Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 63. évfolyam, tO. szám 1973. íanuár 13., szombat Ára: 80 fillér * Szovjet-franci© közös közlemény Befejeződtek a tárgyalások Félmilliárd a szolgáltatóiparnak Befejeződtek a szovjet—francia megbe­szelések. Leonyid Brezsnyev, az Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára pénte­ken Zaszlavlban, Minszk közelében meg­beszéléseket folytatott Georges Pompidou francia köztársasági elnökkel. A találko­zón, amelyet a bizalom és kölcsönös meg­értés légköre jellemzett, kölcsönös érdek­lődésre számottartó kérdéseket vitattak meg. Még a nap folyamán került sor a záró­megbeszélésre, amelyen szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter. Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió párizsi nagy­követe és Andrej Kovaljov, külügyminisz­ter-helyettes volt jelen. Francia részről ezen részt vett Mauriee Schumann külügyminiszter. Michel Jobert. a köztársasági elnöki hivatal főtitkára és Roger Seydoux, Franciaország moszkvai nagykövete. A szovjet—francia megbeszélésekről kö­zös közleményt adtak ki. Georges Pompidou, francia köztársasági elnök és kíséretének tagjai a Szovjetunió­ban tett rövid, nem hivatalos látogatásá­nak befejeztével pénteken hazautazott. Elutazása előtt Georges Pompidou saj­tóértekezletet tartott a szovjet és a kül­földi újságírók számára. „Leonyid Brezs­nyewel megtartott találkozónk eredmé­nyei igen pozitívak" — jelentette ki a francia elnök. A repülőtéren Leonyid Brezsnyev és más szovjet hivatalos személyiségek bú­csúztatták a magas rangú vendéget. Leonyid Brezsnyev. és a többi hivatalos személyiség is, akik részt vettek a Zaszlavlban tartott megbeszélésen, Minszk­ből Moszkvába utazott. A szovjet főváros­ban, a vnukovói repülőtéren az SZKU ttd, Politikai Bizottságának tagjai és póttag­jai, a Központi Bizottság titkára, minisz­terek fogadták leonyid Brezsnyevet. A Szovjetunió és Francia­ország elsőrendű jelentősé­nz^Wtt további * - • javításának - hangoztatja a Leonyid ~ " Brezsnyev és Georges Pom- íoiytat' s ameIynek celja ratták Német új, kedvező távlatokat nyit lános megegyezésre vezessen meg Európában. és maga ass értekezlet a legköze­politikát, amelyet a Szovjet- lebbí hónapokban összeül­unió és Franciaország is jön. ^"tótnrooT^rru^ziai európai ^Itség fő fórrá- G^fltempK^f'titejez.te íafrkozóSrpéntek^ «te ^JSSSS'SSJ^S' -ély nyugtalanságát amiatt, - adott közös közlemény. ^ tShS w ^ fedokmatan tovább fo­Mindketten kifejezésre jut- .lylk a haboru es a kulfoldi -- - hetetlensege álapján, a bel- intervenció, elhúzódik a konf­ügyekbe való be nem avat liktus politikai rendezés, fámasáff és a Német Szövet- kozáí?' az egyenjogúság, a Kifejezésre juttatták remé­s/ísEra arírsiJísasc SS^SL? ASSLE: tott szerződes aláirasával kapcsolatban. Ez a doku- A Szovjetunió és Francia- a Szovjetunió és Francia­roentum éppúgy, mint a ország" továbbra is tevéke- orSzág mélységes aggodalmát Szovjetuniónak és a Lengyel nyen elő fogja segíteni az fejezi ki amiatt, hogy a kö­Népköztársaságnak a Német enyhülési politika folytatasat zel-keleti helyzet továbbra is Szövetségi Köztársasággal és további kibontakozását veszélyes. Üjból kijelentik, megkötött korábbi szerződé- Európában és világszerte. hogy a Biztonsági Tanács sei, az 1971. szeptember 3-án A tárgyaló felek újból 1967. november 22-i határo­kéit négyhatalmi megállapo- hangsúlyozták, milyen nagy zatát valóra kell váltani, dás. az 1972. november 9-i jelentőséget tulajdonít a A találkozó résztvevőinek négyhatalmi nyilatkozat — Szovjetunió és Franciaor- véleménye szerint a leszere­az érdekelt felek akarata és szág az európai biztonsági és j^gei kapcsolatos különféle realizmusa alapján — lehe- együttműködési értekezlet- intézkedések végcélja: a tővé tették, hogy eljussanak nek. Kijelentik: minden tő- nemzetközileg hatékonyan egy olyan kölcsönösen elő- lük telhetőt megtesznek, ellenőrzött általános és tel­nvös megállapodás-komp- hogy a helsinki sokoldalú lexumhoz, amely előkészítő konzultáció álta- (Folytatás a 2. oldalon.) hogy egyre nagyobb tere* hódít a szolgáltató vállala­toknál és szövetkezeteknél az átalányrendszer, ami szi­lárdabb alapot biztosít a szolgáltatásokhoz. Helyes tük például más főfoglalko- volna, ha e módszer tovább zásúak és nyugdíjasok is szí- terjedne, mert ez a lakos­vesen vállalják lakások kar- ság és a szolgáltató vállalat, bantartását. szövetkezet számára egy­Ami a többi jelentősebb a*"^1 előnyös, szolgáltatást illeti, a helyzet Az állam továbbra is haté­sokat javult, és az idén to- kony támogatást nyújt a A lakosságnak nyújtott nekelőtt a lakáskarbantar­ipari szolgáltatások értéke az tás szervezettségén kell ja­idén nüntegy hét százalékkal vállalkozásoknak tovább emelkedik — tajé­koztatták az Országos Terv- olyan egyszerűbb formáira hivatalban az MTI munka- van szükség, amelyekben társát. Változatlanul az a minéi több szakember, köz­cél, hogy a lakosság leg­újabb igényeit is egyre tel­jesebben kielégítse a szol­gáltatóipar Bár ehhez még nagy erőfeszítéseket kell tenni, s a szervezettségen is javítani kell, már az elműlt két-három évben kedvezően éreztette hatását az 1969- _ _ ^ZzT^lzo^tlr ^ Wtoés^vérh^Ven s'z^ál'tatások fejles^éhez! ösztönző rendszere, a foko­zott állami támogatás, s e tendencia várhatóan folyta­tódik. Az utóbbi időben dina­mikus változások kezdődtek a szolgáltatások szerkezeté­ben. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a híradástechnikai és elektro­mos háztartási gépek javítá­sát szolgáló kapacitás, je­lentősen fejlesztette szolgál­tatásait a textiltisztító ipar ^ékka] fokozzák e s evi átlagban mintegy 25 százalékkal bővült a gépko­csi-szervízhálózat. Ugyanakkor szűkültek a ha-yonányos szolgáltatások egyes kategóriái, kevesebben talpaltatnák cipőt, javíttat­nak ruhát. Az idén is az említett iránybán fejlődnek a szolgáltatósok. Az átlagos hétszázalékos növekedésen belül a híradástechnikai és elektromos háztartási készü­lékek javítása tíz, a textil­tisztítás 15, a géjpkocsikar­bantartás teljesítőképessége pedig a terv szerint körül­belül 25 százalékkal nő. Igen jelentős feladat a lakáskar­bantartás javítása. Ebben azonban eddig még nem si­került a kívánt eredménye­ket elérni. Az általános ta­pasztalatok szerint minde­jelentős eredményeket ért el Az idén több mint félmilliárd a Gelka, valamint a taná- forint fejlesztési támogatást esi és szövetkezeti szervíz- kapnak az érintett vállala­hálózat. Lényegesen enyhült, tok, jóval többet, mint * s tovább enyhül a feszültség korábbi években. E közvetlen a gépjárműjavító iparban pénzügyi támogatáson kívül is. Egyre erőteljesebben kap- továbbra is érvényben ma­csolódnak be a szolgáltatá- radnak a különböző egyéb sokba a mezőgazdasági ter- pénzügyi kedvezmények, melőszövetkezetek is, ame- például az eszközlekötési já­lyek az idén mintegy 18 szá- rulék és a fejlesztési adó él­tévé- engedése, a bérpreferenciák, kenységüket. Ezenkívül a textiltisztító­Az Országos Tervhivatal iparban az állam árkiegészí­igen örvendetesnek tartja, téssel biztosítja a fix árakat. Könyvelők hajrája Kilencezer hő!B termőföld meg­számlálhatatlan adata forog könyve­lői kézen a szegedi Felszabadulás Tsz irodájában. Az elmúlt esztendő számadásának lelkiismeretes eflőké­szítése feszült1 figyelmet, pontos mun­kát kíván, és az előre megtervezett „menetrend" szigorú betartását kö­veteli. A zárszámadó közgyűlés haj­szálpontos termelési mérleggel tud­ja csak tájékoztatni a tagokat, meny­nyivel gyarapodott a közösség egy év alatt, és munkája szerint milyen jö­vedelmet mondhat magáénak a dolgozó tag. Képeinken: Számológépek „rágják^ meg még egyszer a tavalyi esztendő termelési eredményeit. — Kocsis Sán­dorné és Steiner Béláné a különböző nyilvántartások adatait egyezteti. Tavaly 82 ezer lakás épült Idén is a lakásépítésre fordítják a legnagyobb gondot Az Építők Szakszervezeté- ezer az állami építőiparban nék Dózsa György úti szék- — a legnagyobb eröfeszíté­házában pénteken tartották sekkel sem lenne képes ki­meg az építésügyi ágazat or- elégíteni hagyományos mód­szágos aktívaértekezletét a szerekkel a hazai lakásépíté­vállalatok, intézmények és si igényeket. Ezért nagyon szövetkezetek igazgatói, fontos a korszerű technoló­párt-, szakszervezeti és giai módszerek alkalmazása, a házgyári hálózat fejleszté­se is. A korszerű technoló­giai módszerek nyújtottak KISZ-titkárai. Az aktívaértekezleten Bon­dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter érté­kelte az építő- és építő­anyag-ipar múlt évi mun­káját, és meghatározta a legfontosabb idei feladato­segítséget ahhoz is, hogy tavaly a vállalatok nem lép­ték túl a lakásár-előirány­zatot, sőt, valamelyes meg­takarítást értek el. Az idén változatlanul ki­az álhm^éprftőipar^a S =^ÓStettegT^ebábt M. ebből mintegy 3ft^»z­zteTott=k^ TrrZ berben nem volt szükség _ ut^™!". . ! hajrára, rohammunkára, s a kaDkodás elmaradása lehető- tasat Fontos a korábbinál is ví jobban harcolni az ellen a ve tette azt is, nogy a szo- „„^ t n , Snál K tS mS: épühjenek Ceg af úfffl ^ LeheSet'k lít^ sok. Az előzetes számítások ^lííS^SS?' *L11 kereS™ szerint tavaly 82 ezer lakás «jLl foK^f^ ??aC1~ épült, de lehetséges, hogy a f ^ há^„ f ^lra stsss Ik^-'SI ennyi lakás. Pyi.lvan ,a ,hazaJ szallpdaep.­tesi gondokon is segtthetné­Az állami építőipar , is nek a házgyárak. Ugyanak­túlteljesítette múlt évi la- kor a termelékeny mód­kásátadási tervét, mégpedig szerrel gyártott panelekkel a korszerű építéstechnológiai több lehetőség nyílna külön­módszerek alkalmazásának féle társasházak építésére is. eredményeként. Ezt a megál- Bondor József hangsúlyoz­lapítást igazolja, hogy a há- ta, hogy az idén kiemelt fel­rom házgyárral rendelkező adat a munka- és üzemszer­43-as állami építőipari vál- vezés korszerűsítése. Az ed­lalat tavaly majdnem any- dig végrehajtott kisebb szer­[ nyi lakást épített, mint 1965- vezeti átalakítások ugyanis ben az egész építőipar. Az többségükben nem váltották országban jelenleg dolgozó be a hozzájuk fűzött remé­i-87 e«Y kőműves = ebből 33 nyeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom