Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

KEDD, 1972. NOVEMBER 14. 3 és könyvek Egyetlen ország sem oly' hatalmas, mint a betűk birodalma. A táblák közé fogott lapok irott, nyomtatott mondatai immár évezredek, évszázadok óta az ember természetes kísérői. Ám alig több mint egy évtized is jelzője, bizonyítója lehet lényeges változásoknak. Tizenegyedszer rendezik meg a politikai könyvnapokat; tizenegyedszer igazolódik be, hogy ott, ahol történelmi szemmértékkel nézve még nemrég is csupán kevesek szellemi tápláléka volt a betű, ma növekvő tömegigényt elégít ki a szépirodalom s a politikai irodalom egyaránt. Tavaly 5536 művet 53,4 millió példányban nyomattak ki hazánkban. Sorolhatnók az átlagokat, a kiugró sikereket, de aligha szükséges. Mindennapi tartozéka, segítője életünknek a könyv, s ahogy tágul a látóhatár, úgy növekszik a politikai irodalom jelentősége. Mi minden érdekli, nsgatja, teszi kíváncsivá az embereket? Hiszen van könyv, amelynek forgatása nem több, mint időtöltés, könnyed szórakozás, ám művek légiója csak akkor kerül a polcokra, a kezekbe, ha tényleges igény, szellemi éhség, tudásgyarapítást fontosnak tartó szándék emeli oda. A politikai irodalomnak jelentősége mellett a befogadására kialakult készségről is szólni kell. A közgondolkozás szintjének növekedéséről, az országhatáron átnyúló figyelemről, arról, hogy napjaink embere nemcsak tudni akar a világ dolgairól, hanem érteni is kívánja azokat Sokat mond minderről, hogy évente negyvenmillió forintot tesz ki a politikai irodalmat gondozó Kossuth Könyvkiadó forgalma. Ám az összeg csak jelző, amely szerzők, művek és olvasók egymásra találásának csupán egyetlen mozzanatát rögzíti. Mert ennél fontosabb — s persze, jóval előbbre való — az az érték, amelyet a könyvtáblák közé fogott eszmék, érvek, tények közvetítenek és sarjasztanak. Az az értéle, amely a marxista világnézet térhódításából fakad, a kiművelt, s bonyolult világ ezernyi dolgában könnyebben eligazodó emberfők által jön létre. Általános, kivételt nem ismerő folyamat lenne már ez? Tudjuk, szó sincs róla. Vannak fehér foltok, társadalmi csoportok, ahová még nehezen, sok akadályon át jut csak el a kor meghatározó eszméjének szava. Van tehát tennivaló is bőven megnyerésükért, ahogy magának a kiadásnak is még frissebbé, rugalmasabbá keil válnia. Napjaink emberét szívesen nevezik racionálisnak, azaz szervezőnek, rendszerteremtőnek, az összefüggések kutatójának. Sok az igazság e megállapításban, hiszen ahogy egyre bonyolultabbá válik a világ, úgy növekszik az eligazodást segítő eszközök szerepe. A politikai irodalom hazánkban alig két és fél évtizedes múltja jó indulásnak tekinthető. Jövendője ígér — a társadalom állapotát, változásra való készségét, a megértés iránti tömegigényt tükrözve — nagy távlatokat. S nagy eredményeket M. O. Szárazon és vizén A tápéi hajójavítóban megszaporodott a munka. 'a téli hónapokban több hajóvontató, uszály és vízibusz pihen a partmenti vizeken. Javításra, felújításra, karbantartásra várnak. A Vízművek és Fürdők kishajója, az Odessza is a javítóba került Nemrégen emelték partra és hamarosan felújítják a motorját, a Dunán dolgozó Vásárhelyi Pál vontatót pedig vízre bocsátották. Az Odessza kishajó a két part között szállította a strandotokat. Most a motorját generálozzák. alározat megszületett, Oktatáspolitikai aktivaértekeziet Szegeden A dunai vontatónak nem csupán a két darab, összesen ezer lóerős motorját varázsolták újjá, hanem elöregedett lemezeit is kicserélték. Már csak a festés van hátra. Egésznapos oktatáspolitikai aktívaértekezletet rendezett tegnap, hétfőn a megyei tanács dísztermében az MSZMP Csongrád megyei bizottsága és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága, az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatának végrehajtásiról. A nagy jelentőségű tanácskozáson közel ötszázan vettek részt. Ott voltak Csongrád megye alsó- és középfokú oktatási intézményeinek igazgatói, pártszervezeteinek titkárai, a járási és városi pártbizottságok képviselői, a nagyközségi pártszervezetek titkárai, az általános- és középiskolák szakfelügyelői, a tanárképző főiskolai és a szegedi egyetemek pártbizottságainak titkárai. Részt vett az aktíván dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese és Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnökhelyettese is. A tanácskozást Hantos Mihály nyitotta meg, majd dr. Ágoston József tartott előadást, a Központi Biizottság oktatáspolitikai határozatának végrehajtásából adódó megyei feladatokról. Dr. Ágoston József előadása A megyei pártbizottság titkára előadásának bevezetőjében a többi között hangoztatta, hogy a közoktatásról szóló párthatározat végrehajtásának egyik fontos állomása a megyei aktívaértekezlet A tanácskozás célja: a megvalósítás módozatainak, eszközeinek kutatása. A határozat része pártunk kulturális és ifjúsági politikájának, s jelentőségének megértéséhez egyrészt azt kell figyelembe venni, hogy milliók életére és jövőjére van hatással — ezért is mondjuk, hogy az iskolaügy társadalmi ügy — másrészt pedig, hogy hosszú évekre feladatokat ad mindenkinek, aki az oktatás fejlesztése érdekében tevékenykedik. Az előadó ezután a határozat megjelenésének szükségességéről szólott, s ezzel kapcsolatban rámutatott, a határozat egyrészt azért született, mert az iskolai oktatást össze kell hangolnunk a rohamléptekkel fejlődő társadalom igényeivel, szükségleteivel. Tíz év alatt megkétszereződik az ipari termelés, s elképzelhetetlen, hogy az iskola ezekről a gyors változásokról ne vegyen tudomást Az iskolák továbbfejlesztését követeli másrészt a tudományostechnikai forradalom hazai kibontakozása, s végül a határozat létrejöttében szerepet játszik az is, hogy a kultúra szerves része a nemzetközi osztályharcnak. A kapitalizmust nem elég politikailag és gazdaságilag legyőzni — túlszárnyalni, ehhez a műveltség fejlesztése is elengedhetetlen. A határozat alapelveivel foglalkozva a Csongrád megyei pártbizottság titkára rámutatott, hogy az iskolaügyet a jelenlegi szervezeti kereteken belül kell korszerűsíteni. A strukturális változtatás nem égető kérdés, a tartalmi változásokkal azonban nem késlekedhetünk. A továbbiakban az előadó hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság határozata az iskolaügy bonyolult témakörében néhány kérdést kiemelten kezel. Közöttük van az óvoda. A probléma lényege, hogy a fejlődés jelenlegi tempója lassú. Még egy ötéves tervre lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy minden jelentkezőt felvehessünk az óvodákba. Ez az idő hosszú, s le kell rövidítenünk, annál inkább, mert a jövőben tovább nő az óvodák iskolaelőkészítő szerepe. Az oktatásügy másik kiemelt területe az általános iskola. Egyrészt azért, mert a felnövekvő nemzedék ebben az iskolatípusban kapja meg az alapműveltséget, másrészt azért, mert legnagyobb gondjaink ehhez az iskolához kapcsolódnak. Ugyanis itt a legnagyobb színvonalkülönbség az egyes, tanyai, falusi és városi iskolák között — Csongrád megyében ez egyenesen kirívó — nagy gondot okoz ezenkívül a felszereltség alacsony színvonala, amely alig éri el az ötven százalékot, Ráadásul ebben az iskolatípusban a legmagasabb a bukások száma. A tennivalók ebből a helyzetből szinte természetszerűleg következnek. Csökkenteni kell az egyes iskolák közötti színvonalkülönbségeket — természetesen a gyengébbek felemelésének útján — javítani kell a felszereltség állapotát, gondoskodni kell pedagóguslakások építéséről, meg kell végre oldani a tanárok és a tanulók túlterhelésének égető gondját, amelyről tíz év óta — úgy tűnik — szinte teljesen eredménytelenül beszélünk. Foglalkozott az előadás a gimnáziumok, szakközépiskolák helyzetével is, rámutatva többek között arra, hogy ezekben az iskolatípusokban is hatékonyabban kell segíteni a munkás— paraszt származású fiatalokat, azzal például, hogy nagyobb számban biztosítunk helyet számukra a gimnáziumok tagozatos osztályaiban. Az egyetemi előkészítő tanfolyamokat továbbra is szervezni kell és gyorsítanunk kell a kollégiumok, diákotthonok építését. A szakközépiskolákban erősíteni kell a szakmai oktatási;, másrészt biztosítani kell, hogy a végzettek közül többen kerüljenek egyetemre. Jelenleg csak tíz százalék képes megfelelni a felvételi követelményeknek, s ez az arány nagyon kicsi. Kiemelt terület az oktatáspolitikai határozatban a szakmunkásképzés. Ennek oka, hogy az általános iskolát végzetteknek mintegy 45 százaléka ebben az iskolatípusban tanul tovább, valamint hogy ebben a típusban tanul, s nő fel az űj munkásnemzedék, s végül, hogy az itt tanulók 80 százaléka munkás-paraszt szülők gyermeke. Amellett, hogy itt is növelni kell a színvonalat, s csökkenteni kell a túlterhelést. el kell érni, hogy a szakmunkástanulók közül többen — bekapcsolódva a gimnáziumi oktatásba —• éretségizzenek, s különféle egyetemeken tanuljanak tovább. Érintve a felsőoktatás korszerűsítésével kapcsolatos követelményeket, a megyei pártbizottság titkára kiemelte. hogy az egyetemektől, főiskoláktól azt is várjuk, hogy jól képzett kommunista nevelőket bocsássanak ki falaik közül, s tevékenyebben vegyenek részt a végzett pedagógusok továbbképzésében. A különböző iskolatípusok fejlesztésével kapcsolatos feladatok áttekintése után dr. Ágoston József általános érvényű tennivalókkal foglalkozott. Közülük először a neveléselméleti kutatásokat említette, rámutatva, hogy megyénkben igen kevesen foglalkoznak ilyen vizsgálatokkal, pedig a feltételek, lehetőségek jók. A továbbiakban fontos feladatként jelölte meg a matematikai, az anyanyelvi, valamint az idegen nyelvi oktatás fejlesztésének tennivalóit. A túlterheléssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ennek oka csak részben következik minisztériumi intézkedésekből, a túlterhelés a tanintézetekben is születik, többek között a tantárgyi sovinizmusból. Az oktatási módszerek túlértékelése is létrehozhatja a túlterhelést. A tudásszint értékelésével, a tanulók osztályozásának kérdéseivel foglalkozva az előadó rámutatott arra, hogy iskoláinkban túrhetetlenül magas a bukások száma, s az osztályzás szinte ijesztő hatású. Éppen ezért mindenképpen változtatni kell ezen, ahogyan már meg is születtek az első erre vonatkozó minisztériumi intézkedések. Az iskolairányítás korszerűsítésével, az iskolai élet demokratizmusával foglalkozva az előadás egyebek közt hangoztatta, hogy hatékony oktatómunkát nyugtalan, zaklatott légkörben nem lehet végezni. Á kiegyensúlyozottság azonban nem lehet azonos a tespedéssel. Az egészséges változás és mozgás rendszerét kell az iskolákban megvalósítanunk. Ehhez az is szükséges, hogy szélesítsük a pedagógusok jogait, s hatékonyabbá tegyük az iskolai pártszervezetek és ifjúsági szervezetek munkáját. Részletesen foglalkozott a beszámoló az iskolai pártszervezetek feladataival, a kommunista pedagógusok tevékenységével. Hangsúlyozta, hogy a kommunista pedagógusoknak kell élen járniok az oktatáspolitikai határozatok végrehajtásában, s a november 21-i nevelőtestületi értekezletek előkészítésében, munkájában. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozta: nem o határozat vitájáról Van szó. A döntés megszületett. Most már a végrehajtás módozatairól kell tanácskozni. Foglalkozott a beszámoló az iskolák és a termelőüzemek kapcsolatának erősítésével, majd a pedagógusok tevékenységét méltatva hangsúlyozta, változatlanul szükség van a pedagógusok közéleti munkájára, de fő szerepet az iskolai tevékenységnek kell játszania. Korreferátumok Az első korreferátumot dr. Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartotta. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az 1972—73-as tanév fő feladata az oktatáspolitikai határozat megismertetése és egységes értelmezésének biztosítása. Ezt annál is inkább szükséges hangsúlyoznunk, mert helyenként olyan vélemények is elhangzottak, hogy erre tulajdonképpen már nincs is szükség. A valóságban azonban az a helyzet, hogy a pedagógusok egy része még nem ismeri, vagy nem elég jól ismeri a határozatot, s bizonyos nem kívánatos jelenségekkel is találkozhatunk a határozat értelmezése körül. Foglalkozott az előadó a Csongrád megyei pártbizottság nemrég megjelent oktatáspolitikai állásfoglalásával is, rámutatva, hogy a megyei pártbizottság reálisan beszélt az eredményekről, őszintén a gondokról és határozottan a feladatokról. Ezt az állásfoglalást is alaposan meg kell ismernie a pedagógusoknak. Felszólalásának következő részében ismertette az előadó, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a következő esztendőkben a határozat végrehajtásával kapcsolatban, majd egyéb tennivalókról szólva részletesen elemezte a túlterheléssel kapcsolatos gondjainkat. Oktatóiskola helyett nevelőiskolára van szükség, s ennek megoldása csak részben központi feladat. A tananyagcsökkentés helyes végrehajtása nem történhet meg a pedagógusok részvétele, segítsége nélkül. Az ezzel kapcsolatos intézkedések azonban önmagukban nem oldják meg ezt a kérdést. A pedagógusok szemléletének kell megváltoznia. Ügyelni kell arra is, hogy gyakran okoz túlterhelést a tanuláson kívüli feladatok ellátása, valamint a szülők is gyakran előidézik azzal, hogy túlságosan sokat kívánnak gyerekeiktől. A korreferátum részletesen foglalkozott a tanulók értékelésének új módszereivel, rámutatva, hogy az osztályzás ma még, gyakran a megtorlás eszköze. Ez tarthatatlan, s intézkedések egész sora következik majd, amely az objektív értékelést szolgálja. A továbbiakban az anyagi eszközök fontosságáról szólott az előadó, de hangoztatta, hogy ezek önmagukban nem oldanak meg mindent. Az aktívaértekezlet második korreferátumát Hofgesang Péter, a szakmunkásképző intézetek megyei igazgatója tartotta, hangsúlyozva, hogy a szakmunkásképzés fejlesztése sarkalatos pontja oktatáspolitikánknak. Áttekintve a megyei helyzetet, rámutatott, hogy a szakmunkásképzést a társadalom és a gazdaság szükségleteihez, igényeihez kell alakítani. Az általános iskolák vezetőihez fordulva kérte, hogy többet törődjenek a pályaválasztással, a beiskolázással, szervezzenek üzemlátogatásokat, hogy a tanulókban és szüleikben egyaránt reális szemlélet aiakuljon ki a pályaválasztással kapcsolatban. Felszólalt az értekezleten Ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkára is, részletesen elemezve, milyen segítséget nyújthat a szakszervezet a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában. Szekcióülések Délután az aktíva résztvevői három szekcióban tárgyalták meg az elhangzottakat. Külön-külön tanácskoztak az általános és a középiskolák képviselői, valamint az oktatás irányításával foglalkozó szakemberek.