Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

3 VASÁRNAP. 1972. NOVEMBER 13. Epífés helyett rekonstrukció Megújul a Lenin körúti fürdő Szén helyett gáz, füstös falak helyett ragyogó tisztaság jellemzi a kazánházat A vízművek vállalata 1970-ben vette át szegedi fürdők kezelését. Sok gondot is velük, főként a Lenin körúti tisztasági és gyógy­fürdővel, amelynek épülete, energiabázisa elavult volt. A vállalat vezetői tanulmá­nyozták a bővítés lehetősé­geit és indokait is. Kitűnt, hogy a fürdőszobák számá­nak növekedésével a tisz­tasági fürdő veszít ugyan jelentőségéből, de más szol­gáltatásainak — gőz, me­dence — népszerűsége még­adat, hogy a bővíthetetlen, A vállalat dolgozói érde­régi épületet hozzák mielőbb kében a szűkös lehetősé­rendbe. gek között is keresi a meg­Az elmúlt két és fél év oldást a szociális helyisé­alatt a vállalat 11 és fél gek berendezésére. Másrészt millió forintot költött a für- egyes elhanyagolt munká­dé rekonstrukciójára, amely helyeket hozat rendbe: a még most sem fejeződött karbantartó műhely jelen­be. Legelőbb — tavaly — leg a soros. A belső gon­az energiabázist újították dokhoz tartozik még, hogy fel, kiselejtezve a múlt szá- hiába az új energiabázis, zad végéről ittmaradt Bá- ha az energiahasznosítás a nó—Szűcs rendszerű, szén- régi csőrendszer avultsága, tüzelésű kazánokat. A két szerkezetbeli hibája miatt új gőzkazán gázfűtésű, tel- nem tökéletes. Ennek az jesítményük óránkénti 1 egész fürdőt beágazó cső­is növekszik. Az első elkép- millió kalória. A most már rengetegnek ésszerűsítése zelés olyasformán alakult tágas, szép, szinte konyha- most, az elméleti megálla­ki, hogy a gyógyvízhez te- tisztaságú kazánházban egy pítások után a gyakorlati lepült gyógyfürdőt nevének harmadiknak is maradt feladat. hely: a tervek szerint egy A fürdő vendégei mind­olajfűtésű Ijerül oda tarta- ebből keveset látnak. Az tesíteni. kellene egy modern, léknak. Áthelyezték a für- épület külsejének megújulá­nagy medencékkel, szauná- dő villamossági központját, sa már látványosabbnak val ellátott fürdőt is a Bel- s jelenleg a mosodát alakít- ígérkezik. Az Építő Ktsz városban. A Szegedi Ter- ják újjá. modern munka- dolgozói állványozták körül vező Vállalat által készített hellyé: új mosógépeket és a fürdőt, hogy hozzáfogja­terv valóban tetszetős volt, gőzmángorlót szereztek be. nak a tetőszerkezet kicseré­megvalósításához azonban A félmilliós költséggel ki- léséhez, befedéséhez. Az év hatalmas összegekre lett bővített, felújított fizikothe- végére tehát kívülről is volna szükség, fenntartása rápia forgalma sem csök- megújul az ismert épület, a ken: egyre több a magán- homlokzattal együtt. A vál­megfelelően meg kell hagy­ni jelenlegi helyén, de lé­sem ígérkezett rentábilis­nak. Maradt tehát az a fel- beteg. Módosították a művelődési otthonokról szóió kormányrendeletet A Művelődésügyi Minisz- le ti feladatok ellátására. A térium a Szakszervezetek Or- területi tevékenységből adó­szágos Tanácsa Elnökségé- dó többletkiadások fedezeté­vel, a KISZ-szel, a Termelő- ről annak a tanácsi művelő­szövetkezetek Országos Ta- • dési otthonnak a költségve­nácsával, a Fogyasztási Szö- tésében kell gondoskodni, vetkezetek Országos Taná- amelyet e tevékenység ellá­csával, valamint az Ipari tására kineveztek. A nem ta­Szövetkezetek Országos Ta- nácsi szerv által fenntartott, ná csa val egyetértésben né- területi tevékenység ellátá­hány vonatkozásban módosí- sára kijelölt művelődési ott­totta a művelődési otthonok- hon ilyen feladatokkal kap­ról szóló korábbi rendelkezé- csolatos többletkiadásairól a seket. Ennek értelmében a művelődési otthon székhelye művelődési központ, a mű- szerint illetékes tanács költ­velődési ház és klubkönyv- ségvetésében kell gondos­tár naptári évre szóló mun- kodni. katervet készít amelyet a A művelődési otthon szak_ fenntartó, működtető szerv mai iránvításat és eUenőrzé­hagy JováA területi jelleg- sét ellátó tanácsi szerV — gel működő muvelodesi ott- k módositás _ eha­honok éves munkatervének tásköre alapján biztosítja a összeállításánál figyelembe műveiődéspolitikai elvek keU venmLa^i lakosság kul- megvalósítását és a művelő­A nem dési otthonok rendezvényei­nek összehangolását. A művelődési otthonok lalat ezzel a kettős rekonst­rukcióval kívánja elérni, hogy a szolgáltatások is ja­vuljanak: a régi épületben „új" fürdőt találjanak a vendégek. V. M. „Elfújt" ködtakaró Szombat reggelre az óce­án felől nagy sebességgel a Kárpát-medencébe beáramló Jégtömegek a déli órákra szinte elfújták a hazánkat két napja borító vastag köd­takarót. Míg pénteken az egész országot köd takarta, szombatra, az időjárási egyensúly megbomlása kö­vetkeztében létrejött gyors légmozgás eredményeképpen hazánk egész területe köd­mentessé vált. turális igényeit is tanácsi fenntartású művelő­dési otthon jóváhagyott munkatervét tájékoztatásul meg kell küldeni a helyi ta- igénybevételéért járó bérleti nács végrehajtó bizottsága díj összegét — a nem lakás művelődésügyi feladatokat céljára szolgáló helyiségek ellátó szakigazgatási szervé- bérleti, illetőleg használati nek. díjára vonatkozó rendelkezé­A járási területi feladatok sek alapján — a művelődé­ellátására a megyei tanács si otthon fenntartó szerve, végrehajtó bizottsága jelöli illetőleg tanácsi művelődési ki a művelődési otthont A otthon esetén a fenntartó ta­fenntartó szerv hozzájáruló- nács végrehajtó bizottsága-1 magyar delegáció utazott Verseny a hazai piacon V erseny a javából! — állapíthatjuk meg, ha a szintetikus mosószerek mind gazdagabb választékára, kor­szerű csomagolására és csökkenő árára gondolunk. Hasonló következtetésre ju­tunk akkor is, ha a televíziós vevőkészü­lékek gyártását, kereskedelmi forgalmát nézzük. Gondoljunk csak arra, hogy az Orion és a Videoton páros versenyének következtében emelkedett a tévékészülé­kek garanciális ideje, egy esztendőről két évre, sőt, időszakonként bizonyos típusoké háromra. A piaci verseny vitathatatlan eredményeit fedezhetjük fel az olaj- és gáztüzelésű kályhák, fűtőberendezések nö­vekvő gyártásában, választékuk bővülé­sében is. A termelőszövetkezetek feldol­gozó üzemeiben, közös vállalatainál gyár­tott konzervek, száraz tészták, tejtermé­kek szintén gyarapították az áruválasz­tékot. Valószínűleg nehezebb lenne felsorolni azokat a termékeket — mert ezek vannak többségben —. amelyeket még nem moz­dított ki a verseny évtizedes „nyugalmi" állapotukból. A termelők és az eladók számára persze kényelmes és átmenetileg talán még előnyös is ez a monopolhely­zet. A vevő viszont kiszolgáltatott: eszi. nem eszi, nem kap mást. S a népgazda­ság is károsodik, ha az anyagot, az ener­giát, a munkaidőt korszerűtlen, vagy si­lány minőségű termékek gyártására fecsér­lik. Változatlanul időszerű feladat tehát a monopolhelyzet gazdaságilag ésszerű kor­látozása, a verseny körének szélesítése. Sokan úgy gondolják, hogy verseny csak ott lehet, ahol párhuzamosan kettő, vagy több vállalat, szövetkezet foglalko­zik az adott termék előállításával. Való­jában a verseny, a versenyképes termelés nem feltételezi mindenáron a párhuzamos hazai gyártást. Gyakran ez egyébként is megvalósíthatatlan. Ha például két hazai vállalatnál gyártanának háztartási hűtő­szekrényeket csupán azért, hogy verseny legyen a termelők között, annak több len­ne a kára, mint a haszna. Mert a készü­lékek így kisebb szériában, drágábban, korszerűtlenebb módszerekkel, s valószí­nűleg gyengébb minőségben készülnének. De ugyancsak sokba kerülne a verseny, a jelenlegi nagyságrendű termelés mellett, ha az autóbuszok, a konténerek, az erő­műk, turbinák és generátorok stb. gyártá­sát osztanák meg két vagy több vállalat között. Mindehhez még hozzátehetjük: abból, hogy nincs párhuzamos gyártás. még egyáltalán nem szükségszerű a hazai ter­melő kiváltságos, monopolhelyzete. Noha a háztartási hűtőgépek gyártásával például egyetlen vállalat foglalkozik hazánkban, mégis bővül a választék, javul a minőség. A jászberényiek európai színvonalon dol­goznak, a garanciális időt is elsőnek emelték fel két évre. Mert a Lehel-készü­lékek csak látszólag vannak kiváltságos monopolhelyzetben. A hazai piacon ver­senyt támasztanak az import (szovjet, csehszlovák, lengyel) készülékek. De a Lehel hűtőszekrényeket egyre nagyobb mennyiségben exportálják is, s így kül­földön még élesebb versenyben kell helyt­állniok. Tehát a gyártók egy„ pillanatig sem pihenhetnek babérjaikon. Vagyis a hazai piacon folyó verseny­nek fontos eszköze a külkereskedelem, mindenekelőtt az import. A hazánkhoz hasonló, nyílt gazdaságú országokban, ahol a külkereskedelem súlya rendkívül nagy, -az import fogyasztási cikkek aránya a lakosság ellátásában többnyire két-há­romszor magasabb, mint nálunk. A gaz­dag választék, az árubőség elképzelhetet­len nagyarányú import nélkül. Bár az utóbbi években tudatosan törekszünk az import és az általa támasztott verseny fokozására, az erőfeszítések bizonyos kor­látokba ütköznek. A nyugati import mér­tékét behatárolja az ország devizahelyze­te. (A nyugatról vásárolt fogyasztási cik­kek bővítik ugyan a választékot, de kor­látozott mennyiségük és viszonylag ma­gas áruk miatt érdemben nem szólnak bele a versenybe.) A szocialista orszá­gok pedig maguk sem bővelkednek fo­gyasztási cikkekben, s így a mérsékelt kínálat eleve korlátozza a tőlük szárma­zó importot. Az áruhiány, a könnyű bel­földi értékesítés aligha készteti a terme­lőket kivitelre, a verseny sajátos formá­jának. az éles világpiaci konkurrenciá­nak a vállalására. Az árubőség, amely részben szülője, részben következménye a versenynek, de mindenképpen a fogyasztói érdekeket szol­gálja, csak sok esztendő kitartó erőfeszí­tései árán jöhet létre. Az elmúlt négy-öt évben sokat javult az áruellátás, csök­kent a hiánycikkek száma, de a helyzet még mindig nem kielégítő. Ezért példá­ul hiába készít sok-sok állami és szö­vetkezeti üzem cipőt, eddig mégsem ala­kult ki igazi verseny közöttük, a lábbelik minőségét évek óta igen éles bírálatok érik. S a nagyarányú cipóexport sem serkentett jobb munkára, furcsa módon inkább az elkényelmesedés irányába ha­tott. A vállalatok, a szövetkezetek előny­ben részesítették ugyan a nagy sorozati! szovjet rendeléseket, de nem becsülték meg a valóban kedvező piacot. A magyar könnyűipari termékekkel szemben egyre nagyobb követelményeket támasztanak a szocialista országok piacai, amelyeken mind nagyobb mennyiségben megjelenne!: a nyugati árok is. S e növekvő versenyre nem reagáltak üzemeink, ezért minisz­tériumi beavatkozásra került sor. Beve­zették például a központi minőségellen­őrzést. vagy — mivel a sorozatos figyel­meztetések nem hoztak eredményt — le­váltották a Minőségi Cipőgyár 22. külön­böző beosztású vezetőjét. A piaci verseny nem önkéntességen alapul, nem előzi meg felhívás és csatlakozás a termelő és a kiske­reskedelmi vállalatok mégsem térhetnek ki előle. Ha a feltételek adottak, a ver­seny a résztvevők szándékaitól függetlenül hat. A központi és az ágazati irányítás fel­adata a verseny feltételeinek megteremté­se és mértékének, „hőfokának" szabályo­zása. Esetenként arra is ügyelni kell, Jiogy a verseny ne váljon öncélúvá, ne le­gyen több a népgazdasági kára, mint a haszna. Egyelőre azonban még inkább a monopolhelyzet felszámolása, a verseny feltételeinek megteremtése a fő feladat. Ezért célszerű például gyarapítani a kis­és középüzemek ma még szerény számát. A nagyvállalati szervezetek felülvizsgálása során pedig — ha a monopolhelyzet fenn­tartásához nem fűződik bizonyítható nép­gazdasági érdek — kívánatos a verseny­nek és a vevőnek egyaránt kedvező de­centralizálás. A kereskedelmi hálózat fej­lesztésénél ugyancsak érdemes a bolti, a vállalati verseny feltételeit erősíteni, ne­hogy az értékesítés monopóliuma fékezze a választék bővítéséré, a zavartalan áruellá­tásra irányuló erőfeszítéseket. Kovács József Termel a szegedi új földgázüzem Szombaton reggel kilenc Szombaton, illetve a még órakor megkezdte működé- próbatermelési időszaknak sét a szegedi szénhidrogén- számító következő napokban medence csaknem 300 milli- körülbelül másfél millió ós beruházással felépült, köbmétert gázt ad naponta úgynevezett szabadgázüzeme, az országnak az új üzem. Ezzel együtt üzembe helyez- Amennyiben a berendezések ték a hozzátartozó egész kifogástalanul működnek. 11­komplexumot: a gáztermelő letve a gázfogyasztók is fo­kutaktól az országos táwe- lyamatosan bekapcsolódnak, zetékig megépített berende- nilPÍ, népmilhó^köbméterre zéseket. sával bármelyik szerv által nak művelődésügyi feladató- | Üj-Delhibe, fenntartott művelődési ott- kat ellátó szakigazgatási I ázsiai vásárrá, hon kijelölhető járási terű- szerve állapítja meg. | Magyar gazdasági küldöttség Új-Delhiben Dr. Heiczman János kohó- küldöttségünk a magyar— és gépipari miniszterhelyet- indiai gazdasági kapcsolatok tes vezetésével szombaton fejlesztéséről, s mindenek­~ haroiadík el6tt a Sépipan együttműkö­A látogatás désről tárgyaljon arra is alkalmat nyújt, hogy partnereivel. (MTI) indiai növekszik a termelés. A most megnyitott kutak az új üzemmel együtt nem­csak a fűtőgázellátást javít­ják, hiszen rendkívül fontos célokat szolgálnak a levá­lasztott szénhidrogén-szár­mazékok is. A leválasztott nyersgazolint egyelőre az ugyancsak távvezetékbe ke­rülő kőolajba keverik, azon­ban épül már magyar— szovjet kooperációban egy másik, még nagyobb gáz­üzem, amely a nyersgazolin­ból propánt, butánt, izobu­tánt, izopentánt készít majd. (MTI) Osztrák miniszter Buda­pesten Dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter Magyar­ország és Ausztria új, hosz­szú lejáratú kereskedelmi megállapodásának aláirasa alkalmából szombat délelőtt Budapestre érkezett. Dr. Bíró József és dr. Jo­sef Staribacher oszrák ke­reskedelmi és iparügyi mi­niszter szombat délután a Külkereskedelmi Minisztéri­umban aláírta az október 27-én parafált új magyar— osztrák ötéves, hosszú lejá­ratú kereskedelmi megálla­podást és ennek keretéDen az 1973-as évre szóló áru­csere-forgalmi jegyzőköny­vet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom