Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

8 SZOMBAT, 1972. DECEMBER !«. 'ff Átkelés viz alalt Néphadseregünk immár hagyományos komplex hadgya­korlataihoz hozzátartozik a páncélosok folyó alatti átkelé­se is. A kép a sikeres viz alatti átkelés után készült r Uj formák és módszerek Ismeretterjesztés a Postás művelődési házban Kodé ly Zoltá nra Kilencven évvel ezelőtt, dály a nép évszázados kin- nem törték meg, ..bűneit" december 16-án született cseit mentette meg, és mű­Kodály Zoltán. Szülővárosa, veivel európai rangra emel­emelt fővel vállalta. .. mindezt a munkát az geztem. Ez különben egyál­talán nem fizethető meg. Kecskemét jogosan tekinti te a magyar parasztok da- állam támogatása nélkül vé­fiának a mestert, aki ugyan lait Két daljátékában, a • korán elkerült onnan, még- Háry Jánosban és a Szé­is büszkén vallotta magát kelyfonóban első ízben szó- Vajon honnan merítettem Kecskemét szülöttjének. A lait meg a magyar népdal erőt mindehhez? Kétségtelen, város mindig sokat tett az operaszínpadon. A nép- azon hazaellenes lelkületből, Kodály eszméinek terjeszté- dalgyüjtéshez az erőt, útmuta- melyet rám akarnak bizo­séért, munkásságának elis- tást Petőfi és Arany mun- nyítani. A napi politikával mertetéséért. Elsőként ren- kássága adta Kodálynak. „A nem foglalkozom. Átvitt ér­dezett hangversenyt Kodály népköltészet az igazi költé- telemben azonban politikai Gyermekkaraiból, itt került szet — írja Petőfi Arany- minden taktus, minden nép­később bemutatásra hatal- nák —, legyünk rajta, hogy dal, amit feljegyeztem. Sze­mas kórusműve, a Jézus és ezt tegyük uralkodóvá. Ha a rintem ez a helyes nemzeti a kufárok, és itt jött létre nép uralkodni fog a költé- politika. A tetteké és nem a húsz évvel ezelőtt Kodály szetben, közel áll hozzá, frázisoké. És ezt üldözik útmutatása nyomán az első hogv a politikában is ural- bennem." ének-zenei általános iskola, kodjék." „Nemzeti költésze- Elszánt hite hatalmas mű­Kodály az énekléssel nem- tet csak azontúl remélek, ha veltséggel társult. A klasz­csak a zenei ízlést akarta előbb népköltészet virágzott" szikus és modern művészei fejleszteni, hanem rajta ke- — válaszolta Arany. szinte minden ágában egy­resztül a gyermeki lélek Népének felemelésé, szelle- forma otthonossággal moz­egészének formálását, a mi megújulása nemcsak gott. Sokkal több volt mint harmonikus személyiség tel- népdalfeldolgozásainak, de zenész. A zenén keresztül ies kialakítását tűzte ki cé- egész zeneszerzői, pedagógu- az egész emberiség haladá­sát akarta szolgálni, népét jobbá, boldogabbá tenni. gyat könnyebben tanulnak a gverekek. Ez nem valami ti­Szerdán és penteken tart- szánják rá magukat, hogy vendégei jóval látogatásuk tokzntos varázs, ják az ismeretterjesztő elő- egyedül látogassanak el ezek- előtt írásban megkapják a adásokat a Postás művelődé- be az intézményekbe. Cso- közönség kérdéseit, mindenki si házban. A közönség, a kör- portosan kellemesebb, szak- jól jár, ezek az estek való­nyéken lakók, a postások és értő vezetővel hasznosabb, ban tartalmas tapasztalatcse­a város minden részéből ér- Régebben is divatos dolog rékké válnak, kezők megszokták az idő- volt, hogy ismert személyisé- „Apróságok ezek" —mond­E^éha tófűinek1ta *eket hívtak meg egy-egy ják a vezetőség tagjai. Az az előadóterembe ilyenkor, estére. A meghívott általá- apró gyakorlati fogások ve­Tizenöt év óta októbertől ban nem nagyon tudta, mi- zetnek azonban az ismeret­májusig folyik a rendszeres rői is beszéljen, a közönség terjesztő munka új formái­XTSSTSn^ idő afatt pedig megelégedett annyival, nak folyamatos és fokozatos sajátos módszerek és formák h°gy a találkozas után el- kialakulásához. Ügy tűnik, kristályosodtak ki. mondhatta, életben, közelről ebben a művelődési házban Amikor a vezetőség afféle 53 látta, akinek eddig csak ilyen eredménye lesz a ve­beiső használatra-hasznosí- az arcát, vagy a hangját is- zetőség, a közönség és a TIT tásra szánt áttekintést vég- merte tévéből, rádióból. A jó együttműködésének, zett az évi munkáról, nem Postás művelődési fáz neves S. E. beszéltek egyedülálló ered­lul. „Zene nélkül nincsen si és tudományos munkássá­teljes ember. így tehát ma- gának vezérlő elve volt. Ért­gától értetődő volt, hogy a hető, hogy a Tanácsköztár- „Mert az igaz művészet a zenét be kell kapcsolni az saság leverése után a zenei legnagyobb lendítőerő egy iskolai tárgyak közé. Nél- direktóriumban betöltött magasabb rendű emberség, külözhetetlen. S kiderült, tisztsége miatt megalázó fe- az emberhez valóban méltó hogy azokban az iskolákban, gvelmi vizsgálatot indítottak élet felé." ahol a zene mindennaoos ellene. Kodályt a támadások Korda Ágnes tárev. minden egyéb tantár­ményekről. Szamok, tények, elöadáscímek között azonban a kívülálló figyelemre érde­mes, újszerű megoldásokra bukkan, olyan gyakorlati fo­gásokra, amelyek máshol is hasznosíthatók. Természetesen előadássoro­zatokat szerveznek itt is, mint sok más művelődési házban. Eldönthetetlen, hogy tudatos figyelem, vagy spon­tán módon alakult gyakorlat következménye: itt sikerült elkerülni, hogy a sorozatok egymástól elkülönülő, nem illeszkedő darabokból, eset­leges témájú előadásokból áll­janak össze. A választott té­makör szakértői, előadói ugyanis veszik a fáradságot és leülnek, hogy meghatá­rozzák az egymást követő előadások rendjét. A közön­ség Ilyen módon folyamato­san egymásra épülő ismere­teket szerezhet, nem marad el a sorozat közepén, mert a részismeretek kiegészítést követelnek. A felkeltett kí­váncsiság ami készteti az embereket, hogy kérdéseket fogalmazzanak, az előadások légköre pedig arra, hogy fel is tegyék azokat. Az itteni ismeretterjesztő esetek előbb­utóbb az előadó és közön­sége párbeszédévé válnak. Egyik sorozatuk címe: Amit a kiskerttulajdonosnak tudni kelL Szakemberek vezetésé­vel mindig az. éppen aktuális munkamozzanatokról beszél­nek, ahogy ősztől tavaszig .követik egymást a kerti ten­nivalók. Ha közben jogi ker­dések gyűlnek össze, meg­hívnak egy jogászt. Tavaly sokan orvosi kezelésre szo­rultak a kerttulajdonosok közül, rosszul adagolták a vegyszereket a permetezés­hez. Természetes, hogy ér­deklődve hallgatják az. er­ről szóló felvilágosítást. A „rugalmas alkalmazko­dás" ilyenféle esetei a többi sorozatra is jellemzőek. A városban szinte egyedülálló kezdeményezés volt például a tudományos intézetek láto­gatása. Az emberek kíván­csiak a kibernetikai labora­tóriumra, a csillagvizsgálóra, csipkeszörp Az utóbbi évek legjelentő- mentakoncentrátumok. Ezek­sebb exportját az idén bo- kel a termékekkel az idén nyolította le a Herbária: kül- jelentkezett külföldön először földi szállításainak értéke fél- a Herbária, s a bemutatkozás millió dollárral, mintegy 25 sikerrel járt. Az új év elején —30 százalékkal haladja meg forgalomba hozzák a csipke­a tavalyit. Változatlanul a szörp szénsavval dúsított, hí­kamilla, a majoranna és a gítás nélkül, azonnal fo­csipkebogyó a leggazdaságo- gyasztható változatát, s ké­sabb exportcikk, kelendőek sőbb megjelenik a boltokban a kulonfele gombakeszftmé- ... , , nyek, a vadgesztenye-, a ka- a cukorbetegeknek készült milla-, a csipkebogyó- és a hasonló szénsavas szörp. szerűen az a mindennapos kis zenével foglalkozás any­nyira fölélénkíti az elmét, hogy fogékonyabb lesz min­den mással szemben is." A pedagógus, a zeneszer­ző és a zenetudós Kodály minden gondolatával és minden tettével szinte ugyanazt a célt szolgálta; a magyar népet kiemelni év­százados szellemi elmara­dottságából. Megteremtette az új szellemű, népzenén alapuló magyar műzenét, és útnak indította a jövő zene­szerető, zeneértő közönségét."" Felismerte, hogy a zenére nevelést a gyerekkorban kell elkezdeni, éspedig „... a mindenki számára hozzáfér­hető, ingyenes és mégis legszebb hangszerrel": az énekkel. Gyermekkarai kü­lönösen jelentősek, mert raj­tuk azóta szinte egy éneklő nemzedék nőtt fel. „Akinek nem mindegy, mi lesz itt a zenében egy-két emberöltő múlva, nem mehet el kö­zömbösen az iskola mellett, amikor énekszó hallik ki be­lőle." De Kodály nem felül­ről beszél a gyermekekhez, hanem egyenrangú társként kezeli őket, ezért nőttek túl gyermekkarai az iskola fa­lain, és váltak a koncertter­mek állandó műsorszámai­vá. Népzenegyűjtésével Országos jelentőségű ipartörténeti lelet A maga nemében egyedül- A leletek megerősítik azo­álló leleteket tártak fel Baj- kat a korábbi kutatásokat, na határában az esztergomi amelyekkel megállapították, Balassa Bálint Múzeum ré- hogy az egykor Bajna hatá­gészei. Dózerral dolgozott a rában fekvő hét falu egyike, helyi tsz, amikor edénytöre- Csamaszombat — később Ri­dékek és kiégett agyagtapasz- mászombatnak nevezték — tások bukkantak felszínre, állt ott, és a török uralom Azonnal értesítették a régé- áldozata lett. A feltevések szeket, akik a leletmentés so- szerint 1526-ban égették fel rán országos jelentőségű ipar- a falut a török csapatok, a történeti dokumentumokra nyilván akkor kellett hirte­bukkantak: két edényégető len elhagynia műhelyét a fa­kemencét találtak. zekasmesternek is. Csima­szombat emlékét őrzi az az A nagyobb kemencét, amely 1734-ben épült barokk mű­ot meter hosszú és ket meter emlék, a címai kálvária, széles, a XV—XVI. szazad amelynek közelében kerültek; fordulója táján hasznalták. napvilágra a fazekaskemen­Ertékét növeli, hogy bolto- c£k zatának jelentős része is épen arzsssstzz te ki egykori tulajdonosa, né- jához szolgáltatnak újabb ér­hány méterrel távolabb egy dekes adalékokat, hanem kisebb, bordás rostélyú fek- fontos adatokat nyújtanak a vő kemence maradvanyait „„. „.„„„.„ ,, ásták ki. Ebből kész edé- középkori fazekasság fejlett­nyek, kancsók, edényfedők is séK' színvonaláról, munka­előkerültek. Ezek, valamint a módszeréről, technológiájá­tüzelőnyílásban talált üszkös r61. Ezért az országos jelen­koS^a SS tőségű fazekastelep kutatását | váratlan pusztítás áldozata jövőre tovább kívánják foly­Ko- lett. tatni. 8ERCZEL1 A. KÍROLY néztem, hogy mit csinál, de mSg írástudatlan mi történt, amiről ő nem vett tudomást, vagy Hullámsír is vagyok. Aztán vasperecöt töttek a csuklójá­ra. — De ettől már ő is elerőtlenedett, és vo­nagló ajakkal, szipogva fűzte hozzá: — Ügy bizony, Gábor. Azt köllött mögérnöm, hogy a fiamat, a tanár urat, bilincsbe verve vigyék ki innen. — Aztán keserűen kifakadt. — De hát úgy elfojtották már csírájában, hogy még a saj­tó sem verhette félre a harangot? A „szájkosár" törvény erre jogot ad még akkor is, ha kisült valami, de államérdek, hogy mindvégig titok maradjon. Ki tudja, micsoda országos nyomo­zás folyik most, éppen a király ünneplése előtt, pontból gyanús, s a joviális uralkodót harminc év után is bizalmas körben cs?k „szakállas gyil­kosnak" titulálja. S Tisza Kálmán alaposan el van kötelezve az udvarnak, s bizonyára köny­nyű szívvel küldene százakat a börtönbe, eset­leg a bitóra is. csakhogy a „fölséget" megkí­mélje a csalódástól, de méginkább egy új Li­bényi-féle merénylettől. — Miska bácsi — né­zett gondterhesen az öregre —, én azt ajánlom maguknak, hogy amint lehet, pakoljanak föl üsmeröm a saját fiamat, hogy tudjam, mire képes. — Miska bácsi, nyugodjon meg — simogat­ta az öreg göcsörtös kezét a fiú —, félreértés lesz a dologban. Pista ártatlan, s hamarosan ki­engedik. Mert ebbe én se törődöm bele, ezt nem lehet annyiba hagyni, ezt szóvá kell tenni il­letékes helyen... — Mondom, hogy mögfenyögettek a titkos röndérök, hogy ki ne nyissam a számat, mert e£Y szekérre, s menjenek ki a tanyára. Hol is engöm is becsuknak. Akkor mi lösz velünk? van a tanyájuk? Itt van a víz a nyakunkon, ezt a kis holmin- — Atokházán — morgott Pintér bácsi, kat csak szeretném mögmentenl, ha gyün az — Hát oda. A tanyavilág magasabban fek­ár. Nemrég vágtunk disznót, tudod, tele a oal- szik, mint a város legnagyobb része, bármi tör­lás szalonnával, oldalassal, sonkával, mőg zsír- tánik is, a holmijuk java mégis megmaradna, ral is. Akár mi lösz, önni köll. Mög a fiam Én meg utánajárok a Pista dolgának, ez nekem könyvei is itt vannak, sok pénzbe kerültek kötelességem is, mert nekem ő a testvéi'emnél azok, az asszony egyedül mög töheletlen. is kedvesebb. — Egy kicsit elesük'ott az ő — Miska bácsi — állt föl a fiú, mert a se- hangja is e vallomásnál, de az öreg konokul gítés vágva tombolt benne, s elhatározta, hogy hördült rá. azonnal elmegy Bakay Nándorhoz, s tanácsot — Még azt hinnék, hogy a röndérök elől 144. Most már arról is meg volt győződve, hogy rá Is sort kerítenek, ha valaki az ő nevét , köpte" b3 a rendőrségen, persze valószínű, hogy nem áruló mó­don, hanem kényszerűségből. S rögtön átvillant az agyán, hogy valóban, hetek óta egyetlen sorát sem válaszolja meg néhány barátja, akikkel az egye­temen a legszorosabb kapcsolatban volt, s azo­nos volt a felfogásuk is az ország helyzetéről, s a reménytelen allapot orvoslásáról is. — Miska bácsi — szólalt meg végre —, tud­nom kell, hogy kik vitték el, ha segíteni aka­runk rajta. Nekem megmondhatja, hiszen én inkább fölnégyeitetem magam, mintsemhogy magát, meg Pintér nénit kiszolgáltassam. Ö hol van ? — Hát hun vóna? A templomba mönt szö­geny. De itt az imádság már nem segít. — Éjjel vitték el? — Inkább késő este, de Pista már aludt. Fáradt löhetött. Nekünk is csak beköszönt kér tőle, esetleg védelmet is, hiszen mégsem szöktünk mög. Nem, fiam, ezt nem töhetöm. A — Azt a tanárfélét nem látta köztük, Miska lehet valakit gonosztevőként kezelni azért, mert holminkat, amit tudunk, kiviszöm a tanyára bácsi, aki itt volt délután? köztársasági fölfogású, de végtére, ezt nem tet- még máma, s az asszony lőhet, hogy kint ma­— Sötét volt, édös fiam, mög nem is ügön te még közzé, s így lázadásra sem buzdított rad, de én visszagyüvök, mert neköm itt a néztem én ükét Csak a Pistát. Hároman vol- senkit Vagy Pesten közben, míg ő itt a család helyem. Nem vagyok én pocok, hogy elszalad­vagv az' ásványtani múze- tak- de el ne mondd sönkineik. összeszödték az ügyeit rendezgette, s Etelkával kötött végleges jak, ha baj van. Lösz, ami lösz! ómra, de nagyon kevesen I iratait nem tudom, mi voit az, mert én sose szerelmi kapcsolatot elmérgedt a helyzet, olyas-{Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom