Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. JANUÁR K Az óvodáktól az egyetemekig 16 ezerrel több óvodás — 508 új tanterem - Minden második egyetemista diákotthonban lakik Az 1973-as esztendő számos vonatkozásban minden korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt hazánk kétmilliós diákseregén*, pedagógustáborának. Az ifjúság valamennyi rétege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fejlesztési tervben. A legkisebb*. az óvodás*. 1973-ban 10—11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A megnövekedett létszám további elhelyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16 ezerrel több kisfiú és kislány lehet óvodás. Egy esztendő alatt tehát a létszámgyarapodás ellenére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsinyek elhelyezésének aránya. 1973 szeptemberében már minden száz három-hat esztendős apróság közül 60 óvodás lehet. A helyzet további javítása társadalmi összefogást sürget, amire eddig is számos jó példa akadt. A következő tanévben az általános iskolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan 1 036 000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájában". A tanácsok 1973-ban 508 általános iskolai osztályterem-fejlesztéssel számolnak. Az eddigi tapasztalatok szerint az általános iskolás napköziotthon-hálózat évről évre nagyobb ütemben fejlődik a tervezettnél. Az idén a napközis ellátás a tervezettnél magasabb arányú: országosan mintegy 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fejlesztése is: az idén a tanácsok 11 új diákotthon szervezését teszik lehetővé. A középiskolások munkafeltételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 mühelyterem építésének befejezése mellett 1930 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diák. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felsőoktatási intézményhálózat is. Nagy erővel munkálkodnak például a szegedi József Attila Tudományegyetem menzájának és biológiai épületének megvalósításán. 1972-ben eldőlt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara a lágymányosi vásárváros helyén épül majd fel. A beruházási program már készül, és még 1973-ban a kormány elé terjesztik. Együttvéve, 1973-ban a magyar felsőoktatási intézmények nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul majd. ez 13C0zal több. mint a jelenlegi létszám. A kollégiumfejlesztés révén 1973 végére már minden második egyetemista-főiskolás diákotthonban. kollégiumban készülhet vá lasztott hivatására. (MTI) A haditechnika és az ipar Hasznos együttműködés a néphadsereg és a népgazdaság között A haditechnikai és polgári kutatás eredményeinek kölcsönös hasznosítása országos érdek. Ebből a meggondolásból kiindulva néphadseregünk szoros kapcsolatot épített ki a polgári tudományos kutatóintézetekkel, az irányító hatóságokkal. A katonai és nem katonai szervek közötti együttműködés, a tapasztalatok átadása már eddig is figyelemre méltó eredményeket hozott, amelyek több tízmilliós megtakarítást jelentenek a népgazdaságnak. Fentiekről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől. Elmondották: a haditechnikai műszaki fejlesztés és a katonai célokra történő termelés gondosan szervezett tapasztalatátadással sokoldahían segíti a/z ország általános ipari színvonalának emelését, és egyes termékekkel konkrétan is hozzájárul a népgazdaság eredményeihez. Ma már a néphadsereg újító mozgalmának több eredménye megtalálható a polgári életben, s ugyanez vonatkozik a találmányokra is. — A modern haditechnikai eszközök konstrukciója, gyártásuk technológiája feltétlenül fejlett ipart, korszerű üzemeket, jól képzett szakembereket, magas szintet követel a termelés és a gyártáseüenőrzés egész folyamatában. Mindezek kétségtelenül serkentően hatnak az egész iparra, a termelési kultúrára. A hazai védelmi ipar készséggel átadja hasznosítható tapasztalatait a polgári termelésnek, természetesen úgy, hogy a védelmi szempontok, a hadsereg erdekei ne szenvedjenek csorbát Így például az ötvenes években a honvédelem erdekében létrehozott lokátor kutatási és gyártási bázisokon fejlődött ki a híradástechnikai ipar olyan fontos ágazata, mint a sokcsatornás mikrohullámú technika és mérőműszerei, amiből hosszú évek óta jelentős export valósul meg. Ezen felül — ami a tapasztalatok átadását illeti —, e tekintetben nem csupán gyártási eljárásokról van szó. Eredetileg a hadsereg részére készített egyes haditechnikai berendezések — például híradástechnikai eszközök, azok alkatrészei, automatikai szerelvények, gépjárművek, egészségügyi, orvosi felszerelések — is átadhatók polgári célokra. A néphadseregből származó újítások közül különösen jelentős az injekciós tű nélkül működő, úgynevezett oltópisztoly. Ez percenként 14 —16 ember, fájdalommentes oltására használható. Működése révén a nagy nyomóssal adagolt oltóanyag áthatol a bőrön, érért nincs szükség tűre, szúrásra és egyéb, speciális, nehezen megvalósítható rendszabályok alkalmazására. Igen nagy jelentőségű ez a találmány, járványok idején. A feltalálók most azon dolgoznak, hogy az állatok oltására alkalmas, nagy teljesítményű oltópisztolyt is elkészítsék. (MTI)) A megyei diákparlamenten Nagy Edit, a 600. sz.. Szakmunkásképző Intézet küldötte a következőket mondatta: „Ügy érezzük, nem becsülnek bennünket, szakmunkástanulókat eléggé. Nem kapunk annyi erkölcsi és anyagi támogatást, mint gimnazista vagy szakközépiskolás társaink. Háttérben élünk." Kiragadott sor* Raffai Sarolta egyik novellájából: „... — Magdolna ismerte valamennyit, diákok voltak, vele egykorúak, vagy alig idősebbek. Nem is tudta, miért kerüli őket, végül ipari tanulón* lenni se szégyen, ám a többre igyekvők szemében maga az áporodott szürkeség, semmivel se több." Az állami oktatás helyzetéről és feladatairól szóló párthatározat világosan látja, hogy a szakmunkásképzés napjainkban még nem kapja meg a fontosságán* megfelelő helyet a középiskolai oktatás intézmény-hálózatában. Szegeden körülbelül 5 ezerre tehető a szakmunkástanulók száma. Ez a 10—17 éves fiatalokn* több mint a fele. Kik ezek a fiatalok? Elsősorban falv*ból, tanyákról érkező gyerekek, akiknek nagy többsége nem dicsekedhet jeles bizonyítvánnyal. A 600. számú Sz*munkásképző Intézetben 19 építőipari és vasas sz*rrta közül választhatott az 1800 tanuló. Saját épületekben, átal*ított műhelyekben és bérelt tantermekben folyik az oktatás szerte a város minden pontján. Az intézetnek 177 munkahellyel van szerződése — a szakmunkástanul* 350 különböző helyre járn* gyakorlati foglalkozásra. 168 oktató és előadó dolgozik, s ez a létszám még 80 vállalati sz** tatóval bővül. Egy érdekes adat: 46 oktató tanul jelenleg. Tanulmányi szabadságuk 996 munkanapot, közel 4 és fél tanévet tesz ki. Statisztikailag bizonyított, hogy a 13—14 éves fiatal* pályaválasztását mindössze 8 százalékban befolyásolja az iskola A többi tényező családi-társadalmi jellegű. Éppen ezért a pályaválasztási tanácsadás kampányszerű *ciói nem oldhatják meg a szakmunkástoborzás és utánpótlás problémáit. hetjük rugalmasan a technl^ ka naponta újat produkáló eredményeit. Néhány szabad órára lenne szükség, melyet a legkorszerűbb gépek és eszközök megismerésére fordíthatnánk. — örülünk a KB határi zatán* — fűzi hozzá Siptev Lajos, az MSZMP alapszervezet titkára. — Ügy éreré zük megteremtődött a lehetősége, hogy helyére tegyük a magyar szakmunkásképzést TIZENKÉT KÖMÜVESTANULÓ INDULATOK A terv - térképen Az 1973. évi költségvetés 113 milliárd forintban határozza meg a beruházások értékét. Ez az előző évekhez képest 3 százalékos növekedést jelent; a tervidőszakra előirányzott szintet így is meghaladja. Folytatódik a beruházási tevékenység tervszerűségét biztosító költségvetés és hitelpolitika. Ez a beruházási eszközök konoentrált és hatékony felhasználását — az építés alatt álló objektum* gyorsabb befejezését — teszi lehetővé. A beruházás* 48 százaléka állami, 52 százaléka pedig vállalati és szövetkezeti forrásokból valósul meg. Ez elősegíti az ipar kedvezőbb gyártmánystruktűráján* kialakítását, a mezőgazdasági üzemek javuló anyagi-műszaki ellátását, a szállítás és a hírközlés technikai színvonalának emelését, a lakosság életkörülményein* javítását. Jelentős beruházások valósulnak meg a lakásépítés, a közműfejlesztés, az egészségügy és az *tatásügy területén is. Mellékelt térképünkön az 1973-ban befejeződő 23 és a kezdődő 5 központi nagyberuházást tüntettük fel, melyekről a napokban közöltünk részletes tudósítást — A nap minden órájában rá kell döbbenteni a szülőket és a tanulókat a különböző szakmák szépségeire, hasznosságára, erkölcsi és anyagi előnyeire — mondja az intézet igazgatója, Hofgesang Péter. — Nem csupán a szellemi nagyságokat lehet péld*épül állítani, de *adn*szép számmal nagyszerű esztergályosok, ragyogó felkészültségű kőművesek, kiváló lakatosok. ök is lehetn* példaképek. A szakmunkásképző intézetek nevelik a jövő munkásosztályát Nem mindegy, milyen lesz a holnapi munkások szakmai felkészültsége, általános műveltsége, emberi értékrendje. — A következő tanévtől fokozatosan áttérünk a kabinetrendszerű csoportos oktatásra. A fiatalok harmadévben ismerkednek majd a nagyüzemi termeléssel, a felnőtt közösségekkel. A párthatározat iskoláknak és üzemeknek egyaránt szól. Mindkettőn* annak szellemében kell továbblépnie. Az Intézetben most készíteti ték el a nagy vállalatokkal kötött szerződéseket, melyek az egységes nevelési és didaktikai feladatokat tartalmazz*. Néhány vállalat telepén épülnek már a szorosabb kapcsolat jegyében a tanműhelyek. — Sajnos, a jelenlegi tanterv meglehetősen merev — kapcsolódik a beszélgetésbe későbbi kísérőm, Koós Sándor, az építőipari szak oktatásvezetőbe. — Nem követe Egy ha»G madéves kőműves tanulócsoport az intézet épülő szárnyán* falburkoló munkálatait végzi. Tizenketten vann*, balladás elődök hosszúhajú unokái. Ezen az épületen is van ám átok, ha nem is oly végzetes, mint hajdan Déva várán. — Üj iskola épül a korszerűség jegyében, korszerűség nélkül — summázza az átkot Hofgesang Péter. — Tanépítkezés keretében épül ez a 14 tantermes iskolai szárny, majd egy 200 személyes kollégium, 150 férőhelyes étterem és 600 adagos konyha. Sajnos, az épülő szárny már ma is korszerűtlen, az általános iskolai követelményeknek nem felel meg, nemhogy emeltszintű szakmai oktatás céljaira. Mire elkészül, kinőjjük, mint kamaszgyerek a nadrágját. Tornatermünk Szeged első korszerű tornacsarnoka lehetne. A tervekben korántsem az, de a tervek még szerencsére módosíthatók. Jóindulatban, s anyagi támogatásban sem lesz hiány — reméljük. Az állványokon a tizenkét fürtösfejű, svájcisapkás 17 éves kamasz. Meglepő komolysággal és gondossággal illesztgetik egymás mellé a téglákat — Nincs rossz gyerek közöttük. És értik, amit csinálnak — mondta nem kis büszkeséggel szakoktatójuk, Kendrusz Ferenc, *inek már a dédapja is kőműves volt — Én ugyan nem szeretem a hosszú hajat, dehát fiatalok. Néha viccesen bele is markolok egy-egy loboncba. Bent az épületben hűvös malterszag. Gera János szakoktató elsőévesei vakolnak. — Ezt jobb csinálni, mint. a tanudvarban a munkát. Itt látjuk az eredményt, ott pedig amikor készen volt, mindig szét kellett rontani. — kezdi a beszélgetést a kistermetű Csap János, akinek édesapja Szeged sok szép épületén dolgozott már. — Szép munka ez és meg is fizetik — vélekedik Simon János. Tandi Lajos ,