Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-03 / 28. szám

VILÁG FROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZO Cl ALISTA MŰNKÁSP ÁR T LAPJA 63. évfolyam, 28. szám 1973. február 3., szombat Ára: 80 fillér r^'piíJj. -i Fejlesztjük | g ^kt helyre­vízgazdálkodást á||ílása v jetnamhan Tájékoztató a nagyarányú programról Magyarországon a földrajzi helyzet és a természeti kö­rülmények miatt — különö­sen fontos feladat a vízgaz­dálkodás fejlesztése. Ezért fogadta el a kormány nem­régiben a vízgazdálkodás táv­lati fejlesztési koncepcióját, amelyről pénteken Dégen Imre államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a sajtó képvise­lőit Rámutatott a hazai víz­gazdálkodásnak arra a sajá­tos ellentmondására, amely szerint az árvizek az ország területének egynegyed ré­szét veszélyeztetik, máskor viszont éppen azokat a te­rületeket kell az aszálytól védeni, tehát öntözni, ame­lyeket a7. árvizek fenyeget­nek. A vízellátási nehézsége­ket növelik, hogy éppen ak­kor lenne szükség a legtöbb vízre, amikor iegsekélyebbek a folyók. Ezért kell körül­tekintően gazdálkodni a ren­delkezésre álló felszíni és felszín alatti vízkészletekkel. A vízgazdálkodás-fejleszté­si koncepció hosszú távlatra, 1885-ig, de fontosabb voná­saiban az ezredfordulóig vá­zolja a fejlődés várható ten­denciáit Elsőrendű feladata lakosság közműves vízellátá­sának és a lakótelepek csa­tomázásának az eddiginél szont ezzel gyorsabb ütemű fejlesztése, kívánnak, s A IV. ötéves terv végén elő­reláthatóan a lakosság két­harmada rendelkezik majd közműves ivóvízzel, s a fej­lesztés koncepció szerint 1985-ig a lakosság 85 száza­lékára indokolt kiterjeszteni a vízvezetékes ellátást Ugyanakkor el kell érni, hogy a lakosságnak 36 he­lyett 60 százaléka lakjon csatornával ellátott terüle­ten. A jelenlegi évi 35—10 helyett 55—60 falusi vízmű építését irányozták elő. Nagy vízfogyasztó az ipar is, amelynek ellátását a követ­kező 15 évben több mint há­romszorosára növelik. A vál­lalatoknak. üzemeknek azon­ban mind szélesebb körben át kell térniük a víz újrafel­használására, s víztakarékos gyártási módszerekre. A vízgazdálkodás mind na­gyobb arányú segítségét igényli a mezőgazdaság is. Számolni kell azzal, hogy 1985-ig a IV. ötéves terv vé­gére tervezett 500 ezerről 800 ezer hektárra növekedik az öntözésre berendezett terület. Ehhez már jelentősen hozzá­járul a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer, amelynek el­ső ütemét előreláthatóan má­jus első napjaiban helyezik üzembe. A fejlesztési koncepció szerint Magyarország vízigé­nye az 1970. évinek több mint kétszeresére növekszik 1985-ig, s így eléri az évi 13—14 milliárd köbmétert. Ezért rendkívül körültekintő és komplex módon kell gon­doskodni a vízkészletek fel­tárásáról, hasznosításáról. Az országban a különböző víz­tárolók jelenleg mintegy 600 millió köbméter vizet tárol­nak, s a koncepció szerint az ezredfordulóig ezt a tároló­kapacitást 3,5 milliárd köb­méterre kell növelni. Meg­változtatják a belvíz elleni védekezés szemléletét is: ko­rábban elsősorban az volt a cél, hogy megszabaduljanak a káros belvíztől, most vi­is gazdálkodni ha csak lehet, különféle víztárolókban „el­raktározzák" az aszályosabb, csapadékszegény időkre. Magyarországon 4200 kilo­méter hosszú töltés óvja az árvizektől veszélyeztetett mintegy 25 ezer négyzetkilo­méternyi területet, de ennek csak 40 százalékát védi meg­nyugtató biztonsággal. Ezért hangsúlyozza a fejlesztési koncepció, hogy gyökeres fordulatot nagyarányú hala­dást kell elérni az árvízvé­delemben. Az árvízvédelmi műveket úgy kell fejleszte­ni, hogy a fővédelmi vonalak az átlagosan 100 évenként, a városok és ipartelepek gát­jai legalább a százhúsz-száz­ötven évenként, a kevésbé értékes területek töltései pe­dig a 60—80 évenként egy­szer előforduló árvíz ellen nyújtsanak biztonságos vé­delmet. A töltésrendszer védelmi képességét kell nö­velni különféle lefolyássza­bályozó beavatkozásokkal, ár­vízi tárolókkal, síkvidéki vésztárolókkal, árapasztó csatornákkal, lokalizációs töl­tések építésével, s természe­tesen fejleszteni kell a vé­dekezés szervezetét is. A fejlesztési koncepció nagy teret szentel a nemzet­közi vízgazdálkodási együtt­működés elmélyítésének, a kapcsolatok erősítésének Előreláthatóan 1985 körül várható a Duna—Majna— Rajna-csatorna megnyitása, s addig a Duna magyar sza­kaszán is gondoskodni kell az európai víziútrendszer lét­rehozásának feltételeiről. A nemzetközi hajózás fenntar­tását és fejlesztését célozza elsősorban a gabcikova— nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósítása, s az európai víziúthálózat kibővítését te­szi lehetővé a Duna—Tisza­csatorna megépítése is. A fejlesztési koncepció szerint nagy gondot kell fordítania folyók és tavak tisztaságá­nak megőrzésére, a szennye­zettség csökkentésére is. Az átfogó koncepció tájékoztató jellegű, de a kormány hatá­rozata szerint figyelembe kell venni a népgazdaság hosszü­és középtávú tervének kiala­kításánál és szabályozórend­szer továbbfejlesztésénél egy­aránt A nemzetközi bizottságok érdemi munkája—Aknaszedés a Tonklni öbölben A vietnami négyoldalú katonai vegyesbizottság kül­döttségvezetői pénteken tar­tották első ülésüket Saigon­ban. A hivatalos ülés meg­nyitása előtt a négy fél — VDK, DIFK, Egyesült Álla­mok és a saigoni rezsim — küldöttségeinek helyettes vezetői tartottak rövid meg­beszélést A küldöttségvezetők hiva­talos ülésére nem bocsátot­tak be újságírókat Csak a tanácskozás megkezdése előtt engedték meg a fotó­és tv-riportereknek, hogy megörökítsék e történelmi jelentőségű ülés első pilla­natait. A tanácskozás ezután zárt ajtók mögött folyt. Hírügy­nökségi értesülések szerint a négy küldöttség először bemutatta megbízólevelét, majd a delegációvezetők mondtak rövid beszédet. A küldöttségek nyomban ez­után megkezdték a ..tűzszü­nettel összefüggő kérdések" megvitatását — közölte egy szóvivő. A megvitatott té­mákról azonban nem adott közeiebi felvilágosításokat. Az AP hírügynökség ame­rikai tisztségviselőket idézve feltételezi, hogy a négyolda­lú katonai vegyesbizottság (Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre érkezett Rodaey Arismendi A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására baráti látoga­tásra Budapestre érkezett Rodney Arismendi, az Uru­guayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. • Rodney Arismendit a Pe­rihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályá­nak vezetője fogadta. (MTI) Megnyitották mezőgazdasági könyvhónapot A mezőgazdasági könyvhó­nap országos megnyitó ün­nepségét pénteken tartották meg Kaposvárott. A megnyi­tón dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. A szakirodalom szerepével foglalkozva hangoztatta, hogy a szakkiadók minden tekintetben igyekeznek meg­felelni a velük szemben tá­masztott követelményeknek. Üj, korszerű kötetek foglal­ják össze a tudnivalókat a legfontosabb területekről, többek között a szarvasmar­ha- és sertéstartásról, vala­mint a zöldségtermesztésről. Figyelmet érdemelnek azok a szakkönyvek és zsebköny­vek. amelyek az élelmiszer­ipari ismereteket adják köz­re. • Több építőanyag a lakosságnak Bőséges a tüzelőellátás A kereskedelem két idény- évben ugyanis tízszeresére jellegű ágazatának, a tüzelő- növekedett a forgalom, ettől és építőanyag-kereskedelem- -viszont elmaradt a tároló­nek vezetői tanácskoztak az -terek és az elosztóhálózat idei tennivalókról, gondok- bővítése, a szállítási kapacs­ról pénteken a Belkereske- tós. Az idén. egyébként mint­öelrrii Minisztériumban. Az értekezleten dr. Gazdag Ta­más főosztályvezető értékel­te a tüzelőanyag-ellátás hely­zetét, ismertette az építő­anyag-forgalom kilátásait. A tüzelőkereskedelem ér­tékesítési gondokkal küzd. két esztendeje 100 000. tavaly újabb 80 000 vagonnal csök­kent a szilárd tüzelőanyag­forgalom, s most az év ele­jei készlet is mintegy har­mincezer vagonnal haladta meg a lakosság biztonságos ellátásához szükséges mérté­ket A bőség mellett az össze­tétel is kedvezőbb a tavalyi­nál. Ennek ellenére egyes keresett hazai szénfajtákból időnként nem tudják kielé­gíteni az igényeket. Hazai brikettből és az erdőgazda­ságok termelésének fejlődése nyomán tűzifából több és minőségben jobb a kínálat. egy 30—35 százalékkal nö­vekszik a fűtőolaj-forgalom. A belkereskedelem a nehéz­iparral közösen intézkedése­ket tervez a megfelelő ki­szolgálási, értékesítési kapa­citás kialakítására. Az építőanyagok múlt év eleji áremelkedése rövid időre mérsékelte a lakosság keresletét, s csökkent a kö­zületi forgalom is. Tavaly­összességében egy százalék­kal kevesebb építőanyag fo­gyott, mint az előző eszten­dőben. Az idén az építő­anyag-forgalom mintegy 8—9 százalékos növekedésével számolnak. Ehhez megfelelő árualap áll rendelkezésre; lehetőség van a kiegyensú­lyozottabb ellátásra. Cement­ből csaknem tíz százalékkal, falazóanyagokból négy szá­zalékkal . tetőcserépből hat százalékkal, palából csak­nem ötven százalékkal, fal­A hagyományos tüzelőanya- burkoló csempéből és padló­gokkal ellentétben a háztar- burkoló lapból 35—60 száza­tási fűtőolaj-ellátás időnként lékkai több kerül forgalom­akadozik. Az utóbbi négy ba. (MTI) Szegedtől Szentesig érnének... A század elején már termeit Szegeden ar. ország egyetlen kötélgy ára. Az üzem ma egy kis múlt. Szétko­pott fapadozat, salétromos, lehullott vakolat, régi fonó­gépek az elsuhant évtizedeket idézik, öreg üzem, de fiata­losan termel. Fonógépeiről a naponta lekerülő kender, sisal pamut és műszál kötelek összekötve Szegedtől Szen­tesig érnének. Első képünkön: A kisebb fonógépen fehér mű. anyag kötél készül. A négyszáz méter hosszú csarnokban a szálakat húzó kocsi általában 300 méterre távolodik a géptől, ami azt jeleinti, hogy ilyen hosszúságú kötelet fonnak. — Második felvételünk: A végtelenített kötelet emelödarukon alkalmazzák. Ezt a kötélfonást csak kéz­zel lehet elvégezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom