Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

VASÁRNAP. 1973. FEBRUÁR 18. Felhívások a tűz- A barátsági szerződés szünet betartására • Saigon (Reuter. UPI) A DlFK és a saigoni re­zsim rádióadói szombaton több alkalommal sugározták a négyoldalú katonai vegyes­bizottság felhívását az el­lenségeskedések haladéktalan beszüntetésére. A két dél-vietnami fél szombaton két kijelölt pon­ton — Quang Triben és Plei­kuban — bonyolított, illetve bonyolít le fogolycserét: 700 fogoly hazafi, illetve 320 saigoni katona átadásáról van szó. Michel Gauvin kanadai nagykövet, a — Magyaror­szág, Lengyelország, Kanada és Indonézia képviselőiből álló — nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság feb­ruár havi elnöke pénteken este a saigoni Televízióban elhangzott nyilatkozatában kifejtette álláspontját a NEFB tevékenységéről. Annak, a véleményének adott kifejezést, hogy „J je­lenlegi bizottság sokkal ked­vezőbb' nemzetközi légkör­ben jött létre, mint az 1954. évi". Gauvin egyidejűleg rámu­tatott, hogy a NEFB még húsz nappal a vietnami tűz­szünet hatálybalépése után sem végzett pozitív ellenőr­ző munkát. „El kell ismerni — mondotta —, hogy a tűz­szünetet még mindig nem valósítják meg maradéktala­nul, jóllehet az ellenségeske­dések csökkentek. A felek­nek meg kell állapodniuk csapataik tevékenységének ellenőrzésében, s ha lehet­séges, a bizottság felügyele­tére kell bízniuk a demarká­ciós övezeteket, hogy tud­juk, ki van a demarkációs vonalakon innen és túl." • Algír (AFP) Binh asszony, a DIFK kül­ügyminisztere, aki jelenleg hivatalos látogatáson Algé­riában tartózkodik, szomba­ton sajtóértekezletet tartott Algírban, amelyen közölte, hogy a Dél-vietnami politikai jövőjéről Párizsban folyó előkészítő tárgyalások eddigi öt ülésén nem értek el ha­ladást. • Hanoi (VNA) A VDK és a DIFK kül­ügyminisztériuma nyilatko­zatban ítélte el az amerikai bombatámadások folytatását Kambodzsa és Laosz felsza­badított területei ellen. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása N. V. Podgornij köszöntése Kádár János és Losonczl mélyítése érdekében évtize­Pál üdvözlő táviratot küldött dekfnx át kifejtett. .. , ., , Kívánunk önnek sok bol­N. V. Podgornij elvtársnak dogságot er6t és egészséget Moszkvába. további eredményeket fele­„A Magyar Szocialista lősségteljes munkájában." Munkáspárt Központi BizotU sága, a Magyar Népköztár- Nyikolaj Podgornijt Lenin­saság Elnöki Tanácsa nevé- renddel és a „Sarló és kala­ben szívből jövő jókivánsá- pács"-érdemérem aranycsilla­gainkat küldjük önnek, a gával tüntették ki 70. szüle­Szovjetunió Kommunista tésnapja alkalmából. Pártja és a Szovjetunió ki- amammmlmmammmmmmmmmammm Kissinger és Csüu En-laj tárgyalása • Peking (Űj-Kína) Csou En-laj kínai minisz­terelnök szombaton ismét tanácskozott Henry Kissin­gerrel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adójával — jelentette az Új-Kína hírügynökség. A találkozón jelen volt Csi Peng-fej külügyminiszter és Csiao Kuan-hua külügymi­niszter-helyettes. emelkedő vezetőjének, 70. születésnapja alkalmából — hangzik a távirat. Mindannyiunk számára is­meretes az ön kimagasló te­vékenysége. amelyet párt- és állami területen végzett munkája során a Szovjet­unió népei, a nemzetközi együttműködés, a béke. s a magyar—szovjet barátság el­Bécsi eszmecserék 0 Bécs (MTI) csak a nagykövetségi épüle­Szombaton tovább folyta- tekben és a delegációk szál­tódtak a két- és többoldalú lodai rezidenciáin folyik, és eszmecserék Bécsben. Az változatlanul a részt vevők európai haderők és fegyver- körének és jogi helyzetének zet kölcsönös csökkentéséről meghatározása a legtöbbet kezdeményezett előzetes vitatott téma. konzultáció még mindig Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, és Fock Jenő. a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke üdvözlő táviratot kül­dött L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elv­társnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, és A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. „A magyar—szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 25. évfordulója alkalmá­ból, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész ma­gyar nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek és a test­véri szovjet népnek — hangzik a távirat. Visszatekintve az elmúlt 25 év nagysze­rű eredményeire, immár történelmi tény­ként állapíthatjuk meg, hogy népünk az egyedüli helyes utat választotta, amikor a proletár nemzetköziség alapján nyugvó barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés szellemében, az élet minden területén fejlesztette és meg­erősítette kapcsolatait a Szovjetunió test­véri népeivel. A szerződés elősegítette or­szágainkban a szocializmus és a kommu­nizmus építését, a szocialista közösség or­szágainak erősödését. Népeink testvéri barátságának, széles kö­rű együttműködésének az élet által iga­zolt elveit továbbfejleszti a Magyar Nép­köztársaság és a Szovjetunió között 1967. szeptember 7-én megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés. A baráti együttműködés elvein alapuló szerződés békénk, biztonságunk záloga, s jól szolgálja a szocialista közösség ügyét, európa biztonságát, a világbékét. Történelmi jelentőségű barátsági szerző­désünk aláírásának 25. évfordulóján to­vábbi sikereket kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, és az egész szovjet népnek, ha­zájuk felvirágoztatására, a kommunizmus építésére irányuló , felelősségteljes tevé­kenységükben." * L. I. Brezsnyev, N. V. Podgornij és A. N. Koszigin ugyancsak üdvözlő táviratot küldött Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Fock Jenőnek. „A szovjet—magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója al­kalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége. Miniszter­tanácsa és népünk nevében szívélyes üd­vözletünket küldjük Önöknek és az Önök személyében a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, Minisztertanácsának és a testvéri Ma­gyarország minden dolgozójának. Ez az egyezmény kiemelkedő szerepet töltött be az államaink közötti barátság megteremtésében és sokoldalú e'-Isidé­ben. Szilárd alapot teremtett a Szovjet­unió és a Magyarország közötti új típusú kapcsolatok fejlődéséhez és a széles körű együttműködéshez. A proletár internacio­nalizmus. a teljes egyenjogúság, az ön­zetlen, kölcsönös segítség és támogatás, a megbonthatatlan barátság elveire épülő történelmi okmányban a szovjet és a magyar nép, az egész szocialista közösség érdeke't juttatták kifejezésre, és hatékony hozzájárulást jelentett a kommunizmus és a szocializmus építéséhez, a Varsói Szerződésben részt vevő államok védelmi képességének megerősítéséhez. Európa és a világ biztonságának megszilárdításához. Az 1948-ban megkötött szerződésnek a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődése ál­tal igazoli legfontosabb elveit és tételeit fejleszti tovább a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság között az 1967. szep­tember 7-én megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés. Az elmúlt negyedszázad alatt pártjaink és országaink kapcsolataiban a marxiz­mus—leninizmus és a szocialista inter­nacionalizmus elvei iránti megingathatat­lan hűség alapján a teljes bizalom és egyetértés, nézetazonosság és cselekvési egység alakult ki. A megbonthatatlan szovjet—magyar barátság újult erővel nyilvánult meg a Szovjetunió párt- és kormánykül'i«,,- 's fé­rtek közelmúltban tett magyarországi lá­togatása idején. A Szovjetunió dolgozói a jövőben is mindent megtesznek népeink, pártjaink és államaink szövetségének to­vábbi erősítése érdekébea Kívánunk a testvéri magvar népnek újabb nagy sikereket a szocializmus épí­tésének minden területén az MSZMP X. kongresszusa által megjelölt fontos fel­adatok megvalósításában, a szocializmus és a kommun'zmus ügyének győzelméért folytatott harcbaa Erősödjék és virágozzék népeink örök és megbonthatatlan barátsága és együtt­működése." Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és A. A. Gromiko. a Szovjetunió külügyminisztere is távirat­ban üdvözölték egymást az évforduló al­kalmából. áz alkotó­műhelyek szerepe Irton Inniül életünk, propaganda és agi­lUCUIUyiűll tációs tevékenységünk hosszabb-rövidebb időre szóló feladatait a vezető pártfórumok foglalják össze, miköz­ben a munkát is irányítják. A párt alsóbb és felsőbb szervezeteinek tevékenységét ki­egészítve, nélkülözhetetlen szerepet tölte­nek be eszménk, politikánk terjesztésében a megyében levő 'és dolgozó alkotómű­helyek. Ilyen alkotóműhelynek tekinthe­tünk minden olyan szellemi munkahelyet, egységet, kollektívát, szervezetet, amely olyan nagyságrendű, amely megfelelő fel­készültségű emberekkel, hatáskörrel ás eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy a párt és a munkásosztály eszméinek ter­jesztésén önállóan, színvonalasan, felelős­ségteljesen, megfelelő gyakorisággal és ál­landósággal munkálkodjék. Továbbá: ké­pes arra, hogy a világnézet és a politika egy részének vagy egészének elhivatott hirdetője legyen, s arra is alkalmas, hogy a világnézetünk terjesztése közben szerzett tapasztalatokat, a gyakorlat jelenségeit összegezze, mind az irányító szervek ré­szére. mind önmaga munkájának gazdagí­tására. Milyen alkotóműhelyekkel rendelkezik egy olyan megye, mint Csongrád? Uoiuónlthon — és elsősorban Szege­lYlCjytlI.m'l den — számos alkotó­műhely van, amely közül több nagy ható­sugarú és bizonyos országos funkciókat is hordoz. Ilyennek számítjuk a Szegedi Aka­démiai Bizottságot, a kutató intézeteket, az egyetemek és főiskolák (ez esetben) marxista WnBaékeit, a megyei oktatási igazgatóságot (többségében az egyetemek marxista tanszékeiről kikerülő) mintegy 80—100 tanárral, az írószövetség és a kép­zőművészeti szövetség dél-magyarországi filiáléját (ez utóbbihoz tartoznak a hód­mezővásárhelyi és a szegedi festőiskola alkotói), a Tiszatáj szerkesztőségét és a köréje tömörülő írók és kritikusok cso­portját, a két megyei napilap szerkesztősé­gét, a Szegedi Nemzeti Színházat, a maga közel 80 művészével, a szegedi Somogyi és egyetemi könyvtár hálózatában dolgozó­kat, a Móra Ferenc Múzeumot és szerveze­tét —, hogy csak a legjelentősebbeket em­lítsem. Felfogásom szerint immár az al­kotóműhelyek sorába küzdötte fel magát például a szegedi Radnóti, a Tömörkény és a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanári kara is. Ezek a műhelyek önálló arculatúak és karakterűek, megvan a saját rendelteté­sük, s egyben fontos láncszemei a tudo­mány és a társadalmi tudat formálásának. A közöttük levő munkamegosztással — egymást kiegészítve — egy élő organizmus van a kezünkben, amely jól szolgálja, se­gíti világnézetünk terjesztését, népünk szocialista tudatának fejlesztését. % A műhelymunka fontosságát növeli me­gyénkben, hogy jelentős szerepük van az alakuló, izmosodó szellemi decentrum ar­culatának kialakulásában, fejlődésében. Ilyen formán műhelyeink feladata kettős: egyrészt az adott terület országos vérke­ringésének szervas részeként, azzal teljes egységben dolgozni; másrészről építeni, figyelembe véve a helyi regionális igénye­ltet, terveket, kötelezettségeket . in Jellegű műhelyek tevé­kenysége, ideológiai be­folyásuk csatornái, módszerei sok szem­pontból különböznek egymástól. A döntő kérdésben azonban nincs különbség: ez a kommunisták felelőssége a különböző mű­helyek munkájának, arculatának alakulá­sában, felelősségük a párt politikájának, a marxizmus—leninizmus ideológiájának érvényesítésében, a különböző műhelyek tevékenységében. Ilyenformán a műhelv­munka ideológiai, politikai befolyásolásá­nak fontos tartalmi kérdése, hogy rend­szeresen tájékoztatást kapjanak pártunk politikájának időszerű kérdéseiről; ezzel járulhatunk hozzá, hogy e műhelyekben a valóság reális megismerése (és ábrá­zolása) legyen a meghatározó tényező. A műhelyek munkájában nagyon lénye­ges. hogy tevékenységük a szocialista köz­gondolkodást erősítse, ösztönözzék a mun­kásosztály erkölcsének társadalmi erkölcs­csé izmosodását, mutassák be a társadal­mi érdekazonosság (mint fejlődésünket meghatározó alapvető tényező) és a külön­böző érdekösszeütközések (mint ellent­mondásos tényező) kapcsolatát. Ehhez nél­külözhetetlen a műhelyek munkásainak magas színvonalú szakmai-ideológiai fel­készültsége. politikai felelőssége, szocia­lista emberi és közösségi magatartása; összességében: alkotóképes öntevékenysé­ge. Nos. ezek az alkotóműhelyek a tudat­formálásnak, az emberek nevelésének, esz­ménk terjesztésének eléggé körülhatárolha­tó feladatait látlák el. amelyhez megvan­nak a saiát eszközei, nem egyszer külön formanyelvük is. (Például: kéozőművészet vaey zene.) Jelen esetben azok az alkotó­műhelyek kerülnek előtérbe, amelyek vi­lágnézetünk tömegek közötti terjesztésével közvetve vagy közvetlenül foglalkoznak. Minél jelentősebb egy vidéki alkotó­műhely munkája, szerepköre, a tömegek közötti népszerűsége, minél nagyobb a faj­súlya világnézetünk terjesztésében, annál nagyobb a felelősségünk e műhelyek egész tevékenységéért. Az alkotóképes műhelyek szerepe és je­lentősége abban fogalmazható meg, hogy segítenek a szocialista módon gondolkodó ember felnevelésében, eszmevilágának gaz­dagításában, a közhangulat formálásábaa a szocialista magatartás és normák meg­értetésében, elfogadtatásában. Ily módon a párt és szerveinek a tömegekre gyako­rolt direkt hatása kiegészül, gazdagodik, sokoldalúbbá, a legkülönbözőbb felkészült­ségű és foglalkozású emberek számára is vonzóbbá válik. Egyetemi tanszékek, szín­ház, könyvtárak, képzőművészet, írók, na­pilapok, folyóiratok — valamennyi egy­egy hatóterület, amely eleven kapcsolat­ban áll a lakossággal, a hallgatókkal, a nézőkkel. Nem mindegy, hogy egy műhely, egy fórum „kiszolgál" egy köz- vagy ré­teghangulatot, avagy pártos, eszmeileg tisz­ta és világos nézeteket közvetít, magyaráz, üoy tapasztjuk, haremZ7kkst deklödese a világnézeti kérdések, de min­denekelőtt politikánk iránt. Ennek alap­vető oka abban van, hogy a politikai dön­tések gyakran azonnal befolyásolják, meg­határozzák az emberek létének alakulását. De azok az eszmék, nézetek és hatások s fontosak, amelyeket a színház, az iroda­lom képvisel és sugároz. Egy színielőadás, egy kiállítás, egy kritika megjelenése, epv író—olvasó találkozó — mind valamilven nézetet, ízlést, valóságlátást közvetít." í's hogy egy vers. egy irodalmi mű, egy mű­vészi est segít-e a közhangulat formáli­sában, javítja-e az emberek közérzetét, politikai stabilitását, a rendszerhez és ha­zához kötődését, vagv pedig bizonytalar­ságot. eszmei kishitűságet sugall, iz nemcsak az egyén, hanem a műhely gond­ja is. Egy alkotói kollektíva produktumá­nak külső megjelenésében benne van egy­aránt a mi eszmei hatásunk, vagy annak erőtlensége. Fontos igény, hogy a műhe­lyek ne torzítsák a valóságot, hogy tarsa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom