Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

a KEDD, 1972. DECEMBER 19. Ki köteles a kerítést megépíteni ? P. S. szegedi olvasónk a szomszédos közscg területén hétvégi üdülőnek telket vásárolt. A szomszédokkal megállapodtak hogy a telkeket bekerítik, A kerítés építésével kapcsolatban nem tudtak megegyezni, hogy ki. melyik oldalon köteles azt felépíteni. Ezzel kapcsolatban azt kéri; ismertessük, hogy a rendelkezések szerint a telek tulajdonosának melyik oldalon kell a kerítést megépíteni? A kerítés építését kötelezően az építésügyi hatóság külön határozatban, vagy pedig a telekre adott építési engedélyben írja elő. Arra vonatkozóan, hogy a teleknek mely részét kell a tulajdonosnak bekeríteni, az általános szabályok a következők: A rendelkezések szerint a kerítésnek teljes egészében a telken kell állnia, befedése pedig csak a saját telek felé lejthet, ajtója kifelé nem nyílhat A kerítésnek a telek minden határvonalán általában 1,8—2 méter magasnak kell lennie. A telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá b közútról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól számított fele hoszszán köteles a kerítést saját költségén elkészíteni és fenntartani. Két közút között fekvő építési telket a jobb oldal szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két közút között meg volna osztva. Oldalhatáron álló épület esetében a tulajdonos az oldalkerílést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyen az épület áll. Az építésügyi hatóság már kialakult beépítés esetén — a helyi gyakorlatnak megfelelően — az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettségét ettől eltérően ls megállapíthatja. Saroktelek esetében az építési telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhalárnak számit. Ha az építési telek oldal határa a szomszédos építési teleknek egyúttal a hátsó határa, akkor a hátsó telekhatár szabályát kell alkalmazni. Nyúlványos építési telek esetén a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti — az útvonallal párhuzamos közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát terheli. Előfordulhat, hogy egyértelműen nem állapítható meg, hogy a kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége kit terhel. Ilyenkor a helyi körülmények figyelembevételével az építésügyi hatóság dönt. Az építési telek tulajdonosa a teleknek azon a határán, vagy a határnak olyan részén is létesíthet kerítést, amelyre nézve kötelezettsége nincs, de a kerítésnek ezt a részét is csak saját telkén helyezheti el, s az így létesített kerítést bármikor megszüntetheti. Dr. V. M. Indianától Szegedig Beszélgetés egy amerikai irodalomtörténésszel Egészségügyi gég- és orvosiműszerlechnikus-képzés Az Egészségügyi Minisztérium Orvosi Műszerügyi Intézete, valamint a Kohóés Gépipari Minisztérium személyzeti és oktatási főosztálya az 1973—74-es oktatási évtől egészségügyi gép- és orvosiműszekszaktechnikus-minősítő vizsgát és a minősítésre felkészítő tanfolyamot szervez a budapesti József Attila, illetőleg a pécsi Zipernovszky Károly gépészeti és finommechanikai szakközépiskolában. A cél: speciális középfokú szakemberek képzése az egészségügyi intézményekben levő gyógyászati és vizsgálati berendezések szakszerű üzemeltetésére, kezelésére és karbantartására; a berendezéseket kezelő dolgozók (orvos, asszisztens) szakmai tájékoztatása. A képzés ideje alatt a résztvevőket megismertetik az orvosi gépek, műszerek és készülékek szerkezeti és működési elvével, felhasználásuk területével. Egyidejűleg megkapják a szükséges ismereteket az átvételi, üzemeltetési, hibafelismerési, valamint karbantartási feladatok szakszerű és gazdaságos elvégzéséhez, e munkák irányításához és ellenőrzéséhez. Az említetteken kívül elméleti alapképzést biztosítanak számukra az adott műszer, orvosi gép alkalmazásával kapcsolatos egészségügyi ismeretekből. A technikusminősítő vizsgára felkészítő tanfolyam 1973. október 1-én kezdődik. A vizsga időpontja első esetben 1974. október, november hó. A minősítő1 vizsgát eredményesen végzők okleveles egészségügyi gép- és orvosiműszer-technikusi képesítést nyernek. Azok, akik minősítő vizsgát nem kívánnak tenni (például orvos, mérnök, asszisztens), de részt vesznek a tanfolyamon, erről látogatási jegyet, sikeres szakdolgozat készítése esetén bizonyítványt kapnak. Különbözeti vizsgára és technikusminősítésre, valamint előkészítő tanfolyamra 1972. december 31-ig lehet jelentkezni az intézmény vezetőjénél. Az érdeklődők részletes tájékoztatást az Egészségügyi Minisztérium Orvosi Műszerügyi Intézetében kaphatnak (Budapest XIT., Alkotás utca 48,; telefon: 152-483, vagy 155-043). I. KERÜLET Házasság: Nagy Károly Imre ás dr. Simon Eva Mária. Megyesl István Ülés és Gyömbér Etel Mária. Frank István József és Volford Ilona, dr. Szűcs József és Seehausen Sylvla Moon, Rekeczky Károly és Kozma Zsuzsanna, ördög János és Vincze Ilona, Czérna Péter és Királyházi Erzsébet, Bálint Ferenc és I.áncl Mária Piroska házasságot kötöttek. Születés: Gajda Ferencnek és Hlka Évának Péter Gyula, Szabó Istvánnak és Márton Annának Ervin. dr. .Török Lászlónak és dr. Tápal Piroska Rózsának László Antal, Terhes Antalnak és Nagy Ágnesnek Ágnes Edit, Flgler Györgynek és Sass Erzsébetnek Rita. Nagy Józsefnek és Böröcz Annánalt József Attila, Hegyi Balázsnak és Herke Erzsébetnek ErzsébR. Kakuszl Ferenc Györgynek és Lakó Judit Margitnak Gábor, Szávai Sándornak és Csendes Erzsébetnek Zoltán, pap Károlynak és Kóródl Erzsébetnek Károly, Mészáros Ferencnek és Kaszab Erzsébet Juliannának Erika. Márton Bálint Józsefnek és Farkas Rozália Máriának Attila. Csóka Imrének és Seres Máriának Mónika Andrea, Varsányi Ferencnek és Eger Erzsébet Évának Csilla. Piros 2:oltánnak és Szabó Erikának Zoltán nevű gyermekük született. Halálozás: Varga Károly né Adamka Zsuzsanna. Kántor Lászlóné Nagy Piroska, Dancst Márta. dr. Árendás Oyörgv István, dr. Mthálka Györgynó Szenttrmay Gyöngyike. Tiszaváry Mlksáné Repdon Mária, Józó Jánosné ölel Rozál. Bozóky Gyula. Gél Ferencné Szabó Viktória. Gárgyán József György, Balogh Ferenc. Jenel Sándor, Srűcs Gyula, Süli Sándnrné. Pécsi Julianna, Oroszvárt Hona. Lakatos Aránk:-, Tóth István, Bodó Jánnsné Kókal Mária, Tar Éva. Csala J6zsefné Székely Julianna. dr. Molnár Bé'áné Vágó Margit. Földesl Sándomé M'n'k Irén Anna, Csanyt ülés meghalt. n. KERÜLET Házasság: Barta Sándor és Keczer Anna. Juhász János és Kasza Mária. Misley Sándor Béni és Turat Márta Rozália, Bíró András és Kovács Aranka, Tonoanté László és Horga Erzsébet, Kanász Arnád István és Orosz Olga. Poór István és Koev-ás Anna Ilona. Csanádi Pándor és Makal Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Moldnvánvl Lászlóné Laoping Róna. S-űcs KArolyné Ladoezk! Piroska, Zúmbó Józ-ef. Sulyok Terézia Ildikó. Szűcs István. Kenye>'es Jánosné Mo-nár Katalin. Farkas Mihályné Takáts Rozália meghalt. ín. KERÜLET Házasság; Lőrinci Imre és pe»ák Eszter. Nagy János én Halász Aranka házasságot kötöttek. Születés: dr. Dodoo Edward Anyakönyvi hírek Amanor és Palkó Anikó Annának Edward, Török András Istvánnak és Fodré sárinak László. Abrahám-Türes Antalnak és Tanács Ilonának Ágota. Csóti Miklósnak és Klapcsik Valér'ának Zoltán, Tánezos Miklós Jánosnak és Szentágotal Ildikónak Ildikó, Matuska Józsefnek és Varga Rózsának József, Nádházo Albertnek és Kovács Margit Juliannának Albert, Rácz Bélána1; és Slmondán Ágnesnek Ágnes Irén, Rózsa Józsefnek és Széles Máriának József nevű gyermekük született. Halálozás: Hegyi J&nos, Tűr' Józsefné Gombai Ilona, Papdi András, Hoff Ferenc, Magyar Istvánné Szarvas Anna, Kovács Jánosné Kurunczl Ilona, Gálzó Aranka, Nagygyörgy Imréné Vlsnyel Julianna, Bá'ó Károlvné Aradi Ágnes, Ludvig Ancírásné Amár Irén, Hámori Sándorné Schaffer Magdolna. Borbély Mária, Gyuris Gáborné Móra Julianna meghalt. Magyarul beszél, adomázik, érvel, kevesen veszik észre, hogy a szakállas fiatalember amerikai. Egyike azon keveseknek, akiket a lakhelyétől — New-Jcrsey — oly távoli ország irodalma vonz. Huszonnégy éves korában kezdett el magyarul tanulni, s kitűnő tanárainak köszönheti, hogy birtokában van nyelvünknek. Pedig Carl Erickson, ki most harmincéves korában jutott el Magyarországra, nem az idegenbe szakadt magyar családok valamelyikébe született bele, ősei svédek voltak. — Első nagy irodalmi élménye? — Babits. Talán neki köszönhetem, hogy annyira megszerettem a magyar nyelvet, költészetet. Elsőnek az ő verseit fordítottam, különösen a Recitatív, a Fortissimo és a Cigány a siralomházban kapott meg. Rokonszervesnek találtam egyéniségét, gazdagnak a nyelvét, vonzónak költészete perspektíváját. — Babits kikhez vezette el? — A következő nagy élményem Karinthy Frigyes volt. Kissé puritán stílusa, mely oly tiszta és pontos, s az a műveit elmélyítő fölismerés, hogy az egyén és a külső valóság közötti küzdelem ábrázolása a fontos. Közel áll hozzám képzelete; sokszor nincs közvetlen kapcsolat a kinti, s belső valóság között. Jellemző példája ennek az Utazás a koponyám körül, mely két rétegű alkotás, sajátsága éppen az, hogy állandó mozgásban van az én a kettő között. Ez a Karinthy-probléma rendkívül közel áll a nyugati ember- (' hez, az amerikaihoz is. A nyugati civilizációban a személyes tapasztalatok csak kalandok lehetnek, mert annyira erős a tudomány, annyira hatalmában tart mindent a tárgyilagosság. Ügy érzem, ha Karinthy nem hal meg oly korán, talán választ adhatott volna arra a kérdésre: lehet-e az ember ugyanakkor tudós is, meg író is. — A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására Július óta Budapesten, Debrecenben, Szegeden tanulmányozhatta irodalmunkat. Más hatású-e így. mint amikor odahaza olvasta íróink műveit? — Ez nem ls lehet kérdés. Annyira természetes. Itt jöttem rá arra, hogy a legjobb költészet, irodalom, kritika mindig a társadalomról szól. Egyik meglepő élményem az, hogy más fényben látom az amerikai irodalmat is, tudomásul véve, hogy az én vakságom volt az oka: nem vettem észre ilyen értékeit eddig. A 30as évek Amerikájában nagyon erős volt a társadalomközéppontú szemlélet, a 40es években ez jócskán meggyengült, az 50-es években már megkezdődtek a kísérletek a szemlélet újraélesztésére — de lényegében még mindig csak az egyénnel voltak az írók elfoglalva. Olyan erős volt a fásultság, hogy az írók nem tudtak hova fordulni. A 60-as években valami már kitört, sőt robbant: az egyén ismét keresi szerepét a társadalomban. Ha nem találja, ha a társadalom nem ad neki értelmes munkát, akkor rájön, hogy a társadalom az értelmetlen, azt kell megváltoztatni. Ez, persze ilyen világosan még nem érett ott meg. de a mai amerikai ember cselekvései, gondolatai mögött is ott húzódik. — A magyar irodalom megismertetése vállalhat-e szerepet ennek a szemléletnek az erősítésében? — Vállalhatna, ha ismernék. Sajnos, a folyóiratokban elszórt fordításokra nem figyel fel eléggé az olvasó. Csak erős egyéniségeken keresztül lehetne fölhívni a figyelmet a magyar Irodalomra, a hátteret, a valóságot ezeknek segítségével lehet alkalmassá tenni az érdeklődésre. Az a kevés ilyen jellegű Irodalomtörténet, ami van, túlzottan lírikus. Azt a szemléletet tükrözi, amelyet az Idegenben élő. magyar származású írók érdekesnek vélnek, holott arra van szükség, hogy az amerikai szemmel érdekesnek talált vonások révén szerettessék meg a magyar irodalmat. Ahhoz azonban, hogy Ilyenhez akár én is eljussak, legalább tíz év kell, jártasságot kell szerezni a magyar irodalomban. — Tervei? — Az említett körülmények ezt meg is határozzák. Szeretnék egy olvan könyvet írni — ehhez két év kell —, amelyben egy-egy író bemutatását jó fordítások követik. Korábbi elképzeléseimet korrigálva, ehhez a magyar kritikát ls segítségül kell hívnom, s bővítenem a megismertetendő írók körét, elsősorban azokkal az írókritikusokkal, akik a legtöbbet mondiák a külső valóságról is. Babits és Karinthy mellett elkezdtem BáMnt György, Németh László. Szabó Dezső alkotásainak tanulmányozását. és meg akarok mélven ismerkedni Ve-, res Péter és Illyés Gyula életművével is. Carl Ericksont egy Ideig nem látják a szegedi könyvtárak. most a budapestiekben folvtatia irodalmunk tanulmányozását. Ám még visszatér, mert megszerette Szegedet: nyugalmát, barátságosságát. Az Indiánál egyetem hajdani hallgatója most már mindig m=<*ában visz egy emléknyi Tisza-nartot, Dugonics teret. Ahová — reméli — lenézhet még a könyvtári ablakból. Veress Miklós SzóVeg nélkül BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 146. — Szerintem a főkapitánynak !s tudnia kell róla, de valószínűleg ő is szigorúan bizalmas utasítást kapott. Tehát beszélni nem fog. Félek, hogy valami országosan elrendelt körözésről és nyomozásról van szó, amelynek ki tudja, mj van a hátterében. — Semmiről sem tudok. Csak a király ezüstlakodalmáról. Lehet, hogy elővigyázatosság az egész, az Alföld ebből a szempontból nem veszélytelen, bár maga a nép aligha fogja bántani a fölszentelt királyt. Nem! Nekem ezt az ügyet a belügyminisztériumban kell valahogyan kiszimatolnom. — Aztán újra elgondolkodott. — Nyugodj meg, Gábor, meglesz hozzá a megtelelő kapcslatom. Azért ott sem mindenki pecsovics — mosolyodott el. — De különben is, mint Szeged egyik képviselőjének, jogom és kötelességem megvédeni városom egyik neves polgárát, akit ártatlannak tartok már most, látatlanban. Sajnos, csak holnapután mehetek vissza Pestre, egy kicsit körül kell néznem ithon is, a gyár sem működik nélkülem úgy, ahogy szeretném, bár az a Puskás rendes, megbízható ember, de még sokat kell tanulnia és tapasztalnia, hogy igazán értsen is a dolgához. Ezeket a munkásokat nekem kell kinevelnem, mert a gépekhez is csak most kezdenek konyítani. Nyugodj meg. Gábor. Pintér Pista dolgát szívügyemnek tekintem, s hamarosan vagy lejövök Szegedre, s akkor értesítelek, vagy írok, ha főnt nagyon leköt a politika. Egyébként a vízügyi bizottság fölötte pesszimista, s félek, hogy nem alaptalanul. No, Isten veled, lehet, hogy még találkozunk. — Ezzel belekarolt, s kikísérte a kis fülkéből. — Ne haragudj, hogy nem tudok tovább foglalkozni veled, de valóban mindent fölül kell vizsgálnom, hogy nyugodt lélekkel elmehessek egy hétre, vagy csak néhány napra is. Gábort, mikor kilépett a fülkéből, megint megcsapta az a száraz, poros, köhögtető levegő, mely előbb-utóbb megtámadja a tüdőt, s korai ha'ált okoz. Bakay igyekezett emberségesen bánni a munkásaival, a gyár mögött elterülő hatalmas kertben fákat ültettetett, a széles és hosszú tornác mellet, melyben a vastag köteleket sodorták, még tekepályát is berendezett számukra, hogy a pusztító munka után egy kicsit felüdüljenek. De a pozdorjatörekek esnie szállingóztak, mikor a gépbe becsúsztatták a kévét, a por meg felhőzött, mihelyt a kések megkezdték a finomító tilolást. S nemcsak férfiak. nők is, fiatal lányok is dolgoztak itt, s este, ha végre hazamentek, nem győzték kifésülni a hajukból a kócot. ' Gábort nem nyugtatta meg a képviselő ígérete, s elment volna szívesen Kelemen ügyvédhez is, ha nem gátolta volna meg e szándékában Pintér Pista szüleinek féltése. Persze, az indóházban is megláthatta volna valaki a bilincsbe vert tanárt, s egy kisvárosban az ilyesmi gyorsan terjed, még ha egyetlen személy, vagy akár egy gyerek volt ls a szemtanú. De eddig még semmit sem hallott, s ő is elhatározta, hogy csak Etelkának árulja el a szörnyű esetet, még saját szüleit sem avatja bele a titokba, mert anyja is, Veron is valahol mégis elszólja magát, s akkor már nem lehet gátat vetni a pletykának. Ettől függetlenül várta a saját elfogatásit is, bár arról meg volt győződve, hogy Pista nem szolgáltatja ki őt, mégha kettéhasítják is. De ez nem vigasztalta, s nem csítította el egyre erősebben háborgó lelkiismeretét. Etelka nem várta őt, s a meglepetés örömétől úgy elpirult, mintha először látná. Egyedül volt, mint rendesen, mert Richterék ilyenkor az üzletben tartózkodtak, a leány pedig otthon tanult, vagy főzte az ebédet. Ez utóbbira anyja kezdte ránevelni, tekintettel a közeli esküvőre. A leány ezúttal éppen franciául tanult, Írogatta ki a szavakat az olvasókönyvében előforduló versekből, főleg Musset-ből, s egy különös regényből, melyet Balzac írt és Szamárbőr valt a címe. Lassan haladt előre, s a terjengős leíró részeknél el ls csüggedt, de aztán újra nekidurálta magát, s már jóval túl volt a felén. Szókincse egyre gyarapodott. Gábor megcsókolta őt, már úgy, mint egy Ifjú férj, megdicsérte szorgalmát, s aztán elhárítva Etelka szerelmes közeledését, elmesélte neki Pintér Pista szerencsétlenségét. Etelka őszintén fájlalta az esetet, de lelke mélyén mégis annak örült, hogy nem Gábort tartóztatták le, mert ez — tekintettel állapotára — végzetes lehetett volna. így meleg együttérzéssel sajnálkozott, sopánkodott, s mert Gábor reménytelenül csüggedt és keserű volt, vigasztalni kezdte, hízelgett neki, hozzásimult, s olyan vágyódással vonta magához, hogy a fiú — bármilyen lehangolt volt is a történtek miatt — nem tudott ellenállni a kísértésnek, vére forrni kezdett, aztán megfeledkezve mindenről, Etelkát felkapta, átvitte a díványra, s megrészegülten borult föléje. De utána újra kikezdte a szerelmi izgalomban elnémított lelkiismeret, s mikor Etelka már rendbe hozta magát, s illedelmesen melléje ült, néha édesen kuncogva egyet-egyet, önmagát becsmérelve tört ki: — Lásd, milyen rongy vagyok. Pista ott szenved már a fogságban, én meg élem a mézesheteimet. De elgyöngülök és mindenről megfeledkezem, ha a közeledben vagyok. Száz évig sem fogok betelni veled. — Ne is telj be soha, Gábor. Azt akarom, hogy mindig új és régi legyek. Aminthogy te is így hatsz rám. — Aztán lehunyta a szemét, s szenvedélyesen suttogta: — Alig várom már, hogy egy egész éjjelt és nappalt együtt töltsek el veled. Milyen jó lesz! (Folytatjuk.) J