Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

VASARNAP, 1973. JANUÁR 23. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása ~ a pártszervezetek gazdaságpolitika* tájékoztató, agitációs ós propagandamunkájának tapasztalatairól, valamint fejlesztósónek feladatairól A gazdaságpolitika! tájékoztatás, agitá­dó és propaganda megyénkben is eredmé­nyesen szolgálja a gazdasági élet fejlődé­Bét, a termelő munkát. A X. kongresszus, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai ha­tározatai, a kormány döntéseinek végre­hajtása, a negyedik ötéves terv, és a KGST komplex programjának megvalósí­tása, s különösen a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata, és az 1972. no­vember 14—15-i állásfoglalásából követke­ző gazdasagi feladatok azonban a gazda­ságpolitikai felvilágosító és meggyőző munka továbbfejlesztését teszik szükséges­Megyénkben is megvizsgáltuk a gazda­ságpolitikai tomegmunka helyzetét, ered­ményeit, fogyatékosságait és továbbfej­lesztésének feladatait. A helyzet elemzé­sével, a tennivalókra vonatkozó állásfogla­lással a megyénkben működő pártszervek­nek, és mindenekelőtt az alapszervezetek­nek igyekszünk segítséget nyújtani­I. A pártszervezetek gazdaságpolitikai, agitációs és propagandamunkájának helyzete, főbb eredményei és fogyatékosságai Az elmúlt két évben megyénkben a párt­bizottságok és a pártszervezetek a X. kongresszus és megyei pártértekezlet do­kumentumainak szellemében végezték gaz­daságpolitikai tájékoztató, propaganda- és agitációs tevékenységüket. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy megyénk dolgozóinak többsége ismeri, magáénak vallja a szocia­lista építés célkitűzéseit, a párt gazdaság­politikáját, és nap mint nap dolgozik an­nak valóra váltásáért Gazdaságpolitikai propagandánk és agi­tációnk fontos feladata a párt- és az ál­lami szervek időszerű gazdaságpolitikai döntéseinek, határozatainak ismertetése, a dolgozók mozgósítása az országépítő mun­ka konkrét feladatainak megvalósításához. A gazdaságpolitikai célokat szolgáló tö­megpolitikai munkánkban figyelembe vet­tük megyénk gazdasági életének, fejlődé­sének az országossal egyező, illetve sajá­tosan helyi elemeit is, az egyes gazda­sági ágazatok, különböző társadalmi és foglalkozási rétegek helyzetét és igényeit is. O Az elmúlt évek egyik legnagyobb agitációs és propagandafeladata gazdaságirányítási rendszerünk tovább­fejlesztése, célkitűzéseinek megértetése és megvalósításának elősegítése volt. E fel­adatot megyénkben is alapjában eredmé­nyesen oldottuk meg, de hiba volt, hogy a jelenlegi gazdaságirányításnak elsősor­ban az új, a korábbitól eltérő vonásait hangsúlyoztuk, és nem bizonyítottuk kellő­en, hogy tulajdonképpen a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztéséről van szó. A gazdasági reform bevezetésének kez­detén a közvéleményben helyenként fel­erősödött a fogyasztói szemlélet is, amely ellen az agitáció nem tudta mindenkor eredményesen felvenni a harcot A gazda­ságpolitikai felvilágosító munkában he­lyenként az elcsztás, az árak és bérek ala­kulásának kérdései aránytalanul nagyobb teret kaptak, mint a termelés, a gazda­sági munka célkitűzései, feladatai. A közvéleményben bizonyos pozitív je­lenségek, így a szezon végi kiárusítások, bizonyos árak csökkenése, a hiánycikkek ritkulása, a minőség javulása, a választék jelentős bővülése, szinte természetes je­lenségnek számítanak. Az előző évek szű­kebb választéka a fogyasztói igényeket bizonyos mértékig uniformizálta, és most, amikor a jövedelem és a fogyasztás job­ban differenciálódik, megkezdődik az ér­tékarányos árak fokozatos kialakítása — ami egyes társadalmi rétegeknél ellenke­zést is kivált. O Rendszeresen ismertettűk a negye­dik ötéves terv általános és megyei célkitűzéseit, a megyei, valamint a válla­lati, üzemi terveket és a gyakorlati gaz­daságpolitikai teendőket. Fontos helyet foglal el munkánkban a párt életszínvonal­politikájának magyarázása, az elért ered­mények és célkitűzések alapján. Agitációs és propagandamunkánknak nem kis sze­repe volt abban, hogy a lakáspolitikai határozatokkal lakosságunk döntő többsé­ge egyetért Életszínvonal-agitációnk azonban még Bem vált eléggé meggyőzővé, nem tudta megfelelően elfogadtatni a közvélemény­Byel. hogy az életszínvonalnak a béreken, jövedelmeken kívül sok más összetevője is van: többek között a szociális juttatások, munka- és életkörülmények, az egészség­ügyi és kulturális ellátottság, a lakásvi­szonyok kedvező alakulása. Nem tudtuk még egyértelműen elfogad­tatni az értékarányos árrendszer kialakí­tására való törekvés mint tendencia és az életszínvonal rendszeres emelése közötti összefüggéseket. Sokan nem értik a terme­lési és a fogyasztási árszínvonal összefüg­gését, a bér-, jövedelem-, életszínvonal-po­litikánk alapvető tételeit. Gazdaságpolitikai agitációnkban köve­telmény volt és maradt, a dolgozó nők gondjaival, helyzetével való megkülönböz­tetett törődés — tekintettel a textil-, a ru­házati és élelmiszeripar nálunk viszony­lag jelentős súlyára és arra, hogy me­gyénk iparában a dolgozók több mint fe­le nő. A KGST komplex programjának ismer­tetése is szerepet kapott gazdaságpoliti­kai propagandánkban, amelynek során főleg a nemzetközi szocialista gazdasági integráció szükségességét, lehetőségeit, or­szágunk érdekeltségét magyaráztuk. Az agitáció kevésbé foglalkozott viszont me­gyénk és a komplex program kapcsolatá­val, konkrét feladatainkkal. Tömegpoli­tikánk sokoldalúan, tények sorával mu­tatta be a hazánk és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés elsőrendű fon­tosságát. © Gazdaságpolitikai, propaganda- és agitációs tevékenységünk nem kis mértékben gazdagította a dolgozók gazda­ságpolitikai, közgazdasági ismereteit. Ta­pasztalható, hogy a lakosság növekvő ré­sze a korábbinál hozzáértőbben ítéli meg a gazdasági élet jelenségeit, határozottab­ban vesz részt a felmerülő gondok, ne­hézségek, ellentmondások leküzdésében és a feladatok megvalósításában. Tevékenységünkben fontos helyet kap­tak az anyagi érdekeltség mellett az er­kölcsi ösztönzés kérdései, a tudati ténye­zők szeretjének hangsúlyozása, az üzemi és tsz-demokrácia, a dolgozók köztulajdono­si tudatának fejlesztése. O Gazdaságpolitikai felvilágosító tevé­kenységünk az utóbbi években mé­reteiben kiszélesedett, hatóköre megnőtt, átfogja a társadalom osztályait és rétegeit. Az elmúlt két év során megyénkben egy­egy alkalommal a gazdaságpolitikai téma­körű pártnapokon mintegy 35—40 ezren vettek részt. Az utóbbi időben a tömegtájékoztató eszközök gyors fejlődése, a tévé elterje­dése azt eredményezte, hogy a lakosság tájékozottsága ugrásszerűen megnöveke­dett az országos kérdéseket, sőt a világpo­litika eseményeit illetően is, ugyanakkor ezt nem követte arányosan a belső üzemi, munkahelyi tájékoztatás fejlődése. A párt központi és megyei lapjaira elő­fizetők száma már meghaladja a 100 ez­ret Gazdaságpolitikai felvilágosító, és meggyőző munkánk során építünk a tö­megtájékoztató eszközök — sajtó, rádió, televízió — tevékenységére, annak ked­vező hatására. Az utóbbi időben különö­sen a televízió tájékoztató, agitációs és propagandamunkája gazdagodott. A Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyar­ország mintegy 80 ezer példányban beha­tóan foglalkozik a gazdasági és gazdaság­politikai kérdésekkel. A megyében 28 üzemi lap szolgálja a vállalaton, üzemen belüli gazdaságpolitikai tájékoztatást, lát el agitációs és propa­gandafeladatokat. Ezek együttes példány­száma mintegy 50 ezer. Az üzem belső életéről, a gazdálkodás kérdéseiről szóló gyors és folyamatos tájékoztatásra, a jó munkakezdeményezések felkarolására, a munkaverseny, a szocialista brigádok mozgalmának támogatásával, a kiváló munkások bemutatásával, népszerűsítésé­vel fonto6 részét képezik az üzemi gazda­ságpolitikai tájékoztatásnak és agitáció­nak. A párt- és tömegszervezeti politikai ok­tatásban — ahol a résztvevők száma 70 ezren felül van — fontos szerepet töltenek be a mindig nagy érdeklődést kiváltó gaz­daságpolitikai témák, illetve az ezekkel foglalkozó tanfolyamok. A gazdaságpoli­tikai felvilágosító és meggyőző munkát jól szolgálták kiadványaink. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a központilag kiadott plakátok, agitációs szemléltető anyagok mennyisége, és sokat fejlődött színvona­luk is. A gazdaságpolitikai tájékoztatás, propa­ganda és agitáció hatóköre összességében kiterjed megyénk felnőtt lakosságának mintegy 70—75 százalékára. Ez azt jelzi, hogy további mennyiségi fejlesztésre is szükség van a propaganda hatókörének növelését illetően. Munkánk különösen a nyugdíjasok, a háziasszonyok, a tanyán élők egy részénél és az ingázók körében volt kevésbé hatékony. © Fejlődött az utóbbi időben a járá­si, városi pártbizottságok és a párt­szervezetek gazdaságpolitikai felvilágosító és meggyőző munkája. Megalapozottabbá és rendszeresebbé vált ez irányú tevé­kenységük, az országos és a helyi tenni­valók ismertetése, magyarázása jobban összekapcsolódott. A gazdaságpolitikai tö­megmunka bázisaivá egyre inkább az üze­mi, községi pártbizottságok, csúcsvezető­ségek, illetve az alapszervezetek válnak. A propaganda és agitáció differenciáltab­bá vált, szélesedett az e munkát végzők tábora. Ugyanakkor egyes pártszervezetek nem elég kezdeményezőek, tapasztalható az is, hogy némely üzemben, munkahelyen csak akkor igyekeznek gazdaságpolitikai felvilágosító, meggyőző munkát végezni, csak akkor agitálnak, ha probléma jelent­kezik a termelésben. A gazdasági célkitűzések megvalósítását szolgáló tömegpolitikai tevékenységünk ma még több területen elmarad a gazda­sági, társadalmi fejlődés igényeitől, a po­litika szükségleteitől. Nem mindig tudja megfelelően kielégíteni a tömegek növek­vő érdeklődését, és időnként nem ad vá­laszt a gazdasági fejlődés felmerülő kérdé­seire, ellentmondásaira. Esetenként nem volt és ma sem mindig képes a gazdasági élet jelenségeinek, ellentmondásainak, a maguk bonyolultságában, összetettségében történő árnyalt bemutatására, a gazdasági folyamatok felszíne mögötti alapvető fej­lődési tendenciák feltárására, megvilágítá­sára. A gazdasági folyamatokat sok vo­natkozásban leegyszerűsítve tárgyalta. Nem tudta kellő hatékonysággal felvenni a harcot a közgondolkodás szélsőségei, az illúziók, illetve az esetenkénti bizonytalan­ság és pesszimista hangulatok ellen. Oly­kor későn reagált a gazdasági életben fel­merülő problémákra, amelyekre választ, magyarázatot várt a közvélemény. A szakszervezetek gazdaságpolitikai munkájának tartalma a fegyelmezett ter­melés, a munka jellem- és emberformáló szerepének és a közösség iránti felelőssé­gének erősítése. Agitációs munkájuk dif­ferenciált megvalósításában kezdeti ered­mények tapasztalhatók. Nagy gondot for­dítanak a munkaverseny tartalmassá téte­lére. A szakszervezeti munka hatására is fellendült és létszámában gyarapodott a szocialista brigádmozgalom, tartalmasabbá váltak a termelési tanácskozások. A KISZ agitációs és propagandamunká­ja eredményeként növekedtek az ifjúság gazdaságpolitikai ismeretei, így a KISZ­szervezetek aktív kezdeményezők a szo­• cialista munkaverseny-mozgalmakban. A tsz-szövetségek, a MÉSZÖV és a KI­SZÖV mint képviseleti és érdekvédelmi szervek — saját területükön — sokat se­gítettek a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda eredményessé tételében. Tá­mogatói voltak a versenyeknek, részt vet­tek a versenyfeltételek kimunkálásában, megszervezésében, de a lebonyolításban és az értékelésben is. A szakmai szövetsé­gek, az MTESZ, a Közgazdasági Társaság és az Agráregyesület a tudomány propa­gálásának fontos tényezői. Megállapíthatjuk, hogy a politikai tájé­koztatás, agitáció és propaganda még nincs azonos szinten. A legerőteljesebben a tömegpropaganda-munkánk fejlődött, amely képes arra, hogy egyre nagyobb ré­tegekkel és mind színvonalasabban értesse meg a marxizmus—leninizmus elméleti összefüggéseit. Kialakult és évek óta sta­bil propagandistahálózatunk képes mind több feladattal megbirkózni. Jelentős az előrelépés a tájékoztatásban is. A határo­zatok, a politikai kérdések gyorsabban el­jutnak a párttagokhoz és a lakossághoz, mint korábban. Ebben nagy segítséget je­lent a pártbizottságok és alapszervezetek között kialakult jó munkakapcsolat, a Csongrád megyei Hírlap, a Délmagyaror­szág színvonalas írásai, a 28 üzemi la­punk és a különbózó más információs csatornák. Továbbra is gond, hogy a tájé­koztatás időnként nem jut el, és főleg nem kellő gyorsasággal jut el a dolgozók körébe. A X. kongresszus óta különösen sokat fejlődött agitációs munkánk. Bővült hatá­sa, képes arra, hogy a lakosság többségét átfogja. Különösen javult az írásos agitá­ció, de jelentős az előrelépés a szemlélte­tő agitációban is. Kialakultak a szóbeli agitáció főbb formái (pártnapok, vezetők látogatásai a dolgozók között, termelési tanácskozások, munkásgyűlések, újabban a politikai vitakörök stb.). A legnagyobb elmaradás mégis ezen a téren van. mert az élő szó erejét még nem tudjuk ezeken a fórumokon eléggé gyümölcsözően kama­toztatni. II. A gazdaságpolitikai tájékoztatás, propaganda és agitáció továbbfejlesztésének feladatai Az eredményeket és fogyatékosságokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a gazdaságpolitikai tájékoztatás, propagan­da és agitáció az elmúlt években alapve­tően a párthatározatok által megjelölt irányban fejlődött megyénkben, de fogya­tékosságok és hibák is nehezítették haté­konyságának kellő fokozását A megyei pártbizottság szükségesnek tartja a gazda­ságpolitikai tájékoztatás, agitáció és pro­paganda színvonalának emelését, haté­konyságának jelentős fokozását. A kongresszus határozata és a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalásá­nak szellemében egyértelművé kell tenni minden szinten a gazdaságpolitikai tömeg­munka célját, funkcióját és konkrét tar­talmi feladatait. Feladata a párt gazdaság­politikájának állandó, rendszeres ismerte­tése, megértetése, elfogadtatása és mozgó­sítás a gyakorlati megvalósításra. Idősze­rű tennivalóinak meghatározója a X. kongresszuson megfogalmazott, a negye­dik ötéves tervben törvényerőre emelt, és a Központi Bizottság 1972. november 14 —15-i állásfoglalásában újfent hangsúlyo­zott gazdasagpolitikai feladatok ismerte­tése, elfogadtatása, és a megvalósításukra történő mozgosítás legyen. E célok elérése érdekében sokoldalúan és reálisan mutassuk meg a népgazdaság összfolyamatait, az ország és ezen belül megyénk, a szűkebb munkahely valós gazdasági helyzetét, országunk helyét a szocialista világrendszerben és a világ­gazdaságban. A gazdaságpolitikai tájékoztatás, pro­paganda és agitáció bizonyítsa a népgaz­daság szilárdságát, egészséges és dina­mikus fejlődését, a jelenlegi gazdaságirá­nyítási rendszer szocialista jellegét, a terv­gazdálkodást erősítő eredményeit. Mai irá­nyítási rendszerünket pártunk általános politikájának aiapján, a szocialista terv­gazdálkodás hazai és nemzetközi tapasz­talatai. adottságaink, internacionalista kö­telezettségeink figyelembevételével alakí­tottuk ki. Eredményes eszköze a szocia­lista tervgazdálkodásnak és a tervszerűseg érvényesítésének. A KB november 14 15-i állásfoglalása reális gazdaságszemlé­let kialakítására ösztönöz, a negyedik öt­éves terv minél jobb teljesítése érdekében. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer viszonyai között, a szocialista demokrácia szélesedésével a korábbinál élesebben, ha­íFolytatás a 4. oldalcmj

Next

/
Oldalképek
Tartalom