügyben jártam el eredményesen. Szabó János határőr, dorozsmai lakos meg OTP-hitel ügyben kért segítséget. Ennek a jogos kérésnek a megoldása azonban még folyamatban van. De nemcsak a határőrök, a helyi lakosok is bizalomr mai fordulnak a tanácstaghoz. Ez történt legutóbb ls, bői és a városainkból. Iratok sorsa Miként a könyveknek az Iratoknak ts megvan a maguk sorsa. Az Iratokat magukban foglaló levéltárak még különösen érdekesek és történetükben megmutatkozik annak a társadalomnak az alakulásai, amelyik fenntartja az érdekelt kiszolgáló levéltárat. A Csongrád megyei Levéltár több levéltárat is magában foglaló intézménnyé vált Benne a két megyének, Csongrádnak és Csanádnak a legterjedelmesebb az anyaga. A legrégibb iratokkal viszont Szeged levéltára dicsekedhet, mert ebben 1359től á város minden fontosabb eseménye irattal dokumentálható. A török dúlás alatt általában elpusztultak az Íratok. Az elfoglalt két megyét előbb Heves, majd Borsod megyéhez csatolták. A megyegyűléseket több megyével együtt a füleki várban tartották. At elmenekült megyei főjegyzők rendszerint magukkal vitték aZ iratokat is. Amikor Thököly kurucai 1682-ben Fülek várát felgyújtották, jó néhány megye, köztük Csongrád levéltára is megsemmisült. Az alföld' megyék újjászervezése jóval a törökök kiűzése után indult meg é3 így érthető, hogy a csongrádi levéltári anyag 1724-vel kezdődik, « Csanádié 1717-tel. Hódmezővásárhely régi levéltára, miként Szegedé, átvéűzelte a török dúlást. A szegedinek nagy részét azonban az 1710-ef, években egy császári tiszt' elé'eíte. amikor a tanácsháza , átépítése folyt. A vásárhelyi városháza is többször leégett, és a gazdag Iratanyag jó része megsemmisült Folytonosan csak 1848tól vannak meg az iratok. A csongrádi meg csalt 1850-től. Még M°kéé a leggazdagabb, szinte az 1770-as évek elejé: rr rr Eromu Szibéria déli részén, az Jenylszejen és az Angarán ázsiai földrész egyik legna- létrehozott óriás erőművek gyobb folyóján, a Jenyiszejen épül a 6,4 millió kilo- soraban ez lesz a legnawattos szajáni erőmű. A gyobb teljesítményű. mert oda is beválasztottak dául részvételével szokta el- amikor Lázár István röszkei — járó kötelességemet telje- lenőrizni a vetésre kijelölt lakos fiát baleset érte. Bán síteni. Sikerült a tanácstagi földek megmunkálását. Más János gyors intézkedése rébeszámolókat és a fogadó- tanácstagokkal együtt külön- vén az orvosi beavatkozás órákat rendszeresen megtar- böző szerveknél képviselte a mé§ időben megtörténhetett, tanom. Részt vettem a ta- tanácsot az MHSZ lőterének A tanácstag a községben nácsüléseken és a tanács kijelölésénél, építtetésénél, szervezett társadalmi munmezőgazdasági bizottsága Részt vett a község útjainak kák végzésére is mozgósítotmunkájában is. felújításával kapcsolatos tár- ta választóit, akik több mint Csamangó Mihály községi gyalásokon, amelyet a ta- 30(> munkaórát dolgoztak az tanácselnöktől megtudtuk, nács a megyei útfenntartó utak planírozásán, és a belghogy Bán János mind a vá- vállalattal folytatott. rádi úton levő buszmegállók lasztói, mind a község egész _ , . , tatarozásán. , lakossága körében köztiszte- , —^,Termtszet^.en , a A községi tanácstag által letnek örvend. A tanács ve- la?ztók Pro°lémája is sok- elvégzett munka tükrében zetői a helyi politikai, gaz- ~ Jegy«Íe "í!g é 3oggal vonhatjuk le azt a daságl ügyek megoldásában 'odásunkre Bán János. - következtetést: Bán János támaszkodnak javaslataira, * 1koze]lmul*b"" f" Példásan teljesíti a tanácsigénylik véleményét. Munká- tpn János határőr, Kistelek, tagsággal járó kötelesséjával kapcsolatban konkrét Sző10 u" 31" szám alattl la" gét, megfelel a választók eleseteket is megismertünk; a kos arra kért, hogy saját ha- várásának és bizalmának, mezőgazdasági bizottság pél- za felépítési határidejének Gazsó Béla A Centrum tervei A Centrum áruházak or- re. A földszínt belső részén tási felszereléseket árusító, szagos központjában néhány lesz a legnagyobb változás: és az üveg-porcelán osztály hónappal ezelőtt kezdtek a jelenlegi cipőosztály he- is. A lépcsőtől jobbra eső foglalkozni a gondolattal, lyén sportfelszereléseket, já- helyiségbe költöznek a cihogy korszerűsítik az . üzle- tékokat, illatszereket, papír- pók, s mintegy 3—4 ezer tekben kialakult eddigi mód- árukat válaskhat maga a párból ugyancsak maguk vászereket. Az újpesti, a cse- vásárló, az ugyancsak hosz- laszthatnak a polcokról- a peli, a debreceni áruházak szában felállított polcokról, vevők. Ezek az elkéozelések tapasztalatait felhasználva a Ez így meglepően hjngzik, cseppet sem mentesek a neszegedi Centrum is elkészí- hiszen mindehhez kicsinek hézségektől. A szellőzés és a tette, a jórészt önkiszolgáló tűnik a rendelkezésre álló világítás a legégetőbbek rendszeren alapuló, új ter- hely. Ezen próbálnak segíte- közé tartozik, veket ni úgy, hogy a raktár falait Fontos az is, hogy az elAz elképzelések megváló- leboRáíák, lSy valamelyest adók szintén „átalakuljanak" sulása után milyen kép fo- tágasabb lesz az áruháznak az új módszer követeimégadja majd a vásárlót? A ez a része. Ennek ellenére nyeinek megfelelően. Az bejárat mellett éri az első felmerül a kérdés, hogy a áruház vezetői tervezik, meglepetés, itt árulják ismét nagyobb helyet elfoglaló hogy egy pszichológust kéraz ajándéktárgyakat és a sportcikkeket, játékokat va- nek fel az elárusítók oktafotócikkeket, amint ez a kül- jon hol tudiák elhelyezni' tására. földi áruházakban is szoká- A büfé mellett koncentrál- Remélhetőleg a képzés sos. A férfi konfekcióosztá- ják a különböző szolgáltató- eredménye épp oíy szemlyon a ruhákat tartó állvá- sokat, az IBUSZ, az OTP mellátható lesz majd, mint nyokat hosszában helyezik ügyintézése majd külön bo- az osztályok, a bútorok átmajd el — hasonlóan a női xokban folyik. rendezése. s a vásárlók készruhákat árusító részhez Az emeletet is érinti ez az mindkettőben örömüket le— és igv három kis utcát átrendezés. önkiszolgáló lik. alakítanak ki a vevők részé- rendszerűvé válik a háztar- Ch. A. BERCZELI A. KAROLY 180. — Holnap Gergely napja lesz — rebegte Juci ásszony —, vajon jót hoz-e, vagy rosszat? — A .pápáknak nincs befolyásuk az időjárásra — horgadt föl Richterben a volt protestáns. — Hogyd békén őket. A sírban nagyon jó helyen vannak. Juci asszony újra nyelt egyet, aztán a fiatalok felé fordulvíi fölajánlotta, hogy hoz nekik egy kis ennivalót. — Bizonyára megéheztetek már. — Ö, köszönöm — szabódott Gábor —, kinek van ilyenkor étvágya? De az asszony nem hagyta magát lebeszélni szándékáról, kiment a konyhába, s pár perc múlva már hozott is egy kis hideg ételt, sült húst, kolbászt, szalonnát, töpörtőt. — Egy pár falat jót fog tenni, Gabi fiam — tette le az asztalra a tálcát, s a kívánatos ételek láttán valóban mindenkinek megkordult a gyomra. Mohón, sietve nyelték a falatokat, mintha sürgős dolguk lett volna, bár jól tudták, hogy egyelőre semmit sem tehetnek, várniuk kell. Mert Gábort korántsem győzték meg Richter megnyugtató szavai, jobban ismerte ő a Tiszát, s a várost, s azt is tudta, hogy egy Zsótér, egy Ábrahám, s a többi víziember nem károg, ha erre nincs valódi oka. S most mindegyik a legrbsszabbat jósolta. Etelka, hogy elűzze a sötét gondok felhőit, leült a zongorához, s játszott egy kicsit, mindenképpen elkarta feledtetni vőlegényével a közelgő katasztrófa balsejtelmét, s aztán, hogy az öregek elvonultak a hálószobába azzal, hogy ők virrasszanak, s rögtön jelezzék, ha történt valami rendkívüli, újra magához ölelte a felzaklatott fiút, akiről már biztosan tudta, hogy pár nap múlva az ő igazi férje lesz. Erről már hangosan is ábrándozott, szülei előtt sem titkolta, hogy milyen türelmetlenül várja egybekelésük pillanatát. Az öregek megmosolyogták leányuk lázas készülődését, s Richteren átsuhant az ünneprontó gondolat, hogy íme, most milyen boldog, mennyire áhítatos az ő kislánya, s kl tudja, hogy egy-két év múlva nem lesz-e ő is elfásult feleség, aki már nem szerelmének, hanem csak erkölcsi fogadalmának engedelmeskedik. — A bútoraink már holnap bent lesznek az új lakásban. Apám antik garnitúrát és szekrényt vásárolt, tudod, ő ért hozzá, hiszen mindig a világot járja. S nyugodt lehetsz, hogy hoz is nekünk ajándékot eleget, ha külföldre utazik. Most Triesztbe készül, a nagy világkiállításraKint vijjogott, zúgott a szél, Gábor tudta, hogy a gáton most embertelen harcot vívnak a fölcsapódó hullámokkal, az orkánnal, s a felkorbácsolt folyóval, mely felgyorsulva ront neki a töltéseknek, s nem tartotta helyénvalónak, de tisztességesnek se, hógy ugyanakkor az édes Etelkát átölelve a jövő csillogó szálait szövögeti. De fiatal volt, szerelmes, s így öntő is, mint Etelka és mindenki, aki boldog akar lenni. A világ fájdalmasan bonyolult és nagy, meg kell feledkezni róla, hogy a maga kis életét óvja és beteljesítse. Szűkíteni kell a kört, begubózni, bezárkózni, s mindent leegyszerűsíteni, talán még öntudatát is kikapcsolni a boldogság vágyának erőszakok folyamatából, hogy az őröm, ha pillanatnyi is, zavartalan legyen. Mert ebben a parányi örömben van elrejtve, mint egy titokzatos magban, az egész élet minden lehetősége. Ezek villantak át az agyán, a gázfény félhomályában, miközben a vihar dühöngésén kívül a hálószobából áthallatszó egyöntetű szuszogás ra és horkolásra Is figyelt, mert Etelka ott ült meglette, pihegő kis madár, s adta magát, ahogy kívánta, mindig készen, s azonos hőfokon, mert egyetlen áramkör deleje vonta őket egybe, s a vágy születésének enyhe bizsergése benne is megrezzent, zsibbasztó ernyedéssel terjedt, s egyre türelmetlenebb, nagyobb varázskörökké tágulva, végre egész testét a kéj éties sóvárgása gyújtotta föl. S már dőlt is hátra csábítóan és bódultan, engedelmeskedve az egyetlen törvénynek, mely benne is van, de kívüle is, mert végső soron az ő kis testének tárulközása ls csak egy nagy, egyetemes teremtő mozdulat parányi megnyilatkozása. Többször is szerették egymást, már egészen felszabadultan, s gügyögtek, suttogtak is fölösleges, de mégis jóleső szavakat, mintha a tény maga, mely testüket egyesíti, még Külön értelmi, fogalmi rendbe is kívánkoznék a múló ösztönökkel szemben a maradandóság időtállóbb szférájába. Ez nyilván csak az ember igénye a többi lény fölött, a mámor röpke, de Isteni pillanatát a lerögzíthető szóval vagy márványba faragott formákkal, vagy dús színekkel, melódiákkal akarja bármikor felidézhetővé, vagyis halhatatlanná tenni. Semmisem emberibb, -mint meglstenítent valamit, és istenné válni. — Sokszor mondd, hogy szeretsz, nagyon sokszor — pihegte a leány. — Akkor elkopik a szó, elszürkül, mert unottá válik. 4 — Nem, attól lesz egyre fényesebb, ha sokszor mondod, mint a drágakő, melyet csiszolni kell. — De mért kell arról beszélni, amit megteszünk? — így Gábor. — A szó túl tudatos, s a nagy varázslatnak az a titka, hogy nem kifejezhető, legjobb esetben csak sejtethető. Csak van, van, mint bűvös misztérium, melyet ném szabad az értelem világító sugarával megbolygatni, mert kiderül, hogy éppen az érthetetlensége volt a lenyűgöző és rabul ejtő. (Folytatjuk.)