Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

PÉNTEK. 1972. NOVEMBER 1<L 3 Az iráni testvérpárt látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására ha­zánkban tartózkodott Es­kanderi Iradj, az iráni Tu­deh Párt KB első titkára. Megbeszélést folytatott Pul­lai Árpáddal, a KB titkárá­val az időszerű nemzetközi kérdésekről, az imperializ­mus elleni küzdelem előtér­ben álló problémáiról, vala­mint a két testvérpártnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kifej­tett tevékenységéről. A meg­vitatott kérdésekben nézet­azonosság nyilvánult meg. Eskanderi Iradj látogatást tett Hajdú-Bihar megyében, ahol találkozott a megyei pártbizottság vezetőivel. Az iráni testvérpárt első titká­ra csütörtökön elutazott ha­zánkból. Elutazott hazánkból az SZMBT delegációja Sz. Y. Vilculov nyilatkozata Egyhetes magyarországi lá­togatása befejeztével csütör­tökön, tegnap elutazott Bu­dapestről a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság ha rom­rán isméi meggyőződhet­tünk a magyar népnek a szovjet nép iránti őszinte, nyílt barátságáróL tagú küldöttsége, amely részt Cgy érezzük, ebben nagy vett a Nagy Októberi Szo- gyepet játszik az MSZBT cialista Forradalom évfordu­és aktivistáinak munkája. E lójának ünnepségein. A lá- munka nagyra értékelését togatás tapasztalatairól, a tanúsította a Barátság Há­személyes találkozók alkal- ^^ megtartott ünnepség, mával szerzett benyomások- amelyen kiváló MSZBT-ak­ról Sz. V. Vikulov, az tivistákat, és élen járó tag­SZMBT alelnöke, a delegá- csoportokat, üzemi kollektí­ció vezetője a Keleti pálya- vákat tüntettek ki; az ese­udvaron nyilatkozott. ményen jelen volt delegáci­— Rendkívül jó tapaszta- bnk ^ latokkal, élményekkel teli út áll mögöttünk — mondotta Sz. V. Vikulov. — Mostani látogatásunk so­Megyei diákparlament Szegeden A megye tanulóifjúságé- hézségeinek könnyítéséről, a nak két nagy jelentőségű szociális létesítmények kiak­eseményére került sor az el- nózatlan lehetőségeiről, a múlt napokban. Szerdán a középiskolás tanulók jogairól megyei űttörőparlament Ma- és kötelességeiről, a szak­kón tanácskozott Közel 200 munkástanulók emberi és úttörő és kisdobos a mozga- szakmai problémáiról és so­lom feladatairól és a felme- Tolhatnánk még. A küldöt­rülő problémákról vitatko- tek komolyan és felelősség­zott. Mintegy negyvenen teljesen szóltak azokról a mondták el véleményüket, kérdésekről, melyek napja­javaslatukat. A felvetett kér- inkban a középiskolás fiatal­désekre Nemes Péter, a Ma- ságot foglalkoztatják. El­gyar Üttörők Szövetsége or- hozták és feltárták a IV. szagos elnökségének titkára megyei diákparlamenten Válaszolt eredményeiket és gondjaikat. Tegnap, csütörtökön Sze- A beérkezett kérdésekre a geden a megyeitanacs nagy- y^ után Nagyistók Katalin termeben gyűltek össze ^ dr szalontai József vá­Csongrad megye kozépisko- laSzoltak. A IV. megyei di­lamak küldöttei a IV. me- ákparlament ajánlásokat ké­gyei diakparlamenten. A di- szített azokról a kérdésekről, akok tanacskozasan ott vol- melyet az országos diákpar­tak kozepiskolák igazgatói, a ]ament elé terjesztenek meg­muvelodes irányítói, többek vitatásra. Ezután választot­kozott dr. Ágoston József, a ták meg azt a 13 fiatalt, megyei pártbizottság titkára akik Csongrád megye: kö­és Szogt Béla, a KISZ me- zépiskolásait képviselik majd gyei bizottságának első tit- a november 27—28—29-én, kára is. A tanacskozast Mar- Budapesten ülésező IV. or­ta Judit, a szegedi Radnóti szágos diákparlamenten, Miklós gimnázium tanulója t/tunk során örömmel ta­pasztaltuk, hogy Magyar­országon a magyar—szov­jet barátság ápolása a mindennapi élet része, a munkahelyeken tartalmas programokban ölt testet. — Népeink őszinte, test­véri kapcsolatainak és együttműködésének szép pél­dájával találkoztunk Sashal­mon, ahol részt vettünk a szovjet katonák és magyar munkások társadalmi „koo­perációjában" felépített új óvoda átadásán. Eredményes megbeszéléseket folytattunk vendéglátóinkkal, az MSZBT vezetőivel is. Áttekintettük szervezeteink elmúlt kétévi munkáját és előzetes megbeszéléseket folytattunk a következő két évre szóló együttműködési terv leg­főbb programjairól. Az er­ről szóló jegyzőkönyv alá­írására december elején Moszkvában várjuk az MSZBT képviselőit. A küldöttség búcsúztatá­sára megjelent Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Regős Gábor, az MSZBT titkára, valamint I. I. Bagyul, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének első titkára. (MTI) Közutak és állapotuk Nem él az önállósággal a közúti igazgatóság oem rendelk®­A vizsgálatot május—jú­Csongrád megyében több nemcsak attól függ, hogy a ismeretével mint 1300 kilométer közút most már modernebb gépek- zik. van a KPM Hódmezővásár- kel rendelkező kivitelezők — helyi Közúti Igazgatóságé- vásárhelyi közútépítő válla­nak kezelésében. Köztük két lat, aszfaltútépítő vállalat — niusban végezték el a népi idegenforgalmi szempontból eleget tudnak-e tenni meg- ellenőrök, s ezért még szo­is nevezetes főút, az E5-ös növekvő feladataiknak, ha- morúbhnak tűnik az a fel­és a 43-as számú. S mi sem nem attól is, hogy a megyei sorolás, mely szerint a 43. beszédesebb annál hogy a közúti igazgatóság képes számú főközlekedési út Sze­266 kilométernyi főútból a lesz-e élni a minisztérium ged és Nagylak között sok burkolatszélesség szempont- adta önállósággal, s szót ér- helyütt veszélyesen kátyús, jából csak 60 kilométer felel ^^ a miniszteri utasítás az E5-ös padkája elhanya­meg a követelményeknek. ... . , golt, gondozatlan stb. Min­Rosszabb az átlag, mint az ertelmeben - a megyei ta- dennél föbbet mond M a országos úthálózatban, mely. náccsaL konklúzió, hogy egyrészt: az nek hatvan százaléka nem A Hódmezővásárhelyi Köz- igazgatóság nem alkalmaz megfelelő. Azaz: melyeknek úti igazgatóság mint a korszerű irányítási és szer­szélessége nem éri el a hat mostani vizsgálat kiderítet- vezési módszereket, nem métert sem. A megyében te évek óta nem végez használja jól ki gépeit sem, 600 kilométer azoknak a köz- megfelelő hatósági munkát, másrészt: nem készül fel úti igazgatóság kezelésében mert nem hozta létre a ha- időben a fenntartási és kor­levő utaknak a hossza, me- tósági csoportot, nélkülözi a szerűsítési munkák tervsze­lyeknek szélessége legfeljebb j^g euenőrzést, lévén, hogy rű végrehajtására, harmad­3 és fél méteres, ahol tehát nem tölti ^ a b^g műsza- részt pedig: hatósági jogkö­a szembe jövő járművek kö- ki revizori státuszt. A ká- rét sem tudja megfelelően zül egyik mindig a padkára tyús, sáros utakon szolgála- gyakorolni. A megye jó né­szorul. Nem csoda, hogy ^ teljesítő 7 motoros út- hány nemzetközileg is jelen­ilyen és hasonló adatok, ta- őrt _ a kiknek feladata az tős útja csak akkor javulhat pasztalatok birtokában nem úthálózat rendszeres ellen- az igényeknek megfelelő alakult ki a legkedvezőbb grzése, a kisebb hiányossá- gyorsasággal, a kátyús, sá­vélemény a Csongrád me- gok felfedezése megszűnte- ros utak állapota csak akkor gyei Népi Ellenőrzési Bi- tése az útrongálók feljelen- változhat, ha kezelőjük, a zottság tegnap délelőtti ülé- tése lenne _ munkakörétől KPM Hódmezővásárhelyi sén a közúti igazgatóság eltérő feladatok megoldásé- Közúti Igazgatósága e vizs­munkájáról. A megyei NEB ra használják. Amint a vizs- gálát tanulságait is levon­ezúttal — többek között — gaiat SOrán. majd a NEB va, jobban szervezi meg s a megye KPM-kezelésű út- ülésén is kitűnt, az igazga- végzi munkáját, hálózatának helyzetét ele- tóság saját jogkörének teljes V. M. mezt.e egy közelmúltban lezajlott vizsgálat alapján. A népi ellenőrök azt a furcsa tényt állapították meg, hogy míg a közúti igazgatóság kezelésében le­vő utak állapota változatla­nul romlik a minisztérium főosztálya által ezek korsze­rűsítésére szánt összeget nem tudja a közúti igazga­tóság felhasználni. Így azok a hitelek, amelyekből a me­gye útjai megújulhatnának, részben más országrészek út­jainak korszerűsítésére utal­tatnak át. 1970-ben a ter­vezett 63 millió forintból 49,5 milliót, 1971-ben a ter­vezett 107,6 millióból 82,7 milliót használt fel a me­gyei úthálózat korszerűsíté­sére a közúti igazgatóság. A IV. ötéves tervre ilyen célra 716,8 millió forint a terve­zett keretösszeg, s kétséges, hogy a fennmaradó pénzösz­szeget sikerül-e a tervidő­szak végéig felhasználni. Ez vezette. Az ülésen két refe­rátum hangzott eL A közép­iskolai és szakmunkástanu­ló tanácskozás beszámolóját Nagyistók. Katalin, a csong­rádi Batsányi János gimná­zium tanulója terjesztette a diákparlament elé, majd dr. Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője tartotta meg referátumát. Az idén negyedik alka­lommal megrendezett diák­parlament témája a diákfia­talok közéleti tevékenysége, valamint az iskolai élet de­mokratizmusának tovább­fejlesztése volt Ezek a prob­lémák annál is fontosabbak és aktuálisabbak — állapí­totta meg többek között dr. Szalontai József —, mert olyan jelentós dokumentu­mok szellemében és jegyé­ben kerülnek megvitatásra, mint az állami oktatás hely­zetéről és feladatairól meg­jelent párthatározat és az if­júsági törvény. Diákparla­menteknek is feladata, hogy a több ezer diák nevében részt kérjen és vállaljon eb­ből a nagy jelentőségű mun­kából. A negyedik megyei diák­parlament vitájában részt vevő huszonhat középiskolás küldött tolmácsolta sok száz gimnazista, szakközépiskolás és szakmunkástanuló véle­ményét és kéréseit. Szót ej­tettek többek között a túl­terhelést szorító kérdésekről, a nyelvtanulás lehetőségei­nek szűkösségéről, az iskolai közéleti tevékenység még ki­aknázatlan formáiról, az if­júsági klubok hasznos tevé­kenységéről, a tanár—diák viszony leghatásosabb for­máiról, a bejáró tanulók ne­Óriás tartálykocsik A Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban a napokban megkezdték a gyár történetében eddigi legnagyobb, mé­retű vasúti tartálykocsik gyártását. A korábbi 33, illet­ve 63 köbméteres tartálykocsik mellett az NSZK meg­rendelésére 88 köbmétereseket készítenek. Ezekből 60 darabot gyártanak az év végéig. Különleges hegesztő és köszöirülő brigádok dolgoznak a tartálykocsikon. Nemzetközi élvonalban bauxitbányászatunk Tízéves a magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény Tíz évvel ezelőtt, 1962. no- fejlett országokban, az el­vember 15-én írták alá a múlt év végén pedig már két ország miniszterelnök- meghaladta a 10,3 kilogram­helyettesei a magyar—szov- mot, s ezzel megközelítette jet timföld-alumínium egyez- a fejlett nyugati országok ményt. Ez volt a nyitánya színvonalát Lehetővé tette az iparág dinamikus fejlő- a hazai csomagolás fejlesz­désének, amely egy évtized tését: az alumíniumfólia­alatt bauxitbányászatunkat gyártás és -alkalmazás re­és timföldgyártásunkat a kord idő alatt megvalósult nemzetközi élvonalba emel- és elterjedt. Igen népszerű­te, s ez időszakban bontako- ek az alumínium-konténerek zott ki nagyobb mértékben is. Egyre inkább tért hódít ez a az alumínium félkész-, s könnyű fehér fém az építő­készárutermelés is. iparban, ahol különböző nyí­Az egyezmény feloldotta lászáró szerkezeteket készí­azt az ellentmondást, amely tenek belőle. Gyorsan ossze­bőséges bauxitvagyonunk és szerelhető, tetszetős kivitel­energiaszegénységünk között ben mar hutohazakat, taro­fennállt, és akadályozta a lokat ls készítenek az alu­hazai alumíniumipar fejlő- miniumpanelekbol, amelyek dését A megállapodás értei- a könnyűszerkezetes prog­mében ugyanis a timföldet ram megvalositásanak elen­a Szovjetunióba szállítjuk, gedhetetlen kellékei lettek, ahol olcsó villamos energiá- Ugyanakkor fontos szerepet val kohósítják, s mint alu- kaPtak a jarműprogramban mínium jut vissza hazánkba. 1S- öntvényekként, karosszé­Évente 165 ezer tonnányi ria-elemekként kerülnek az alumíniumot kapunk vissza autóbuszokba, teherautókba, további feldolgozásra. Ennyi Az egyezmény a szovjet alumínium hazai előállításé- seS'tseS, által uj lehetosegek hoz egész évi villamosener- szulettek. A tavlati tervek gia-fogyasztásunk csaknem szerint 1985-ben bauxitból tíz százalékára lenne szük- fvi 2 millió tonnát, tim­ség. A kormány megállapo- midből 830 ezer tonnát és dás alapján az első timföld- alumínium gyártmányból 260 szállítmányok 1966-ban in- ezer tonnát gyártunk. Ebben dúltak a Szovjetunióba, s af oriasi novekedesben az ettől kezdve napjainkig 67 alumínium-előállítás vala­százalékkal nőtt bauxitter- mennyi resziparága jelentős melésünk, megkétszereződött feladatot kapott, a timföldtermelés, és 200 százalékkal emelkedett az alumínium félgyártmányok előállítása. A termelés növekedése szükségessé és egyben lehe­tővé tette, hogy jelentős anyagi bázist biztosítsunk e fontos iparág fejlesztéséhez, bővítéséhez. Üj bányákat tártak fel a Bakonyban, bő­vült az Ajkai Timföldgyár és az alumíniumkohó, létre­jött legnagyobb alumínium­feldolgozó üzemünk, a szé­kesfehérvári könnyűfémmű is. Az alumínium ma már nem hiánycikk a belföldi fogyasztásban, megvalósult a termékek tartós kínálata a magyar piacon. Ez a tény megmutatkozik a fogyasztás­ban is. 1962-ben Magyaror­szágon az egy főre jutó alu­míniumfogyasztás 4,3 kilo­gramm volt, 20—50 száza­lékkal alacsonyabb, mint az alumíniumiparral rendelkező Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Barcs Sán­dornak, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának közéleti, újságírói tevékeny­sége, valamint a Magyar Távirati Iroda élén végzett munkája elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkára, és dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács tájékoztatási hiva­talának elnöke is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom