Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. DÉCEMBLR 7. 3 * „ v/^M Éj|Í|j|j|Hj|IÉÉ Az anyagiasság természetrajza Híd •• • •• •• i colopokon A makói közúti hid — mint már jelentettük — elhagyta régi pillérjeit, és ideiglenes cölöpökre költözött. A Hídépítő Vállalat szakemberei öt sínpályát szereltek fel, amelyen nagy teljesítményű csigasorokkal vontatják át a 400 tonnás acélszerkezetet. A régi pilléreken korszerűbb közúti híd készül, a tervek szerint 1974 közepére. Addig is a Makón át Romániába vezető 43-as számú út forgalmát az ideiglenes cölöpökre helyezett régi híd bonyolítja le. Negyedév alatt tízezer árellenörzés Az árhatóságok tapasztalatai Az árhatóságok és a keres- 20 millió forinttal keveseb- árváltozások azzal is összekedelmi felügyelőségek a bet hárított tovább a fo- függnek, hogy a negyedév harmadik negyedévben a gyasztóra, mint amennyivel folyamán a nagy keres kedeszocialista szektorban csak- az alapanyagárat emelték, lem csaknem nyolcezer új nem 8000, a magánkisipar- Viszonylag nagy számban terméket hozott forgalomba, fen és a magánkiskereske- akadnak azonban olyan vál- A kiskereskedelmi vállalatok delemben több mint 2000 lalatok is, amelyek az in- általában kisebb mértékben vizsgálatot tartottak, s ta- dokoltnál nagyobb áremel- emelik az árakat, mint a pasztalataikról a Gazdasági kedéseket hárítanak a fo- nagykereskedelem, de a Bizottságot is tájékoztatták, gyasztókra. Az árcsökkentés kiskereskedelmi vállalatok Megállapításaik szerint a meglehetősen ritka, bár ár- és kereskedelempolitivállalatok ármunkája javul, ilyen is akad. A Győri Tex- kája sem kifogástalan, egyre jobban igazodnak a tilipari Vállalat a nyüstös Egyes cikkek továbbra is piaci viszonyokhoz, s az alapanyagok részarányának időszakosan vagy állandóáruk összetétele is sok he- növelésével 9 százalékkal an hiányoznak, különösen lyen jobban megfelel az igé- mérsékelte az ágynemű- vonatkozik ez az olcsóbb nyeknek, mint korábban. A alapanyagok árát, a Május 1. húsárukra, gyermekruházati vizsgálatok kifogástalannak Ruhagyár egyes női kosz- cikkekre, olcsóbb háztartási találták egész sor vállalat ár- tümjei 15,8, a fiükabátok és vegyi cikkekre, kalkulációit, árpolitikáját. 16,1, a leánykakabátok 19,2 A Kereskedelmi MinőségKözgazdaságilag megalapo- százalékkal lettek olcsób- €nenőrző Intézet a minőség zott árstabilitásra töreked- bak. Az ellenőrök igen jó- alakulásában jelentősebb nek, a nagyobb nyereséget nak találták a Richards Fi- változást nem tapasztalt termelésük, illetve forgal- nomposztógyár és a Gardé- Még mindig gyakori a jogos muk növelésével, a költse- nia Csipkefüggönygyár ár- kifogás egyes húsipari tergek csökkentésével igyekez- politikáját, viszont elma- mékek minőségére, s átmérték elérni. Sok azonban rasztalták a Bonyhádi Cipő- neti javulás után ismét még a negatív vonás is, s gyárat, amely eredetileg bő- emelkedett a nem kielégítő az árhatóságok éppen ezeket vitette a gyermekcipők va- minöségű híradástechnikai vizsgálták tüzetesebben. lasztékát, s mivel ez nem cikkek részaránya. A nehéziparban az Orszá- ^n^k'^egúla^tn^m^^k , .*lníúlt negyedévben a gos Anyag- és Árhivatal a hagyományos modellekre kul™tx,zo szabálytalanságok negy, a minisztérium ot va - hajlalfdó renydelést elfogad- mia" a ^lóságok három lalatnal, illetve szövetkezet- ^ esetben szabtak ki gazdasanél vizsgálta az árakat építőiparban általában fu bír?ágot; 98 ?8etben .int7 a helyi arha oságok is_ több nem találták kielégítőnek a díto!tak árdrag.tá.s miatt szovetkezetnel arellenorzest. minisztérium és „ helvi ár- bunteto eljárást, s 750 esetMás ágazatokhoz hasonlóan, hatósá ok áreUenŐTZÖ Umun. ben kezdeményeztek szaszamos kedvező és kedve- káját A minisztérium a bálysértési, illetve fegyelmi zotlen Jelenségét tapasztal- harmadik negyedévben eljarast tak- mindössze két kivitelező és A Gazdasagi Bizottság A kohó- és gépiparban g egy tervező vállalat árait fölhívta a figyelmet, hogy minisztérium általában fi- ellenőrizte, a tanácsok pedig tovább kell növelni az árgyelemmel kíséri az arvál- több megyében egész évben „„,-,.„[. hniólrom.mnnt tozásokat, különösen azokat, nem vizsgálták az építőipa- ^TTT V ° amelyek a lakosságot érin- rj árakat. Pedig sok helyütt tik, s a megalapozatlan ár- tapasztalhatók visszásságok, emeléseket többnyire meg- gyakori az árdrágítás, az akadályozza. A minisztérium ártúllépés. nem tartják be a közbelépésére például az El- kalkulációs kötelezettségezett Fémlemezipari Művek ket. Előfordul, hogy új mun- 99 elállt a zárak, lakatok árá- kák esetén • is a javításokra nak tervezett emelésétől. A megszabott magasabb áravasipari szövetkezetekben kat számítják, s a beszerazonban több olyan esetet z(§si áraktól függetlenül, a tártak fel. amikor nem ké- maximális árakat számlázszítemek árvetést, csupán ru- zák. A helyi árhatóságok a tinos becsléssel szabják meg szabálytalanságok esetén ál az árakat: ilyen esetekben a talábav túlzottan enyhe helyi árhatóságok intézked- szankciókat alkalmaznak, nek- többnyire megelégednek a A könnyűiparban általa- jegyzőkönyvi figyelmeztetés. ban a termékük teherbíró sel. képességének megfelelően A belkereskedelemben — differenciálják az árakat, a mindenekelőtt a vásárlók tömegeinek szánt kedelmi vállalatok — megle- • na, víznívó alatt fekvő, érin- kon át kezdték meg a cikkeket gyakran átlagon, - gyakran változtat- I tetlen szenet szabadítanak .kar.sz„tvíz „csapolását". Jealuli nvereséggel hozzak . , . . lenleg percenkent husz kobforgalomba. A Lenfonó- és iak az arakat, az esetekj fel. Az aknak mélyítésé azért méter vizet küldenek felSzövőipari Vállalat például nagy többségében fölfelé. Az \ tartott ilyen hosszú ideig, színre. A

benzinkutasok nagyon jól keresnek. Még legális körülmények között is. Aki ezzel sem éri be, arra nyugodt szívvel rá lehet mondani, anyagias. Mint például az az öt kútkezelő, aki mar nem érte be a több ezer forintos havi borravalóval, jutalékkal, s a 900 forintos alapfizetéssel, hanem csalással szerzett további százakat magának. Egyszerűen meghamisították a külföldi vállalatok nálunk tankoló teherkocsijainak nyugtéit, • az ügy kiderült, s a kutasokat elbocsátották. A I legérdekesebb magatartá' sukban — s ezért írtam le esetüket —, hogy cselekedetüket nem is tagadták, mindössze azzal magyarázkodtak; az ÁFOR tulajdonképpen nem károsodott, így hát ők sem érdemlik meg az elbocsátást. Figyelemre méltó gondolat, ugye? „Igaz, csaltunk, de hiánya nem keletkezett a cégnek, miért bántanak bennünket?" S talán a csalást tényleg nem is érzik bűnnek, mert a hiányt máshonnan — tehát a vevőktől — spórolták. G

ondolkodásukat tovább elemezve, alighanem illik a megfogalmazás: ők mások rovására akartak boldogulni, több pénzt szerezni. Nem a hozzájuk hasonlók vannak többségben, sőt. ők csak elenyésző hányadát képezik a becsületesen dolgozóknak, mégis figyelnünk kell. Már csak azért is, mert az ilyen megengedhetetlen egyéni törekvésekből tevődik össze aztán a nagyobb vállalati méretű „nyereségközpontéi" gondolkodás. Félreértés ne essék, nem az ÁFOR-t szeretném itt aposztrofálni, hanem egyfajta szemléletet. Mert Csongrád megyében az idén januártól júliusig az építőipari vállalatok és szövetkezetek 109 esetben szegték meg szerződéseiket, főként túlszámlázással. Az öszszeg elérte az 5 millió forintot! A Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat külön is említést érdemel, hiszen a Szegedi Konzervgyárnak végzett munkájáért csaknem félmillió forinttal kért többet, mint amennyi járt volna. Talán fölösleges mondani, hogy az említett vállalatok mindezt' a nagy építőipari keresletet meglovagolva tették, kihasználva megrendelőiket. De a HÓDIKÖT „cselezése" sem kevésbé rangos, hiszen módszerében tipikus: egyik termékét más márkaelnevezéssel, drágábban adta a kereskedelemnek. Tehát, a termékbe fektetett munka, anyag stb. nem változott — csak az ár. Az AUTÖKER egyik budapesti üzletében ismerősöm Trabant gépkocsihoz vásárolt dugattyúkat. Az eladók rábeszélték, hogy a gyűrű nélküli — hiányos — készlelet vegye meg, mert azzal „jobban jön ki". Később kiderült, hogy ezért ugyanannyit fizetett, mint a teljes készletért, s az is; a bolt nem tett mást, mint saját hiányát vele és a hasonlóan póruljárt vevőkkel egyenlítette ki. Végül itt egy közelebbi példa: Tarján ban hihetetlen gyorsaságban garázsokat építettek fel a tízemeletesek mellett. (Hogy ezek aligha illenek a környezetbe, ráadásul nem ls a környező házakban lakóké elsősorban — az más lapra tartozik.) Tény: sok garázst nem azért építettek, hogy autókat tartsanak benne. Inkább a befektetés miatt: amint elkészült, adták tovább, busás, több esetben 10 ezer forintos haszonnal. Tudjuk, ezek a dolgok kivételnek számítanak életünkben, nem is jellemzőek — mégis, joggal háborítanak fel mindenkit. S vannak olyan nézetek, hogy az önzés, anyagiasság gazdasági életünk egyenes következménye. Kiváltó ok a nyereségérdekeltség, a differenciálás lehetősége. Tehát az, hogy vállalatoknak érdékük minél több nyereséget elérni — mert ebből többet oszthatnak el saját dolgozóiknak. S uram bocsá', egy kis machiavellizmus megengedett, megtűrt — mert mindenki úgy boldogul, ahogy tud. . Ám ez nagyon felületes gondolkodás! Igaz, az effajta törekvések valóban az utóbbi években — tehát jelenlegi gazdasági rendszerünk idején — mutatkoztak meg, de csak azért, mert ezeket az élet sajátságosan félszínre dobta. Mondhatni, megérlelte — megmutatva —, íme, ezek a csöppet sem kívánatos tendenciák! Jól tudjuk, az egyéni, vállalati ..mindenáron való boldogulás" — egyoldalú, tehát közösség-, társadalomellenes Pláne akkor, ha az eszközök t is zt ességtel enek, ha kizárólag egyetlen célt. a nagypbb hasznot szolgálják. Ilyen módszerek, célok nem szereplelhetnek gazdasági rendszerünkben, ami az egész társadalom érdekében, és az egész társadalom hasznára született! Éppen úey, mint a nyereségérdekeltség, a differenciálás. Éles a határ, s megvan az a választó víz, amellyel a helyes törekvéseket, módszereket elválaszthatjuk az elvetendőktől. Csak azt kel! alaposan szemügyre venni: az egész társadalom érdekében áll-e. vagy csupán néhány, vagy akár száz embernek? S ugyanúgy különböztethetünk két dolog között, más a munkával, teljesítménnyel arányban álló jövedelemnövekedés, amely beleillik a szociak a elosztás elvébe, s megint más az ügyeskedésen. spekuláción, a konjunktúrán, vagy mások kiszolgáltatottságán alapuló szerzés. M

ostanában, amikor a párt összegezte a X. kongresszus óta eltelt két év munkájának eredményét, s számba vette az ellentmondásokat — sok szó esik ezekről a dolgokról. Igen, mert világos lett, hogy fontos feladat leküzdeni az önzést, az anyagiasságot. A KB-határozat szavaival: ..Következetes és szívós harcot kell folytatni az individualizmus, az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebecsülő, cinikus megnyilvánulásai ellen." Igen, mert csak így tudjuk azt a kommunista célt elérni, hogy az egész társadalom boldoguljon, jobban, mint eddig. Matkó István Megcsapolják" a szenmedence karsztvizét Csapoló fúrásokkal meg- mert többször nagyarányú kezdődött Tatabányán a vízbetörés akadályozta meg 14/A vízaknában a szénme- az előrehaladást, dence karsztvizének fokoza- Az aktív vízvédelmi cétos süllyesztése. Tíz évvel ez- lókat szolgáló aknát 240 méelőtt kezdték meg ennek az ter mélységig mélyítették le, aknának a mélyítését azzal s ezzel 110 méterrel a nyua céllal, hogy „megcsapol- galmi víznívó alá kerültek, ják" a szénmedence karszt- Az aknából vágatot hajtotnagykeres- I vizét, s így több millió ton- tak ki, s innen fúrólyuka0 lengve! pártdelegáció látogatásai Tovább folytatja ismerkedését Csongrád megyével a Jerzy Muszynski vezette lódzi lengyel pártdelegáció. Vendégeink szerdán Szabó Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében Szentesen, majd Hódmezővásárhelyen tettek látogatást. Szentesen Labádi Sándor, a városi pártbizottság titkára, Csorba György, a városi tanács elnöke, továbbá a pártbizottság osztályvezetői tájékoztatták a látogatókat. Megismertették velük a város társadalmi és gazdasági helyzetét. Városnézés következett, majd a vendégek a szentesi termálfürdőt keresték fel. Ütjük következő állomásán, a szentesi Árpád Tsz-ben megtudták, hogy ezen a vidéken a termálvizet nemcsak fürdésre, hanem még inkább a mezőgazdasági termelésben hasznosítják. Hódmezővásárhelyi programokkal telt el a nap második fele. A delegációt, amelynek kíséretéhez csatlakozott dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, a városi pártbizottságon fogadták. Török József, a városi pártbizottság első titkára adott rövid ismertetőt Szántó Kovács János városáról, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a művészet és aa egészségügy helyzetéről, fejlődéséről. A pártbizottsági fogadáson részt vett Sajti Imre, a városi tanács elnöke is. Innét a lengyel pártmunkások az Alföldi Porcelángyárba mentek. A most hatéves üzemóriás központjában Gulyás Ferenc igazgatóhelyettes, Tatár Kornél, az üzemi pártbizottság titkára. C. Nagy Imre szb-titkár és Baranyai Antal, az üzemi KISZ-bizottság titkára üdvözölte a delegációt. A vendégek a gyár történetére, valamint a termelésre vonatkozó rövid tájékoztató után érdeklődtek a politikai munkáról, majd üzemrészeket kerestek fel. Szívélyes barátsági talál kozó volt a HÖDIKÖT-ben is. Árvái Jenő, a gyár igazgatója, Pál János, az üzemi pártbizottság titkára és Albert? Istvánné, a szakszervezeti bizottság tagja köszöntötték a látogatókat. Tájékoztatták őket arról, hogy a hazai kötszöv'őipar egyik nagy vállalata, amelynek 85 éves hódmezővásárhelyi múltja van, évi 6,5—7 millió darab kötöttárut termel. Ezután üzemlátogatás következett. Vendégeink ma Szegeden, a megyei tanácsnál, majd pedig Kisteleken és Forráskúton tesznek látogatást,