Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

KEDD, I9TB. DECEMBER 19. a Megkezdődött szakmunkások továbbképzése Az idei év a szakmunkástovábbképzés megkezdésének esztendejeként szerepelt a Munkaügyi Minisztérium terveiben. Mi valósult meg a tervekből? — erről tájékoztattak. eljárásokkal. Bevonták a to- mai követelményeknek megvébbképzésbe a különféle felelő szakmai tudásszintet hivatott biztosítani, addig az ismeretbővítő továbbképzés célja sokféle lehet Ezeken elsajátíthatják például a munkások a jelenlegi szakmájukkal határos. illetve munkáskollektfvák — munkacsapatok, brigádok — vezetőit, és több helyütt a segédművezetőket is. Általában 150 órás — a A minisztériumban elmon- munka ütemétől függően dották, hogy nem egészen 5—® hónapos — tanfolyamok rokonszakma meghatározott egy év alatt kidolgozták a kezdődtek, egyebek között a tevékenységi körének tudnisziikséges jogszabályokat- Magyar Villamosművek valóit, vagy újonnan keletmás fontos dokumentumok Trösztnél, a Csőszerelőipari kező szakmák ismereteit. — központi tematikák, tan- Vállalatnál, a Pamutnyomó- Tulajdonképpen e csoportba tervek stb. készültek- tpari Vállalatnál, a Borsodi tartoznak mindazok a képéletre hívták az országos tp- Vegyikombinátban, a Péti zési formák, amelyeket edvábbképző kutatóintézetet és Nitrogénműveknél és a Chi- dig ..céltanfolyamoknak" nea munkaügyi miniszter ta- noin Gyógyszerárugyérban. veztek. nácsadó testületét, a tovább- Tervezik, hogy jövőre to- A specializáló továbbképképzési bizottságot is. Kije- Fábbi szakmákra, vállalatok- zés keretében a kölönioqes lölték azokat a népgazdasági ra terjesztik ki az új rend- munkakörök ellátására készíszempontból legjelentősebb 8zerű tanfolyamokat. Indíta- tik fel a hallgatókat. Szó szakmákat, amelyekben első- nak ismeretbővítő és úgyne- van arról is, hogy a késöbként indították meg a mun- vezett specializáló tanfolya- biekben a betanított, illetve kások újrendszerű ismeret- thokat is. Amíg a felújító- a segédmunkásokat is befelújító és korszerűsítő to- korszerűsítő továbbképzés a vonják a képzésbe. (MTI) vábbképzését. Az elsők között a rekonstrukciók során munkába állt új gépek szerelésévet, karbantartásával, a korszerű berendezések gyártásával, illetve az ipari jellegű szolgáltatásokkal foglalkozó, de már régebben vizsgázott szakmunkásokat vonják be a képzésbe. Ennek megfelelóen 14 szakmában, 55 vállalatnál láttak hozzá a tanfolyamok megszervezéséhez. Eddig 16 helyen kezdődtek meg a továbbképző tanfolyamok, részint helyben, részint szakmunkásképző, illetve szakközépiskolák tantermeiben. Budapesten és vidéken most mintegy félezer lakatos, villanyszerelő, mechanikai és irányítástechnikai műszerész, víz-, gázvezeték- és készülékszerelő, építőgép-, illetve villamosgép-szerelő, autószerelő és gyógyszergyártó, valamint több más érintett szakma munkása tanul, frissíti fel ismereteit. Ismerkedjék közelebbről ls a legkorszerűbb „Ellobogtatott »* Kovács Sándor Iván tanulmánya Váci Mihályról Idestova két és fél éve, ső összefoglaló pályakép Vá1970. április 17-én érkezett czi Mihály költészetéről az a lesújtó hír, hogy Hanoiban 1955-ös Üj Hang-ban megmeghalt Váci Mihály Kos- jelent tizenhárom verstől suth-díjas költő, országgyű- az utolsó költeményekig, lési képviselő, az Űj írás IA Kortársaink sorozat, szerkesztője. Élt, azazhogy melynek első darabjai köhelyesebben égett-lobogott zött jelent meg Kovács Sán46 évet. Számára alig más- dor Iván Váci-tanulmánya, fél évtized jutott arra, hogy azt a célt tűzte maga elé. cselekvő-alakító részese legyen a felszabadulás utáni magyar irodalomnak. Erről az állandó lázban elmúlt másfél évtizedből ad hiteles hogy tudományos alapossá gú elemzések sorozatában feltárja a kortárs magyar írók pályájának íveit. Kovács Sándor Iván monograjzot Kovács Sándor Iván ráfiáját még a költő életében kismonográfiája, mely az elHalak, madarak Tóth Sándor kiállítása a Képtárban Ki ne gyönyörködött volna nye egy-egy mű, mely diamár egy-egy — folyóparton dalmasan hirdeti, kl a győzlába elé került — kavicsnak tes, a márvány-e vagy faraaz évezredek alatt végletekig gója? letisztult, különös formája- Halak, madarak — ezt a ban, érdekes erezetében, kü- cín,et viseli Tóth Sándor lönleges színárnyalataiban — harmincegy darabból álló, találgatva, hasonlít-e valami- egy kivételével márványból re? Halra-e vagy madárra faragott sorozata. Halak és éppen? Az érzékeny, fogé- madarak leegyszerűsített kony embereket érdektelenül formái a sorozat darabhagyja-e egy márványtömb jaj. Rózsaszín, vörös, beszédes-varázsos színjátéka, fehér, szürke és fekete erezetének mozgalmas háló- márvánvtömbökből faragta ja, kristályszemcséinek csil- őket Tóth Sándor. Szobrailogása, fényének meleg bár- nak felülete hol bársonyos, sonyossága vagy éppen hide-' hol tükörsima, hol törések "gen metsző villanása? érdes foltjait láthatjuk, hol a Ezekből a szépségekből ka- vésőnyomok-karcok rajzolapunk nagy tarisznyára valót taitTóth Sándor szobrászművész Tóth Sándor ezen a tárlavasárnap megnyílt kiállítá- ton merőben új, és eddig másán. A Móra Ferenc múzeum kacs következetességgel képHorváth Mihály utcai Kép- viselt ars poétikájával ellentárában rendezett tárlatot tétes művészi alapállás proPapp Lajos, SZOT-díjas köl- duktumait mutatja be. A tő nyitotta meg. A fentebb műveken erősen érződik Boremlített, különlegességnek sos Miklós és Mészáros Deszámító szépségekre utalnak zső kísértő közelsége. Borsos Tóth Sándor kiállításának le- szegedi tárlatának márvány porellójába írott szavai: „A halai, madarai és arcmásai természet csodálatos és kl- túl elevenen élnek még emlémeríthetetlen szín- és forma- kezetünkben ahhoz, hogy elkincsére, a sokszínű már- sődlegességük és hitelesséványokból faragott egyszerű gük erőteljes hatása nélkül hal és madár formákon ke- tudjuk szemlélni Tóth Sánresztül szeretném felhívni a dor „primer plasztikai tettefigyelmet. örülnék, ha e prl- it." Nem biztos, hogy ez a mér plasztikai tettek nem- merésznek s kiszámítottalak tetsző stílusváltás vezet a helyes és megújító művészi csak vizuális, hanem tapin tási élményt is nyújtanának", szférába. Ezen szobrok lényege nem A tárlaton Tóth Sándor beaz alkotó akaratának, gondo- mutat huszonkét tanulmány, „ . , . ,. , , .,, rajzot is. A héköznapok kölati-érzelml lényének-vilá- tele2Ő ujjgyakorlataiból egy gának elsődleges kivetítésé- csokorra valót Ezek a mezteben van, hanem magában az len emberi testről és mozduanyagban, jelen esetben a latokról készült stúdiumok. , , ' ' , _ , ., vazlatok biztos technikai felmárvány öntörvényű és sajá- készültséggel> magas szintű tos anyagában. Az anyag és anatómiai ismeretek birtokóaz alkotóművész közös és ki- ban készültek. méletlen harcának eredmé- Tandl Lajos kezdte írni. s néhány hónappal halála után, 1970. június 22-én fejezte be Szegeden. A kötet legnagyobb erénye, Rogy Váci Mihály öntörvényű, állandóan izzó költészetét az élő-eleven magyar irodalmi élet aktív részeként elemzi. A tanulmány építkezését az egymást követő Váci-kötetek határozták meg. Építőkövei, pillérei mindig költői produktumok. kötőanyaga pedig Kovács Sándor Iván szigorú kritikusi alapállása. Sohasem önmagában vizsgálja Váci egy-egy versét, hanem mindig kitekint a magyar irodalom más tájaira is. Hol egy-egy motívum gyökerei-ágai után kutat (kezek-motívum), hol egy versihlető szobor (Giordano Bruno szobra a római Campo de' .Fiorinj egész magyar családfáját feltárja. Részletesebben és mélyebben elemzi a szerző a pálya legfontosabb költeményeit (Kelet felől, Szegények hatalma. Édes hazám stb.), és személyes élmények, emlékek füzérével teszi színessé, emberközelivé tanulmányát. A kötet bevallottan adósunk marad a költő posztumusz kötetének, A sokaság fiának elemzésével. Kovács Sándor Iván ilyen világosan fogalmazza meg Váci költészetének lényegét: „Váci érti és teszi a dolgát. Közélet, haza, nagyvilág gondjaiból csinál költészetet." T. L. A Tiszántúlon a 6/1-es számot viseli a gátőrház, amelynek gazdája, Venkei Miklós gátőr. Öszentiván és Tiszasziget határát tekintve egész birodalom tartozik hozzá. A Tisza balparti védtöltéséből pontosan 5 kilométer az övé, ennyit kell bejárnia rendszeresen. Emellett fut a hullámtéri erdőség, amelyre szintén a gátőr szeme ügyel, s vegyük mindehhez még hozzá az ószentiváni, tiszaszigeti főcsatornákat. Hoszszuk pontosan 31 kilométer. A főcsatornákon viszont ott vannak a különböző műtárgyak, hidak, átereszek, amelyeknek a zavartalan működése télen-nyáron ugyancsak a gátőr hatáskörébe tartozik. Amíg a vizek nem mutatják fenyegető erejüket, hatalmas rohanásukat, akár a Tiszáról lévén szó, vagy a belvizekről, addig a gátőr vígan él. Legalábbis ez a látszat, azoknak a látószöge ez, akik csak azt látják, hogy a gátőr szép házban lakik, a ház előtt virágos kert, udvar az aprójószágoknak, istálló a tehénnek, ól a malackáknak, hízóknak. A lakás, a villany, a jószágtartás ingyen van, s hozzá még egy kis földecske is, amely ugyan nem a sajátja, de megterem mindent, ami a háztartáshoz szükséges. Ez tényleg így igaz, sőt még úgyabbul, mert Venkei Miklósnak saját gépkocsija is van. egy Skoda, amellyel munkáját megkönnyítve furikázza be „birodalmát". A szolgáltatásokért persze fizet. Nem ingyen lakik a házban. Hogy azelőtt gyalog, aztán motorkerékpárral taposta, zötykölte a sarat, a rossz utakat, arra már maga sem emlékszik szívesen. Tulajdonképpen senki előtt sincs titkolnivalója. Tiszaszigeten született, a faluban Ismer mindenkit és őt is ismerik. Tudják róla, hogy cselédként, napszámosként lépett annak Idején hasonló sorsú társai sorába. A vízügy szolgálatában kifejtett munkálkodása 1947. július elsejével kezdődött, akkor állt be napszámosnak a Felsőtorontáli Ármentesítő Víztársulathoz. Kórusminősítő Hódmezővásárhelyen Vasárnap Hódmezővásár- sikerrel szerepelt, ezüstkoszo helyen rendezték meg a rút nyert, diplomával: a záCsongrád megyei kórusok kányszéki Mikszáth Kálmán idei minősítő hangversenyét. Művelődési Ház Monoki LaA koncerten fellépett a Sze- jos vezette parasztkórusa gedi Bartók Béla Művelődési bronzkoszorús elismerést Központ Rozgonyi Éva vezet- szerzett bronzdiplomával, te kamarakórusa, s a leg- rT , ... . , , „ szeb teljesítményt nyújtva ..Ugyancsak itt léptek köarany diplomát kapott. A zonf « e}é 8 ^ff?^ 8 Délmagyarországi Áramszol- £°rráskuti a mórahalrm és a gáltató Vállalat Erkel Ferenc roszkel" Nagy kozansegsikert kórusa — dr. Mihálka György aratva országos kiemelt midirigálásával — szintén szép nősítést kaptak. — Erről itt van az akkori elszámolási könyv — vett elő a fiókjából egy keményfedelű füzetet, s elsárgult lapjait nyálazta fel előttem, bizonyítván, hogy negyedszázada ls elmúlt annak, hogy a vizekkel bajlódik, szembeszáll velük. „Húszas őrvonal" — olvasom az öreg füzet borítóján a szöveget. Venkei Miklós akkor álmodni sem mert arról, hogy egyszer még megpályázhatja a gátőrséget, hiszen ahhoz sok mindent kell tudni, túl azon, hogy az arra való rátermettséget, emberséget is mérik. Hogy mindennek megfelelt, azt bizonyítja, hogy több mint két évtizede, pontosan 22 éve áll ezen a poszton, pedig annak idején nem voltak ajánlói. Ma már lehetnének, például a régi sorstársak, akikkel együtt napszámoskodott nagygazdáknál, a Tiszántúlon elterülő papi birtokon. A neveket hallgassuk el, bár egyáltalán nem titok, hiszen egyik kenyeres pajtása ma országgyűlési képviselő és egy jóhírű, jól gazdálkodó téesz elnöke. Égy másik cimborája, akivel az úgynevezett papok tanyájánföldjén gürcölt napkeltétől napnyugtáig, ez most tanácselnöke a községnek, és nemcsak most, hanem több mint húsz esztendő óta. Egy harmadik társa pedig rendőrőrnagy. Velük együtt Venkei Miklós is azon ötvenesekhez, az „öt Iksz" előttiekhez, vagy utániakhoz tartozik, akik lentről, nagyon mélyről jöttek, a nép akaratából és a népet képviselve, hogy minden erejüket egy új arculatú ország kimunkálásához adják. Hogy szocializmust akarnak, azt már akkor is tudták. 1945-ben Tiszaszigeten Venkei Miklós volt az első határőr őrsparancsnok, s akkor és ott is becsülettel helytállt. - Rég volt, szép volt, igaz volt — pillantott vissza emlékeibe, s ezzel akkori fiatalságát is felidézte. — Mert hol van az már?! — kérdezte szinte önmagától. —• De nem bántam meg semmit, ma is újrakezdenék mindent, amivel és a magam munkájával előbbre hetem közös ügyünket, népünk boldogulását. A gátőr szájából hallva nem tűnnek hangzatos dekorációnak ezek a szavak, hanem egyszerűnek, nagyon M őszintének. Arról sem beszél sokat, természetesnek tartja, hogy fia, Venkei László ugyancsak a vízügy szolgálatába lépett, csak egy kicsit magasabb fokon kezdett, mint annak idején ő. Autóvillamossági szerelő az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tápéi gépüzemében. Arról pedig végképp- nem szeret sokat beszélni a gátőr, hogy milyen veszedelmes árvizek elleni védekezésben adta hozzá a maga erejét, rátermettségét, a többlekéhez. Nem tőle tudom, de ott volt mindazoknál a dunai árvizeknél, amelyeket a mi életünkben eddig számon tartunk, s amelyekről olvashattunk annak Idején az újságokból. Legfrissebb élménye az idén a drávai védekezéshez kapcsolódik. Egyszerű szavakkal fogalmazva, erre így tekint vissza: — A Dráva vízállása magas volt, a pécsi bányákból pedig Jött, ömlött bele a fekete víz, s a folyó mindegyre dagadt. Meg kellett tőle védeni a gabonakereszteket meg a még talpon álló gabonát. Sikerült SOSE LEHET TUDNI * S mit csinál a gátőr, amikor a vizek csendesen folydogálnak, nem háborognak és nem fenyegetnek? — Itt van a hullámtéri erdő, amit ilyenkor veszünk gondozásba — mutat lefelé a töltésen a hosszú erdőcsíkra. — Fűrészeljük, nyesegetjük az erdőt, éppen azzal számolva, hogy az onnan betermelt rőzsét kévébe kötözzük. majd boglyába rakjuk, mert sose lehet tudni, hogy a Tisza mikor bokrosodik meg. Akkor pedig kell a sok rőzse. Kellett a két esztendővel ezelőtti árvédekezéshez is. De azt már hagyjuk, annak múltja, történelme van. Lődi Ferenc Piac Tarjánban A Szegedi Tervező Vállalat készíti a Tarjánban felépülő, 500 négyzetméter alapterületű zöldség-gyümölcs pavilon .programjavaslatát, amelynek kivitelezését és majd működtetését is a szentesi AGROHÉV vállalta. A kereskedelmi osztály a DÉLÉP-vállalattal tárgyal, hogy a habarcsüzem homoktároló részének kisebbítésével kapjanak helyet a pavilonhoz, és már 1973. elején megkezdődhessen a piac kialakítása.