Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

A közeljövőben: Kőbánya Olcsóbb lesz több korszerűsítése Óvodajubileum ruházati áru Az Idén 2,5 milliárd forinttal nagyobb, 29,8 milliárdos forgalommal számol a ruházati kereskedelem, amely megfelelő árualapot biztosít többségében hazai forrásból, és gondoskodik az alacsonyabb jövedelmű rétegek Igényeinek kielégítéséről ls. A minisztérium árpolitikája, szigorú előírása szerint a ruházati termékek árai csak a használati „érték változásával együtt, annak mértékében emelkedhet A ruházati kereskedelem az ipartól azt kéri,^ hogy a korszerűbb, a divatosabb, a drágább termékek gyártásával egyidőben gondoskodjék a keresettebb, olcsó áruk folyamatos termeléséről is. A közeljövőben életbe lép a 300 millió forint kihatású ruházati árleszállítás, amelynek során olcsóbb lesz a pelenka, a szintetikus kötött gyermekruházati cikk, az orkán és a műbőr gyermek felsőruházati termék, a pamut ruhaszövet es a függöny. A ruházati kereskedelem igazg^oinak csütörtökön a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott értekezletén kerültek szóba ezek a kérdések. A tanácskozáson a minisztérium és a vállalatok vezetői meghatározták a ruházati kereskedelem idei feladatait, a lakosság jobb ellátásához szükséges tennivalókat. Komlónak nemcsak kokszolható feketszene, de a köve is „kapós". A város hataraban bányászott vulkánikus eredetű andezit országos viszonylatban a legjobbak közé tartozik, kiválóan alkalmas útépítésre, mert megtartja érdessegét, nem síkosodik. biztonságosabbá teszi a közlekedést. Csaknem 50 millió tonna kínálkozik kitermelésre, ami hosszú életet biztosít az üzemnek. Most a 9 millió forintos költséggel végrehajtott korszerűsítés során olyan gépe';et szereztek be, amelyekkel a különleges tisztaságú 5s finomságú zúzalék termelését tudják növelni. Könyvünnepek a járásban Valamennyi járási könyvünnep. olvasómozgalom előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában szerepet vállal a Könyvbarát-olvasómozgalom járási akcióbizottKépernyő Áz Ukrán Televízió estje Egyetlen művészi filmalkotás is sok mindent közölhet a nézővel egy nép múltjáról, jelenéről, de azi Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Televíziójának estje, ez a szerdán látott, közel ötórás összeállítás — nyugodtan mondhatjuk — teljes képet adott Ukrajnáról. A fő műsoridőben látott A goloszejevi erdő című, Valentyin Szobko novellája alapján készült tévéfilnen kívül ugyanis a legváltozatosabb témájú és műfajú darabok rendkívül sok oldalról mulatták be az ukrán nép életét. Az est műsorának legfőbb erénye volt ez a változatosság, hiszen az Immár hagyományos nemzeti estek bemutatásával kitűzött célok elsősorban így érhetők eL Folklórfilm, dokumentumfilm, riportfilm, reviifüm, portréfilm — olvashattuk a gyorsan pergő műsorok címei alatt, az egymást követő témák különbözősége pedig folytonos figyelmet váltott ki és igényelt Az ukrán folklórról keresztmetszetet adó filmek, az est méltó nyitányának szereplői a csodálatos népművészeti ruhaköltem ónyeken Kívül érdekes népszokásokat, zenei hagyományokat is bemutattak. A világhírű jegtáncosok produkciói közben a bravúros operatőri megoldásokra is fel kellett figyelni, csakúgy, mint A virágzó Ukrajna című rövidfilm néhány képisorának mesteri fényképezésére. A 2X2—x című dokumentumfilm viszont tartalma-mondandója miatt kerülhetett érdeklődésünk középpontjába, hiszen a mi gondjainkról ós feladatainkról is szólt. A harkovi 17-es számú iskolában folyó kísérlet célja tudniillik lényegében ugyanaz, mint anvt az oktatáspolitikai határozat a magyar iskolák számára célul megjelölt: a gyerekek gondolkodási készségének fejlesztése, a megismerés vágyának kialakítása, a tanulás alkotó tevékenységgé válásának elősegítése. A harkovi iskola egyenleteket könnyedén megoldó elsőosztályosai, komoly fizikai kísérleteket végző harmadikosai nem csodagyerekek, „csak" egy valóban korszerű iskola diákjai. Volt egy újszerű műsora is az ukrán estnek. Magyar tévések, Butskó György és Farkas József készítettek egy sajátos, „magyar szempontú" riportfilmet Kijevről, amelyből nemcsak az derült ki, milyen sokoldalúak kapcsolataink kijevi intézményekkel, üzemekkel, emberekkel, hanem sok új Ínformáció segítségével teljesebb lett képünk erről a szép városról. Érdemes lenne az ezután rendezendő nemzeti estek műsorait egyegy hasonló, „saját készítésű? filmmel élénkíteni. S. E. sága. Tagjai — könyvtárosok, könyvterjesztők, társadalmi és tömegszervezetek képviselői — tegnap, csütörtökön délelőtt tartották idei első ülésüket Az ülésen az akcióbizottság elnöke, Kálló Antal, a Hazafias Népfront járási titkára ismertette az ez évi munka tervet, dr. Vitos Zoltánnó beszámolt a mezőgazdasági' könyvhónap járási esemé nyeinek előkészítéséről, valamint értékelték a „Kell a jó könyv" olvasópályúzat eredményeit. (Mint már beszámoltunk róla, a szegedi járás pályázói szerepeltek legeredményesebben, megszerezve az országos pályázat első helyezését.) Az akcióbizottság idei munkáját meghatározzák a könyv évének ünnepi eseményei. A hagyományos könyvünnepe!; — költészet napja, ünnepi könyvhét, őszi könyvhetek — járási rendezvényeinek megszervezése mellett az idén a magyar könyv születésének 500. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések előkészítése is szerepel a munkatervben. A mezőgazdaság' könyvhónaphoz kapcsolódé szervezőmunka eredményeként öt járási szakszövetkezetben rendeznek találkozót februárban, mezőgazdaság' szakkönyvek írói és az olvasók között. Ezeken a találkozókon kiállítják a boltokban megvásárolható "szakkönyveket és előzetes tájékoztatást adnak a később megjelenőkről is. — Mit jelent az, Zolika, hogy százéves az óvodánk? — kérdezi, a kis Lengyel Zolit az óvónéni. — Hogy száz éve épült ez a ház. — Ez nem ház! — kiabál bele Simonovjizky Józsi. — Ablaka, ajtaja van, meg teteje — szól hozzá csodálkozva Vass Lajosné vezetőóvónő. — Ezt csak a felnőttek mondják — folytatja Józsika izgatottan. — Pedig ez nem olyan ház! Ez óvoda. Az óvónéni megsimogatja kis buksi fejét Hát persze, az óvoda a gyerekeknek nem akármilyen ház! Életük egy darabja. Napjaik nagyobb részét itt töltik. . Mókával, tanulással. Száz éve vette n?eg a Hétvezér utcai épületet Gáspár Ignác tulajdonostól a városi nőegylet, kisdedóvó céljaira Megbarnult képek őrzik a hajdani óvodások, óvónénik arcát, száz gyermekre ügyeltek itt akkor, s neveltek az óvónénik, dajkák. Az ünnepségre készített kis házi kiállításon érdekes neveléstörténeti dokumentumokat láthatunk: 1894-től nevelési és módszertani tervek, kis dalos könyv. Egy darabja ez az óvoda Szeged város történetének is: átélte az épület a nagy árvizet, a világháborúkat, 1918-ban francia katonák kórháza volt Igazán széppé csak az utóbbi években fiatalodott: 1965-ben felújították, korszerűsítették úgy, hogy a ma itt cseperedő 85 apróságnak kellemes, szép második otthona lett. A vendégeknek szép műsorral kedveskednek a gyerekek. A „nagyok", a hamarosan iskolába kerülő nagycsoportosok sok-sok verset, dalt tudnak már, a „középsősök" Vágó Ferencné óvónő vezetésével szép kis mesejelenetet adnak elő. A három kis mesemondó — Szántó Tomi, Szekeres Tibi és Éri Laci — bevezetője után a „kis béka", a „kis pocok", a „cinke", a „szarvasbogár" és a „rövidlátó kis hangya" történetét ismerjük meg. Jókedvűen, lelkesen mondják — nyoma sincs a lámpaláznak. Hát még a legkisebbek! Kisbuksikon nagv fehér kuktasapka. selypítve, de buzgón mondják a versikéket Forgács Mihályné óvónéni velük örül a nagy tapsnak. A rókusi Iskola úttörői egy hatalmas, szép babát hoztak ajándékba az ünneplő ovisoknak A városi tanács vb. művelődési osztályának vezetője, Kovács József, jutalmat adott át az óvoda nevelőinek, dolgozóinak. A szomszédos hangszeré gygr pedig egy szerződét* tett le az ünneplő óvoda asztalára: patronálásukat vállalják, minden szükseges javítást elvégeznek, játékokat készítenek az óvoda számára. Nagy eseménye ez a szegedi köznevelésnek, ritka jubileum. Száz év — aes száz év. Érdemes lenne qz épület falára egy kis táblát UBBl — nincs más százéves óvoda Szegeden, de a házak között se sok van, amely még az árvízzel i« dacolt Sz. M Hápolyt látni és... Színes magyar film. Irta: Kállai István; kép: Lőrlncz József; zene: Vukán György; rendezte: Bácskai Lauró István. Főszereplök: Varadi Hédi, Halász Judit, Ernyel Béla, Bujtor István, Kovács György. Páger AntaL Bácskai Lauro István jó rendező — gondolhattuk A hamis Izabella, vagy a Gyula vitéz télen-nyáron című filmjei alapján. Az új magyar filmvígjáték, a Nápolyt látni es... forgatókönyvének egyszeri megtekin lese után tudnia kellett volna: ebből nem lehet jó vígjátékot csinálni. Bácskai Lauró azonban megcsinálta — és tényleg nem jó. Az író sikeresen kiválasztotta a viccek örökzöld témái közül azokat, amelyekről — viccen kívül — már semmit sem lehet mondani: a szerelmi négyszög szokásos bonyodalmai megtűzdelve a „kapcsolatok külfölddel magyar módra" címmel összefoglalható, közunalomnak örvendő epizódokkal, mindez pedig átitatva egyfajta — az alkotók talán így nevezték — társadalmi-közéleti kritikai hanggal. Azért gondolom, hogy így nevezték, mert a filmkockákon végestelen-végig bizonygatják: tessék már elhinni, hogy ez a nagy magyar valóság, amiről mi úgy állítjuk ki a nem éppen kitűnő végbizonyítványt, ha kommentár nélkül (esetleg a gyengébbek kedvéért néhány szatirikus hangú mondattal és gúnyos ajkbiggyesztéssel), azon pőrén bemutatjuk. Csakhogy ... a magyar valóságban már régen nem számít közéletinek sem a nyelvi leleménynyel „művészettörténésznek" titulált bárpillangókról, sem a gutaütésre hajlamos, kövér és földbuta cégvezető igazgatókról, gátlástalan karrierista beosztottakról szóló kritika. Arról nem is beszélve, hogy a magyar valóság korántsem szupermodern lakásokból és hivatalokból, bíborfényben fuldokló csónakházakból, és vidámparkokból áll össze. Ezek előállítására esetlag a filmvállalatnak lehet pénze, amit viszont jobb helyre is tehetne. Ha mar „társadalmi mondanivaló" sehol sincs ebben a filmben — vigye kánya, legyen „csak" víg, hiszen vígjáték. De nein víg. Gusztus dolga, engem ezek az örökzöld témák „lelomboznak", elkopott bonyodalmak untatnak, a színeszek kényszerű vidámkodasától pedig mindenféle viszolygásaim tá-madnak. Váradi Hédi például a külföldön tudós magyár jogász, az itthon hisztériás buta liba szerepében szélsőséges eszközökkel játszsza el ezeket a szélsőséges figurákat Nápolyban félrelép az ifjú külkereskedővel (Ernyei Béla), itthon pedig a már emlegetett bonyodalmak után egymásra találnak a kárvallottak, a megcsalt férj (Bujtor István) ós a megcsalt feleség (Halász Judit). Erről szól a film, és míg mindez lejátszódik, talán nevetni is lehetne. Hiszen végtére is ez egy — bár régi — vígjátéki szituáció. Az egyetlen dolog amiről elmondhatjuk: igazán jő, hogy — ha odafigyelünk — fellelhetjük a filmben. & fio Lengyel zenekar Szegeden Érdekes zenei eseményre kerül sor vasárnap, január 28-án Szegeden: délelőtt 11 órakor a Nemzeti Színházban lengyel szimfonikus zenekar ad koncertet. A lengyel együttes, a Bydoszczi Pomorska filharmónia szimfonikus zenekara a két ország közötti kulturális egyezmény 25. évfordulója alkalmából látogat hazánkba. A neves lengyel zenekar 1946-ban alakult, s fennállásának 25 éve alatt 2 ezer 600 hangversenyt adott. Többször járt külföldön: Csehszlovákiában, Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában és Olaszországban, olyan kiváló karmesterekkel és szólistákkal, mint Aram Hacsaturján, Ernest Ansermet, Leopold Stokowsky, Carlo Zecchi, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Roberto Benzi, Szvjatoszlav Richter. Az együttes karmestere* aki a szegedi koncertet is vezényli, Witold Krzemlenskv. Művészi pályáját 1927-ben kezdte, s vezette a sziléziai, a lodzi, a krakkói és a poz- ') nani filharmonikusok zenekarát Többször vendegszerepelt külföldön, többek között Ausztriában, Jugoszláviában és Belgiumban. i A lengyel zenekar szegedi koncertjén Krysziol Penderecki Polymorfta című müve, Chopin c-moll zongoraversenye és Csajkovszkij rv. szimfóniája szerepel. A zongoraversenyt Lidia Grychtolowna, a fiatal zongoraművésznő mutatja be, aki csodagyerekként tűnt fel, és 1957-től Olaszországban tanult Egész Európát bejárta már, hangversenyezett Magyarországon is, de szerepelt már Északos Dél-Amerikában, Kubában, Kínában és Japánban. együttműködés A baráti orszagokkal fennálló megállapodások lehető séget adnak az egészségügy' nemzetközi kapcsolatainak továbbfejlesztésére is. Az idén az Egészségügyi Minisztériumban már az 1974— 75-re szóló együttműködési munkaterveket készítik elő. A kétéves programok lehetővé teszik a tapasztalatcserét az egészségügy különböző szakterületem. Sor kerül írásos anyagok és szemelyek cseréjére ls, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó tájékoztató anyagok és dokumentációk megküldésére, s mindinkább előtérbe kerül az egészségügyi intézmények, orvosegyetemek, tudományos intézetek közötti közvetlen együttműködés.