Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. JANUÁR K Az óvodáktól az egyetemekig 16 ezerrel több óvodás — 508 új tanterem - Minden második egyetemista diákotthonban lakik Az 1973-as esztendő számos vonatkozás­ban minden korábbinál kedvezőbb feltéte­leket teremt hazánk kétmilliós diáksere­gén*, pedagógustáborának. Az ifjúság valamennyi rétege, korosztálya közvetle­nül érdekelt a fejlesztési tervben. A leg­kisebb*. az óvodás*. 1973-ban 10—11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A megnövekedett létszám további elhelye­zési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16 ezerrel több kisfiú és kis­lány lehet óvodás. Egy esztendő alatt te­hát a létszámgyarapodás ellenére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsinyek el­helyezésének aránya. 1973 szeptemberé­ben már minden száz három-hat eszten­dős apróság közül 60 óvodás lehet. A hely­zet további javítása társadalmi összefo­gást sürget, amire eddig is számos jó pél­da akadt. A következő tanévben az általános is­kolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan 1 036 000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájában". A tanácsok 1973-ban 508 általános is­kolai osztályterem-fejlesztéssel számolnak. Az eddigi tapasztalatok szerint az általá­nos iskolás napköziotthon-hálózat évről évre nagyobb ütemben fejlődik a tervezett­nél. Az idén a napközis ellátás a terve­zettnél magasabb arányú: országosan mintegy 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fej­lesztése is: az idén a tanácsok 11 új diák­otthon szervezését teszik lehetővé. A középiskolások munkafeltételeit javít­ja majd újabb 58 középiskolai osztályte­rem és 65 mühelyterem építésének befe­jezése mellett 1930 középiskolás kollégiu­mi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diák. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felső­oktatási intézményhálózat is. Nagy erő­vel munkálkodnak például a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem menzájá­nak és biológiai épületének megvalósítá­sán. 1972-ben eldőlt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara a lágymányosi vásárváros helyén épül majd fel. A beruházási program már készül, és még 1973-ban a kormány elé terjesztik. Együttvéve, 1973-ban a magyar felső­oktatási intézmények nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul majd. ez 13C0­zal több. mint a jelenlegi létszám. A kol­légiumfejlesztés révén 1973 végére már minden második egyetemista-főiskolás di­ákotthonban. kollégiumban készülhet vá lasztott hivatására. (MTI) A haditechnika és az ipar Hasznos együttműködés a néphadsereg és a népgazdaság között A haditechnikai és polgá­ri kutatás eredményeinek kölcsönös hasznosítása or­szágos érdek. Ebből a meg­gondolásból kiindulva nép­hadseregünk szoros kapcso­latot épített ki a polgári tu­dományos kutatóintézetek­kel, az irányító hatóságok­kal. A katonai és nem ka­tonai szervek közötti együtt­működés, a tapasztalatok át­adása már eddig is figye­lemre méltó eredményeket hozott, amelyek több tízmil­liós megtakarítást jelentenek a népgazdaságnak. Fentiek­ről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Honvé­delmi Minisztérium illetéke­seitől. Elmondották: a haditech­nikai műszaki fejlesztés és a katonai célokra történő termelés gondosan szervezett tapasztalatátadással sokol­dahían segíti a/z ország álta­lános ipari színvonalának emelését, és egyes termékek­kel konkrétan is hozzájárul a népgazdaság eredményei­hez. Ma már a néphadsereg újító mozgalmának több eredménye megtalálható a polgári életben, s ugyanez vonatkozik a találmányok­ra is. — A modern haditechni­kai eszközök konstrukciója, gyártásuk technológiája fel­tétlenül fejlett ipart, kor­szerű üzemeket, jól képzett szakembereket, magas szin­tet követel a termelés és a gyártáseüenőrzés egész fo­lyamatában. Mindezek két­ségtelenül serkentően hat­nak az egész iparra, a ter­melési kultúrára. A hazai védelmi ipar készséggel át­adja hasznosítható tapaszta­latait a polgári termelésnek, természetesen úgy, hogy a védelmi szempontok, a had­sereg erdekei ne szenvedje­nek csorbát Így például az ötvenes években a honvéde­lem erdekében létrehozott lokátor kutatási és gyártási bázisokon fejlődött ki a hír­adástechnikai ipar olyan fon­tos ágazata, mint a sok­csatornás mikrohullámú technika és mérőműszerei, amiből hosszú évek óta je­lentős export valósul meg. Ezen felül — ami a ta­pasztalatok átadását illeti —, e tekintetben nem csupán gyártási eljárásokról van szó. Eredetileg a hadsereg részére készített egyes ha­ditechnikai berendezések — például híradástechnikai esz­közök, azok alkatrészei, au­tomatikai szerelvények, gép­járművek, egészségügyi, or­vosi felszerelések — is át­adhatók polgári célokra. A néphadseregből szárma­zó újítások közül különösen jelentős az injekciós tű nél­kül működő, úgynevezett ol­tópisztoly. Ez percenként 14 —16 ember, fájdalommentes oltására használható. Műkö­dése révén a nagy nyomós­sal adagolt oltóanyag átha­tol a bőrön, érért nincs szükség tűre, szúrásra és egyéb, speciális, nehezen megvalósítható rendszabá­lyok alkalmazására. Igen nagy jelentőségű ez a talál­mány, járványok idején. A feltalálók most azon dolgoz­nak, hogy az állatok oltásá­ra alkalmas, nagy teljesít­ményű oltópisztolyt is elké­szítsék. (MTI)) A megyei diákparlamenten Nagy Edit, a 600. sz.. Szak­munkásképző Intézet küldöt­te a következőket mondatta: „Ügy érezzük, nem becsül­nek bennünket, szakmunkás­tanulókat eléggé. Nem ka­punk annyi erkölcsi és anyagi támogatást, mint gimnazista vagy szakközép­iskolás társaink. Háttérben élünk." Kiragadott sor* Raffai Sarolta egyik novellájából: „... — Magdolna ismerte va­lamennyit, diákok voltak, vele egykorúak, vagy alig idősebbek. Nem is tudta, miért kerüli őket, végül ipa­ri tanulón* lenni se szé­gyen, ám a többre igyekvők szemében maga az áporodott szürkeség, semmivel se több." Az állami oktatás helyze­téről és feladatairól szóló párthatározat világosan lát­ja, hogy a szakmunkáskép­zés napjainkban még nem kapja meg a fontosságán* megfelelő helyet a középis­kolai oktatás intézmény-há­lózatában. Szegeden körülbelül 5 ezerre tehető a szakmunkástanulók száma. Ez a 10—17 éves fiatalokn* több mint a fele. Kik ezek a fiatalok? Elsősorban falv*­ból, tanyákról érkező gyere­kek, akiknek nagy többsége nem dicsekedhet jeles bizo­nyítvánnyal. A 600. számú Sz*munkásképző Intézetben 19 építőipari és vasas sz*­rrta közül választhatott az 1800 tanuló. Saját épületek­ben, átal*ított műhelyekben és bérelt tantermekben fo­lyik az oktatás szerte a vá­ros minden pontján. Az in­tézetnek 177 munkahellyel van szerződése — a szak­munkástanul* 350 különbö­ző helyre járn* gyakorlati foglalkozásra. 168 oktató és előadó dolgozik, s ez a lét­szám még 80 vállalati sz*­* tatóval bővül. Egy érdekes adat: 46 oktató tanul jelen­leg. Tanulmányi szabadsá­guk 996 munkanapot, közel 4 és fél tanévet tesz ki. Statisztikailag bizonyított, hogy a 13—14 éves fiatal* pályaválasztását mindössze 8 százalékban befolyásolja az iskola A többi tényező csa­ládi-társadalmi jellegű. Ép­pen ezért a pályaválasztási tanácsadás kampányszerű *ciói nem oldhatják meg a szakmunkástoborzás és után­pótlás problémáit. hetjük rugalmasan a technl^ ka naponta újat produkáló eredményeit. Néhány szabad órára lenne szükség, melyet a legkorszerűbb gépek és eszközök megismerésére for­díthatnánk. — örülünk a KB határi zatán* — fűzi hozzá Siptev Lajos, az MSZMP alapszer­vezet titkára. — Ügy éreré zük megteremtődött a lehe­tősége, hogy helyére tegyük a magyar szakmunkáskép­zést TIZENKÉT KÖMÜVES­TANULÓ INDULATOK A terv - térképen Az 1973. évi költségvetés 113 milliárd forintban határozza meg a beruházások értékét. Ez az előző évekhez képest 3 szá­zalékos növekedést jelent; a tervidőszakra előirányzott szintet így is meghaladja. Folytatódik a beruházási tevékenység tervszerűségét biztosító költségvetés és hi­telpolitika. Ez a beruházási eszközök kon­oentrált és hatékony felhasználását — az építés alatt álló objektum* gyorsabb be­fejezését — teszi lehetővé. A beruházás* 48 százaléka állami, 52 százaléka pedig vállalati és szövetkezeti forrásokból va­lósul meg. Ez elősegíti az ipar kedvezőbb gyártmánystruktűráján* kialakítását, a mezőgazdasági üzemek javuló anyagi-mű­szaki ellátását, a szállítás és a hírközlés technikai színvonalának emelését, a la­kosság életkörülményein* javítását. Je­lentős beruházások valósulnak meg a la­kásépítés, a közműfejlesztés, az egészség­ügy és az *tatásügy területén is. Mellékelt térképünkön az 1973-ban be­fejeződő 23 és a kezdődő 5 központi nagy­beruházást tüntettük fel, melyekről a na­pokban közöltünk részletes tudósítást — A nap minden órájában rá kell döbbenteni a szülőket és a tanulókat a különböző szak­mák szépségeire, hasznossá­gára, erkölcsi és anyagi elő­nyeire — mondja az intézet igazgatója, Hofgesang Péter. — Nem csupán a szellemi nagyságokat lehet péld*é­pül állítani, de *adn*szép számmal nagyszerű esztergá­lyosok, ragyogó felkészültsé­gű kőművesek, kiváló laka­tosok. ök is lehetn* példa­képek. A szakmunkásképző inté­zetek nevelik a jövő mun­kásosztályát Nem mindegy, milyen lesz a holnapi mun­kások szakmai felkészültsége, általános műveltsége, emberi értékrendje. — A következő tanévtől fo­kozatosan áttérünk a kabi­netrendszerű csoportos ok­tatásra. A fiatalok harmad­évben ismerkednek majd a nagyüzemi termeléssel, a felnőtt közösségekkel. A párthatározat iskoláknak és üzemeknek egyaránt szól. Mindkettőn* annak szel­lemében kell továbblépnie. Az Intézetben most készíteti ték el a nagy vállalatokkal kötött szerződéseket, melyek az egységes nevelési és di­daktikai feladatokat tartal­mazz*. Néhány vállalat te­lepén épülnek már a szoro­sabb kapcsolat jegyében a tanműhelyek. — Sajnos, a jelenlegi tan­terv meglehetősen merev — kapcsolódik a beszélgetésbe későbbi kísérőm, Koós Sán­dor, az építőipari szak okta­tásvezetőbe. — Nem követe Egy ha»G madéves kőműves tanuló­csoport az intézet épülő szár­nyán* falburkoló munkála­tait végzi. Tizenketten van­n*, balladás elődök hosszú­hajú unokái. Ezen az épü­leten is van ám átok, ha nem is oly végzetes, mint hajdan Déva várán. — Üj iskola épül a korsze­rűség jegyében, korszerűség nélkül — summázza az átkot Hofgesang Péter. — Tanépít­kezés keretében épül ez a 14 tantermes iskolai szárny, majd egy 200 személyes kol­légium, 150 férőhelyes étte­rem és 600 adagos konyha. Sajnos, az épülő szárny már ma is korszerűtlen, az álta­lános iskolai követelmények­nek nem felel meg, nemhogy emeltszintű szakmai oktatás céljaira. Mire elkészül, ki­nőjjük, mint kamaszgyerek a nadrágját. Tornatermünk Szeged első korszerű torna­csarnoka lehetne. A tervekben korántsem az, de a tervek még szerencsére módosíthatók. Jóindulatban, s anyagi támogatásban sem lesz hiány — reméljük. Az állványokon a tizenkét fürtösfejű, svájcisapkás 17 éves kamasz. Meglepő ko­molysággal és gondossággal illesztgetik egymás mellé a téglákat — Nincs rossz gyerek kö­zöttük. És értik, amit csi­nálnak — mondta nem kis büszkeséggel szakoktatójuk, Kendrusz Ferenc, *inek már a dédapja is kőműves volt — Én ugyan nem sze­retem a hosszú hajat, de­hát fiatalok. Néha viccesen bele is markolok egy-egy lo­boncba. Bent az épületben hűvös malterszag. Gera János szak­oktató elsőévesei vakolnak. — Ezt jobb csinálni, mint. a tanudvarban a munkát. Itt látjuk az eredményt, ott pe­dig amikor készen volt, min­dig szét kellett rontani. — kezdi a beszélgetést a kister­metű Csap János, akinek édesapja Szeged sok szép épületén dolgozott már. — Szép munka ez és meg is fizetik — vélekedik Simon János. Tandi Lajos ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom