Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

8 SZOMBAT, 1972. DECEMBER !«. 'ff Átkelés viz alalt Néphadseregünk immár hagyományos komplex hadgyakorlataihoz hozzátartozik a páncélosok folyó alatti átkelése is. A kép a sikeres viz alatti átkelés után készült r Uj formák és módszerek Ismeretterjesztés a Postás művelődési házban Kodé ly Zoltá nra Kilencven évvel ezelőtt, dály a nép évszázados kin- nem törték meg, ..bűneit" december 16-án született cseit mentette meg, és műKodály Zoltán. Szülővárosa, veivel európai rangra emelemelt fővel vállalta. .. mindezt a munkát az geztem. Ez különben egyáltalán nem fizethető meg. Kecskemét jogosan tekinti te a magyar parasztok da- állam támogatása nélkül véfiának a mestert, aki ugyan lait Két daljátékában, a • korán elkerült onnan, még- Háry Jánosban és a Széis büszkén vallotta magát kelyfonóban első ízben szó- Vajon honnan merítettem Kecskemét szülöttjének. A lait meg a magyar népdal erőt mindehhez? Kétségtelen, város mindig sokat tett az operaszínpadon. A nép- azon hazaellenes lelkületből, Kodály eszméinek terjeszté- dalgyüjtéshez az erőt, útmuta- melyet rám akarnak bizoséért, munkásságának elis- tást Petőfi és Arany mun- nyítani. A napi politikával mertetéséért. Elsőként ren- kássága adta Kodálynak. „A nem foglalkozom. Átvitt érdezett hangversenyt Kodály népköltészet az igazi költé- telemben azonban politikai Gyermekkaraiból, itt került szet — írja Petőfi Arany- minden taktus, minden népkésőbb bemutatásra hatal- nák —, legyünk rajta, hogy dal, amit feljegyeztem. Szemas kórusműve, a Jézus és ezt tegyük uralkodóvá. Ha a rintem ez a helyes nemzeti a kufárok, és itt jött létre nép uralkodni fog a költé- politika. A tetteké és nem a húsz évvel ezelőtt Kodály szetben, közel áll hozzá, frázisoké. És ezt üldözik útmutatása nyomán az első hogv a politikában is ural- bennem." ének-zenei általános iskola, kodjék." „Nemzeti költésze- Elszánt hite hatalmas műKodály az énekléssel nem- tet csak azontúl remélek, ha veltséggel társult. A klaszcsak a zenei ízlést akarta előbb népköltészet virágzott" szikus és modern művészei fejleszteni, hanem rajta ke- — válaszolta Arany. szinte minden ágában egyresztül a gyermeki lélek Népének felemelésé, szelle- forma otthonossággal mozegészének formálását, a mi megújulása nemcsak gott. Sokkal több volt mint harmonikus személyiség tel- népdalfeldolgozásainak, de zenész. A zenén keresztül ies kialakítását tűzte ki cé- egész zeneszerzői, pedagógu- az egész emberiség haladását akarta szolgálni, népét jobbá, boldogabbá tenni. gyat könnyebben tanulnak a gverekek. Ez nem valami tiSzerdán és penteken tart- szánják rá magukat, hogy vendégei jóval látogatásuk tokzntos varázs, ják az ismeretterjesztő elő- egyedül látogassanak el ezek- előtt írásban megkapják a adásokat a Postás művelődé- be az intézményekbe. Cso- közönség kérdéseit, mindenki si házban. A közönség, a kör- portosan kellemesebb, szak- jól jár, ezek az estek valónyéken lakók, a postások és értő vezetővel hasznosabb, ban tartalmas tapasztalatcsea város minden részéből ér- Régebben is divatos dolog rékké válnak, kezők megszokták az idő- volt, hogy ismert személyisé- „Apróságok ezek" —mondE^éha tófűinek1ta *eket hívtak meg egy-egy ják a vezetőség tagjai. Az az előadóterembe ilyenkor, estére. A meghívott általá- apró gyakorlati fogások veTizenöt év óta októbertől ban nem nagyon tudta, mi- zetnek azonban az ismeretmájusig folyik a rendszeres rői is beszéljen, a közönség terjesztő munka új formáiXTSSTSn^ idő afatt pedig megelégedett annyival, nak folyamatos és fokozatos sajátos módszerek és formák h°gy a találkozas után el- kialakulásához. Ügy tűnik, kristályosodtak ki. mondhatta, életben, közelről ebben a művelődési házban Amikor a vezetőség afféle 53 látta, akinek eddig csak ilyen eredménye lesz a vebeiső használatra-hasznosí- az arcát, vagy a hangját is- zetőség, a közönség és a TIT tásra szánt áttekintést vég- merte tévéből, rádióból. A jó együttműködésének, zett az évi munkáról, nem Postás művelődési fáz neves S. E. beszéltek egyedülálló eredlul. „Zene nélkül nincsen si és tudományos munkássáteljes ember. így tehát ma- gának vezérlő elve volt. Értgától értetődő volt, hogy a hető, hogy a Tanácsköztár- „Mert az igaz művészet a zenét be kell kapcsolni az saság leverése után a zenei legnagyobb lendítőerő egy iskolai tárgyak közé. Nél- direktóriumban betöltött magasabb rendű emberség, külözhetetlen. S kiderült, tisztsége miatt megalázó fe- az emberhez valóban méltó hogy azokban az iskolákban, gvelmi vizsgálatot indítottak élet felé." ahol a zene mindennaoos ellene. Kodályt a támadások Korda Ágnes tárev. minden egyéb tantárményekről. Szamok, tények, elöadáscímek között azonban a kívülálló figyelemre érdemes, újszerű megoldásokra bukkan, olyan gyakorlati fogásokra, amelyek máshol is hasznosíthatók. Természetesen előadássorozatokat szerveznek itt is, mint sok más művelődési házban. Eldönthetetlen, hogy tudatos figyelem, vagy spontán módon alakult gyakorlat következménye: itt sikerült elkerülni, hogy a sorozatok egymástól elkülönülő, nem illeszkedő darabokból, esetleges témájú előadásokból álljanak össze. A választott témakör szakértői, előadói ugyanis veszik a fáradságot és leülnek, hogy meghatározzák az egymást követő előadások rendjét. A közönség Ilyen módon folyamatosan egymásra épülő ismereteket szerezhet, nem marad el a sorozat közepén, mert a részismeretek kiegészítést követelnek. A felkeltett kíváncsiság ami készteti az embereket, hogy kérdéseket fogalmazzanak, az előadások légköre pedig arra, hogy fel is tegyék azokat. Az itteni ismeretterjesztő esetek előbbutóbb az előadó és közönsége párbeszédévé válnak. Egyik sorozatuk címe: Amit a kiskerttulajdonosnak tudni kelL Szakemberek vezetésével mindig az. éppen aktuális munkamozzanatokról beszélnek, ahogy ősztől tavaszig .követik egymást a kerti tennivalók. Ha közben jogi kerdések gyűlnek össze, meghívnak egy jogászt. Tavaly sokan orvosi kezelésre szorultak a kerttulajdonosok közül, rosszul adagolták a vegyszereket a permetezéshez. Természetes, hogy érdeklődve hallgatják az. erről szóló felvilágosítást. A „rugalmas alkalmazkodás" ilyenféle esetei a többi sorozatra is jellemzőek. A városban szinte egyedülálló kezdeményezés volt például a tudományos intézetek látogatása. Az emberek kíváncsiak a kibernetikai laboratóriumra, a csillagvizsgálóra, csipkeszörp Az utóbbi évek legjelentő- mentakoncentrátumok. Ezeksebb exportját az idén bo- kel a termékekkel az idén nyolította le a Herbária: kül- jelentkezett külföldön először földi szállításainak értéke fél- a Herbária, s a bemutatkozás millió dollárral, mintegy 25 sikerrel járt. Az új év elején —30 százalékkal haladja meg forgalomba hozzák a csipkea tavalyit. Változatlanul a szörp szénsavval dúsított, híkamilla, a majoranna és a gítás nélkül, azonnal focsipkebogyó a leggazdaságo- gyasztható változatát, s késabb exportcikk, kelendőek sőbb megjelenik a boltokban a kulonfele gombakeszftmé- ... , , nyek, a vadgesztenye-, a ka- a cukorbetegeknek készült milla-, a csipkebogyó- és a hasonló szénsavas szörp. szerűen az a mindennapos kis zenével foglalkozás anynyira fölélénkíti az elmét, hogy fogékonyabb lesz minden mással szemben is." A pedagógus, a zeneszerző és a zenetudós Kodály minden gondolatával és minden tettével szinte ugyanazt a célt szolgálta; a magyar népet kiemelni évszázados szellemi elmaradottságából. Megteremtette az új szellemű, népzenén alapuló magyar műzenét, és útnak indította a jövő zeneszerető, zeneértő közönségét."" Felismerte, hogy a zenére nevelést a gyerekkorban kell elkezdeni, éspedig „... a mindenki számára hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszerrel": az énekkel. Gyermekkarai különösen jelentősek, mert rajtuk azóta szinte egy éneklő nemzedék nőtt fel. „Akinek nem mindegy, mi lesz itt a zenében egy-két emberöltő múlva, nem mehet el közömbösen az iskola mellett, amikor énekszó hallik ki belőle." De Kodály nem felülről beszél a gyermekekhez, hanem egyenrangú társként kezeli őket, ezért nőttek túl gyermekkarai az iskola falain, és váltak a koncerttermek állandó műsorszámaivá. Népzenegyűjtésével Országos jelentőségű ipartörténeti lelet A maga nemében egyedül- A leletek megerősítik azoálló leleteket tártak fel Baj- kat a korábbi kutatásokat, na határában az esztergomi amelyekkel megállapították, Balassa Bálint Múzeum ré- hogy az egykor Bajna hatágészei. Dózerral dolgozott a rában fekvő hét falu egyike, helyi tsz, amikor edénytöre- Csamaszombat — később Ridékek és kiégett agyagtapasz- mászombatnak nevezték — tások bukkantak felszínre, állt ott, és a török uralom Azonnal értesítették a régé- áldozata lett. A feltevések szeket, akik a leletmentés so- szerint 1526-ban égették fel rán országos jelentőségű ipar- a falut a török csapatok, a történeti dokumentumokra nyilván akkor kellett hirtebukkantak: két edényégető len elhagynia műhelyét a fakemencét találtak. zekasmesternek is. Csimaszombat emlékét őrzi az az A nagyobb kemencét, amely 1734-ben épült barokk műot meter hosszú és ket meter emlék, a címai kálvária, széles, a XV—XVI. szazad amelynek közelében kerültek; fordulója táján hasznalták. napvilágra a fazekaskemenErtékét növeli, hogy bolto- c£k zatának jelentős része is épen arzsssstzz te ki egykori tulajdonosa, né- jához szolgáltatnak újabb érhány méterrel távolabb egy dekes adalékokat, hanem kisebb, bordás rostélyú fek- fontos adatokat nyújtanak a vő kemence maradvanyait „„. „.„„„.„ ,, ásták ki. Ebből kész edé- középkori fazekasság fejlettnyek, kancsók, edényfedők is séK' színvonaláról, munkaelőkerültek. Ezek, valamint a módszeréről, technológiájátüzelőnyílásban talált üszkös r61. Ezért az országos jelenkoS^a SS tőségű fazekastelep kutatását | váratlan pusztítás áldozata jövőre tovább kívánják folyKo- lett. tatni. 8ERCZEL1 A. KÍROLY néztem, hogy mit csinál, de mSg írástudatlan mi történt, amiről ő nem vett tudomást, vagy Hullámsír is vagyok. Aztán vasperecöt töttek a csuklójára. — De ettől már ő is elerőtlenedett, és vonagló ajakkal, szipogva fűzte hozzá: — Ügy bizony, Gábor. Azt köllött mögérnöm, hogy a fiamat, a tanár urat, bilincsbe verve vigyék ki innen. — Aztán keserűen kifakadt. — De hát úgy elfojtották már csírájában, hogy még a sajtó sem verhette félre a harangot? A „szájkosár" törvény erre jogot ad még akkor is, ha kisült valami, de államérdek, hogy mindvégig titok maradjon. Ki tudja, micsoda országos nyomozás folyik most, éppen a király ünneplése előtt, pontból gyanús, s a joviális uralkodót harminc év után is bizalmas körben cs?k „szakállas gyilkosnak" titulálja. S Tisza Kálmán alaposan el van kötelezve az udvarnak, s bizonyára könynyű szívvel küldene százakat a börtönbe, esetleg a bitóra is. csakhogy a „fölséget" megkímélje a csalódástól, de méginkább egy új Libényi-féle merénylettől. — Miska bácsi — nézett gondterhesen az öregre —, én azt ajánlom maguknak, hogy amint lehet, pakoljanak föl üsmeröm a saját fiamat, hogy tudjam, mire képes. — Miska bácsi, nyugodjon meg — simogatta az öreg göcsörtös kezét a fiú —, félreértés lesz a dologban. Pista ártatlan, s hamarosan kiengedik. Mert ebbe én se törődöm bele, ezt nem lehet annyiba hagyni, ezt szóvá kell tenni illetékes helyen... — Mondom, hogy mögfenyögettek a titkos röndérök, hogy ki ne nyissam a számat, mert e£Y szekérre, s menjenek ki a tanyára. Hol is engöm is becsuknak. Akkor mi lösz velünk? van a tanyájuk? Itt van a víz a nyakunkon, ezt a kis holmin- — Atokházán — morgott Pintér bácsi, kat csak szeretném mögmentenl, ha gyün az — Hát oda. A tanyavilág magasabban fekár. Nemrég vágtunk disznót, tudod, tele a oal- szik, mint a város legnagyobb része, bármi törlás szalonnával, oldalassal, sonkával, mőg zsír- tánik is, a holmijuk java mégis megmaradna, ral is. Akár mi lösz, önni köll. Mög a fiam Én meg utánajárok a Pista dolgának, ez nekem könyvei is itt vannak, sok pénzbe kerültek kötelességem is, mert nekem ő a testvéi'emnél azok, az asszony egyedül mög töheletlen. is kedvesebb. — Egy kicsit elesük'ott az ő — Miska bácsi — állt föl a fiú, mert a se- hangja is e vallomásnál, de az öreg konokul gítés vágva tombolt benne, s elhatározta, hogy hördült rá. azonnal elmegy Bakay Nándorhoz, s tanácsot — Még azt hinnék, hogy a röndérök elől 144. Most már arról is meg volt győződve, hogy rá Is sort kerítenek, ha valaki az ő nevét , köpte" b3 a rendőrségen, persze valószínű, hogy nem áruló módon, hanem kényszerűségből. S rögtön átvillant az agyán, hogy valóban, hetek óta egyetlen sorát sem válaszolja meg néhány barátja, akikkel az egyetemen a legszorosabb kapcsolatban volt, s azonos volt a felfogásuk is az ország helyzetéről, s a reménytelen allapot orvoslásáról is. — Miska bácsi — szólalt meg végre —, tudnom kell, hogy kik vitték el, ha segíteni akarunk rajta. Nekem megmondhatja, hiszen én inkább fölnégyeitetem magam, mintsemhogy magát, meg Pintér nénit kiszolgáltassam. Ö hol van ? — Hát hun vóna? A templomba mönt szögeny. De itt az imádság már nem segít. — Éjjel vitték el? — Inkább késő este, de Pista már aludt. Fáradt löhetött. Nekünk is csak beköszönt kér tőle, esetleg védelmet is, hiszen mégsem szöktünk mög. Nem, fiam, ezt nem töhetöm. A — Azt a tanárfélét nem látta köztük, Miska lehet valakit gonosztevőként kezelni azért, mert holminkat, amit tudunk, kiviszöm a tanyára bácsi, aki itt volt délután? köztársasági fölfogású, de végtére, ezt nem tet- még máma, s az asszony lőhet, hogy kint ma— Sötét volt, édös fiam, mög nem is ügön te még közzé, s így lázadásra sem buzdított rad, de én visszagyüvök, mert neköm itt a néztem én ükét Csak a Pistát. Hároman vol- senkit Vagy Pesten közben, míg ő itt a család helyem. Nem vagyok én pocok, hogy elszaladvagv az' ásványtani múze- tak- de el ne mondd sönkineik. összeszödték az ügyeit rendezgette, s Etelkával kötött végleges jak, ha baj van. Lösz, ami lösz! ómra, de nagyon kevesen I iratait nem tudom, mi voit az, mert én sose szerelmi kapcsolatot elmérgedt a helyzet, olyas-{Folytatjuk.)