Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

12 VASÁRNAP, 1973. FEBRUÁR 64. Paprika­lisztharmat A növényvédő állomás őszi rakozásl idő kötelező betar­tapasztalata szerint Szeged tásával — egészen a szedé­kSrzetében a paprikatáblákat sig. A fertőzésre gyanús pa­úl betegség, a paprika-liszt- lántákat természetesen el harmat (Leveilulla taurica) kell távolítani, támadta meg. A betegséget Díszes hámok A kecskeméti Magyar­Szovjet Barátság Tsz díj­nyertes fogatai számára dí­szes hámokat varr a szövet­kezet három szíjgyártója. A téesz tenyészetéből vásárolt sportlovakkal együtt a kül­földiek szívesen fogadják a remekbe készült hámokat, magyaros szalagokat is. okozó gomba a fennálló ren­delkezéseink szerint karan­tén-kártevőnek minősül, köz­vetlen érdeke tehát a ter­melő gazdaságoknak és a háztáji kertészetnek egy­aránt, hogy védekezzenek ellene. A meleg és a magas pára­tartalom optimális környeze­tet biztosít a gomba terje­désének. üvegházakban és fólia alatt (élen. kora ta­vasszal is előfordulhat tehát, és nemcsak a paprikát, de á paradicsomot is fertőzi. ' A városi növényvédő fő­felügyelő felhívta a papri­ka- és paradicsompalánte­heveléssel, illetve hajtatással foglalkozó valamennyi üzem figyelmét, hogy tegyen meg minden intézkedést a fertő­zés megelőzésére. A nö­vényvédelmi szakemberek véleménye szerint szükség van a melegágyak fertőtlení­tésére, gőzöléssel vagy vegy­szeres eljárással, és a Fun­dazol 50 WP 0,06 százalékos oldatával áztatásszerűen kell permetezni a növényeket, két lombleveles korukban, utána 8—10 naponként há­romszor meg kell ismételni a permetezést. A kiültetett palántát Ugyanezzel a vegyszerrel kell védeni a gombabetegség el­len, szükség esetén — a vá­A hét könyvei V Sheean: Verdi (Zene- műhelye I—II. A Huszadik mü). — Kertész: A -tárgyi bi- Század Köre (Gondolat). — zonyltékok elmélete a bünte- M. Bialoszewski: Naprafor­tőeljárási jog és a krimina- gók ünepe (Kossuth). — Nők lisztika tudományában (Köz- évkönyve 1973. (Táncsics). — gazdasági). — Kelemen: A Biológia. Szerk. Kiszely pedagógiai pszichológia alap- György. 2. jav. kiad. (Medicí­kérdései 4. kiad. — így ol- na). — Tárnoky József: Gáz­dunk meg kémiai feladató- készülékek a háztartásban. 2. kat! I. rész (Tankönyvkiadó), átd. és bőv. kiad. — Gélfand — R. Neumann: A királyné Glagoljeva—Kirillev-^Suol: kegyence. — Századok-embe- A koordinátarendszer (Mű­rek sorozat (Európa).— Ga- szaki). — Balyó—Pelle: Bog­laktika III. Tudományos-fan- rács és kukta. 3. kiad. (Mi­tasztikus antológia (Koz- nerva). — Rudolf: A nem­mosz). — Lázár Ervin: A zetközi vétel (Akadémiai), hétfejű tündér (Móra). Petőfi koszorúi. Versek, Mikszáth Kálmán: A fekc- vélekedések, vallomások Pe­te város — Móricz Zsig- tőfiröl. Vál. Csanádi Imre — mond: Válogatott elbeszélé- Nemeskürty István: Requi­sek. Diákkönyvtár. — Hámos em egy hadseregért. 2. ki­György; Írásból felmentve ad. (Magvető). — Nemény: (Szépirodalmi). -<- A. Sz. Gazdasági rendszerek irényí­Csujanov: Sztálingrádi napló tása. A gazdasági kiberneti­(Gondolat). — A magyar ka alapjai — Erőszakos bűn­sajtótorténet irodalmának cselkemények és elkövetőik válogatott bibliográfiája 1705 (Közgazdasági). — Hegedűs —1945 (MUOSZ). — Foglal- Géza: A menekülő herceg — koztatottság és kereseti ará- Xántus János: Otthonunk, a nyok 1971. — Képzettség és naprendszer — F. Rodriad— kereset 1971. I. kötet (Sta- W. Klemke: Kérünk egy tisztikai). A szociológia első magyar Szeged a hazai lapokban uras Csongrád mcgje és várottilnaK hoz. Hajdú-Bihari Napto. retor. nchuny közlekedési kérdése — i«. |illusztraciokkal.| GULYÁS Antal: A telcpülcshá- Baráti kapcsolat. Magyar Hir­lozat-íejlesztes es a kdzieieedes. lap. lebr. 19. [A tanárképző főLs­- ÜALLU Zoltán: Szeged koz- kola és az ungvári Állami Egye­"litt közlekedési helyzete es a tem között.) iejlesztes Iránya, Városi Küzle­kedes, 1972. december. (Térké­pekkel.) HODOS Lajos—NAGY Sándor: Az országos közúthálózat és Csongrád megye varosainak köz­lekedése. Városi Közlekedés, de­cember. (Térképekkel.) KEMES Jenő: A vasút szerepe Csongrád megye városainak éle­teben. Városi Közlekedés, decem­ber.. HORVÁTH C»»lac A Dépjar­mu-közlekedés inl'rantxuktuiaja Csongrád megyében. Városi Köz­lekedés, december. (Szegedről ts.| 11 ETEK László: A Somogyi Könyvtár második adományleve­lc. Könyvtáros, Xebruér. (Vas­váry Ödön a könyvtárra hagyo­mányozta az amerikai magyarok­ról gyűjtött dokumentációját.| BOROS Dezső: Bizakodnak a •ecgediek. Labdarúgás, február. (A SZEÓL labdarúgócsapatáról.J VÁMOSI NAGY István: A mai magyar zcuae liete Szegedem. Muzsika, február. (Fényképpel.) • SZAR AZ Pál: „A lehetetlent azonnal megoldjuk, a csodakra azonban ínég várni kolll" — Nehéz, de eredményes evet zárt a szegedi Kan Béla brtgád. Kábel, tebr. L tA kábelgyár­ban.) Legtartős mezőgazdasági naic­tárak. CJItók Lapja, febr. 7. |A Kendorfoné ee Szövőipari Vállalat terméke.) (FALUS RObcrt] F. Vtx Könyv­szemle. Népszabadság, febr. 9L.. I Ismertetés a ! fotóalbumról laq SZATHMARI István Szegetlen. Népszava, febr. M». (Az MTS OT elnökhelyettesének látogatásá­ról.! BOR AtnAnatte: Permen(tt vizsga­lat. - Mocsár Gábor: Gyémánt­per. Magyar Nemzet, Oebe. (Könyvismertetés.) Gyógyszeréazelcet arvatusk Sze­gedén. Magyar Nemzet, febr. 13. Országos zeneelméleti konfe­rencia Szegeden. Népszabadság, febr. >3. MATKO locvsnc (Rajkót a vá-. Vés közepén. Népszava, febr. 13. IJUHA9Z Erzsébet) A E.: Sze­gedi iratok I399-ÚSI. — Megala­kult a Csongrád megyei Levél­tar Magyar Hírlap, febr. N. ÁGOSTON József: Fontos lánc­szem. — Szellemi alkotóműhe­lyek. Magyar Htrlan. febr. f5. (Szegeden.) TJJ szuiórtúnogéi-i »«Whelyefc. Magyar Hírlap, tttor. W. ÍSzege­den.) A LFOLDY JénS? Beszélgetés a hatni írókkal. — Veress Mte­lő* él"' és Irodalom, febr. '7. TÓTH Ervin: Buday György oroszlánt — P. Dehmel: Éb­redéstől etol vasig (Móra). V.. I. Lenin: A szovjet ha­talom soron levő feladatai. Marxizmus—Leninizmus Kiskönyvtára (Kossuth). — Gál György Sándorr Honhy Hanna. Egy (hadaimas élet regénye (Zenemű). — Goda Gábor: Poldini úr — Galgó­czi Erzsébet: Pókháló (Szép­irodalmi). — A. Bednár: Egy marék aprópénz — F. Schil­ler: Stuart Mária. Helikon Csillagok sorozat — R. Lo­•well: Régi dicsőségünk. Drá­mák. Modern Könyvtár (Eu­rópa). — Horváth—Torma: Ellenőrzés a vállalati rend­szerben (Közgazdasági). Aranykoszorú-díjas ifjúsági klub A Kossuth Lajos Katonai Főiskola szegedi századának ifjúsági klubja korábban ki­váló címet, az elmúlt évben pedig a Népművelési Tanács Aranykoszorús Díját nyerte el. Dóra Dezső hallgató aa irodalmi szakkör vezetője. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a szakkör munkájával mindenekelőtt az iskolakö­zösség kulturális nevelését és szórakoztatását segíti. Több fellépésük volt azonban már a Szeged környéki községek­ben is. A szakkör irodalmi színpada, a versmondók és a színjátszók az iskolán is és Szeged több klubjában is Radnóti-estet tartottak. Pe­tőfi-emlékműsorral léptek fel. Neves költők és írók munkásságáról irodalomeste­ken emlékeztek meg. A „Kell a jó könyv" moz- gen és Deszken. Színes és Reznák Mihály hallgató galomba is bekapcsolódtak, változatos formában mutat- két társával együtt a csapat­sok pályázatot küldtek be. ják be a baráti hadseregek rádió munkáját irányítja és Könyvpropagandájuk kap- életét. Az úttörők részére te- szervezi. Ügyesen és jól old­csán a klub tagjai fél év reptanl, lőelméletet taníta- ják meg a hallgatók tájékoz­atott 50 ezer forint értékű nak. és lőgyakorlatokat ve- tatását. A lehetőségeken be­könyvet vásároltak. Rendsze- zetnek. A tiszti iskolán meg Kii a tiszti iskolások zenei res látogatói a szegedi szín- tablók, makettek készítésé- igényének kielégítését is háznak és a filmszínházak- vei is segítik a katonai tan- biztosítják. A csapatrádió is- - tárgyak megértetését. Leg- segítségévei Szeged kulturá­A szakaszok között Petöi'i "főbb a fegyverek kezelésé- lis rendezvényeit is rendsze­Fotót Török tfö programokról tárgyalnak a klub vezetői A politikai szakkor -tevé­ről szerveztek vetélkedőket, resen propagálják. Idén tavasszal pedig a sza­szervezik meg. adott tájékoztatást. Ehnond­ta, hogy a szakkor tagjai a Kékesi Márton hallgató a határőr alegységeknél poHti­lokat készítettek. Ott vok- sportszakkör munkáját irű- kai tájékoztatókat tartanak, tak a területi szavalóverse- nyitja. — Legkönnyebb dol­forradalmisága címmel szél lemi vetélkedőt tartottak. Petőfi és József Attila mű­veiből ankétokat szerveztek. 50 éves a Szovjetunió és a Szovjetunió ma címmel tab­nyeken és járási elsők let- gunk nekünk van — említi tek. Az irodalmi szakkör ja- a szakkörvezetö —. mert nuárban Petőfi forradahnisá- sportnak 'skóton is Ritter Ottó hallgató az if­júsági klub vezetője. Véle­ménye szerint a szakkörök megbázísa ™van^A "halíei t tók vezet6i «'* ""gyón üte­géről és katona költészetéről ^Séta^r TpXlt véfjk félórás műsort állított össze, egyesek átlétizálnak vágy mozaásb^ ^n.^ amit Csongrád megye több kézilabdáznak, mások ko^ ^'ttSZJ&Jg1 községében szeretnének majd razngk- vagy focizni*. f A- mozgalomban ís éten jár­márciusban és apriüstem be- ggf^ fflstí fSé nak" A k,ub teSÍ£ri mutatni. ^ta si" 20 líter vért Dión Jőesef hattgató kato- böző sportklubjaiban is ver- ^ etvegzett munka iőkré­nai szakkörvezetó. Ez a senyeznek. A közehmfftóan fa^ JSS szakkör a katonai kiképzést, ÍO kilométeres távú járőrver- Katonai Főiskola Petőfi Sár»­•a honvédelmi nevelést segíti senyük volt, s a közefjövő- dor Ifjúsági Ktetbja méltó aa a tiszti iskolán és az úttö- ben pedig 24 kilométerest tá- ohsmeresBe. rők körében: Tápén, Szőre- vú járőrversenyre készübiek, G. B. A népismeret két nagy tudósa AK alsóvárosi templomtól a FCSCÁIW Otfbvánwi utcán át érünk ki a Hámán Kató utcára A sarkon emléktábla hirdeti, hogy itt. az Oltvá­nyi u. 2. se. házban lakott életé utolsó éve»­saieseti cimu ujt ben, s itt is halt meg Kátmány Lajos Ct«52— 1919), a magvár népkofcteszeti gyűjtés klasszi­kusa. a szegedi és Szeged környéki néphagyo­mány szerencsés kezű megmentője, a hazai toiklorisztitka erdemes búuána. Szegeden is született, PötsőwároBon, a Maros 22. sz atott. A szegedi kegyesoskolátban, ahol elevenen élt Dugonics András és Csaplár Benedek néphagyomány iránti érdeklődésének szelleme, majd a temesvári papnevelőben, ahol Csiky Gergely is tanára voit. ösztönzést kapott a tudományos kutató munkára, s mikor fölszert­letese ertan se/. Arad meketfi, gazdag népha­cftffc} mér megjelent, még hafeflmas ismeretlen anyagot (meséket és főként babonás történe­teket, a hiedelemvilág értékes adatait) tartal­maz. A parasztokhoz húzó, különcnek tartott káplán végigbarangolta a Temesközt, majd alig évtizedes csanádpaiotaj píéibánossága után, be­tegen. szélütötten hazatért szülővárosába, és 19i0-tői sógoránál, Gácser Antalnál húzta meg magát. Gyógyuáóban már ismét gyűjtött, s éle­tének utolsúp évtizede megint a legterméke­nyebb korszaka tett. Ekkor ismerte őt meg Móra Ferenc, aki hagyatékát megmentette, és nagyszerű íráeban idézte főt az utókor előtt különös atekját. te utolsó magyar sámán, ahogy Móra kásának címében nevezte, ször­nyű magányban, borzalmas körülmények közi; halt meg „Nincs fantázia, amely elképzelhetné azt az elhagyatottságot, amelynek közepette a legnagyobb magyar folklorista utolsó éveit le­élte" — írta. „Pár heti könnyű betegeskedés után csöndesen átszenderüit a másvilágra az öreg pap, akinek a szemét nem fogta te senki, mert nem vok senkije. Még csak takarítót sem tartott, mert az ő lakása valószínűleg nem volt takarítva attól a naptól kezdve, hogy beköltözött. Egy kis iskolásgyerek találta meg a vackán, akitől rostsz irkákat szokott wem»i kéziratpapírnak. Több napos halott tehetett más­akkor — patkanyokat BezzeWett el az aji/on&á­tás az arcáról." A temetése is szomorú teörötmények közt zaj­lott te. ,,Nádtetejű félház tenyérnyi udvaráról voit a temetés, zuhogó esőben — tudóséi, ismét Móra. — A koporsótól öt lépésre szemétdomb; rothadt kukoricaszarból ágyazva padló a sál­ban, hogy a halottvivők ne káromkodjanak olyan nagyon, miikor a koporsót kiviszik az ut­cára; a nyitott kapuiban két öregasszony, ron­gyos kokluskák, sopánkodtak a világ folyásán." ,Tudós, akinek egész étetében a néplétekbem gvományáról l»h-es Pécskára kerütt, rögtön vate áskálás volt a mestersége. so»m stílusosabb gyűjteni kezdte a népdalokat, népbaliadákat. meséket. Koszorúk az Alföld vadvirágaiból cím­mel, Dugonics András sírjára alcímmel 1877­ben meg is .jefent első gyűjteménye, melyet egy év múlva követett a második. Szeged népe cí­mű gyűjteménye három kötetből áH, étele aá­konván megjelentetett Hagyományok eírm: gyűjtése két kötetből; kéziratban maradt ha­gyetéka, amelyből eddig két kötetnyi (Tórté­körnvezetben nem hagyta még el a világot, mint Kálmánv Lajos. Díszkíséretet azoknak a keserűsége szolgáltatott az utolsó úthoz, akik tudták, hogy mekkora értékeket jutalmazott ebbetn a díszleten végben a magyar étetí" S hwM idézzük még Móra emlékezésém* befejező mondatait fo: ,,Lesz-e valahol,, vala­mikor a legnagyobb magyar folkloristánák va­lami kis emléke a szülővárosában? Egy kis metaKrt* tti •••«•• wmi^iiiIi as lááünadalak, Mjatdu nepbullA- meíiszobec, agy refeei, ve/gy fegtoabb agy «aáe­MSnytóWteí? yfelkm&ylk nagyszavú eirtberc vagy vezető testöeúe. a városnak kezébe vehetné a dolgot. Ha már szégyellnünk kell magunkat a jövendő előtt az utolsó magyar sámán életé­ért, haláláért, tegailább ae emléke megbecsülése legyen javunkra szóló, enyhítő körülmény." A Dugonics TSrsaság f9*t-ben tervbe vette, hogy a Hámán Kató wtea és az Aprifts 4. útja sarkán lewö üdB parktökörben fölállítja a nagy magyar tudós szobrát. Meg is kezdte a gyűj­tést, de a háború közbeszólt. A Szegedi Fiata­lok Művészeti KoRégiumána-k hagyományait követő Kéimásny Lajos Kar 1947-ben emléktáb­lát helyezett el az Oltványi ». 2. sz. házon. Ma is ez Kaámángnak. egyetlen emléke szülő­városccban. Visszafelé hefládva a Hmvrtmtl János utcán, a 47. se. házon ismét emléktábla jelzi, hogy itt a magyar néptadománynak, a nyelvnek és a művefödesnek egy másik nagy tudósa lakott négy évtizeden áte Csefká Gyula (1S78—1954.) Baján született, a helybeli tanítóképzőben szer­zett otetevetet, az adai szállási népiskolában kezdte nevelői pályájával együtt a nyelvjárási gyűjtést, amely a Magyar Nyelvőr pályázatán díjat nyert, és 1898-ban meg is jelent. Neki­bwzdwW, beiratkozott a bedai pedagógiumba, s fcMwHmányai befejeztével 1901-ben kinevezték a Brassó megyei hosszúfatusi polgári iskolába Innen Szigetvárra, majd Qravicabányára ke­reti. végül t913-ban a szegedi III. kerületi polgári fiúiskolába. 1941-ben innen ment nyu­galomba, auaiáán több nemzedéket tanított ne­ve*. TtKtetnanyos működése aiapj&n ?926-ban a szegedi egyetemen doktorátust szerzett. 1931­ben pedig „A szó- és szólástörténet" tárgykö­réből magántanári képesítést. 1932-től 1951-ig a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán a magyar nyelvtudomány megbízott előadója volt. Csak munkássága tttofcó évében kapta meg a beosztása szerint rég megérdemeli főiskolai tanárságot. A Magyar Tudományos Akadémia 1943-ban Mészöly Gedeon ajánlására levelező taggá választotta. Könyve Szállóigéit, szólásmódok (19317) címmel tetent meg, de ez csak töredéke életművének; több mint 300 kö2ieményben foglalkozott sza­varinte. szólásaink eredetéved, mindig gazdag néprajzi és művelődéstörténet! hátteret vonva mögéi ük, megfejtve CL múlt hcymályáhcL veszett

Next

/
Oldalképek
Tartalom