Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

8 SZOMBAT, 1972. DECEMBER !«. Petőfi emlékünnepség Aratják a tudományegyetemen A költő születésének 150. évfordulóján rendezett ünnepségek sorozatában csütörtökön este a József Attila Tudományegyetem emlékestjét tartották meg. Az Auditórium Maximumban dr. Serfőző Lajos rektorhelyettes megnyitó szavai után Lukácsy Sándor, az irodalomtudományok kandidátusa, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Az est műsorában Margittay Ági színművésznő szavalt verseket, az egyetemi színpad tagjai pedig bemutatták a Petőfi napja (Petőfi rock) című kompozíciót. Különös, szavakkal nehezen körülírható hangulata volt ennek az emlékünnepségnek. Petőfi „jelen volt" az auditóriumban. Lukácsy Sándor komoly-szép szaval fedeztették fel először, azazhogy ki tudja hányadszor, újra: ez a leszegett állú, vizsgáló tekintetű fiatalember akár a maiak között ülhetne, de ott volt a tegnapiakkal, ott lesz a holnapiakkal. Minden nemzedék újra felfedezi, mindenkihez van és lesz szava. A kutató racionális, a művész észre is, szívre is ható érvekkel vezetett ennek belátásához. Mondhatjuk-e, hogy Margittay Ági választott olyan Petőfi-műveket, amelyek csodálatosan modernek, nekünk szólóak, most aktuálisak? Biztosra vehetjük, hogy még sok-sok versben, prózai írásban találhatta és mutathatta volna fel ugyanezt. Hitelesen, tisztán, ugyanakkor magas művészi színvonalon. És bízvást mondhatjuk, hogy az Egyetemi Színpad produkciója nemcsak illeszkedett az emlékünnepség e — Petőfi modernségét újra felfedeztető — hangulatába, hanem március 15-e eseményeinek sok űj és jó ötletből, rokonszenves és érdekes megoldásból épülő bemutatásával főszerepe volt e hangulat megteremtésében is. a nádat A Tiszai Nádgazdasági Vállalat hét alföldi megyére kiterjedő körzetében — Csongrádtól Hajdú-Biharig — megkezdődött a vízi növény aratása. A kisebb termőhelyeken kézi csapatok dolgoznak, az összefüggő nagyobb nádasokban azonban gépesítették a betakarítást. Mórahalom és Röszke térségében a Kisszéksós tó és a Nagyszéksós tó partjain a hagyományos berendezések mellett egy kévekötő gép, a Dániából importált „Pelikán" is fogyasztja a termést. A tavaszi szárazság miatt nem nőtt olyan magasra a nád, mint más években, de minőségileg kifogástalan, acélos, szilárd szárú. Kimondottan téli szezonmunka a nádaratás, akkor haladnak gyorsan a betakarítással, ha befagynak majd a tavak, a sziki vadvizek. Az alföldi megyékben a tervek szerint több mint hétszázezer kévét gyűjtenek. Ennek körülbelül húsz százalékát exportálták, a többit a hazai üzemekben dolgozzák fel, főleg faavvédő takarónak az építőipari vállalatok és a nagyüzemi zöldségkertészetek részére. Az utóbbi években egyre több autógarázs és víkendház kézült préselt nádpanelekből. „Dolgoztasson Szegeden Az exporl bérmunka eredményei és távlatai a ruhagyárban A Szegedi Ruhagyárban négy esztendeje kezdődött az exportbérmunka, s azóta egyre több eredménye van ennek, a jövedelmező kiviteli formának. Annak idején, szerek, a legkorszerűbb eljárások életrehívója is. A népszerűvé vált hörögzítéses eljárásra is bérmunka ösztönözte a ruhagyáriakat, elindítva ezzel egy nagyarányú 1969-ben nyugatnémet vevők fejlődést, nagy hatást gyapír erro_ lrnurvltfo O Kalff/xrrfokívánságára készítettek sza badidő-ruhákat, Ma már kanadai, angol és francia megrendelésre is dolgoznak, s jóval többet, mint kezdetben. Az 1969-es év 150 ezer dollár értékű bérmunkával zárult, idén ennek négyszerese-ötszöröse várható. Milyen haszna van annak, hogy „hozott anyagból" dolgoznak, külföldi cégek kérése, kívánalmai szerint? Elsősorban is egy igen fontos népgazdasági célt szolgálnak így: gazdaságunk megfelelő fejlődését, az ország nemzetközi fizetési mérlegének kívánatos alakulását — mint azt az MSZMP KB novemberi határozata is megfogalmazza. Ami a népgazdaságnak jó, az hasznos a szűkebb közösségnek is: a vállalat jövedelme is évről évre emelkedik, nem kis mértékben a bérmunkát végzők szorgalmából. Van azonban a pénzben kifejezhető, kézzelfogható haszon mellett egy másik, igen jelentős előnye is mindennek. A megrendelők rendkívül igényesek: olyan korszerű termékeket kell előállítani, amelyek versenyképesek a világ telített ruhapiacán. Különösen az angolok „nézik meg", mire költik a pénzt, de áll ez a többi vevőre is. A fejlődés záloga ez az igényesség. S az új módkorolva a belföldön forgalomba hozott termékekbe is. Világszínvonalú gyártmányokat, technológiákat tanulmányozva, sokat fejlődhetett a Szegedi Ruhagyár egész termelése. Megállapíthatjuk tehát, hogy az ilyen külkereskedelmi kapcsolatok jó „felhajtóerőt" képeznek •egy gyár munkájára. Ezt bizonyítja a Londonban évről évre, februárban megrendezett IMBEX nemzetközi ruházati kiállítás is, amelyen a szegediek is rendszeresen részt vesznek. Ott vannak a vezető szakemberek: ismerkednek a divatirányzatokkal, közvetlen tárgyalásokat folytatnak, egyeztetik a lehetőségeket és a partneri- igényeket Emellett a HUNGAROTEX, illetve az angol megrendelők pavilonjában a látogatók, üzletemberek is láthatják a gyár kínálatát Kanadába férfiöltönyöket szállítanak: részben a hozott anyagból készítik ezeket részben azonban a magyar lánchurkolt kelméből, a szegedi vásáron nagy sikert aratott Crimplineből. Ilyen esetben persze már teljes exportba vált át a bérmunka — ez is egy lehetőség a jövőt illetően. Az angoloknál, mint fentebb említettük, igen magas a minőségi mérce, de ennek arányában igen jól is fizet ez a munka. Nagyrészt a megrendelők hozzák az alapanyagot a férfiöltönyökhöz, de van hazai felhasználás is. Franciaországba szabadidőöltönyöket és „szóló" nadrágokat egyaránt gyártanak, igen kedvelt cikkek ezek az ottaniak körében. A kivitel magas mércéje, s az új törekvések eredményezték, hogy ma már két Kiváló Aruk Fóruma-emblémás termékük van: a szabadidő-ruha és a lánchurkolt kelméből készített férfiöltöny. Persze mindez csak fegyelmezett, pontos munkával valósulhatott meg. Három munkaterem, az l-es, a 4-es és a 8-as varroda erre a tevékenységre specializálódott. Begyakorlottak, s a határidők tartása rajtuk nem múlik. De így is van rendjén, hisz a vevők-készíttetők egy meghatározott időre a piacra akarják dobni a rendelt mennyiséget — ehhez kell a pontosság. S a Nyugat-Európából érkező kamionok csak odaállnak a jelzett időben a raktárakhoz, s vihetik a készterméket. Meg annak hírét, hogy érdemes a Szegedi Ruhagyárban dolgoztatni. A gyáriak előtt így nyílnak nagyobb távlatok: 1973-ban már körülbelül 1 millió dolláros forgalomra számítanak. S. M. Néha megszáll bennünket az „ihlet": tenni valami szépet, hasznosat, rendkívülit. Ami miatt nem emelnek ugyan emlékünkre szobrot, nem avatnak szülőházunkon I táblát — de amire mi magunk is büszkén gondolunk | vissza, melengető emlékünk 1

marad, mert többet tettünk, mint ami kötelességünk, magunk előtt igazoltuk, hogy nem szürkeségre születtünk. Hogy emberebb emberek voltunk, mint máskor. Valahogy így képzelem el a vietnami műszakok ötletének születését. A társadalmi munkák indíttatását. Ismerek egy idős, sok gyermeket felnevelt asszonyt, aki állami gondozott gyermekeket nevel, családot biztosít számukra. Egy idős asszony pedig magához fogadott egy lányanyát gyermekestül. Tudunk számtalan példát sorolni, ami nem kíván ugyan reklámot, hogy lám, milyen jó ember vagyok én, de valamit mégis igazol: hiába rohanó az élet, hiába vágjuk néha szíven egymást rossz szavunkkal, marjuk egymást a zsúfolt buszon — van, igenis van jobbik énünk, és kikívánkozik belőlünk, nem kérgesedünk eL NEM \ MAGÁNYBAN Egyedül él, de nem magányosan egy 80 éves néni. Még tavaly maga hordta fel a III. emeletre a tüzelőt. Most meg azt kérdezték tőle a klinikán, a vizsgálatkor: mitől ez a javulás? Egyszer öt napig feküdt tüdőgyulladással, senki nem nyitott rá ajtót. Egyszer elájult a lépcsőházban, az első arrajáró szedte össze. Egyszer elesett a fürdőszobában, nem tudott felkelni, három órát feküdt a hideg kövön. A szomszédék kislánya hallotta meg, hogy sír — rátörték az ajtót, úgy segítették föl. Magány. Ami most véget ért. Mert a gépipari technikum II. osztályos két diákja. Fazekas János és Szűcs Gábor ápolja Margit nénit — A III. kerületi tanácsi hivatalban kértem segítséget. Tudja, tanácsi dolgozó voltam én is, helyettes anyakönyvvezető. A nyugdíjam 950 forint, nem tudok én fizetni azért, hogy segítsenek. A két fiatalembernek persze nem is kell. Szerződést kötött velük a III. kerületi tanács szociálpolitikai csoportja — KISZ-munkában vállalták a feladatot Már az is öröm számukra, hogy a néni szereti őket. Kevés beszédű gyerekek, amit megtudunk róluk, osztályfőnökük, Sz. Bárdóczky Irén mondja el. Hogy mintha szárnyakat adott volna a feladat a fiúknak, még az iskolában Is javítottak. Kérdezem, miért teszik. A felelet egy bizonytalan szavacska: csak... Ebben az életkorban nem használ az ember nagy szavakat. Gábor kiegészíti — s milyen jellemző ez is! — annyival: — Most kedden járunk, a heti tüzelőt egyszerre hozzuk fel, ha hidegebb lesz, gyakrabban jövünk. A cselekedet a fontos, nem a szó. Pedig belülről feszíti őket a jóérzés: amit tesznek, az szép és méltó hozzájuk. NEHÉZ KÉRNI Nem mindig ilyen egyszerű, hogy megtalálják egymást a segítségkérő és segíteni szándékozó emberek. „Nagyon nehezen kérek, nem szokásom" — írja levelében egy édesanya, K. Istvánná tanárnő. Levelét nem lehet meghatottság nélkül olvasni, s azzal az érzéssel, milyen csoda, hogy a mi gyerekeinket már gyógyszer védi a hasonló sorstól. Paralízises Háromszáz tonna kötöttáru A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár termékei keresettek itthon és külföldön. A termelés bővítéséért most új üzemrészt építenek. A beruházás után a hódmezővásárhelyi gyár évente háromszáz tonna kötöttáru előállítására lesz képes. A negyedik ötéves terv-ben Fehérgyarmaton új üzem épül, ezzel is nő a, HÓDIKŰT termelése. B „mezei flotta" idényzárása Egyenruhát kopnak a mezőgazdasági pilóták A budaörsi Repülőgépes Növényvédő Állomás nyolc kihelyezett brigádja Csongrád megyében rekorderedménnyel zárta az idényt. Több mint 250 ezer holdat repültek be, és most mir egymás után hazatérnek a gépmadarak. Szeged határában is jártak, a Felszabadulás Termelőszövetkezet rizstelepein végeztek vegyszeres gyomirtást. A szezont kissé megnyújtották a „légi földművelők". A gazdaságok kéaz időjárás megengedi — segít az őszi vetések műtrágyázásában. A vizesebb talajokon ugyanis a szántóföldi gépek letaposnák, károsítanák a zsenge kalászosokat. Ma már sokoldalúan felhasználják a mezőgazdasági repülőgépeket. Gyakran bíznak rájuk különleges feladatokat: a sző'őtelepeken peronoszpóra elleni védekezést, a nagyüzemi kertészetekben a paradicsomültetvények megrésére néhány brigád — amíg óvását a vírusos megbetegedésektől, helyenként pedig kukoricabeporzást és szükség esetén rizs- vagy búzavetést is. Rövid pihenő után a jövő év elején térnek vissza a gazdaságokba a repülőgépe: növényvédelmi szolgálat csa patai. Addig elkészül a pilóták egyenruhája, amit most elsőízben kapnak. Az acélkék színű nyári és téli öltönyöket a besorolás szerinti rangjelzéssel látják cL beteg ugyanis a fia. Eddig kerékpárral járt munkahelyére, a fonalmentőbe, de ea egyre veszélyesebb. Nagy a forgalom, és különben is: nyakunkon a tél, amikor nem lehet már egészséges lábbal sem a pedált hajtani. A 30 éves fiatalember nem tud a buszra felszállni beteg lábával. Marad a taxi. Igen. csak naponta Tarjánból a Tavasz utcáig és vissza... ne is számolják. Az édesanya szeretett volna átalányösszegért taxit bérelni, havi ezresért sem lehet Az ember még a tollat la visszafogja, ha kérést továbbít nehéz hát leírni egy ember sorsát ha az a történet vége: emberek, segítsetek! Mégis, a legszükségesebbeket: az édesanya szeretné fizetni a taxit s míg nyugdíjas nem lesz, sok-sok túlórázás árán bírja is. A fiatalember családos, két gyermeke van, keresete 1100 forint. Számára a munka életkérdés — amíg dolgozni tud, úgy érzi, nem fogott ki rajta a sors. A Takaréktár utcai taxiállomáson kisebbfajta gyűlés tárgyalta, hogy lehetne segíteni. A taxisofőrök munkájáról csak annyit tud az ember, hogy viszik, ahova kéri, fizet, és kész. Ök meg éjszakások is, túrajáratba is állnak. Hiába vállalta hát el egy megértő fiatalember, Csóka Dániel sofőr, hogy naponta megy és hozza, viszi, sok a bizonytalanság a legnagyobb jó szándék, áldozatkészség ellenére is. A taxis három műszakos, panaszosunk fia két műszakos — ennél egyszerűbb dolgokat is nehéz megszervezni. De: lehet-e beletörődni, hogy egy ember, aki mégis megismerte a családi boldogságot, két gyönyörű, egészséges gyermeket nevel, de egyre romló egészségi állapota miatt kilátástalannak tartsa jövőjét? Mert ő nem mer szólni, kérni a mellette elrobogó tarján! autósoktól ilyet — nem kell-e nekünk szólnunk érdekében: akadna-e közöttük, aki a Tavasz utca felé jár, s aki felvenné kocsijába? Nem ingyen kéri az édesanya: megállapodhatnának valami méltányos összegben. Addig is megoldás, kimondhatatlan segítség lenne a családnak, míg össze tudják gyűjteni a Velorex kocsi árát. Nem mindig egyszerű, míg megtalálják egymást a segítségre szorulók a segíteni tudó embereket. Pedig az élet olyan: egyszer adok, máskor nekem kell kérni. Aki kér, megtalálható a 13-564-es telefonon. Szőke Márta