Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

41 SZOMBAT. 1973. FEBRUÁR M. >S——— Művészet és építészet Beszélgetés Borvendég Bélával Ki gondolná, hogy egyes házak utcasorai legalább ugyanaz a differenciálódás, és nyugati építeszek a iantasz- annyira bántóak, mint a vá- átstrukturálódás zajlik le, tikusan megszaporodott üres rosi lakótelepek. Vélemé- mint például a film és a temúanyag flakonok lelhasz- nyem szerint 15—20, építé- levízló megjelenésével a dránalasaban latjuK az építeszet szek által megtervezett kü- ma területén. A közös ismegújulását. Mások a világ- lönböző típusú családi házból mérvek mellett megjelenméretű lakásprobléma meg- álló minlalakótelep megépí- nek a sajátos jegyek, a küoldasát nem lakások építésé- tése segítene kimozdulni a lönösségek is. Nyilván más ben, hanem korszerű háló- holtpontról. Ha az építtetők alfája az építészetnek egy zsákok tömeges gyártásában nemcsak a szomszéd házát parlament tervezése, más egy képzelik. Ezekhez a teóriák- látnák, hanem a megvalósult ipari objektumé és megint hoz képest nagyon reálisnak elképzeléseket, a Jó példákat más egy szétszerelhető vántűnnek az „eldobható házak", is, talán segíteni tudnánk dorló kiállítási csarnoké. A melyek impregnált papírból azon. amin semmiféle tíous- bővíthetőség, az átalakíthakészülnek, s még közelebbi tervgyűjtemény nem segít. tóság igénye a zárt struktúmegvalosulást Ígérnek a föl- # rák helyett nyitottakká teszi fújható és variálható szerke- — Művészetnek nevezhet- az építészeti alkotásokat, zetek. Ezeket az érdekes és jük-e ma az építészetet? Olyan organikus rendszerré, figyelmet keltő elképzelése- — Ha művészetnek fogjuk mely alakítható, szervesen ket Borvendég Béla. Ybl-dí- fel. akkor tükröznie kell al- bővíthető, növelhető. A raojas építész mondta el külföl- kotójának közlését. Mivel dern építészeti produktumok di szaklapokat idézve. egy-egy megvalósult építé- egy része éppen a ..gyorsuló • szeti alkotás rendkívül de- idő" szorításában felveszi a A fent említett elképzelő- terminált és differenciált, tartós fogyasztási cikkek sek bármennyire is fantasz- csak a legmélyebb rétegek- egves tulajdonságalt Ezzel tikus regényeket Idéznek ben fedezhetők fel az építész számolnunk kell. ezért kell bennünk, valamire figyelmez- személyes közlései. A legjobb elgondolkodnunk a ma még tetik az építészeket, s ben- alkotásokon azonban mindig sokak számára nevetségesnek nünket is. Az épitőművészet ott van az alkotó kézjegye, ható és az építészek körében a huszadik században, külö- gyakran alig észrevehető is vitákra ingerlő elméletenösen a század második fe- mélységekben. Többek között ken elképzeléseken ezért lében óriási és világméretű ezért sem tartják művészet- kell keresnünk például a feivaltozásokat él át. A „gyor- nek az építészetet, ezért fújható és variálható szersulo idő" és a tudományos- nem Ismerik az emberek még kezetek nálunk is megvalótechnikai forradalom korá- a legjelentősebb építészek sítható lehetőségeit, ban hol a helye, és mi a nevét sem. Az építészetben Tandi Lajos szerepe annak a művészetÖrömmel jött nek, mely olyan művészettörténeti értékű tárgyi objektumokat produkált, mint például a Kheops-piramls, a Szent Péter bazilika, gótikus katedrálisok és barokk székesegyházak ezrei és sorolhatnánk a példákat. — A történelem évszázadai alatt az építészet nagyon sokat változott. Ez nem jelenti azt, hogy alapvető sajátosságúit elvesztette volna, de céljai és feladatai módosultak. Bármilyen óriási és széles körű is a változás, egy dologról semmiképpen nem w _ _ ^ mondhat le az építészet. Ar- ' viseli. A köztársaság gyorsan főre jutó" villamosenergia'Távvezeték a hegyekbe Befejezéséhez közeledik a gítésére növelik a már műtelepülések teljes villamosí- ködő erőművek teljesítmétása Örményországban. A nyét és újakat is építenek, tengerszint felett 3000 mé- Többek között itt készül a teres magasságban fekvő Kaukázus vidék első alornföldeken gazdálkodó terme- erőműve és egy nagy hőerőlőszövetkezetek. is beiktatják művet is létesítenek. 1975-re az állami hálózatba. A táv- a köztársaság energiatermevezetókek építésével kapcso- lése több mint kétszeresére latos költségeket az állam nő. Örményország ez egy ról, hogy elsődleges célja az emberi környezet humanizálása. Alkotásaival a materiális igényeken túl humá. nus tartalmakat, ingergazdag körülményeket kell teremtenie. — Ellenérvként a sokak által hangoztatott véleményt idézhetjük, miszerint egyre több stresszhatás, temérdek kellemetlen inger ér bennünket naponta. S erre még az építészet is dob egy lapáttal? — Az egyik oldalon jelentkező rengeteg kellemetlen és bántó stresszhatást kellemes Ingerekkel ellensúlyozni lehet. Ezekből a kellemes, megnyugtató ingerekből az építészet is szeretne minél többet adni. — Erre is van ellenpélda. Éppen az új lakótelepek monotoniája, ingerszegénysége. — Az első figyelmeztető lény: a föld lakóinak fele, közel másfél milliárd ember egyáltalán nem lakik. A másik, hogy a hazánkban tömegesen jelentkező lakásigényeket rövid idő alatt ki kell elégíteni. Ez csak tömeges sorozatgyártással sikerülhet. Az ipar természetéből adódóan nem humánus. Az t ipar termékeit az építészek tehetik humánussá. Ipar és építészet kapcsolata most alakul, formálódik, hiszen csak szoros kapcsolattal, közös erőfeszítésekkel és együttműködéssel valósíthatjuk meg a társadalmi feladutokat. Az építészeknek 1 meg kell ismerni a korszerű j anyagokat, technológiákat, meg keli tanulniuk „iparul" ahhoz, hogy érthetővé, humánussá tudják tenni az emberi életek kereteit. A há'-uyári énitkezést is meg kell tanulni az iparban dolgozó szakembernek és építésznek egyaránt. Tudjuk, hogy még csak gyerekcipőben járunk, s egyhangúak a lakótelepek. De a falusi házsorok éop ilyen monotonok. Az egyforma, sátortetős kockafejlődő mezőgazdasága és termelésben már most is az ipara szükségleteinek kielé- elsők között van a világonKönyv Fleischer Antalról Elismerésre méltó a Zene- Itt érdemes feljegyezni, hogy badtéren Hubay Cremonal műkiadó törekvése, hogy Menner János annak a Men- hegedűsét. Ez alkalommal egymás után jelennek meg a ner Lajos pesti zóngorata- nyilatkozta a Délmagyarormúlt és a jelen alkotóiról fü- nárnak volt a fia, akinek ne- szágnak: „Az én dédelgezetszerű könyvecskék, ame- ve a Liszt Ferenc hazatérté- tett elképzelésem, hogy a lyek kiváló muzsikusok éle- re összegyűlt társaság tagjai szegedi szabadtéri játékokat tét és munkásságát ismerte- között szerepel. Érdekes to- maximális jelentőségű Festtik. vábbá, hogy Isoz Kálmán ze- produktionokká lehetne nöEbben a ciklusban jelent netörténeti kutató a Muzsika vélni..." meg Németh Amadé opera- 1929. évi számában feljegyzi: A róla szóló könyvecske házi karnagynak, Fleischer „Beethoven Fidelióját har- szerint hihetetlen munkát volt tanítványának monográ- mad'k átdolgozása után, más- végzett. Ö mutatta be a Falsfiája. Nem célom a köny- fél évvel a bécsi bemutatót taffot, Sztravinszky Tűzmavecske részletes ismertetése, követően 1916-ban a budai darát és sok újdonságot A elöljáróban csupán annyit, színházban is előadták. Kar- Nemzeti Zenede karnagyképhogy Fleischer 1913-tól a mester Czibulka Alajos volt, zőjét és zenekarát vezette. Népopera, 1915-től az Opera- kinek felesége Menner Babett Tanítványa volt Ferencsik ház korrepetitora, 1918—1939. kitűnő énekesnő, jutalomjá- János és Doráti Antal. A júliusáig, 20 éven keresztül tékaként énekelt." Fleischeü-Zsolt—Hollós— az Operaház karmestere volt Fleischer másik tanára a Csuka zongoranégyes évekig Ezen idő alatt tehetségével, ktasszikus és brahms-i zene- szerepelt a rádióban Közben energiájával, munkabírása- elmélet kitűnő teoretikusa: komponalt Vendégként dinval általános elismerést küz- König Péter volt. Fleischer £ált Bécsben, Londonban, dött ki maeának — nemcsak me]eg szivére jellemző hogy Barcelonában, Triesztben, itthon, külföldön is. tanárait rajongásig szerette. Torinóbaji, Rómában, NáEzúttal elsősorban szegedi Menner később meghalt, Kö- polyban, Milánóban, Gokapcsolatait szeretném a nig Péterrel pedig ez a szere- teborgban. Helsinkiben könyvecske kiegészítéséül tel őszinte barátsággá mé- es Stockholmban. Tobb feljegyezni. Ivült. és végig megmaradt, külföldi, kecsegtető ajánlatot Makón született 1889. má- Emellett tisztelője és őszinte kaPott'^ .f^éséüí jus 30-án. A század elején a barátja volt Figedy-Fiehtner goznu Érdemei elismereseul család Szegedre költözött A Sándornak is. aki már a szá- az Operaház néhány eve Demeter-templomtól a Tisza- zad első évtizedében zeneka- Fle scher-bérlet sorozatot partig húzódó Szegfű utcá- rával szimfónikus hangverse- nyitott. ban. alacsonv házban laktak, nyéket adott. Az ő meghívá- Sokat lehetne még mondaA klinikák helyén a volt Pa- sára dirigálta először a sze- ni róla, mint emberről, éles, iánknak akkor még csupa gedi filharmónikus zenekart érdekes muzsikusegyéniségilyen apró házacskái őrizték 1931. június 14-én. Műsoron ről. Minden alkalommal bola múltat Antal a piarista Weber: Eurianthe nyitánya, dog örömmel, szinte kitárulgimnáziumban végezte a 3. és Mozart Jupiter szimfóniá- kozva jött Szegedre, tfjú6á4. osztályt, majd átiratkozott ján, Fichtner: Hegedűverse- gának és tanulóéveinek vároa kereskedelmi iskolába, ott nye és Járay-Janácsek: sába. Soha nem feledte el. érettségizett A tehetséges Szvitje szerepelt mennyi mindent köszönhet zongoranövendék a Városi 1933-ban többek közt Csaj- jó pályakezdésének, örült, ha Zenedében kitűnő muzsikus kovszkij V. szimfóniáját, segíthetett örült minden sitanárt kapott az idősödő 1935-ben Bruckner IV. szim- kernek. Szegedinek érezte és Menner János személyében, fóniáját, 1937-ben Mahler IV. aki „a kötelező tanulmányo- szimfóniáját vezényelte, mint va"otul magal" kon felül is foglalkozott ve- vendégkarmester. 1937. janu- Németh Amádé könyve le, sőt különleges ujjgyakor- árjában Mozart Szöktetését, gondos munka eredménye latokat is írt számára. Neki áprilisban Don Pasqualet diri- szl'nes epizódjaival mindvékX-*r»Ket«e fámért n'opist* gálta a szegedi színházban. ' érdekes olvasmány Megtudását." Felkészültségét jel- Utána a Tömörkény Társa- fg eraexes oivasmany. meg iemzi, hogy eltávozása e.öi.t ság tiszteletbeli tagjává vá- érdemli, hogy a szegedi ze1907. március 10-én a zene- lasztotta. 1937. nyarán ő ta- nei Intézmények és kultúra iskolának a Tisza-szállóban nitja be Mascagni számára a munkásai, muzsikusok, zenetartott hangversenyén Doh- Parasztbecsületet, ekkor már b -f, kézbe Vegvék nányi zongoraversenyét ját- olaszországi sikerekkel a háta szotta — zongorakísérettel, mögött, és dirigálja a sza- Dr. Belle Ferene Az alsóvárosi templom Szegednek a Dömötör-torony után legrégibb műemléke irodalomtörténeti vonatkozásokban is gazdag. Nem annyira a templom, mint inkább a rendház. Gyűjteményében őrizték azt az értékes palástot, a firenzei takácsművészet 15. századi jeles alkotását, melyet a hagyomány szerint Mátyás király adományozott 1475 októberének végén a Dömötör-templom kopott miseruhaban szolgáló papjának. Heliai Gáspár így irta le, igaz, hogy ö pünkösd napjára tette az esetet: lm, a gyíllés pünkcst mást napján vala. Szent Demeter templomában benne vala, Ajialos nagy inisét mcghallgata, Nagyuraknak seksága udvart álla. Mise után uraknak király monda: Szent Demeternek vagyon hitvány ruha, ijmlékezetcre neki offerálok, Az érdemes szentnek Jobb küntbst adok. vilndjárt szép felsS .ruháját levonA, Ajtatosságból azt ndaadá. Hogy misemondó ruha szép legyen belőle. Mely hatvanezer forintot megérne. Ez lenne mtndéltig Szent ihmeterben. Az isteni szolgálatban Szegeded. * A drága kazula ma a Móra Ferenc Múzeumban van. A ferenceseknek különösen a török hódoltság alatt volt nagy szerepük a szegedi művelődés történetében. Nem csak papjuk, hanem tanítójuk és orvosuk is volt a „barát" az itt maradt népnek. A török eleinte támogatta a hitújftóknak az alsóvárosi templom megszerzésére irányuló próbálkozásait. Abádi Benedeket, a híres könyvnyomtató prédikátort különösen kedveibe a szegedi basa, és meg is fenyegette a barátokat, ha nem húzzák meg magukat, kiűzi őket a városból. A helyzet azonban az 1562. évi nevezetes hitvita után megváltozott; okmány nyugtatta meg a barátokat a templomhoz való jogukról. Az „alsóvárosi disputa" pedig hamarosan mondai hagyománnyá vált. Először Telek József prédikációgyűjteményében (1762) olvasható, említi Dugonics András is (1794), Ordlvánsz Konstantin (1830), Weber Károly (1853); novellisztikusan földolgozta Mikszáth (1883), Palotás Fausztin (1886) és Gárdonyi Géza (1897) is. Az alapmotívum minde^yikb: n közös: a hitvita során a barátok megszorultak, már-már a protestánsok győzedelmeskedtek a szegedi basa színe előtt, amikor a konyháról valami együgyü fráter megmentette a helyzetet ravasz és fondorlatop kérdésével. Mikszáth így eleveníti föl a prédikátornak nekiszögezett kérdését: „Azt mondja meg nekem kegyelmed, ha már olyan okos — dörgé a szakács — hányan voltak a nagy próféták? A prédikátor sértődve válaszolt: — Hogy kérdezhetsz ti lem Ilyen nevetséges kicsiséget? Ámde a basa közbeszólt: — De csak mondja meg kegyelmed, ha tudja. — Jól van, barát, ha nem tudtad, hát megmondom — szólt kelletlenül a prédikátor. — Négyen vannak: Ézsaiás, Jeremiás, Uzekiel és Dániel. A fráter féloldalt a hasára pillantott, s így szólt ravaszul: — Nem jól tudja nzt kegyelmed, prédikátor uram. Hát az ötödik próféta, az Isten legnagyobb prófétája, Mohnmmed, hol maradt? A basa elnevette magát. Tetszett neki az ötlet, meg hogy haza lehet menni ebédelni. — Igazad van. barát — szólt fölkelve helyéről. — Tied a templom! Es azóta a barátoké ls maradt mindvégig a templom." Kár. hogy Mikszáth nem használta föl szó szerint Ordinánsz Konstantin szövegét, mert abban a régi magyarság jó ízű nyelvén, így szói a basa a baráthoz: — Ne félj, pap gazda! Tiéd a templomi Egyébként érdemes művel ődéstórt érieii szakírónk, Kovács János, a hagyományból merítve azt állítja, hógy' az alsóvárosi templom tetejét addig díszítő kakast, ekkor levették, és — ki tudja, milyen viszontagságok után — háromszáz év múltán, újból megaranyozva, ezt tették az új református templom (1883) tornyára. Igaz-e ez, vagy csak újabb legenda, nincs rá bizonyíték. Dugonics András is megörökített egy anekdotát, valamely másik együgyű alsóvárosi emberről, aki a barátoknak volt udvari szolgája, és a Préda nevet viselte. Emberünk jól megtanulta a gvárdián prédikációjából, hogy az ember egyformán vétkezik gondolattal és cse—— —— lekedettel, merthogy a gondolat egy a cselekedettel. így aztán ő a rábízott munkát, hogy a szénát árkolja körül, nem végezte el, hanem, amikor felelősségre vonták. így felelt meg: a kazal körül úgy körülgondolta az árkot, hogy jobban soha se lehetne. Történetéből Móra Ferenc is tárcát írt Préda címmel (1927), s emlékét őrzi a szegedi szHásmcndás: körülgondolta. mint Préda a barátok szénáját. De volt az alsóvárosi rendháznak író lakója is, a nemrég fölfedezett páter Kiss István (1733 —1798), a magyar barokk kitűnő írója, Mikes Kelemen és Faludi Ferenc mellett a magyar széppróza kiváló mestere. Kéziratban a gyöngyösi rendházban fönnmaradt Jeruzsálemi utazás című művét 1958-ban Rómában adták ki \ Jászberényben született ferences barát 1794 és 1791, majd ismét 1792 és 1795 között lakott a szegedi zárdában. Második szegedi tartózkodása idején írta meg — valószínűleg korábbi (1770 körüli) latin nyelvű fogalmazványa alapján szentföldi utazásának (1766—69) történetét Két passzusát hadd idézzem jó ízéért, tanulságáért. „Négy esztendők alatt — írja — egész a földnek kerekségét megkerülhetném Szegedről mindenütt á vízen, és ismét Szegeden ugranék ki a vár alatt való Nepomucénos Sz. János képénél, vagy ahol tetzene. ha mingyárt a Boszorkányok Szigeténél is." Nagyboldogaszszony napján Alexandriában telve találta a templomot, s a misén mindnyájan imádkoztál: énekeltek, úgymond: „nem ollyan kanászosar.. mint itt, alsó Magyarországban.. Csupán érdekességként említem, hogy Veres Péter 1917-ben. amikor híradós tanfolyamra Szegedre vezényelték, a Cserepes sori barakkokban lakott, s vasárnaponként — bár protestáns volt — századával kénytelen-kelletlen eljárt az alsóvárosi templomba misére Ott látta és hallgatta a később hérosztratoszj hírességé Zadravecz István páter gvárdiánt prédikálni. Juhá.sz Gyula két szép versével örökítette mog az alsóvárosi templom köré fonódó népi vallásosság szegedi mitológiáját. .4 Fekete Mária (1924) és a Haviboldogasszony (1928) című verseiben a szegényparasztság égi és földi messianizmusának ád költői kifejezést. S ugyancsak ő emelte be költészetéi-e a szegedi Dózsa-lcgendát is, azt a hagyományt, mely szerint itt, a templom körüli ősi temetőben hantolták el Dózsa levágott fejét: Dózsa fejét Itt adták át a földnek, Mikor megjárta a zord bitót. De hallgat róla mist a csöndes «sker„ Magyar titok. De még te-zélnl fog! Az ilitfirtsi temetőbea