Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

2 VASARNAP, int DECEMBER H. Felhívás a világ népeihez Mint már jelentettük, a Szovjetunió fennállása öt­venéves évfordulójának tiszteletére rendezett moszkvai ünnepség pénteki záró akkordjaként Nyikolaj Podgornij. a Szovjetnnlé I,egf elsőbb Tanácsa elnöksége elnökének ja­vaslatára a résztvevők elfogadták a világ népeihez szóló felhívást. Az alábbiakban közőliük a felhívás szövegét. „Mi — hangzik a felhívás világ dolgozóinak, akik min­be vezetője —. a Szovjetunió dig szolidárisak voltak és több mint száz nemzetének maradtak a világ első. sok és népcsoportjának képvíse- nemzetiségű szocialista álla­lői. akik a Szovjet Szociális- mával. ta Köztársaságok Szövetsé- Hálával fordulunk minden­ge megalakulásának ötvene- ki felé. aki az „El a keaek­dik évfordulójával kapcso- kel Oroszországtól!" jelsfa­latban gyűltünk össize vávnl harcolt az imparialis­Moszkvéban. a béke, a ba- ta államok intervenciója el­rátság és a testvériség tize- len, tóti velünk együtt küz­netével fordulunk a világ dőtt a fasizmus ellen élet­valamennyi népéhez — majd halálra szóló párviadtóunk­fgv folytatódik: ban, aki a Szovjetunió és A szovjet ország dolgozói, más szocialista országok né­miután megvívták a szocia- oeivel vállvetve, a béke szí­lista forradalmat és megte- lárdítására. az imperialista remtették a munkás-paraszt agresszorok bűnös elgondo­hntalmat, a világon elsőnek iá ainak meghiúsítására tö­kezdték meg annak a nagy rekxzik. erinak a vaióra váltását. Ha végigtekintünk az el­hogy a kizsákmányolástól múlt ötven esztendőn, büsz­mentra társndalom felép'ttae '"ék tahettink -rra. hogy a nevében egységbe forrasszák S-ovje'un!ó ezekben azévek­a hatalmas ország népeit, hón változatlanul azoknak az véget vessenek a nemzetek oW'ét állt. akik a néoek közötti ellenségesk"dAsri?nek, szabadságáért és boldogságá­s e népek közös életét a bi- ért küzdenek, hogv a Szor­zatain és a barátság alapjai, tetunió minden lehetőt meg­ra helyezve, megteremtsék a tett és megtesz az igaz ügy nének testvéri egységét. győzelméért Ősidőktől napjainkig hű- A mai korra a történelem­zódlk nz emberiség történd, ben eddig még nem tapasz­ntón Ve-rsz'ül a törzsi, a fa- talt méretű társadalmi ét­Ji és a n»m*~tl konfliktusok alakulások jellemzők. A szo­szakadaüan láncolata. Ezek ciallzmus, amely először a a korn<ktusok nemeevszer ml országunkban diadalmas­döntött-k a nyomorúság és kodott, győzelmet aratott szenvedések nokláhs orazá- egy sor európai, ázsiai és gdcs» és n*nek»t. vé'be kori- latin-amerikai országban, és tn®tak «sé-e kontineosokd, létrejött a szocialista világ­Évezredeken ke-esztül a teg. rendszer. A szocialista kő­natyobb elméik fáradoztak zösség nz egész világ hatadá­azno. hom-an tahetne kiutat sának hatalmas ereje, ta'á'nl »hből • he!vwrtb*i de A szocialista országok dol­a V!T*«k-nánvolék irmlrráook gozólnak példájától lelkesf­eneek a nemzeti tónvomást tett és e dolgozók támogatá­szü'ő A* 'ámogatő uralomnak "át élvező nemzeti felszaba­8tv»WViatatlan falába üt- dftó mozgalmak hatalmas kőztek. nyomására összeomlottak a Mott a* egész világ tanú- Ryarmatbircdtómak, és szá­sftta hnev a kommunista* mos korábban dnvomott P«rt által lelkesített és (rá- " " . Vl ** J" nvftott sznvlef emberek M- «»« utján, tor ei*ondotá«ai valóra vál- Forrón üdvözöljük a szó­tok. Megvalósult a nagvsre- clalista országok új társadal­mi e'kénfelés sok nemzeti- mat építő népeit úl szorteiuta t'nusű Testvéri üdvözlettel fordu­éUam _ „ barétsőe és a test. lünk a tőkésországok mun­vé-taée ál'at eevhetaerasztatt kásosztályához, dolgozóihoz, sz-Kad néoek hatalmas ön- akik küzdenek, hogy meg­ké~kes s'«vet«ége. szabaduljanak a kizsákmá­Az Október cüött Ismeri nyolástól. a politikai és a p-iaoiponvi sok nemzetiséwfl szellemi leigázástól. á''am történelme a nem—M- A népek egyre türelmetle­a"t->-»oni-Tnu«ok szaka- nebbül tapasztalják, hogy a datt-e Ir<<t~zö'*é-éoek tárté, modern világ számos, fon­n"»e M'-őb-m más a S»ov- tos problémájára nem talál­letunió feJlM*s« Rz a fel- nak megoldást A kapitaliz­ÍAéA. a7 orez«n eazriaséri mus szülte szociális bajok po'takn' é« -zMlemt a'eoiai' nemcsak hogy nem szűnnek, ' r-k szi1á-d"l*sa ez a feji hanem még növekszenek. Hi­jrtJí, «iv-.»ő né. szen mindmáig szerte a vi­p-k nüa»e'en lágon hatalmas területeken egra-á-hu, való kK-»et<rié*e uralkodik a holnaptól való W-m valami l, „em a félelem, a társadalmi igaz­V*r'taí-,,r„i, véizttan ta'át- ságtalanság, a nemzeti és a koréra hozo»» rikz-ok-. ,-á- fa'' elnyomás. Egy jelenték­mn-Vra «'Verünk tettesen ,elen kisebbség fényűzése b —oviét em- Párosul milliók nyomorával. tv—V . nvtéH-ui ts-o. A gyengén tánláltság egész rta"«t» rnroérino evözd- népek Mindez a gyár­tóé-- XreaszV/vto-k T^iVe. matl rendszer és az impe­iri'rttik ők-, -t-v „ h„n,B. riolista elnyomás következ­tBtt-n emlékő teni„ «*at ménye. iriteta-nvtaiiq.B el "eV Jóllehet az emberiség több „ro-'—k szerint b né-«k mint negyedszázada mentes emr-éu-o nk -ra-tsvó<?t!S a világháborútól, de önelé­es-láöbao r-ns>*to>.n«V gültségnek nincs helye Foly­A szoriati-murSri vfvntt ütődik az Egyesült Államok f-'é-o'-u ToKhnx a mim. szégyenteljes agressz'ója káao—Ht» ka-é tnmöriiu-k Vietnamban. Az amerikai onrimok srat-meo-vi Imperializmus szándékosan rri-.v őr m-oM.*,^ halogatja a háború beszünte­ctei-oWM A ^ooi-t.^,,,, téséről szóló megállapodás •Imolán é, e dotaozók kőzs, aláírását, felújította a VDK erőfeszítésével sikerült gvö- területének barbár bombázá­kereaen kiirtani a nemzeti *át. Ártatlan és békés Uko­etavomári. leküzdeni a nem. »ok ezrel pusztulnak, zet-knek a gvarmzti műi.ből Mé§ mindig izraeli meg­számozó elmamdnttráeét Ha szállók ,óba arab fö1" ma egész rendszerünket és deket- Még gyarmati és **}­eeész életmódunkat az In- üldÖ7-6 rendszerek rútítják temacionallzmus szelleme Földünket Mindez pedig a hat la 4t ezt annak köszön- xx s^zad utolsó harmadá­hetjílk. hogv országunkban ban történik, ré^en és visszavonhatatlanul A szovjet nép. a világ va­gvőzőtt a szocializmus, a né- lamennyi békeszerető népé­pek barátságának lenini po- hez hasonlóan, erélyesen til­ILitikáia. takozik az amerikai imperia­A Szovjetunió fél évszáza- iizmus vietnami földön el­dos jubitaumánnk napján for- követett bűncselekményei el­ro hálánkat fejezzük ki a len. Ismételten változatlan szo­lidaritáfiunkról és határozott támogatásunkról biztosítjuk a hős vietnami népet, vala­mint Laosz és Kambodzsa népét, s szilárd meggyőző­désünket fejezzük ki, hogy igaz ügyük győzelemre jut! Határozottan támogatjuk az arab-keleti imperialista agresszió ellen küzdő harco­sokat, azokat a népeket, ame­lyek a gyarmati uralom el­len harcolnak. A népeknek sok milliár­dos adót, kell fizetniük a militarizmusnak. Ezt a pénzt, amelyre oly nagy szükség lenne békés, építő célokra, a dolgozók életszínvonalának emelésére, annak a hadigé­pezetnek a kiszélesítésére és modernizálására fecsérlik, amely az imperializmus ke­zében továbbra is a béke komoly veszélyeztetője. Felhívjuk a népeket, egye­sítsék és aktivizálják erőfe­szítéseiket annak érdekében, hogy megszűnjék az éhezés, a nyomor, a társadalmi igaz­ságtalanság, a nemzeti el­nyomás és egyenlőtlenség. Felhívjuk a népeket, cve­sftsék és aktivizálják erőfe­szítéseiket annak érdekében, hogy a reakciós ideológiától, a fajgyűlölet, a sovinizmus és a fasizmus mérgétől meg­védhessék az emberiség kul­turális és erkölcsi értékeit. A szovjet nén nevében és az egész emberiség színe előtt ünnepélyesen kijelent­jük, hogy országunk a jö­vőben ls megingathatatlanul hű marad a pének barátsága, a szabadság és a szocializ­mus nemes eszményképei­hez. Az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott béke­program alapján fáradhatat­lanul harcolunk tovább a szocialista közösség szilárdí­tásáért. a nemzetközi feszült­ség további enyhüléséért és a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett éléséért, a népek nemzeti fügpe'lenségéért, a népek közötti kölcsönös meg­becsülésért és barátságért, a dolgozó emberek jobb éle­téért és az egész emberiség társadalmi haladásáért Az emberiség szempontjá­ból mind nagvobb jelentősé­get ölt az a harc, amely a természeti viszonyok fokozó­dó rosszabbodásával, a leve­gő. a tengerek és a folyók el­mérgeződésével. a városok elszennyeződésével kapcso­latos veszély ellen folyik. Mi, a szovjet nép képvi­selői, azzal a felhívással for­dulunk a világ népeihez, minden emberhez —• nemze­tiségi, vallási és faji hova­tartozásra való tekintet nél­kül —, hogy egyesítsék ere­jüket e megérett problémák megoldása érdekében. Felhívjuk a népeket, egye­sítsék és aktivizálják erejü­ket hogy fennmaradhasson és szilárduljon a béke, meg­szűnjön a háborús veszély, megszűnjenek az imperialista agressz'ós tűzfészke!?, meg­valósulhassanak a nemzetkö­zi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásának elutasítását, a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító eszközök vég­leges eltiltását kimondó ENSZ- határozatok. Diadalmaskodjék Földün­kön a tartós béke, a népek szabadsága és nemzeti füg­getlensége! Vegyen részt mindenki e nemes és humá­nus célokért folytatott harc­ban! Járuljon hozzá minden­ki az emberiség dédelgetett vágya megvalósításához, ah­hoz, hogy békében, a szabad­ság és a társadalmi haladó® körülményei között élhessen! A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTáRgASÓGOK SZ0VETSEGEMEK LEGFELSŐBB TANACSA. A SZOVJETUNIÓ ' KOMMUNISTA PART IANAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA L. Brezsnyev fogadta Kádár Jánost Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szomba­ton foradta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát, a Szov­jetunió fennállásának 50 év­fordulója alkalmából rende­zett moszkvai ünnepségeken részt vett magyar párt- és állami küldöttség vezetőiét. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János baráti eszmecse­rét folytatott a pártjaink és országaink közötti együttmű­ködés elmélyítésének kérdé­seiről, és megvitattak idő­szerű külpolitikai kérdéseket. Szombaton délután Kádár János vezetésével hazauta­zott Moszkvából a magyar párt- és állami küldöttség. A szovjet főváros Kijevi pá. lyaudvarán szovjet részről a búcsúztatásnál jelen volt Ar­vid Pelse. az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Jurij Andropov. az SZKP Politi­kai Bizottságának póttagja, Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, továbbá Vlagyimir Pav­lov a Szovjetunió budapes­ti nagykövete, az SZKP KB tagja. Hanoi barbár bombázása 9 Hanoi (TASZSZ, SITI, AFP) Péntek estétől szombat hajnalig hat alkalommal üvöltöttek fel Hanoiban a légiveszélyt jelző szirénák. Közben a város szívében is hallani lehetett a bombák robbanását, látni lehetett a becsapódások nyomán kelet­kezett lángcsóvákat — írta helyszíni tudósításában az AFP francia hírügynökség. Az amerikai légikalózok hétfő óta már 40 alkalom­mal bombázták a VDK fő­városát és közvetlen környé­két. A lakosság az egymást kö­vető légiriadók ellenére nyu­godtan és fegyelmezetten folytatja tevékenységét. Hoz­zálátott a katonai célpontok­nak egyáltalán nem nevez­hető lakóházak romjainak eltakarításához, a lebombá­zott középületek, közutak és a város polgári repülőtere helyreállításához. Joan Baez amerikai éne­kesnő, aki 500 levelet hozott a VDK-ban fogságba esett amerikai pilótáknak és há­rom másik amerikai béke­harcos kénytelen volt elha­lasztani szombatra kitűzött elutazását Hanoiból, mert a légikalózok bombái súlyo­san megrongálták a főváros polgári repülőterét, s több, menetrendszerű gép nem tud leszállni. Arnsríka szégyene Nixon elnök személyesen adott parancsot az amerikai légierőnek, hogy ismét bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság egé3z területét, két hónapig sem volt hát ér­vényben az az előző döntés, hogy a 20. szélességi foktól északra eső részen abbahagyják a légiháborút Igaz, ezt két héttel az amerikai elnökválasztás előtt jelentette be, ríkkor, amikor képviselője Párizsban megszövegezte a VDK küldöttével a fegyverszüneti megállapodást is. A terrortá­madások felfüggesztését csakúgy, mint a VDK-val való megállapodás megfogalmazását akkoriban az óvatos poli­tikai megfigyelők hajlandók voltak mindenekelőtt válasz­tási kortesfogásnak minősíteni. Ahogy teltek a napok-he­tek, s ahogy késett a már elfogadott megállapodás 'hivata­los aláírása, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Nixon „agy­trösztje" valatnln mesterkedik. A VDK tartotta magát a hosszas tárgyalásokon, fá­radságos munkával — és mondjuk meg, nem kevés en­gedménnyel — elért megállapodáshoz. A VDK nem me­hetett bele abba, hogy Washington ne ismerje el a viet­nami nép önrendelkezési jogát, hogy az USA véglegessé tegye az ország kettészakítottságát. Az amerikai kor­mány visszalépése az október végén már megtárgyalt megállapodásoktól azt jelentette, hogy ismét elzárkózik annak a ténynek az elfogadása elől: Dél-Vietnamban két kormány, két hadsereg, s három politikai irányzatot lehet találni, mivel fellép egy semleges csoport is. Az USA diplomatái ezenkívül meg akarták változtatni a fegyver­szüneti ellenőrző bizottság összetételét és tevékenységét is holott már erről szintén megállapodásra jutottak októ­berben. Hogy követeléseinek nagyobb — és félelmetesebb — nyomatékot adjon, az Egyesült Államok etaöke kiadta a bombázási parancsot. Nyomában a VDK északi terü­letei, elsősorban a főváros és a legnagyobb kikötő ellen. Hanoi ennyit még nem szenvedett a háborúban, mint most! De az amerikai léeikalózok sem voltak kénytele­nek ennyi veszteséget eltűrni, mint most: a VDK légvé­delme a szovjet gyártmányú rakéták segítségével a szov­jet gyártmányú vadászgépek bevetésével tucatszám szed­ték le a betolakodó gépeket Az amerikai bombázás újrakezdése — ami Amerika szégyene — megdöbbenést és felháborodást keltett szin­te az egész világon. A tökésországok kormányai is nyug­talanságuknak adtak hangot, súlyosnak és fájdalmasnak mondták az amerikai politikában bekövetkezett fordula­tot, még NATO-országok is akadtak amelyeknek vezető politikusai és polgári lapjai szintén találtak módot és al­kalmat az amerikai politika helytelenítésére. A szocialista országok kormányai határozottan, egyértelműen Ítélték el az amerikai agresszió fokozódását, és hitet tettek — mint a Magyar Népköztársaság kormánya is — a viet­nami nép igaz ügye mellett, teljes támogatásukról bizto sitva ezt a hős népet Figyelmeztették az USA kormá nyát hogy a vietnami békét ilyen eszközökkel nem ér­heti el. A kormánynyilatkozatokban felszólítás hangzott el: Amerika hagyja abba a bombázást, és haladéktalanul írja alá a már létrejött megállapodást Meghalt Tupoljee 0 Moszkva (MTD Súlyes betegség után éle­tének 85. évében elhunyt Andrej Tupoljev Lenin-díjas és többszörös Állami-díjas kiváló szovjet repülőgépter­vező, a szocialista munka há­romszoros hőse. Tupoljev hosszú éveken át vezetője volt annak az inté­zetnek, amely 120 repülőgép­típust — főként nehézrepü­lőgépeket — tervezett. Az ő nevéhez fűződik a világ első sugárhajtású utasszállító re­pülőgépének — a TU—Mé­nek — 1955-ben történt meg­alkotása. Tizenhárom évvel később emelkedett a magas­ba a TU—144-es repülőgép, a szuperszónlkus utasszállító légiflotta első gépe. Koreai alkotmány­tervezet 0 Phenjan (TASZSZ) A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága pénteken tartotta hatodik plénumát, melynek napirendjén a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság szocialista alkotmá­nyának kérdése szerepelt A záróbeszédet Kim Ir Szen.a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára tar­totta. A plénum résztvevői egy­hangúlag jóváhagyták az or­szág szocialista alkotmányá­nak tervezetét, melyet a leg­felsőbb népi gyűlés elé ter­jesztenek. Ausztrál dollár 0 Canberra (MTI) Gough Whitlam ausztrália; miniszterelnök ma bejelen­tette, hogy 4,85 százalékkal felértékelték az ausztráliai dollárt Kanada az NDK elismeréséről • 0 Washington (MTD Franciaország és Nagy­Britannia* után, Kanada is közleményben jelentette be készségét a diplomáciai kap­csolatok felvételére a Német Demokratikus Köztársaság­gal. A nagykövetek cseréjé­re az új évben számítanak. A közlemény egyben kifeje­zi a kanadai kormány szán­dékát kereskedelmi tárgya­lások folytatására az NDK­vaL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom