Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-28 / 304. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1972. DECEMBER 2R Mikor Jár jubileumi jutalom nyugdíjazáskor? 1973. júniusában megyek kaphatja meg, ha jogosult- tizenöt, Illetve tíz év váranyugdíjba, 3ö évet doljoz- sága a 25 éves jubileumi ju- kozási idö a jogosultság időtam, írja O. B. szegedi ol- talomra legalább tíz évyel pontjának megszerzésétől vasónk. Kérdezi; nyugdíja- ezelőtt már megvolt. számít akkor is, ha a kifizezásra való tekintettel meg- A rendelkezés azért jogo- tés esetleg valamilyen ok kaphatja-c a negyvenéves sultságról beszél nem pedig miatt késedelmesen történt jubileumi jutalmat vagy kifizetésről, mert az előírt Dr. V. M. A Munka Törvénykönyve végrehajtására megjelent 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet intézkedései szerint a negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor i6 ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazáskor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. Megtörténhet azonban, hogy olvasónk a fenti jogszabály ellenére sem Jogosult a jutalomra. Leveléből ugyanis azt látjuk, hogy azért kéri a 40 éves jubileumi jutalmat, mert a 25 évi munka után járó jutalmat már felvette. Azt azonban nem írta meg, hogy a 25 évi munkája után járó jutalmat mikor vette fel? Pedig ez Igen lényeges, mert a rendelkezések azt ls kimondják, hogy nz a dolgozó, aki az 1968. január 1. napja előtti Jogszabályok szerint 25 éves Jubileumi jutalomban részesült, negyvenéves jubileumi jutalmat csak a huszonöt éves Jutalom esedékességétől számított tizenöt év elteltével kaphat, lopótök-mag is akadt. E fel- hoz olyan körülménvek Nyugdíjazás esetén ez az Idő fedezés érdekessége az, hogy kellenek," mint amilyenek a öt évvel csökkenthető. Vagy- eddigi Ismereteink szerint a tatai várárok szerves maradis olvasónk, a negyvenéves lopítök csak a XVII—XVIII. ványoknt jól konzerváló tójubileumi Jutalmat, akkor században honosodott meg zeges, agyagos rétegei... IJRR •• || ,II • „BUVOS tokmag a várárokban Érdekes agrártörténeti rej- hazánkban, s csakúgy, mint télyre derített fényt nemré- elődje, a burgonya, ez is giben a tatai várárok üle- Amerikából került át kontidékanyagának botanikai nensünkre. vizsgálata. A törökvilágban A nem mindennapi lelet feltöltött egykori védősánc tanúsága szerint immár nem a várásatások során már titok, hogy 300—400 esztenkorábban is régészeti kin- dővei ezelőtt milyen anyagcsesbányának bizonyult, szá- ból készült hébérrel csalomos muzeális értékű lelet gatták elő őseink a hegy lebukkant napfényre a közép- vét az öblös hasú gönci horkori rétegből. dókból. Ezt a fára kúszó, A régészeti feltárás befe- praktikus tök féleséget minJezése után Skoflek István, a den bizonnyal országszerte neves paleobotanikus fog- termesztették már ekkorita vallatóra a várárok apró ban. Hogy eddig perdöntő bileletekkel XV—XVI. száza- zonyíték erről még másutt dainak meghatározott kul- nem került elő, annak egytúrrétegeit. A vizsgálat meg- szerű a magyarázata. A nölepő eredménnyel zárult. A vényi magvak — ha csak el fejlett kertkultúrát bizonyító nem szenesedtek — rövid szerves maradványok között idő alatt nyomtalanul elegy, az évszázadokat vi- bomlanak a talajban. Több szonylag épségben átvészelő évszázados fennmaradásuktelczés tervszerű alakítására hozott intézkedésekét." (Az MSZMP KB 1972. novemberi határozat-ból). T. urnOLCT ITánu*4K> Balázs László ás dr. Takács Edit, Schnelder Józ- ef ás Klötzl Judit, TótU Tibor és Fekete Irma. Kunylk Imre ás Gémes Eva, Németh József és Csóké Mária. Welser Lslván ás So'vmoasy nonn, Gárd'áo Lajos és Csiszár Erz-tóhet, Telek János ás Vajda Erzsébet. Macsán-zky Péter ás Egyházi Erzsébet. Dobó Antal és Aes Ibolya, rogJán Gábor és Gábor Ibolya. Földvári Bála ás Hozmán Mária. Török Pál és Fazekas Eszter. Harsány! Sándor és Lengyel Klára házasságot kötöttek. Születés: Se.mset Jánosnak és Lengyel Etelkának Attila János. Kocslspéier Attila Zoltánnak és Tóth Katalinnak Roland, llugyl Istvánnak és Jámbor Klárának Ildikó. Vlda Ferencnek ás Gáspár Magdolnának Ferenc Zsolt; Kovács Józsefnek és Zsikai Máriának Zoltán. Miklós Józsefnek és Kurucsat Emmának Gábor. Megyeri Andrásnak és Csementő Eszternek Eszter Jnd t. László Imrének és Gál Jolánnak Lea, Vineze Mihálynak és Bodó Máriának Róberi. I.ele József nak és Adamnv Honának Gyöngyi. Cnerdór Péternek ós Lukács Franciskának Péter. Szélpál Jőz-efnek és Fark a-s Irénnek fivn, Sinkó Péter-ek és Stmon Évának Eva, Codó Vl'mosnak és Szűcs Rozál'ának Rva Rozá'ln. Szeocsi .Tóz-.efnek és Bankó Jul'nnnának Z-olt. T.enkó Antalnak és Varga Már ánnk Att'la Zsolt. Ter* Gyulának és Gábor Erzsébetnek Attila, Dobni Antalnak és Szabó '.'suzs0nr,úoak zar.1t Antal, Oltványi Istvánnak és GAirilá-i Katalinnak György Csaba. JégaSznbó Ln'osnak és Me-gvest Rózánknak Eve. VtPAnvl Jánosnak és Pnrton Tzabcl'ánnk Re-'na, Budai Andrásnak és Ifovács Mortannának Zoltáo, Nngv Károlynak és Cstlik Annának C-aba, Lákntos ErnSrek és Ttakró Editnek Szilvin, dr. Rácz B Iának és Molzes Katalinnak P-rnndelt. Bársony Andrásnak éi Tó'h Mmg'tnak Mónika. Savanya V'pct rek és Tatcza Zsuzsannának Ma rtann. Pnpn Gézának és Kó'.z-' Etelkának Tünde. Boda István ' nak és B'trt Máriának Krisztina Rcffal Józsefnek és Snres F.te' kának A®nes SZUv'a. d". Hompc Györgynek és Apró Kntnl'nna' György, Nctmes Józsefnek és Farkas/nnnápak AttPa, Bába Ferencnek és Ábrahám Veron'kinak Csaba, Tört»il Józsefnek tPlros Évának Tibor Zsolt, Szakái Lajosnak és övári Már ára'Mária Andrea. Engt Bélának éBaranyál Erzsébetnek Béla Nor bért. Körmöezy Andrásnak én .Tenőfl Angélának Zsuz-sn, Pálf. Jánosnak és László Katalinnak M'klós, Vámos Ml'-álynok és Domonkos Irénnek Zoltán. Ráct Lászlónak és Simon Ilonának Andrea. Vörös Lászlónak és Hzekfű Katalinnak E-zter Hona. Bárányt Ferencnek és Léuárt vlárlanak Mariann, Hegyeal Jó--.efnek és Dani Máriának Zsuzsanna nevű gyermekük született. Ifclálciis: Seres Katalin. OIVLnjoané B'a.skovlcs Julianna, Debr'ca"! Mihé'vné Balon ró za, Panóctiti Józsafné Heve-.l Rozál'a. Bunyl Ild'kó, Nagv Járomé. Kot-e-cz A-nn, Varrá Veronika, ü vari .Tóznofné, Thurzó Mára. Kutr-.si István. D b > M'ha'yn* M'klós Po-tálla. K->d' JAnosné Balon Regina. Bondár ' István. Süli Mihály, dr. Kor'-ny' E'emér, Bakonyi M hály. Nádházi Albert. Ronkeez Latos. Szilágyi Gergely. Kancnár Ferenc aé Varga E'elka Adél. Varga Sándor, Pályl József mog'-alt. II. KERÜLET Házassá": Völgvesl Miklós Tamás és Moravszki Eva Mána, Szekeres Imre és Nagy Katalin Anyakönyvi hírek Rozália. Szél Sándor István éa Mihály és Markóth Julianna, virtá-nk Fndre Gvrtr-v Ahn~ri Józset és Kalovjakl Eva f^Ve^cnek ^H&kó í?a Mária, Csányi István és Aszta- Mánl4nak András Ferenc. Csibl Aranka. Horváth Istvánnak és Szilágyi Honának István, Juhász Antalnak és Zádori Klárának Kiára, Szabó Jánosnak és Szűcs Magdolna Máriának Katalin Erika, Gyuris Sándor Andrásnak és Ezsiás Erzsébetnek Erzsébet Szl'via, Csabat Jánosnak és L'pcset Irénnek Henrik, Dani Károlynak és Kovács Gizella Ágnesnek Zsuzsanna Ágota, Gocslk Ferenc Józsefnek és Marótl Mária Juliannának Zoltán Ferenc, Herédl-Szabó Károlynak és Baláki Ilonának Kálmán László, és Bnnydr Gyulának és Kovács Ilonána'-. hov Anna, Gémes Ferenc Ii0rt?^e®feíiroArPMZrtoéí °y»t». Tóth Pálnak és Sándor I th i^ ' TÓ?I« ím™ £ Rozáliának Rózsa Mónika. Szász , tíEEV £ Sándor Lászlónak és Török EváSJIH. SRX, TÍ™„ T£ iák Ervin Sándor, Horváth RánLa.rtkaL ™5?Jl-IiKH dor Antalnak és Pad'cs Mária BfJ"* ^ M„4'll kízalíy Anikónak András, Üveges LászKtóro >rtnak és Süli Anna Margitnak SSfles i Ferenc. Balogl Dániel Józsefnek P6r^'k Annának Marcell DáMáriS nlel, Balogh Miklósnak és Látó 5^M«nütBMÍÍ.„' ni ™ Máriának Mónika Kdán. Bezdá^ Macsek Mária Judit, OilóTa- Jógsefnek ^ SzéI á, Efl08'sbe-tyniízn Szilvia. Garas TlöortTk é ? Gácnár Máriának Ildikó Mári.n W ördögh Józsefnek és Ábrahám I.sizia^?^ M^zron* Máriának Zsuzsa. Somlai Géza «M. Üíi 1 Z Csabának és Dunai E-zsébet SSSfai. SíÜl^aíi^^.íS'ií 7-suzsannának Valéria Zsuzsa. Borbála. Sándor Sándomé Longó Zakar Fe-enc Jánosnak és KotErzsébet meghalt. hencz Zsuzsanna Piroskának ül. KERÜLET Andrea Zsuzsanna nevű gyérHázasság I veesey Tibor és mellük született. Szűcs Erzsébet, Rácz János és „ _ Póplty Gizella Magdolna. K'ss Halálozás: Kovács Imre. GotmImre és Beloval Veronika, Mi- bos Pátné Martonossy Rozália, nesl Sándor és Oláh Rozália há- Kószó István. Végh Józscfné za-ságot kötöttek. Csík Ilona. Kecskeméti Józnefn • Születést Magyar Ferencnek és Csórt Julianna, Fekete Istvánné Török Zsuzsannának Mónika Krecsik Sarolta, Blczók István. Szilvia, Móra Jánosnak és M-S Frank Antnlné Dombom Ilona száros Piroska Saroltának Kata- Horváth Istvánné Csányi Eszter, Un Zsuzsanna, Szentkirályi Jó- Tóth János. dr. Po'gár Gcszton zsefnek és Pomlényl Ibolyának József, Makra Imréné Rózsa Csaba. Ba'ogh Sándornak és Ete'ka, Blum Ferencné Cseh ürdögh Piroskának Piroska Julianna megholt. Tervezés a mezőgazdaságban „A termelés növelése s»- A tehénállomány fejleszté- baromfitelep Sisőregen • rán érvényesíteni kell azt s seben elsősorban a húshasz- „pénzbánya". Az utóbbinál ra , _ *„„ rosítású állomány növelése a üzemszerű a termelés, 5—10 fő követelményt, hogy a ter- fontog mjvel a (ejszükséglet S2ázaléko8 eltéréssel lehet melés jobban feleljen meg a kielégítése a jelenlegi tejelő számolni. Kevés variációt alhazai és a kü.kcrcskedeiml állománnyal, növekvő tejho- kalmaznak, a kalászosok jaszfiksésieteknek, csökkenjen zam mellett biztosítható. A vára 300 holddal nőtt a terü,. m!j,.i,(.Ií« ,„PmíL., vágómarha-termelés az állo- let Állattenyésztésükben a a gazua.agiaian icrmeKcx mány emelkedése következ- szarvasmarha-program keretermeiése, javuljon a gazda- tében átmenetileg 4 száza- tében a régi, használt épüleságosság. Következetesen lékkai csökken. teket felújítják, mintegy 25— végre kell hajtani a bcnihá- A sertéstenyésztésben a 30 százalékos kapacitásbővizások, a készletek, a kfllke- tennivalókat megszabják az t^st jelent ez, aminek aráreskcdclml áruforgalom, az új üzemelő telepek, a felvá- ábjm növeUk lg az áU(> állami költségvetés és a hl- ^l^^rmfiienyéLte/bt mányt a korábbi évek dinamikus fejlődése mérséklődik. A ^ feladatok tehát összességükben egyre nagyobb tervsze- A Csongrádi Árpád Tsz rűeéget, fegyelmezett terme- közepes nagyságú. A jelenleA terv törvény. Ésszerű, lést követelnek a mezőgazda- , és közeljüvőbeni ^rueredményes gazdálkodás el- sági üzemektől. A további * . „ képzelhetetlen megalapozott, előrelépéshez nagy segítség házásl forrás elsősorban a közgazdasági számításokkal az anyagi, műszaki ellátás műszaki fejlesztést, a termenem indokolt tervszerűség javítása, 8500 traktort, 8500 lés gépesítését, a meglevő nélkül. Sőt. A mezőgazdasá- pótkocsit, 1600 gabonakom- gépi technológiák szintentarelvárásoknak kell" hl^S ^t és 1700 különféle ku- tását szolgálják, üj állattafeleljen, fokozatosan növe- koricabetakarító gépeket nyésztési épületekre, férőkednek azok az elvonó intéz- kapnak a gazdálkodók. Az hely-kialakításra anyagi erekedések, rendelkezések, ame- egy hektár megművelt terű- je nincs a termelőszövetketöbbet^temelnif'mfnt tegnap! létre Jutó műtrágya mennyi- zetnek. Az állattenyésztés Jobban igazodnia kell a ter- sé8e 155 kilogrammról 170 jövedelmezőségéről azonban melés szerkezetének az kilogrammra nőt nem mondhatnak le a tagok, Sto0^!^ Az éves terv készítésénél ezépt más megoldás híján az ' ST P C a azonban nemcsak a népgaz- állatállomány létszámát • dasági érdekeket, elváráso- meglevő épületek, istállók a kat mérlegelik, hanem egy- átalakításával, célszerűbb kiegy közös gazdaság speciális használásával oldják meg. Mit akar a magyar mező- üzemi felkészülését, termeié- Legfontosabb feladatként az gazdaság jövőre? A termelés si adottságait is. Szőregen az egyes állatfajok, hasznosítási iTnlJi^tZ^ZÁ071'^ Egyetértés Tsz-ben például a irányok- Korcsoportok helyes kepest 5—6 szazaiékos — no- 1 t»wii»tt <*ih»ivo7ó<tórAi „„„ vekedését irányozza elő. Nö- következőkből is indulnak ki. ^rületi elhelyezéséről gonvénytermelésben a 72-es ter- Az átlagnál nagyobb munka- doskodnakmelésl színvonallal számol- bért fizetnek, különben nem A belső átszervezéssel egyszántóföldf*1 növényekből0*^ kap"^ak -"^őt, így is idejüleg megtervezték a teszázalékos csökkenés, zöld- ® Közeli Kübekházáról jár- karmánytermő területek ségfélékből 5 százalékos, sző- nak át naponta többen. Lát- újabb kialakítását, elhelyelőből 2 százalékos, gyümölcs- ványos beruházások ezelőtt zásét is. Okosan. Vagyis az keWrharáOa^ábTró — -Itak, a közeljövőben abrak- és tömeg takarmánymillió tonna. A cukorrépa sem lesznek. Három éve ar- termo területek közel kerulterülete 12 ezer hektárral, a ra törekszenek, hogy a föl- tek a majorokhoz, a felhaszdohányé ezer, a napraforgóé dg^ a legfontosabb termelési nálásj® helyhez, és így a szála2üi°^siií,assh£ haszpái3ák w --- utá?i.,kö!t.ségek minimáusra toliter, gyümölcsből 1,4—1,5 málisan és a lehető legnamillió tonna terem. gyobb terméseredményeket Az állattenyésztés termeié- takarítsák be róla. 1973-ban si értéke a 72-es évinél na- is ezt az alapvető elgondogyobb ütemben, mintegy 2— iáét érvényesítik, erre ala3 százalékkal emelkedhet. Az Pozzák a termelési és pénz- termelési szerkezeten változállati termékek termelése vi- ügyi tervüket. Búzából, ku- tatni> ha akarják. Megéri! szont 4—6 százalékkal nő. koricáből az eddig elért ter- Most bővebben jut idő rá, a Szarvasmarha-tenyésztésben méseredményük már állja téli napok tervezgetéssel, alapvető feladat az ágazat összehasonlítást a leg- tervkészítéssel telnek. A felfejlesztése érdekében hozott Jobban termelő gazdaközös- adatok, követelmények, nem kormányintézkedések követ- Bégekével. utolsósorban a piaci lehetőkezetes végrehajtása, ami 3,2 Ténylegesen kukoricából ségek is Ismertek. Ezekhez milliárd forinttal javítják a 1973-ban 1300—1400 holdat alakítani a termelést nemjövedelmezőséget. Az intéz- termesztenek, egyszeri ke- csak népgazdasági érdek, hakedések egyenlegeként több rcsztezésű hibridet vetnek, nem hasznos üzemi lehetőség mint 500 millió forinttal nő aminek a vetőmagja mázsán- ls, a rentábilisabb gazdálkoa mezőgazdasági üzemek és ként 6 ezer forint A fejlesz- dás elengedhetetlen követelaz egyéni termelők jövedel- tést kizárólag csak a terme- ménye. me. lésben látják. A föld és a Sz. Lukács Imre korlátozódnak. A fentiek bizonyítják, olcsón és gyorsan is lehet a BERCZELI A. KÁROLY A gúnyos célzáson derültek de a főjegyző tovább heveskedett: — És megint csak mi fizessünk. Az uradalom meg egy petákot sem ád. Mindent elhárít magától. Hát ez disznóság! — Arca kivörösödött, s úgy verte a zöld asztalt. Mindenki igazat adott neki, senki sem intette le- "Végül megint Pálfy polgármester tárta szét a karját megadóan. 152. A felsőtanyaiak népe, köztük a megszelídült Tandari Sándor is, a macskás! vonalon dolgozott telies erejével. S míg mindenki törte magát, s este holtfáradtan roskadt ágyába, Kende Kamut, az új kormánybiztos, még mindig csak átiratban jelentkezett s ebben is 15 ezer forint azonnali kiutalását követelte a várostól, azzal a megjegyzéssel, hogy ha nem kapja meg a tekintélyes összeget, akkor nem vállalhat felelősséget a tovább'-ürá-t. azt ls jele-te, hogv az uradalmat is felszólította a hozzájáruláshoz, de az őrgróf jószácrtaazgatója már sürgönyileg vissza is utasította a kérést. — Elmebajos — pattogott a főjegyző. — Nem vállal felelősséget? MostI Mikor már minden későnek látszik, és éopan azon a helyen, ahol neki kormánybiztosként kellett volna működnie. De eddig csak a fize'ését vette föl. s még csak ide se dugtia az orrát. — S ha idedugta volna — szólalt meg szelíden Pálfy —. hiszen annyit ért a vízvédelemhez, mint egy szakértő. — Nem tehetünk semmit. Védtelenek vagyunk. Fizetnünk kell! — Miből! — lapozgatta jegyzeteit Pillich. — Hát, a főgimnáziumra félretett pénzből Más már nincs — felelt a polgármester. A nyomott hangulatot, mely megülte a kis bizottsáaot, Pillich törte meg. — Legyünk óvatosak és ravaszak. Utaljuk ki neki a kárt összeget, ha muszáj, de csak részletekben. A gát vagy átszakad napokon belül, ahogy a főügyész táiéiko-tatott s akkor a többit nem kell már folyós'tani, mert a kormánybiztos úr megbukott. Ha meg nem szakad át, akkor minden erővel kényszeríteni kell, hogy ezt az á'kozott kérdést végtag megoldta. A javaslatot elfogadták, a főjegyző is rábólintott, de úgy, hoey ha a hivatali tekintély és helyzet nem akadályozza, a legszívesebben kocslsmó-taa, káromkodva mondta volna el mindazt ami a szivén fekszik. A, végén mégis megszólalt, s eoóskedve em'ékeztette a bizottság tagiait egy korábbi helyzetre, mely tíz éve történt ugyan, de most is jellemző a város és az uradalom viszonyának egyenlőtlenségére — Emlékezzetek csaik arra. hogy 68-ban kiléptünk nagy keservesen ebből a percsorai társulatból, s hogy végre a magunk ügyét is rendezhessük. fölvettünk a magyar földh telintézettől 150 ezer forint kölcsönt, jelzálogul lekötvén a tápai rétet. A pénzből elkészült hamarosan a várost védő baktól—macskási töltés és a rendező pályaudvartól a Szent-Mihály-telekig vonuló gátszakasz. 69-ben azonban a nagy esőzések felszaporitottáik a belvizeiket s ezek megrongálták az imént megerősített töltéseket A belvizek természetszerűen a Nádastó, Fehértó és Matyér felé törekedtek, hogy belefolyjanak a Tiszába. Igen ám, de az uradalom, hogy mentse a saját területét, töltést emelt gyorson elébük Nádastónál, s igy a felgyűlt víz a város felé özönlött. A kormánybiztos a töltést jogosultnak tartotta a város érdekévei szemben. Persze, hamarosan több ház összeomlott, vagy megrongálódott. Le kellett nyelnünk a békát. Kérdem én — szónokolt tovább a főjegyző —, bármit teszünk ls, van-e hatalmunk nz őrgróffal szemben? Hogy akarunk mi ezzel a hatalmas földesúrral megmé-k'zni. akit bérence. Herrich, már eleve olyan értelemben informált, hogy a vasúti töltést a viz semmiképpen sem fogja elérni, s ha igen, akkor át nem hágja, s így az uradalom tekintélyes része beleértve a kastélyt, s a gazdasági épületeket, megmenekül az árvíztől. (Folytatjuk)