Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

*5COMBAT. 1973. JANUÁR 8. Jégvágás a Balatonon Teljesen beállt már a Balaton, helyenként 15 centi vastag jégpáncél borítja a tavat. Ezt az időt igyekexülök kihasználni a Balaton menti kereskedelmi és vendéglátó szervek, a SZOTüdülők, valamint a Siótoki Halászati Vállalat: feltőltik a hetekkel ezelőtt gondosan előkészített jégvermeket, pénteken elsőnek a Siófoki Balatoni Halászati Vállalat kezdte meg a jégvágást. A halászbrigádok tagjai most csákányokkal felszerelve vonultak ki a tóra. A 15 centi vastag jéggel Keszthelyen, Tihanyban, Fonyódon, Siófokon és Balatonszemesen hat vermet töltenek meg. A Balaton mindkét partján becslések szerint több mint ezer vagon jeget tárolnak a nyári időszakra. (MTI) 14 poroltó olcsóbb! Lapunkban hírül adtuk, hogy az ünnepek alatt kétszer Tarjánba riasztották a szegedi tűzoltókat: a tízemeletes házakban csaptak fel a lángok. De mind kétszer — szerencsére — megérkezésükig megfékezték a zsarátnokot, nem kellett kitolni a magas létrát, embereket menteni, vízzel árasztani el a lakásokat. Szóval azt tenni, ami általában a többlakásos házakban történik tűz esetén. Nem volt szükség mentésre, jó leírni, s azt is nem volt sérülés, áldozat. A tűzoltóságtól azt is megtudtuk, miért? Azokban a házakban időben gondoltak a veszélyre, előre látták, jobb felkészülni a balra, mint utána fűhözfához kapkodni Röviden, kis poroltókat vásároltak és helyeztet el készenlétben, annak ellenére, hogy ez nem kötelező, szabályok nem írják elő. Legfeljebb a sok bent lakó család biztonsága, nyugodt élete. S a vizsgálatok azt is megállapították, hogy a kár sokszorosan nagyobb lett volna, ha a poroltók gyorsan nem végeznek a tűzzel, ha a lángok esetleg átterjednek a többi lakásra is. Mindezt azért írtuk le, mert Tarjánban tudomásunk szerint csupán három nagy házban vannak poroltók; a többiben nincsenek. És azért te, hogy Javasoljuk: bér szabályok nem teszik kötelezővé, de érdemes beszerezni a kis poroltókat. Aruknak sokszorosát képesek megmenteni. M. L Húszesztendős a itangszergyár A hegedűnek „lelke" van Lakásépítés Kisteleken Telkek vízzel és árammal ellátva Községeinkben a lakás- társasházak is a nagyköz- ken pedig a régi kollégium építés egészen a legutóbbi ségben. Eddig öt 4 lakásos helyett az idén új, 150 féévekig csak úgy volt elkép- társasház készült el, tavaly rőhelyes építését kezdik zeihető, hogy aki akarta és pedig újabb kettőt alapoz- meg. A kollégiumból pedig tehette, családi házat épített tak A lakásépítő szövetkezet a gyerekek többnyire tovább magának. Részint ennek első, 16 lakásos épülete fel- tanulnak, szakmát szerez„köszönhető", hogy a közsé- tehetően nyárra készül el, s nek, csak kevesen mennek gekben szinte csak földszin- még az Idén elkezdik a tette vissza a tanyára, tes épületek találhatók és vetkező építését. A lakásépítésekkel és a területük többnyire jóval a tanács és az OTP egy- község fejlődésével, a munnagyobb, mint azt a lakos- aránt támogatja a társas-és kalehetőségek révén egyre ság száma Indokolná. Ez a szövetkezeti formát. A vonzóbb lesz Kistelek a utóbbi pedig nehézzé, szinte község közművesített tel- környék számára, 1971—75 lehetetlenné teszi a megfe- keket adott az OTP-nek, s közt 26 millió forintot költelelő kommunális ellátás biz- ebben az ötéves tervben' 60 nek fejlesztésre. Az idén adtosftását Hiszen egy ötez- lakás épül föl OTP-beruhá- íák át a 3,4 millióért épüló res község megfelelő ellá- zásban Kisteleken Mint bölcsődét, 14—15 millió lesz tásához legalább annyi víz- forma, elsőként fordul elő a * kollégium, 7 kilométer járvezetéket, csatornát, járdát nagyközségben a célcsopor- d®* építenek és 15 lakást és utat kellene építeni, tos lakásépítkezés. Az ötéves célcsoportos beruházásban, amely egy átlagvárosban 20 tervidőszak végéig elkészül Az eddigi, 6 millióért épí—30 ezer embert is elláthat, egy 15 lakásos, többszintes tett csatornahálózatot az Ez a nyilvánvaló gazdaság- lakóház, melvnek földszint- idén 1 millid ráfordítással talanság pedig lassítja a jén szolgáltatóegységeket — bővítik. S az ötéves tervidőközségek fejlődését. szerviz, gyógyszertár ren- szak hátralevő éveiben öszAz utóbbi években űj ten- deznek' be a tervek szerint. s7esen 280—300 lakást építeŰenciák bontakoznak ki e Mindez persze nem megy "ek * ,melyb61 téren, s erre Kistelek kínál- gond nélkül. Az OTP-laká- ^ ?ak 180_200 Iesz lakozik jó példaként A sokra bőven akadna igény- V-II^'I, nagyközség még azért is ér- lő Kisteleken, de többnyire KJ^-Ií ,,gyaiap°ík te" deklődésre tarthat számot sokallják a 70—80 ezer fo- Kistelek. Biztató ez a ilyen szempontból, mert rintos befizetést. A családi- fejlődés már csak azért is, vonzáskörzetébe meglehető- ház-építésre adott OTP-köl- mert vonzásával sen nagy tanyavilág tartó- csön is kevésnek tűnik, ti zilí, s egyre gyakoribbak a igencsak megnehezíti betelepülések. A családi há- építők dolgát, zak építésére kijelölt terű- Ennek ellenére mégis letek ellátását is biztosítja a szép számmal épülnek a község. Jelenleg 70 telek áll házak. Pedagógusok, fiatal készen, 30-at pedig hamaro- házasok építkeznek, meg a aan kitűznek. Valamennyi el környező tanyákról is bejönvan látva vízzel, árammal és nek évente 20—25-en, s épí»•/. OTP-nél megvásárolható, tenek a községben. TöbbnyiKétségklvül szimpatikus re a fiatalok jönnek, a szügyakorlat, hogy a telkeken lók pedig maradnak a tamár az építkezés kezdete nyán. Az idősebbek már neelőtt biztosítják a minimális hezebben mozdulnak a megkommunális ellátást. Rá- szokottból. Igaz, a fiatalt* is adásul nem csupán szabad, kijárnak azután dolgozni a kijelölt telek van nagy tanyára. Az is előfordul, számban a községben, ha- hogy felépítik a házat, de nem tekintélyes a folyamat- nem költöznek be, hanem ban levő építkezések száma kint laknak és dolgoznak tote. Mintegy 200 családi ház vábta. Éppen ezért évente épül jelenleg Kisteleken, csak egy-két tanya tűnik el több mint 140 OTP-hitelleL a föld színéről a környéDe — bár kétségtelenül ken. Biztatónak látszik vimég mindig a családi há- szont, hogy a tanyai iskozak a legkedveltebbek — Iákban jórészt már csak alegyre gyakrabban épülnek sótagozat működik. Kistelemegterema környező tanyavilág faitenzívebb csökkenésének előfeltételeit is. No, meg a község lehetőségei is javulnak; a lakásépítkezés új tendenciái lehetővé teszik a jobb kommunális ellátás biztosítását és a városiasodás erőteljesebb kibontakozását, Szávay István Ez a gyár nem „igazi" a szó jól ismert értelmében. Vannak ugyan gépek, s mellettük emberek dolgoznak, ám az összképből más jut az eszünkbe: a nagy manufaktúra, amelyben az emberi ügyességből, szakértelemből, meg a sok-sok apró kézi műveletből születik meg a termék. Esetünkben a finom művű, kecses hegedű, a lágyan domborodó, férfias hangú cselló. Az alapanyag, a selymes fenyő, sok ezer kilométerről, a Jenyiszej partjáról, a fekete ében a még távolabbi, kameruni őserdőből érkezik, hogy az ember legbékésebb eszközévé váljon néhány szegedi mester kezemunkájától, a Szegedi Hangszergyárbem. De valamit kifelejtettem — a gép, az ügyesség, a szaktudás, a kitűnő anyag kevés lenne... Bejártam hát a régi munkásotthonban meghúzódó kis műhelyeket, kideríteni a „titkot", mi kell ahhoz, hogy a hegedűkön, a csellókon egyszerre megszólaljon a dallam. Féltő gonddal Az első állomás a rönkök raktára. Széles ereszek alati négy-öt hónapig „pihen" a fenyő-, a jávor-, az ébenfa. A raktárossal nem találkoztam, csak a munkájával — a színben olyan rend van, mint a laktanyák fegyverszobáiban. Innen néhány lépés a maróműhely, a sivító, szirénázó villanymotoros forgácsolók birodalma. Egy munkás egyszerre négy hegedűnyakat farag ki géppel, ügyes lányok a cselló hátlapját szabják ki, minta után. A darabokat kosárba rakják, s ezzel be is fejeződik a nagyüzemi módszer. Szűk, kopott lépcső vezet az összeszerelőbe, a ragasztóba. Nyugodt vonású ember ül a gyalupad mögött Kezében mintha törékeny csontvázzal bánna — óvatosan tartja a hegedű két fedőlapját Most ragasztja őket a rámára, s ezzel kész a test ö így mondja: a corpus. — Régóta csinálja? — kérdem. — Meglehetősen, 18 éve. És ráadásul ugyanitt, a szegedi hangszerben. Tudja, amikor meghallottam, hogy létezik ilyen üzem, otthagytam az eredeti szakmámat és rohantam ide. Nem a megélhetési gond vagy más ok hajtott — egyszerűen az a vágy, hogy hangszert készítsek. Eredetileg asztalos Húrozásra váró hegedűk Levelezi oktatás a Tanácsakadémián A Tanácsakadémia két- hetik fel, akiknek középiséves szakoktatási tagozatán kolai érettségi bizonyítváháromévi — hat félévi — nyuk, képesítő oklevelük tanulmányi idővel megszer- van, legalább öt éve a tavezték a levelező képzést. A nácsok hivatali szervezetéMinisztertanács tanácsi hi- ben dolgoznak, szakmai és vata'ának most megjelent politikai ismereteiket sikeutasítása szerint levelező res felvételi vizsgán tanúhallgatónak — a fővárosi, a sítják. A felvételi feltételek megyei, a megyei városi ta- alól — a megyei szintű tanács elnökének javaslata nács elnökének javaslatára alapján — azokat a 30—45 — a főigazgató kivételesen éves tanácsi dolgozókat ve- felmentést adhat, (MTI} Fejlődik a kórusmozgalom lapja Második évfolyamába lép nét, Bartók Béláné Pásztoidén a Kórusok Országos Ta- ry Dittát, Sztojanovits Adnácsának lapja, a Kóta. riennt, elemző írásokban 1973-ban azonban az ötszö- méltatva a Weöres Sándor rl megjelenés helyett hat- verseire írt Kodály-dalokat, szor kerül az olvasók kezé- a nagy, kodályi kánont, a be: kéthavonként megjelenő Forr a világ-ot, bemutatva folyóirattá minősül. S ez a a nagy zeneszerző pátriájáváltozás azzal is jár, hogy nak, Bács-Kiskun megyének a kórusmozgalom résztvevői kórusmozgalmát, s a hajdúés kedvelői nemcsak előfi- szováti Kodály-múzeumot, zetés útján juthatnak hozzá Az öt szám gazdag anyaa harminckét oldalas, ripor- gából a valóban ünnepi Kotokban, ismertetésekben dály-anyag meUett hadd gazdag laphoz, hanem a na- emeljük ki az egyik melgyobb városok utcai újság- léklet kottáját: Juhász Friárusainál is. gyes kórusműve már a PeMindez már-már Kodály tőfi-évforduló jegyében szóZoltán szelleméhez méltó laltatta meg A XIX. század fejlődésnek nevezhető: a ze- költői című vers híres szánéi műveltség terjesztésé- kát — „Ha majd a bőben, a népet őrző zeneköl- ség kosarából..." A Szetészet fenntartásában fon- geddel kapcsolatos cikkek tos szerepet játszó hazai kó- közül meg kell emlékezni a rusmozgalom megbecsülésé- Vaszy Viktorral készült innék. A tavaly megjelent öt terjúról, a Liszt-dijas Karszám egvike — tán a leg- d°s Pált bemutató írásról, a sikeresebb — éppen a ki- második. Fehér Andrásnak lencven éve születet, s már Juhász Gyula és a szegedi öt éve halott mesternek ál- kórusmozgalom kapcsolatálít emléket, megszólaltatva ról mondott szavairól a ne. riportjaiban Kodály Zoltán- gyedik számban: voltam. Persze ez a tizenkilenc év nem volt lakodalmi menet, néhányszor keményen megfogtam az asztal szélét, hogy felállók, és Itthagyom az egészet. Aztán a mérgem lecsitult, mert a hegedűk valahogy itt tartottak. Mást csinálni jó szívvel? — már nem hiszem, hogy tudnék. Így aztán „nyeltem" — a munka kedvéért De ez már régen volt, s most csak simán jólesik itt dolgozni, látni, mivé lett a Szegedi Hangszergyár, meg az a sok ezer, szép zeneszerszám. Mert tizenkilenc év után még mindig megesik, hogy lemegyek valamelyik nagyzenekari hegedű után a fényezőbe, megnézni, mielőtt becsomagolják. Még egyszer kézbe venni... „Ez a munka kell!** A fehérműhely művezetője Faragó Sándor, szintén asztalos volt eredetileg, itt lett belőle hangszerkészítő. 0 18 év óta dolgozik a hangszergyárban. — Mindig szerettem a fát, s fával dolgozni. Talán sokan tudják, mire gondolok: a fenyő valahogy kínálja magát az embernek, a késnek, a gyalunak, jó alakítani. Nálunk meg különösen kiélheti magát az, aki szívesen dolgozik a fával — az anyag kitűnő, a munka szép. Látja, itt faragjuk végső formára a hegedű nyakát. Itt szabják a lélekfát. a húrokat, alakítják végleges formára a gépműhelyből felkerülő fedeleket. És ide szoktuk hozni a jelentkezőket, s hagyjuk, nézelődjenek, ismerkedjenek. Aztán gyorsan eldől, maradnak, vagy mennek: amelyikben benne van a fa iránti szeretet, az kedvet kap, talán az egész életre. Az anyag szeretete? A munka szépsége? — nem túl nagy és elkoptat talán hamis szavak ezek Hisz a munka erőfeszítéssel, fáradsággal jár, még itt is. Sikerekkel, de sokszor meg keserves tévedésekkel, hiábavaló órákkal, napokkal. — Pedig én tényleg és szabályosan megszerettem ezt a munkát — erősiti meg Bee* ta Sándor, a szemüvege* halk szavú fiatalember. — Eredetileg épületgépésaszerelő volnék, s ebbeü minőségben jártam itt először. A régi cégem küldött a központi fűtést megjavítani, Ée megláttam az ittenieket; a szép fehér fával dolgozni, s akkor rádöbbentem, nekem ez kell. Sokkal könnyebb munka lenne, mert nagy kedvvel tudnám végezni. Ennek már több mint egy év* Ügy érzem, nagy szerencsém volt annak idején, hogy ideküldtek fűtést szerelni... — A kereset elég? A fűtésszerelés nehezebb munka, de talán jobban megfizetik? — Kettőezer-ötszázat kapok egy hónapban. Normára dolgozunk, és én ezzel a fizetéssel elégedett vagyok. Még egyszer szeretném hangsúlyozni -— nekem nem a kereset nagysága a döntő, tudom, máshol sokkal többet is kaphatnék. De nekem ez a munka kell. ebben érzem magam jóL És számomra mindennél többet jelent, őszintén mondom... Sikerük a világban Három ember véleményA idéztem, de tudom, így vélekednek a fényezőasszonyok, az összeszerelők, a ragasztólé Száznál alig lehetnek többen hazánk egyetlen, vonóé hangszereket sorozatban készítő üzemében, s ők nagyon hasonlítanak egymáshoz. Ügy tartják: a hegedűknek „lelkük" van, különben hogyan is szólhatnának az emberekhez? őszintén szeretik a ritka, varázslatáé szakmájukat, s az elmúlt húsz év alatt, amióta a gyárat alapították, erről maguk is megbizonyosodtak. Meg bebizonyították azoknak, akik kezükbe veszik itthon és külföldön, Moszkvában és Tokióban. New Yorkban és Londonban a szegedi hegedűket. Huszonötezer indul útnak belőlük egy évben. A szó igaz- értelmében a szegedi hegedűknek, csellóknak sikerük van a világban; sikerük, mert szépen és tisztán szólnak. Ügy, ahogy őket készítik, a Hétvezér utcai, húszesztendős gyárban. Matkó latváK