Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR 100. * Hogyan látja a bankigazgató ? Az ipari gazdálkodó szervek múlt évi munkája a pénzügyi közgazda szemüvegén keresztül nézve is megnyugtató képet ad. A munkát sajátos módon visszatükröző pénzfolyamatok változásai ugyanis azt mutatják, hogy a gazdálkodás hatékonysága az elmúlt évben is tovább javult, s ez pénzügyi stabilitást is érintette. A hogyan és milyen formában? — kérdéssel kerestük fel Kovács Lajost, a Magyar Nemzeti Bank Csongrád megyei fiókjának igazgatóját. 9 Hogyan alakultak u árbevételek és a nyereségek? — Nőttek az árbevételek — az élelmiszeripari vállalatok kivételével, amelyek körülbelül a múlt évi 5 milliárdos szinten teljesítenek — a múlt évhez képest átlagosan körülbelül 7— 8 százalékkal. Így árbevételeik olyan összegben realizálódnak, mint ahogyan azt a vállalatok és a szövetkezetek a saját terveikbe tervfeladatként általában maguknak beállították. Nőtt a nyereségük is — mégpedig az árbevételük növekedési ütemét meghaladó mértékben. Az élelmiszeripari vállalatok nyereségtömege azonban — termékösszetétel változás, anyagkihozatali mutatók rosszabbodása miatt — kisebb lesz az előző évinél. (Az élelmiszeripari vállalatok munkáját, még befolyásolta az 1970. évi ár- és belvízkároknak az utóhatása.) # Azt mondják, hogy sok vállalat eladósodott és bitéit kértek. Igaz ez? — Nem igaz, inkább mérséklődött a hitelkeresletük a saját pénzforrásaik — árbevétel és eredmény növekedéséből eredő — bővülése és a javuló eszközgazdálkodásuk miatt 1972-ben hitel igénybevétele nélkül gazdálkodott az ipari szövetkezetek 43 százaléka, a tanácsi iparvállalatok 20. és az élelmiszeripar nélküli minisztériumi iparvállalatok 7 százaléka. Tehát a hitellel gazdálkodók köre csak ipari szövetkezeteknél csökkent 3 százalékkal, a többi szektorban és ágazatban hasonló maradt mint volt az előző évben. A mérséklődés igy elsősorban a hitelkérelmek és hitelösszegek csökkenése miatt következett be. Az élelmiszeripari vállalatok körülbelül 8—9 százalékos hitelvolumen növekedése mellett ugyanis a többi ipari szektor és ágazat 35 százalékkal kevesebb hitelkérelmet nyújtott be, és a benyújtott hitelkérelmeikben a tárca szektor 26 százalékkal, a tanácsi 20 százalékkal, a szövetkezet pedig 40 ' százalékkal kisebb összegű hitelt kért az előző évinél. A forgóeszköz rövid lejáratú hitelek igénybevételi ideje a vállalatok, szövetkezetek részéről átlagban 6 hónapon belüli időre csökkent le 1972-ben, a korábbi 6 hónap felettiről. 1972-ben — egy tanácsi vállalat és egy ipari szövetkezet, kivételével — valamennyi ipari gazdálkodó szerv hitelképes volt Munkabérfelvételeiket is hitel igénybevétele nélkül tudták rendszeresen teljesíteni. « Akik hitelt kérnek, meggondoltan, knegfontoltan teszik-c? — A gazdálkodó szerveihitelkérelmei 1972-ben megalapozottabbak voltak az előző évinél. A vállalati törekvések általában összhangban voltak a népgazda sági célkitűzésekkel. Ezért az élelmiszeripari vállalatok hiteligényelt 100 szazalékban » többi ag^zatet pedig az előző évi 72 százalékos mértékkel szemben 78 százalékos mértékben tudtuk kielégíteni. A készletgazdálkodás is javuló tendenciájú volt 1972ben. Átlagosan mintegy 2 százalékos forgási idő javulás várható. A MEZŐGÉP vállalatoknál mintegy 10 százalékkal javult a készletek forgása. Élelmiszeripari vállalatok készletei azonban nagyobb arányban nőttek, mint ahogy az értékesítési forgalmuk növekedett A vállalati, szövetkezeti betétállományok általában a múlt évi sziruen álltak. Összegezve: az ipari vállalatok és szövetkezetek pénzgazdálkodása a hatékonyabb gazdálkodást tükrözi. Nagyobb árbevételeket értek el, és több nyereséget az előző évinél. Ez növelte a saját pénzügyi forrásukat Így a saját forrásuk átmeneti hitelkiegészítésére kevesebb hitelt kellett igénybe venniök, s a hitel igényeik felmérésénél is körültekintőbben, a népgazdasági érdekekkel öszszehangoltabban jártak eL Mindez erősítette a pénzügyi stabilitásukat. # Milyennek minősíthető a pénzügyi fegyelem as ipari vállalatoknál és szövetkezeteknél? — 1972 végén egyetlen Ipari gazdálkodó szervnek sem állt fenn lejárt hitele. Az élelmiszeripari vállalatok évközben valamennyi hitelvisszafizetési kötelezettségüknek időben eleget tettek. A többi ágazatban előfordult, hogy évközben néhány esetben késedelmesen tettek eleget a hitelvisszafizetési kötelezettségüknek. E téren tehát a fizetési fegyelem az előző évekhez viszonyítva javult A szállítókkal szemben fizetési kötelezettségét is a vállalatok és szövetkezetek zöme időben teljesítette 1972ben. Az élelmiszeriparban három vállalatnál volt évközben néhánynapos időtartamú fizetésképtelenség, a többi ágazatban pedig négynél. Csökkent a fizetéskésleltetés is, körülbelül 18 százalékkal, az előző évhez viszonyítva. Nem ilyen kedvező a kép a saját pénzköveteléseik behajtásánál A késedelmesen fizető vevőik kezelésénél. A szállítási szerződések megkötésénél módja és lehetősége van minden gazdálkodó szervnek, hogy azoknál a vevőinél, akik tapasztalatai, vagy a róluk kapott információk szerint rosszul fizetők, biztosítékokat kössön ki az időben való fizetés garantálására. Ezekkel a biztosítékokkal azonban általában nem éltek 1972-ben sem a vállalataink és szövetkezeteink. Ezek miatt a rosszul fizető vevők miatt ezért általában lassúbb inkasszációs időkkel dolgoztak, mint amire a tervükben ténylegesen pénzforrásuk volt Így fennállt az a veszély nemegyszer, hogy e rosszul fizető vevők miatt egyes vállalataink és szövetkezeteink fizetésképtelenné válhatnak. • A múlt év! vállalati, szövetkezeti fejlesztési koncepciók mennyire voltak megalapozottak és miiyen fejlesztési célok megvalósítására irányultak? — A múlt évi fejlesztési hitelek nagyobb hányada (kb. 58 százaléka) állóeszközfejlesztéseket, a kisebb hányada pedig forgóeszközíejlesztéseket segített elő. A fejlesztésre fordított pénzösszeg 1972-ben nőtt az előző évhez képest. E fejlesztésekhez kapcsolódó hitelek összege azonban alacsonyabb volt az előző évinél, mert hitel helyett — különösen a rekonstrukciós beruházásoknál — állami támogatások léptek be finanszírozási forrásul. A beruházások zöme az ismert rekonstrukciós programok megvalósítására irányult, s egyaránt szolgálja a kapacitások növelését és korszerűsítését. A nem rekonstrukciós célú fejlesztések is általában gépi beruházásokra irányultak. Tehát a hitellel támogatott fejlesztési koncepciók mind gazdaságilag, mind pedig pénzügyileg megalapozottak voltak 1972-ben, és a piaci igényeknek megfelelő kapacitás bővítéseket és korszerűsítéseket segítenek megvalósítani — fejezte be nyilatkozatát Kovács Lajos igazgató. Gazdagh István Juhász Gyula költői nyelvének szótára Szerkesztette Ben kő László Egy nyelvtudós 20 éves kutató, rendszerező munkájának eredménye ez a vaskos kötet — Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Amikor az első híradásokat hallottuk, olvastuk erről a kutatásról, a megvalósítás beláthatatlainnak tűnt, hiszen a Juhász-életmű éppen ekkor került tüzetes filológiai vizsgálat alá, és a kritikai kiadás köteted még távol voltak attól, hogy a nyelvészeknek közvetlen segítséget adjanak. A Juhász-szótár végül is a kritikai kiadásra alapoz, de az elméleti fölkészülés már jóval előbb megindult. Juhász Gyula 1373 versét vette számba a szerkesztő, Benkő László, s a szótár 12 *zer szócikkben őrzi, térképezi föl a költői életművet. Egy-egy szó stilisztikai, jelentéstani, mondattani öszszefüggésben kerül elénk, s az írói nyelv vizsgálatában igen járatos Benkő László nyelvi oldalról értelmezi újra Juhász költészetét. Mert valójában nem egyszerűen lexikonról van szó — kétségtelen, hogy a kötet Juhász költői nyelvének lexikona is, de sokkal inkább enciklopédiája, értelmező, rendszerező tára. Legelébb nyilván egy-egy szó számszerű előfordulása izgatja a kötetet kézbe vevő olvasót, irodalomtörténészt is. Gyorsan lapozunk a egnagyobb számokat viselő szavakhoz, hogy igazolást vagy cáfolatot nyerjünk eddigi teóriéinikra. Pedig a számszerűség csak a stilisztikai, jelentéstani és mondattani magyarázatokkal leli meg igazi értelmét, és válik a Juhász-vers nyelvi megértésének segítőjévé. A Juhász-életmű kedves műfaja, a dal. a versben is szinte legtöbbet szereplő szó (429). Juhász ritkán mondja, hogy verset ír, sokkal inkább azt mondja, hogy ő dalol. Ezt a leglíraibb formát tekintette sajátjának, és nem véletlen a szó ilyen nagy előfordulási száma. S nem csupán kedvenc szóhasználatáról van szó akkor sem, amikor az örök szó (és származékai) 446 előfordulásával .találkozhatunk, a szónak olyan jelentéstani, stiláris kört rajzol, hogy alighá van költőtársa, aki nála nagyobbra vette volna azt a kört. A csönd szó is ilyen nagy számmal fordul elő verseiben, szármázékaival együtt 379-szer A nyelvész pontosan adatolja a különböző stilisztikai, nyelvtani helyzeteket, az irodalomtörténésznek pedig most végig kell járnia ezeket a helyeket és rá kell döbbennie-, hogy e csöndvariációkban micsoda életérzés feszül, vergődik vagy pihen meg, szinte az egész költői magatartás rejtekezák bennük. A kedves évszak, az ösz (belőle képzett változataival) előfordulása 309-ra tehető; a mindig búcsúzó Juhász szerette ebbe az évszakba helyezni verseinek világát, érzéseit. Költőikortársai közül egyetlen, aki e táj őszi hangulatát és színeit rendkívüli festői erővel tudta versbe venni. Szín-szavainak előfordulási száma, stiláris helyzeti ereje bizonyítja, hogy a legkitűnőbb magyar impresszionista költőt joggal láthatjuk benne. A stiláris értéteken túl arra ls fölfigyelhetünk, hogy a remény (203) és a soha (120) hogyan felesei benne, a számszerűség itt belevilágoi a költői világba is; hogyan lesz a költészeti közhelyekre csábító rózsa (158) szerelmes és biblikus jelképeken át politikai jelkéjp, éppenséggel a forradalom jelképe. S a kedves hazai táj nevei őrtálállóan sűrűn fölbukkannak ebben az életműben. S ha e nevek föltűnnek, az értelmező, stilisztikai viszonyokat kutató nyelvész a ragaszkodó szeretetet fedezheti föl mindahányszor, meg a tájban, szülőföldön is magányosságot érző költőre találhat. Juhász Gyula nem volt Ady típusú nyelvújító, kevés saját nyelvi leleménye van. A prózai műveiben szinte stíluskritikai érvénynyel bíró nincsetlen szót, mely népies-szegedies használat, verseiben nincstelen alakban használja. Adytól tanulja meg az új szó sűrű használatát, de ennek a szónak az ő költészetében közel sincs akkora holdudvara, mint Adynál. De e szótárból is kiderül, hogy Juhász ötvöző volt, mindazt, amit nemzedéke, a Nyugat költői tábora hozott, szerencsésen ötvözte a saját nyelvi leleménnyel, a tájnyelv választékos használatával, és természetesen tökéletesen harmonizálni tudta a költői mondandóval. A köznapi nyelv sem volt idegen tőle, durva, kemény szó is bekerül a versbe, ha a kifejezésre törő érzést hordozni volt képes. Meglepetést keltett már a kritikai kiadás megjelenésékor is, hogy e költői műben — és természetesen ebben a szótárban is — ott van az egykori híres szegedi futballcsapat, a Bástya játékosainak teljes névsora is, a sajátosan Juhászos szó. a pompa mellett a futballista Pomacsek neve is. Igaz, hogy alkalmi versben szerepelnek erek a nevek, de Juhászversben szerepelnek! Ez a mozzanat is figyelmeztet egy az egész életműre kiható tanulság újbóli hangsúlyozására: Szegeden, magányosan, költői és embeíj gonddal fölösen megterhelve mire nem tudott Juhász Gyula figyelni, fölfigyelni! Az irodalomtörténet régen emlegeti Juhászt úgy, mint Ady és az őt követő nemzedék összekapcsolóját. Ady neve fordul elő legtöbbször Juhász kortársai közül ebben a szótárban. S ez megegyezik a prózában tapasztalható előfordulásokkal is. Személynév csak Petőfi neve bukkan föil sűrűbben versben és prózában. Az öszszekötő szerep ebben is megnyilvánul a legtöbbet emlegetett névhez való viszonyában. Az első magyar költői szútár ez, a nekünk legkedvesebb, a leginkább miénknek tartható költő műveiből készült, szegedi tudós műve, az öröm tehát kettős lehet. A magyar tudományos élet nyilván az elsőnek kijáró érdeklődéssel fogadja majd. Ilia Mihály Péter László Irodalmi emlékhelyeink Az e!tűnt Oroszlán A legjobb szegedi útikalauz: Juhász Gyula összes verseinek gyűjteménye. Most me'.őtt továbbmennénk, s elhagynánk a Tömörkényemléktáblát, érdmes fölülnünk a kötetet a Tömörkény utcáján című versénél, hogy a régi utca atmoszféráját egy pillanatra fölidézzük: A regi utcán lassan ballagok, Fölöttem békés esti csillagok. Mély nyugalom lágy saónyége terOL Végig az utcán, a a csönd hegedni. Az ablakok, mint hü öreg szernek, S a régi házak Is öregszenek. Tömörkény szellemét idézi meg a költő: O, drága árnyék, holt, hü cimbora. Biztass, vezess, és el ne hagyj soha! Innen, Tömörkény egykori lakéháza h:lyé-ől vethetünk egy pillantást az Okada utca sarkán levő árkádos ház a: ennek a helyén llstt 19'S-ít; az Arany Oroszlán káiéhiz, a > égi Szg d e-yik nevezetes intézménye, a Víz (18791 előtti város szellemi központja. Éppen Tömörkény Irt rcxla tárcát 1903-ban öreg sarki ház címmel. Nagyapjáé, Sfröbí Ignácé volt ugyanis a kék mezőben arany oroszlánt ábrázoló cégért viselő ház 1848 előtt: „abban az időben ez volt az első kávéház » városnak jóformán egyetlen gyülekező helye". Tömörkénynek köszönhetjük a régi vendéglő és kávéház életének megörökítését, vendégei közül a jellegzetes figuráknak megelevenítését. „Az öreg sarki háznak — irta többek között — akkor kezdődtek nagy napjai, mikor az országgyűlés negyvenkilencben Debrecenből ide lejött. A ^ok képviselő nem talált magának helyet a városban, ahol a délebédet meglehetné Nem voltak arra alkalmas vendéglők, ennélfogva ideszorultak mind az Arany Oroszlánba... Forgalmas, zajos világ volt akkor a sarki házban ..." Ehhez a házhoz fűződött Petőfi Sándor szegedi tartózkodásának legendája is. melyet szintén éppen Tömörkény őrzött meg számunkra. Két változatban, de egybehangzóan. Először az idézett öreg sarki ház című írásában, majd 1909-ben Járt-e nálunk? címmel a Petőfi Almanachban önállóan is. Édesanyja elbeszélése nyomán Tömörkény így beszéli el: , „Édesanyám 13—14 éves leány volt abban az Időben Mesélte, hogy az országgyűlés tagjai nem fértek be egyszerre az ebédlőbe, hanem külön csoportokban jöttek: egy résre délben, a másik rész két órakor, a harmadik háromkor. Sok dolog volt a főzéssel nagyon, az egész ház népe a konyhában segédkezett. Ilyen alkalomkor, ebéd idején történt, hogy a vendéglő szobájában edájiüt ós elesett egy fiatalember. Sietve fölemelték, és kivitték az udvar íriss levegőjére. Kiáltások hallatszottak: — Vizet, vizet! Petőfi elájult! A konyhából futott ki azután az anyám a vízzel, amivel meglocsoltak. Azután pedig, hogy pihenjen, az udvarról az egyik lakószobába vitték, ahol a divónra fektették. Így mesélte anyám, többször is. Mondtuk később, hogy telén nem Petőfi volt az az illető rata'antoer, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy jól emlékez'k." Sem Tömörkény, sem mi nem találtunk bizonyítékot, hogy a szegedi Petőfi-legenda valóság lett 'volna. De a kitűnő Petőfi-kutató az egy évtizede elhunyt Dienes András, kevéssel halála előtt keményen kardoskodott a szegedi látogatás valószínűsége mellett. Petőfi Mezőberenyből Gyulán is ellátogatott,, a ugyanígy eU jöhetett az argzággyülésbeli barátaival való találkozásra ide is, vélte Petőfi életrajzának legkitűnőbb ismerője. S mi szívesen hagytuk magunkat erről meggyőzetni! Az Arany Oroszlán másik fénykora közvetlenül a Víz előtt és után volt, amikor Mikszáth és baráti köre tanyázott benne. Közel volt a Szegedi Napló szerkesztősége (Oskola u. 22.), így a magányos, boíiém újságíró szabad idejét jobbadán benne töltötte. Itt jött össze Felmayer Jánossal (1845—1915) is, aki egyszerre vált számára megírnivaló témák kifogyhatatlan forrásává és humoros eseteivei, bemondásaival maga is megírandó témává, sőt utóbb a Napló heti mellékletének, a Hüvelyk Matyinak állandó rovatcímében is az ő neve állott: János kiszólását címmel még Tömörkény is sok tréfás mondást, anekdotát írt Ennek a kornak kávéházi életét Sz. Szigethy Vilmos örökítette meg 1922-ben Az Oroszlán meg a Kecske című tárcájában (A régi Szegedből az újba című könyvében). Tőle tudjuk, milyen sorsra jutott az öreg kávéház a múlt század riyolcvanas évedben. Lakásokká alakultak az egykori vendéglői szobák, a sarka pedig trafikká. Mihályffy László (1842—1929) fölhagyott a szabósággal, s trafikot nyitott. Eleinte csak a nép hívta a boltját „kecsketrafiknak", utóbb ő maga is így nevezte, sőt az egykori arany oroszlán helyére odafestette cégérül a virginiai szivart füstölő kecskét is. Ebből azután a Hüvelyk Matyiban megint rovat lett: Mihályffy uram tréfás mondásait, no meg azokat, amiket a nevében Tömörkényék kifundáltak. Irt Kecske szaval! cím alatt írták meg á heti élclapban. Az ő kedvelt szavajárása lehetett a Tömörkény kedvelte befejező formula is: „Engödelmet kérők". A Kecsketrafik még sokáig látta el a régi Orosz Ián szerepkörét: hosszú időn át affé'e fku kaszinó lett. hírközpont is egyúttal, újságot pót ló szóbeli hírközlő szerv. Élt az el ő világháború végéig. Azután is különféle üzletek voltak benne, mígnem lebontották. Szerencsére a sarkán állott kőből való hajóorrt, a régi szegedi víziélet jelképes maradványát, jó érzékkel visszahelyezték. Ma már csak ez emlékeztet bennünket az öreg sarki házra, az Arany Oroszlánra és neve® latogatoira FetéScg meg Mikszatbca.