Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

Mo VÍLÁG PROLHTÁftIAtEGYESÜLJETEK; ín YARORSIAG MUNKÁSPÁRT L APJA 62. évfolyam 259. szám 1972. november 2., csütörtök Ára: 80 fillér Henryk Jablonski hazánkba érkezett Megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyafások Körkép beruházásokról Tovább gyarapodik a szegedi élelmiszeripar Henryk Jablonski (baloldalt), a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, szerdán megkezdte tárgyalásait Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével. (Középen a tolmács) Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és fele­ségének meghívására szer­dán hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja és felesége.. A lengyel államfő kísére­tében Magyarországra érke­zett Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes és felesége, Stanislaw Kowal­czyk, a LEMP Központi Bi­zottságának titkára, Win­centy Krasko, az Államta­nács tagja, a LEMP KB tag­ja, Kazimierz Secomski, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese, Edmund Boratynski, az Államtanács irodájának vezetője, Józef Czyrek külügyminiszter-he­lyettes, Marian Dmochowski külkereskedelmi miniszter­helyettes. Román Paszkows­ki altábornagy, Tadeusz Kalinowski protokollfőnök. A testvéri szocialista or­szág államfőjét, feleségét és kíséretét ünnepélyesen fo­gadták a Nyugati pályaud­varon, amelyet lengyel és magyar zászlók, vörös lo­bogók díszítettek, magyar és lengyel nyelvű üdvözlő fel­irat köszöntötte a hazánkba látogató kedves vendégeket. A téren díszőrség sorakozott fel csapatzászlóval. A lengyel vendégek foga­dására megjelent Losonczi Pál és felesége, valamint több más magyar közéleti személyiség. Megjelent a fo­gadtatásnál a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. Ott vol­tak a budapesti lengyel nagykövetség diplomata be­osztottjai. Eljöttek az állam­elnök fogadtatására a buda­pesti lengyel kolónia tag­jai is. A lengyel államfő külön­(Folytatás a 2. gidaion.) Fock Jenő fogadta Bangla Desh külügyminiszterét A mezőgazdaság fejlődése megköveteli, hogy a termé­keit feldolgozó ipar lépést tartson vele. A szakszerve­zetek ezért is figyelik meg­különböztetett módon a sze­gedi élelmiszeripari beruhá­zásokat. Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei Bizottsága legutóbbi tanácskozásán részletesen áttekintették a vállalatok beruházásait, s megállapították, hogy a leg­fontosabb építkezések meg­felelő ütemben haladnak. Ez elsősorban a szegedi sza­lámigyári programra vonat­kozik. A közel 1 milliárd forint értékű beruházás jól indult és a megvalósításban segítenek a fiatalok. Ha ké­szen lesz a nagyméretű építkezés, akkor 510 vagon­nal több Pick-szalámit gyárthatnak Szegeden. Üj hentesüzemet, vágócsarnokot létesítenek, de ezzel párhu­zamosan elkészül több „já­rulékos" beruházás: ener­giatermelő berendezés, köz­művek, utak, s megvalósul a szociális épület is. Gabonatárolók, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, szerdán dél­előtt a Parlamentben fogad­ta a hivatalos baráti láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó Abdusz Szamad Aza­dot, a Bangla Desh Népi Köztársaság külügyminisz­terét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találko­zón jelen volt Púja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese is. A kormány elnökénél tett látogatást követően a kül­ügyminiszter megtekintette a Parlament épületét. Ez­után Bangla Desh külügy­minisztere vidéki körútra indult. (MTI) Az élelmiszeripari válla­latok közül a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat beruházásai a legnagyobbak, s ha elkészülnek az új ga­bonatárolók, akkor régi tá­rolási gondoktól szabadul­nak meg, bár újabb és újabb raktárakra lenne még szükség. Jelenleg 130 millió forintot költenek gabonasi­lók építésére. Szegeden 1000 vagonos, Hódmezővásárhe­lyen 2000 és Makón 1000 vagonos gabonatároló épül. A tárolók építésével egy­időben elkészülnek a szociá­lis létesítmények is. A vál­lalat saját kasszájából és a KPM rakodási, fejlesztési alapjából mintegy 8—10 millió forintot fordítanak a nehéz fizikai munkát meg­könnyítő gépekre, berende­zésekre: vagonürítőt, szállí­tószalagokat és más hason­ló, zömében automatikus masinákat vásárolnak. A sütőipar fejlesztése szinte égetően fontos. A megyei vállalat nemrégiben építette fel a mórahalmi, a mindszenti és a csanádpalo­tai sütőüzemét. Jelentős mo­dernizálást hajtottak végre a makói, a vásárhelyi és a szentesi pékségekben. A ter­vek szerint Hódmezővásár­helyen és Csongrádon 40 millió forintért új kenyér­gyárat építenek. Szegeden is megkezdték az új kenyér­gyár építését, amelyben na­ponta két műszak alatt 32 mázsa kenyeret süthetnek. Sajnos az eredetileg terve­zett 1973-as befejezésből semmi sem lesz, s már an­nak is örülnének a pékek, ha az építőipar betartaná a módosított határidőt, az 1974 márciusi átadást. A szegedi leendő kenyérgyár gépi berendezéseit a jugo­szlávok szállítják és ők is szerelik fel a kemencéket és másféle berendezéseket. A szegedi sütőipar panasz­kodik, hogy több mint 10 millió forinttal többe kerül a kenyérgyári építkezés, mint amennyire eredetileg számítottak. Szőlőfeldolgozók A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat újjáépítési programja is közel 100 mil­lióba került. Elkészült a makói, mórahalmi, röszkei, szőregi ,és üllési feldolgozó­Mezőgazdasági környezetvédelem Szerdán a MÉM-ben a mi­nisztérium tudományos és közgazdasági tanácsa együt­tes ülésen vitatta meg a ha­zai környezetvédelmi kuta­tás helyzetét. A tanácskozá­son ott volt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes. Az értekezleten jóváhagy­ták azt a tervet, amely 1980-ig munkát, megbízatást ad a mezőgazdasági környe­zetvédelmi kutatáson dolgo­zó szakembereknek. Az érte­kezleten felhívták a figyel­met, hogy a korszerű tech­nológiák, géprendszerek és vegyszerek alkalmazásával kapcsolatos kutatómunka csak akkor teljes, ha tekin­tettel van a környezetvéde­lem érdekeire is. Illyés Gyula A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas ' öltőnek kimagasló irodalmi munkássága, és eddigi élet­műve elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásán megjelent Aczél György, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Ilku Pál művelődésügyi miniszter. (Illyés Gyuláról összeállítá­sunk lapunk 5. oldalán.) • • Onáitő búvárcsoport az árvízvédelemhez Sportból szakma lett a bú­várkodás. Tanúi lehettünk ennek már az 1970. évi Ti­sza-völgyi nagy árvíz idején is, amikor áldozatkész sport­emberek, fáradhatatlan könnyűbúvárok nélkülözhe­tetlen felderítő és védekező munkájának köszönhettük a sikert több kritikus ponton is. Ök kutatták fel a nagy makói buzgár vízjáratait, és száz meg száz métereken bo­rították be fóliával a víz alatti töltéseket, napokig dolgoztak a Szeged belvárosi partfal szigetelésén Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság akkor kölcsön kapta a könnyűbúvárokat az MHSZ-től. Felismerte azon­ban munkájuk nélkülözhe­tetlenségét az árvízvédeke­zésben, tavaly önálló köny­nyűbúvárcsoportot szervezeti az ATIVÍZIG. A hivatáso­sok búvárcsoportját a KISZ toborozta; felszerelést az Or­szágos Vizügyi Hivatal adott; kiképzésüket az MHSZ vál­lalta. Az öttagú szegedi bú | várcsoportban egy bátor lány is dolgozik. Egyelőre még csak békés feladutokat osztottak rájuk, mert szerencsére nem volt újabb nagy víz. A lúdvári szivattyútelep gazfogó rácsá­nak kiemelését végezték el sikeresen. Egyikük azonban a júliusi dunántúli árvízvé­dekezésben is szerzett ta­pasztalatokat a Dráván. Kiképzésük folyamatos, fel­szerelésüket állandóan kor­szerűsítik és az ATIVÍZIG újabb fiatalokat is fogad bú­várcsoportjába: várja a vál­lalkozó kedvűek és a hiva­tástudattal élő bátor fiata­lok jelentkezését. telep rekonstrukciója. A sze­gedi központi telep átépíté­se, korszerűsítése még nem fejeződött be, az elhúzódás oka, hogy az építőipai­munkaerőgondokkal bajló­dik. Most építik a vállalat irodaházát, a garázst, a por­tát és a mérlegházat. A pincegazdaság is to­vább fejlődik ezekben az esztendőkben. Célcsoportos beruházásokra 75 millió fo­rintot fordítanak. A kiste­lek szőlőfeldolgozó üzemel és tárolót felépítették, átad­ták rendeltetésének. Ez a feldolgozó üzem egyike a legkorszerűbbeknek. Szege­den, a nyugati iparkörzet­ben is felépítenek egy 32 ezer hektóliteres és 25 ezer mázsás kapacitású szőlőfel­dolgozót, s a hozzátartozó szociális épületet és szolgá­lati lakásokat. A legkorszerűbb és legna­gyobb kapacitású szőlőfel­dolgozó üzemet a Puszta­mérges szomszédságában le­vő Balotaszálláson építik majd fel közel 40 millió fo­rintért. Itt is lesznek szol­gálati lakások és előrelát­hatóan a jövő év végére el­készülnek a beruházással. A tejipar ebben az esz­tendőben 8 millió forintot fordít a bácsbokodi üzemé­ben öltözők fürdők, vala­mint egyéb szociális jellegű beruházásokra. Érdekes el­képzelésük, hogy az üzem­ből kikerülő szennyvizet egy biológiai tisztítón vezeti át és így alkalmassá teszik a környező földek öntözésére. Különben a tejipar tovább korszerűsítette gépparkját ebben az esztendőben: 2 da­rab újtípusú lemezpasztört, 2 darab tejföladagoló be­rendezést vásároltak. * Uj oktatási központ épül Az élelmiszeripari oktatás . egyik centruma Szeged; szakmunkásképző iskola, szakközépiskola és főiskola j működik jelenleg a város­ban, de igen zsúfolt, tart­hatatlanok körülményei. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium elha­tározta, hogy két ütemben felépiti az élelmiszeripari oktatási intézmények új központját a nyugati ipar­körzetben, a vágóhíddal szembeni területen. Az első ütemben elkészül a 220 diák elhelyezésére alkalmas kol­légium és egy tanügyi épü­let, körülbelül 50 millió fo­rintért. Az első ütem befejezésé­nek határideje 1976. A má­sodik ütem programját még nem készítették el, arra csak a következő ötéves tervidőszakban kerül majd sor. KGST Az ATIVÍZIG búvárcsoportja A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága Moszkvá­ban folyó ülésszakán a tag­országok küldöttei megvitat­ják a jövő évi árucsere-for­galommal összefüggő kérdé­seket. Tíz ország küldöttsége tá­I jékoztatáscserét folytat a 1 KGST 26. ülésén hozott ha­tározatok teljesítéséről, s megvitatja a külkereske­delmi vállalatok közötti hosszú lejáratú szerződések megkötésének menetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom