Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

\ VASÁRNAP, 1972. NOVEMBER 5. 5 Ösz a földeken Mit tartogat még november a mezőgazdaságnak? Remélhetőleg jó időt. Amit elvett októberben, pótolja ebben a hónapban. A Szeged környéki mezőgazdasági üzemekre bizony ráférne még a napos időjárás, akad tennivalójuk bőven. Az idei ősz nem kényeztette el a földek művelőit, keserves napokat szerzett, visszaidézve korábbi esztendők tapasztalatait, amikor küzdelmes idők jártak, gépesítés nélkül, emberi erőre, akarásra támaszkodva takarították be a termést, cukorrépát, tengerit, rizst, sokszor hősies erőfeszítések árán. Bár nagyot változott a gép- és eszközellátottság a gazdaközösségekben, a felázott, latyakos határ nagy küzdelemre késztette és még készteti a termelőszövetkezetek tagjait. Olyan jól gépesített és jól szervezett termelőszövetkezetekben is csúsztak az idővel, elhúzódott a betakarítás, a vetés, mint a szegedi Felszabadulás Tsz-ben. Annyi már bizonyos, a küzdelem nem volt hiábavaló, az utóbbi két hétben nagyot lépett előre szűkebb pátriánk a mezőgazdasági munkákat illetően. Nincs már szőlő a tőkéken, a homoki földeken sok gazdaságban befejezés előtt a vetés. Jó példák, elismerésre méltó eredmények, teljesítmények is születtek a hősi erőfeszítés napjaiban, a' szegedi Üj Élet, a forráskód Haladás Tsz üzemszervezését, őszi munkateljesítményét tekintve, ahol a mélyszántás kivételével befejeződtek az őszi munkák. Könnyű nekik, mondhatnák sokan, homokos terület, jobban boldogultak gépeik, haladhattak. A siker természetesen ezen is múlott, de nem kizárólagosan ezen. Kollektív erőt, akaratot, optimálisan arányosították a szövetkezet lehetőségeivel, adottságaival, felszereltségével. Jó üzemszervezés, fél siker. A társadalmi segítség nélkülözhetetlen ma még kritikus időszakokban, különösen azoknak a gazdaságoknak érdemes szorosabb kapcsolatot létesíteniük iskolákkal, ahol az őszi munkacsúcsok idején máskor is várható munkaerőhiány, mint például szüret idején. A kapcsolat mind a nagyüzemeknek, mind a fiataloknak kölcsönösen gyümölcsöző lesz. Jó üzemszervezés él is ilyen lehetőségekkel, valamint a társszövetkezetektől kapott segítséggel is. Tanulságokban bővelkedő esztendő az idei. Az ősz sokáig emlékezetes marad, ritkán fordult elő hasonlóan nehéz, próbára tevő október. Kosarakban kukoricát hordó diákok, két traktor vontatta pótkocsi, elült kombájnok, térdig érő sarak, szolgálták a „szenzációt", kívántak nagyobb erőfeszítést a mezei munkákban. És még nincs vége. Tart a vetés, a kintlevő termények betakarítása. Több termelőszövetkezetben ünnepi műszakot, november 7-én munkákat tartanak, amit csak helyeselni lehet. Napról napra veszít értékéből a kint levő termék, a vetés kritikusra fordul, köztudott, a november 10-e után elvetett Jerületeken már számolni lehet terméscsökkenéssel, ami jövő évi kenyerünk rovására megy. És természetesen, az időjárással is. Milyen lesz hozzánk ez a hónap? Ki tudja? Elég kevés esőt küldenie, máris napokra viszszaveti az ütemes munkát, a lendületet. Nemcsak bosszúságot, tetemes károkat is okozva. Ügy tartják az idősek, Erzsébet után kifagy az eke a földből. Ezzel is számolni kell, s minden lehető percet kihasználni, hogy azokban a gazdagközösségekben, ahol november 7-re nem fejezték be a vetést, betakarítást, minden erővel gyorsítsák a munkákat A végső tanulság könynyen megfogalmazható. Emelni a gépesítés színvonalát. A jövő gazdálkodása, a dolgozó ember munkájának könnyítése, törekvéseink is ezt szorgalmazzák. Sz. L. I. Jó közepes paprikatermés Befejeződött a szedés A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályától kapott tájékoztatás szerint befejeződött a fűszernövény szedése. A kerek számban nyolcezer holdról 3 ezer 300 vagon termést várnak. Természetesen végleges és pontos képet csak akkor nyernek, ha már az utolsó vagon áru is beérkezik. Eddig ugyanis 1 ezer 500 vagonnal vettek át. A holdankénti negyven mázsát meghaladó hozamot jó közepesnek tartják ma a szakemberek. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy régebben csak nagyon kedvező évjáratban dicsekedhettek ilyen eredménnyel a tájkörzet egészében. A szárazságtűrő növény érését késleltette a sok csapadék. nehezítve a betakarítást. Az üllési, a szóregi, a mórahalmi, a röszkei, a makói szaritótelepeken növelte a munkát, az átfutás idejét a csövek magas nedvességtartalma. Az esőzések miatt a szeged-mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezetben még kipróbálni is alig tudták az új szedögépet. Most még csak kísérleti jelleggel akarták üzemeltetni a berendezést, jövőre a betakarítás gépesítésére jobban felkészülnek, sűrűbb tőállománnyal ültetik majd a palántákat. A nagy szedési idény végét jelzik az ősi termőtájon a pirosba öltözött házak, tanyaépületek. Röszkén és Mihályteleken alig lehet látni házat paprikadísz, füzérsor nélkül. Egyre jobban terjed a hálós tarolás A hosszúkás hengerformájú műanyag hálókba ömlesztett termést ugyancsak az épületekre függesztve teszik ki utóérésnek. Háromszáz hold' háztáji föld paprikája megszámlálhatatlan füzérben és hálóban várja a színesítő verőfényes őszutói napokat. Elhunyt Pécsi Sándor Szombaton, 50 éves korában váratlanul elhunyt Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas, Kiváló művész, a Madách Színház tagja. Temetéséről később intézkednek. • A kíméletlen halál tragikus hirtelenséggel ragadta magával a magyar színjátszás egyik kimagasló egyéniségét. Sajószentpéteren született, a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. de otthagyta és jegyzőgyakornok lett. Később rendezőgyakornok a Hunnia Filmstúdióban. 1941-ben felvették a Színművészeti Akadémiára, diplomáját 1944-ben kapta meg. Sátoraljaújhelyen, Szombathelyen játszott. 1945 végén Miskolcra szerződött. 1946-ban a Művész Színház, 1948-tól a Madách Színház tagja volt. Személyében kiváló jellemszínészt vesztett el a magyar művésztársadalom. Művészete rendkívül sokszínű volt, ellentétes elemekben bővelkedett. Játékát erőteljesség, dinamizmus, szenvedély, ugyanakkor frisseség, természetesség, közvetlenség, irónia jellemezte. Művészetének elemeit mindig alárendelte szerepe dramaturgiai érdekeinek. 1948 óta rendszeresen filmezett. Rendszeresen láthattuk a televízió képernyőjén is. Gyermekbénu'ás elleni oltások Az egészségügyi miniszter utasításban szabályozta az év végén és a jövő év elején esedékes gyermekbénulás elleni oltások szervezését és végrehajtását. A védőoltást három részletben kell elvégezni: az l-es típusút 1972. november 27. és december 2., a 3-as típusút 1973. január 22. és 27., a 2-es típusút 1973. március 5. és 10. között. A miniszteri utasítás kitér arra is, hogy a gyermekbé nulás elleni oltás csak a himlőoltás után négy hétté! adható, himlőoltást viszonl csak két héttel a gyermek bénulás elleni oltás után szabad végezni. Ugyancsak két hét elteltével kaphat gyermekbénulás elleni vakcinát az a kisgyerek, aki diper-te (diftéria-pertussis-tetanusz) oltásban részesült. Az utasításban előírt időben azokat a gyermekeket oltják be, akik az 1969. október 1. és 1972. szeptember 30. közötti időszakban születtek. (MTI) Teueto?oiig, teljes magasságban Pécsett, a misina-tetői tv-torony tetején helyére került a televízió második programját sugárzó 18 métereiantennarendszer. Ezzel a mecsekaljai város egyik legimpozánsabb építménye elérte teljes, 190 méteres magasságát. A harminckét elemből álló acélszerkezetet a nag> magasságban artistamutatványnák is V1115 munkával szerelték össze a japán szakemberek. n tisztes molnár Mindennapi kenyerünk mindennapi reményéből vagy reménytelenségéből sugárzott át a tisztelet a búzatermő barázdára, a szántó-vető parasztra, a lisztes molnárra, meg a kenyeres pékre. A molnár családnév! változata a tanú rá, mennyi molnárunk lehetett valamikor. Első és utolsó vízimalmunk örvényesen még őrli a gabonát. A kicsinyke Pécsely patak kergeti fölülcsapott vizes kerekét. Nem is olyan régen ezen a vízen 18 malom lisztes molnára kereste a kenyerét. Meg is találta mind. Hogy a Tisza mennyi malmot hajthatott ideát az Alföldön? Ki tudna visszafelé számolni? És a szél? Szegednek ma egyetlen malma van. Nevén kívül a Tiszához semmi nem köti. Tízszer tízméteres alapterületű, néhány emelet magasságú csak, 660 mázsa gabonából őröl lisztet mégis a három műszak alatt. Az örvényesi vizes molnártól hoztam egy hasonlatot: olyan a jó malom, mint a zenekar. Mindent lehet játszani rajta. A szegedin lehet-e? Jó fül mindenesetre kell hozzá. Tíz hengerszék húsz hengere mormolja a maga nótáját, egyszer csak fölugrik a molnár, odaszalad a ki tudja hányadikhoz, igazít rajta. Sebes járása mondja, halaszthatatlan a dolga. De a hang csak annyi, mintha egy darázsfészekben valamelyik bogár egyik szárnya rosszul kavarná a szelet Hallja meg, aki érti! Azért molnár a molnár, hogy meghallja. Senkit nem akarok megtanítani a szakmára, de leírom, én mit tanultam. A sémát biztosan tudja mindenki. Valami nagy kő vagy henger megtöri, megőrli a KONKOLY NINCSEN gabonát, szitálják, hogy korpa ls legyen, meg liszt is, zsákba eresztik és kész. Nagy malomban minden bonyolultabb. Kezdjük ott, ahol a búza kezdi. Bekerül a silóba, a hanyatt fekvő garaton át. Innen megy a koptatóba. Rosták rázzák először, kiszedik a rögöt, a követ, a vasszeget, a benne felejtett anyacsavart, a bicskát, a szorult szemű búzát és a macskatalpat. Konkolyozóba kanyarodik innen akkor is, ha konkoly a mai búzában talán nincs is. Ha ennek a gépnek idegen nevét is mondorn, talán többen ráismernek: ez a triőr. Aki szérűn forgatott búzát lát, meg szokott rémülni. Hegy lesz ebből tiszta liszt? Ne aggódjon senki. Súrolóba lép minden szem. Verőlécek verik szét rajta még az üszőkhuppancsokat és a golyóüszköket is. Még mindig maradhat valami a búzán, olyan is, amit meg nem ennénk kenyérben. Mosógépbe buktatják, tisztítják és áztatják. Álljunk csak meg! Minden aratásnál téma, kell szárítani a gabonát, vagy nem kell. Miért kell, ha úgyis bevizezik? És pontosan vizsgálják, ivott-e annyi vizet, amenynyit szomjúsága kívánt? Mehetünk tovább, mert az a szárítás a magtár miatt kell. A vízre se bíznak mindent. Hámozógép áll a sorban, ha innen is kijön a búza. olyan a bőre, mintha háromnapos szakáll nőtt volna rajta. Nem borotválják, csak megkefélik szemenként. A malomba csak szalonképes állapotban teheti be a lábát. nár, de a magyar búzákra nosztalgiával gondol vissza. Vizsgáztatni is akarok: ismerik-e a kiszomborl fajtákat? Hallottak róla, de nem találkoztak vele még. Könnyen jutunk följebb. A lisztet padláson szitálják. Semmit nem hasonlít ugyan a padláshoz, csak a neveszitapadlás, és szabadon lengő gépszekrényes síksziták rázódnak megállás nélkül. Fiatal lány a sziták őre, az elZSÁK NINCS ORGONASÍPOK TÁRLAT A TERVEZŐKNÉL i A CSOMITERV munkatársai a vállalat tanácstermében most másodízben rendeztek képzőművészeti kiállítást. A tervezők ezúttal több mint 40 képet akasztottak falra, közöttük akvaAcs S. Sándor felvétele Q|y%M .v. .tb relfeke't és szénrajzokat is. Még:ebben az évben újabb kiállítást terveznek, amelyen kisplasztikákat is bemutatnak. A kiállítás sikeréről a vehdégkönyv süámos dicsérő bejegyzése tanúskodik. A búza útját követve most léptünk csak be a húsz henger zúgó-morgó birodalmába. Osztályozzák a hengereket. Néhány a töretőrendszer tagja, mások a daraőrlők, megint mások dercét őrölnek. A törető rovátkolt hengerén dől el, mennyi goromba dara lesz a búzából. A nyolcadiknál járunk már, mindből mintát veszünk, ámulúsomra olyan barna valami kerül a markomba, hogy kérdeznem kell: ebből lesz a komisz kenyér? Otromba a kérdés, de kiderül, ebben még benne van a korpa, attól olyan barna. Másik lyukon csak korpa csurog. Nem | megy egyenest a lukarmány közé, addig törlk-zúzzák, amíg az a néhány szem liszt is le nem kopik róla, umi némelyikre ráragadt. Anynyl cső megy itt le-föl, ideje följebb nézni. Fönt még több van. Megijednék, hu meg kellene tanulnom. melyik mire való. Ennél is érdekesebb a vúszonzsákokból szőtt orgonu»ípok sarka. Vándorkeret simogatja a „sípokat", hogy a lisztpor meg ne álljon bennük. Ezt az emeletet leginkább a liszt járja. Itt már érdemes kérdezni, milyen is az a sokat, emlegetett sikér. Jó a mai búzákban, vagy nem jó? Jónak jó, mondja amolső Molnár, aki nem molnár, csak szitaőr. Figyel minden idevezető csővet, ügyel, hogy meg ne álljon benne a liszt, és törülget, söpröget Molnár Edit. Itt derült ki, hogy az igazi lisztes molnár alig lisztes. Az is, hogy ebben a nagy malomban alig van molnár. Szekeres Józsefet láttam, ő a hengerőr. Barátok csábították erre a pályára még 1952-ben. Bohata István — az ő szava szerint írom — születésétől fogva molnár. Kiváltságos hely volt annak idején a malom, kezdettől fogva fizették az inast, azért állt be ő is. Mmt koperos, magyarus koptatás. Almolnári rangban szolgai Volford Lajos. Nem fél, hogy csorba esik a „tartáson", ha éppen partvissal látom. Apáról fiúra szállt itt az almolnárság mellett a fömolnárság is. Türelmes kísérőm, Thelnesz Géza viseli apja után ezt a szép rangot. A szitapadláson csodáltam legjobban. A síksziták 102 csikólábának mindegyikéről tudja, mi folyik benne. Első töret, nulla-derce vagy rétesliszt. Ennyi a személyzet, Zsákot egy se emel, nem ls láttam zsákot, csak az udvaron. Figyelnek, mindig figyelnek. Mind szereti a mesterségét, büszkék is rá. — Mikor nehéz a moinannak egyáltalán? — A gabonától függ, de leginkább l munkatársaktól. Érdekes a világ. Amiko> nehéz szakma volt a malomszakma egymást érték a molnárok. Most alig kell néhány, és annyi sincs, amenyny! kellene. Idén három fiatalt küldött a szegedi mafom Feliérvárra, n lisztes molnárságot tanulni. Horváth Dezső 2 db dughagymaosztalyozó kedvező áron e /a dó „Tisza-kanyar" AFESZ, Tószeg. (Szolnok megye. Telefon : 4.) DK. 1665