Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

VASARNAP, 1973. JANUÁR 23. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása ~ a pártszervezetek gazdaságpolitika* tájékoztató, agitációs ós propagandamunkájának tapasztalatairól, valamint fejlesztósónek feladatairól A gazdaságpolitika! tájékoztatás, agitádó és propaganda megyénkben is eredményesen szolgálja a gazdasági élet fejlődéBét, a termelő munkát. A X. kongresszus, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai határozatai, a kormány döntéseinek végrehajtása, a negyedik ötéves terv, és a KGST komplex programjának megvalósítása, s különösen a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata, és az 1972. november 14—15-i állásfoglalásából következő gazdasagi feladatok azonban a gazdaságpolitikai felvilágosító és meggyőző munka továbbfejlesztését teszik szükségesMegyénkben is megvizsgáltuk a gazdaságpolitikai tomegmunka helyzetét, eredményeit, fogyatékosságait és továbbfejlesztésének feladatait. A helyzet elemzésével, a tennivalókra vonatkozó állásfoglalással a megyénkben működő pártszerveknek, és mindenekelőtt az alapszervezeteknek igyekszünk segítséget nyújtaniI. A pártszervezetek gazdaságpolitikai, agitációs és propagandamunkájának helyzete, főbb eredményei és fogyatékosságai Az elmúlt két évben megyénkben a pártbizottságok és a pártszervezetek a X. kongresszus és megyei pártértekezlet dokumentumainak szellemében végezték gazdaságpolitikai tájékoztató, propaganda- és agitációs tevékenységüket. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megyénk dolgozóinak többsége ismeri, magáénak vallja a szocialista építés célkitűzéseit, a párt gazdaságpolitikáját, és nap mint nap dolgozik annak valóra váltásáért Gazdaságpolitikai propagandánk és agitációnk fontos feladata a párt- és az állami szervek időszerű gazdaságpolitikai döntéseinek, határozatainak ismertetése, a dolgozók mozgósítása az országépítő munka konkrét feladatainak megvalósításához. A gazdaságpolitikai célokat szolgáló tömegpolitikai munkánkban figyelembe vettük megyénk gazdasági életének, fejlődésének az országossal egyező, illetve sajátosan helyi elemeit is, az egyes gazdasági ágazatok, különböző társadalmi és foglalkozási rétegek helyzetét és igényeit is. O

Az elmúlt évek egyik legnagyobb agitációs és propagandafeladata gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése, célkitűzéseinek megértetése és megvalósításának elősegítése volt. E feladatot megyénkben is alapjában eredményesen oldottuk meg, de hiba volt, hogy a jelenlegi gazdaságirányításnak elsősorban az új, a korábbitól eltérő vonásait hangsúlyoztuk, és nem bizonyítottuk kellően, hogy tulajdonképpen a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztéséről van szó. A gazdasági reform bevezetésének kezdetén a közvéleményben helyenként felerősödött a fogyasztói szemlélet is, amely ellen az agitáció nem tudta mindenkor eredményesen felvenni a harcot A gazdaságpolitikai felvilágosító munkában helyenként az elcsztás, az árak és bérek alakulásának kérdései aránytalanul nagyobb teret kaptak, mint a termelés, a gazdasági munka célkitűzései, feladatai. A közvéleményben bizonyos pozitív jelenségek, így a szezon végi kiárusítások, bizonyos árak csökkenése, a hiánycikkek ritkulása, a minőség javulása, a választék jelentős bővülése, szinte természetes jelenségnek számítanak. Az előző évek szűkebb választéka a fogyasztói igényeket bizonyos mértékig uniformizálta, és most, amikor a jövedelem és a fogyasztás jobban differenciálódik, megkezdődik az értékarányos árak fokozatos kialakítása — ami egyes társadalmi rétegeknél ellenkezést is kivált. O

Rendszeresen ismertettűk a negyedik ötéves terv általános és megyei célkitűzéseit, a megyei, valamint a vállalati, üzemi terveket és a gyakorlati gazdaságpolitikai teendőket. Fontos helyet foglal el munkánkban a párt életszínvonalpolitikájának magyarázása, az elért eredmények és célkitűzések alapján. Agitációs és propagandamunkánknak nem kis szerepe volt abban, hogy a lakáspolitikai határozatokkal lakosságunk döntő többsége egyetért Életszínvonal-agitációnk azonban még Bem vált eléggé meggyőzővé, nem tudta megfelelően elfogadtatni a közvéleményByel. hogy az életszínvonalnak a béreken, jövedelmeken kívül sok más összetevője is van: többek között a szociális juttatások, munka- és életkörülmények, az egészségügyi és kulturális ellátottság, a lakásviszonyok kedvező alakulása. Nem tudtuk még egyértelműen elfogadtatni az értékarányos árrendszer kialakítására való törekvés mint tendencia és az életszínvonal rendszeres emelése közötti összefüggéseket. Sokan nem értik a termelési és a fogyasztási árszínvonal összefüggését, a bér-, jövedelem-, életszínvonal-politikánk alapvető tételeit. Gazdaságpolitikai agitációnkban követelmény volt és maradt, a dolgozó nők gondjaival, helyzetével való megkülönböztetett törődés — tekintettel a textil-, a ruházati és élelmiszeripar nálunk viszonylag jelentős súlyára és arra, hogy megyénk iparában a dolgozók több mint fele nő. A KGST komplex programjának ismertetése is szerepet kapott gazdaságpolitikai propagandánkban, amelynek során főleg a nemzetközi szocialista gazdasági integráció szükségességét, lehetőségeit, országunk érdekeltségét magyaráztuk. Az agitáció kevésbé foglalkozott viszont megyénk és a komplex program kapcsolatával, konkrét feladatainkkal. Tömegpolitikánk sokoldalúan, tények sorával mutatta be a hazánk és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés elsőrendű fontosságát. ©

Gazdaságpolitikai, propaganda- és agitációs tevékenységünk nem kis mértékben gazdagította a dolgozók gazdaságpolitikai, közgazdasági ismereteit. Tapasztalható, hogy a lakosság növekvő része a korábbinál hozzáértőbben ítéli meg a gazdasági élet jelenségeit, határozottabban vesz részt a felmerülő gondok, nehézségek, ellentmondások leküzdésében és a feladatok megvalósításában. Tevékenységünkben fontos helyet kaptak az anyagi érdekeltség mellett az erkölcsi ösztönzés kérdései, a tudati tényezők szeretjének hangsúlyozása, az üzemi és tsz-demokrácia, a dolgozók köztulajdonosi tudatának fejlesztése. O

Gazdaságpolitikai felvilágosító tevékenységünk az utóbbi években méreteiben kiszélesedett, hatóköre megnőtt, átfogja a társadalom osztályait és rétegeit. Az elmúlt két év során megyénkben egyegy alkalommal a gazdaságpolitikai témakörű pártnapokon mintegy 35—40 ezren vettek részt. Az utóbbi időben a tömegtájékoztató eszközök gyors fejlődése, a tévé elterjedése azt eredményezte, hogy a lakosság tájékozottsága ugrásszerűen megnövekedett az országos kérdéseket, sőt a világpolitika eseményeit illetően is, ugyanakkor ezt nem követte arányosan a belső üzemi, munkahelyi tájékoztatás fejlődése. A párt központi és megyei lapjaira előfizetők száma már meghaladja a 100 ezret Gazdaságpolitikai felvilágosító, és meggyőző munkánk során építünk a tömegtájékoztató eszközök — sajtó, rádió, televízió — tevékenységére, annak kedvező hatására. Az utóbbi időben különösen a televízió tájékoztató, agitációs és propagandamunkája gazdagodott. A Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország mintegy 80 ezer példányban behatóan foglalkozik a gazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekkel. A megyében 28 üzemi lap szolgálja a vállalaton, üzemen belüli gazdaságpolitikai tájékoztatást, lát el agitációs és propagandafeladatokat. Ezek együttes példányszáma mintegy 50 ezer. Az üzem belső életéről, a gazdálkodás kérdéseiről szóló gyors és folyamatos tájékoztatásra, a jó munkakezdeményezések felkarolására, a munkaverseny, a szocialista brigádok mozgalmának támogatásával, a kiváló munkások bemutatásával, népszerűsítésével fonto6 részét képezik az üzemi gazdaságpolitikai tájékoztatásnak és agitációnak. A párt- és tömegszervezeti politikai oktatásban — ahol a résztvevők száma 70 ezren felül van — fontos szerepet töltenek be a mindig nagy érdeklődést kiváltó gazdaságpolitikai témák, illetve az ezekkel foglalkozó tanfolyamok. A gazdaságpolitikai felvilágosító és meggyőző munkát jól szolgálták kiadványaink. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a központilag kiadott plakátok, agitációs szemléltető anyagok mennyisége, és sokat fejlődött színvonaluk is. A gazdaságpolitikai tájékoztatás, propaganda és agitáció hatóköre összességében kiterjed megyénk felnőtt lakosságának mintegy 70—75 százalékára. Ez azt jelzi, hogy további mennyiségi fejlesztésre is szükség van a propaganda hatókörének növelését illetően. Munkánk különösen a nyugdíjasok, a háziasszonyok, a tanyán élők egy részénél és az ingázók körében volt kevésbé hatékony. ©

Fejlődött az utóbbi időben a járási, városi pártbizottságok és a pártszervezetek gazdaságpolitikai felvilágosító és meggyőző munkája. Megalapozottabbá és rendszeresebbé vált ez irányú tevékenységük, az országos és a helyi tennivalók ismertetése, magyarázása jobban összekapcsolódott. A gazdaságpolitikai tömegmunka bázisaivá egyre inkább az üzemi, községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek, illetve az alapszervezetek válnak. A propaganda és agitáció differenciáltabbá vált, szélesedett az e munkát végzők tábora. Ugyanakkor egyes pártszervezetek nem elég kezdeményezőek, tapasztalható az is, hogy némely üzemben, munkahelyen csak akkor igyekeznek gazdaságpolitikai felvilágosító, meggyőző munkát végezni, csak akkor agitálnak, ha probléma jelentkezik a termelésben. A gazdasági célkitűzések megvalósítását szolgáló tömegpolitikai tevékenységünk ma még több területen elmarad a gazdasági, társadalmi fejlődés igényeitől, a politika szükségleteitől. Nem mindig tudja megfelelően kielégíteni a tömegek növekvő érdeklődését, és időnként nem ad választ a gazdasági fejlődés felmerülő kérdéseire, ellentmondásaira. Esetenként nem volt és ma sem mindig képes a gazdasági élet jelenségeinek, ellentmondásainak, a maguk bonyolultságában, összetettségében történő árnyalt bemutatására, a gazdasági folyamatok felszíne mögötti alapvető fejlődési tendenciák feltárására, megvilágítására. A gazdasági folyamatokat sok vonatkozásban leegyszerűsítve tárgyalta. Nem tudta kellő hatékonysággal felvenni a harcot a közgondolkodás szélsőségei, az illúziók, illetve az esetenkénti bizonytalanság és pesszimista hangulatok ellen. Olykor későn reagált a gazdasági életben felmerülő problémákra, amelyekre választ, magyarázatot várt a közvélemény. A szakszervezetek gazdaságpolitikai munkájának tartalma a fegyelmezett termelés, a munka jellem- és emberformáló szerepének és a közösség iránti felelősségének erősítése. Agitációs munkájuk differenciált megvalósításában kezdeti eredmények tapasztalhatók. Nagy gondot fordítanak a munkaverseny tartalmassá tételére. A szakszervezeti munka hatására is fellendült és létszámában gyarapodott a szocialista brigádmozgalom, tartalmasabbá váltak a termelési tanácskozások. A KISZ agitációs és propagandamunkája eredményeként növekedtek az ifjúság gazdaságpolitikai ismeretei, így a KISZszervezetek aktív kezdeményezők a szo• cialista munkaverseny-mozgalmakban. A tsz-szövetségek, a MÉSZÖV és a KISZÖV mint képviseleti és érdekvédelmi szervek — saját területükön — sokat segítettek a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda eredményessé tételében. Támogatói voltak a versenyeknek, részt vettek a versenyfeltételek kimunkálásában, megszervezésében, de a lebonyolításban és az értékelésben is. A szakmai szövetségek, az MTESZ, a Közgazdasági Társaság és az Agráregyesület a tudomány propagálásának fontos tényezői. Megállapíthatjuk, hogy a politikai tájékoztatás, agitáció és propaganda még nincs azonos szinten. A legerőteljesebben a tömegpropaganda-munkánk fejlődött, amely képes arra, hogy egyre nagyobb rétegekkel és mind színvonalasabban értesse meg a marxizmus—leninizmus elméleti összefüggéseit. Kialakult és évek óta stabil propagandistahálózatunk képes mind több feladattal megbirkózni. Jelentős az előrelépés a tájékoztatásban is. A határozatok, a politikai kérdések gyorsabban eljutnak a párttagokhoz és a lakossághoz, mint korábban. Ebben nagy segítséget jelent a pártbizottságok és alapszervezetek között kialakult jó munkakapcsolat, a Csongrád megyei Hírlap, a Délmagyarország színvonalas írásai, a 28 üzemi lapunk és a különbózó más információs csatornák. Továbbra is gond, hogy a tájékoztatás időnként nem jut el, és főleg nem kellő gyorsasággal jut el a dolgozók körébe. A X. kongresszus óta különösen sokat fejlődött agitációs munkánk. Bővült hatása, képes arra, hogy a lakosság többségét átfogja. Különösen javult az írásos agitáció, de jelentős az előrelépés a szemléltető agitációban is. Kialakultak a szóbeli agitáció főbb formái (pártnapok, vezetők látogatásai a dolgozók között, termelési tanácskozások, munkásgyűlések, újabban a politikai vitakörök stb.). A legnagyobb elmaradás mégis ezen a téren van. mert az élő szó erejét még nem tudjuk ezeken a fórumokon eléggé gyümölcsözően kamatoztatni. II. A gazdaságpolitikai tájékoztatás, propaganda és agitáció továbbfejlesztésének feladatai Az eredményeket és fogyatékosságokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a gazdaságpolitikai tájékoztatás, propaganda és agitáció az elmúlt években alapvetően a párthatározatok által megjelölt irányban fejlődött megyénkben, de fogyatékosságok és hibák is nehezítették hatékonyságának kellő fokozását A megyei pártbizottság szükségesnek tartja a gazdaságpolitikai tájékoztatás, agitáció és propaganda színvonalának emelését, hatékonyságának jelentős fokozását. A kongresszus határozata és a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalásának szellemében egyértelművé kell tenni minden szinten a gazdaságpolitikai tömegmunka célját, funkcióját és konkrét tartalmi feladatait. Feladata a párt gazdaságpolitikájának állandó, rendszeres ismertetése, megértetése, elfogadtatása és mozgósítás a gyakorlati megvalósításra. Időszerű tennivalóinak meghatározója a X. kongresszuson megfogalmazott, a negyedik ötéves tervben törvényerőre emelt, és a Központi Bizottság 1972. november 14 —15-i állásfoglalásában újfent hangsúlyozott gazdasagpolitikai feladatok ismertetése, elfogadtatása, és a megvalósításukra történő mozgosítás legyen. E célok elérése érdekében sokoldalúan és reálisan mutassuk meg a népgazdaság összfolyamatait, az ország és ezen belül megyénk, a szűkebb munkahely valós gazdasági helyzetét, országunk helyét a szocialista világrendszerben és a világgazdaságban. A gazdaságpolitikai tájékoztatás, propaganda és agitáció bizonyítsa a népgazdaság szilárdságát, egészséges és dinamikus fejlődését, a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer szocialista jellegét, a tervgazdálkodást erősítő eredményeit. Mai irányítási rendszerünket pártunk általános politikájának aiapján, a szocialista tervgazdálkodás hazai és nemzetközi tapasztalatai. adottságaink, internacionalista kötelezettségeink figyelembevételével alakítottuk ki. Eredményes eszköze a szocialista tervgazdálkodásnak és a tervszerűseg érvényesítésének. A KB november 14 15-i állásfoglalása reális gazdaságszemlélet kialakítására ösztönöz, a negyedik ötéves terv minél jobb teljesítése érdekében. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer viszonyai között, a szocialista demokrácia szélesedésével a korábbinál élesebben, haíFolytatás a 4. oldalcmj