Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

n Hü VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÖT o 1£ <vrvv , 62. évfolyam 264. szám 1972. november 9., csütörtök Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Jl Nagy Október iinnepSése Díszünnepség a Szegedi Nemzeti Színházban Koszorúzás — Katonai parádé Moszkvában Megemlékezések világszerte Csongrád megye és Szeged dolgozóinak számos üzemi, szövetkezeti és falusi ünnepsége után, november 6-án esté rendezték meg Szegeden, a Nemzeti Színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját köszöntő díszünnepséget. A Magyar Szacialista Munkáspárt Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront szegedi bizottsága által rendezett ünnepi megemlékezésre kiváló munkásokat, termelőszövetkezeti parasztokat, az értelmiség, az ifjúság, a fegyveres erők képviselőit és a forradalmi munkásmozgalom veteránjait tisztelték meg meghívással. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén tartott díszünnepségre gyönyörűen feldíszítették a hatalmas színpadot: vörös drapéria omlott le a zsinórpadlásról, melyen a forradalom egyik jelenetének grafikáját helyezték el és két arany szám emlékeztetett a két dátumra: 1917, 1972. Az elnökség hosszú asztalát nemzetiszínű selyemmel vonták be és virágokkal díszítették. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet: Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára: dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke; Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára; Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára; Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnökhelyettese; dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára — a helyi párt- és állami veze-. tő testületek képviseletében; továbbá: dr. Ábrahám Antal. a megyei tanács vb szegedi járási hivatalának elnöke; Baló Ilona, a Szeged városi KISZ-bizottság titkára: Dér István festőművész; Fükő József, a szegedi Munkásőrség parancsnoka; Fülöp János, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagja; dr. Giricz Mátyás, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója; Havalecz: Istvánné, a forradalmi munkásmozgalom veteránja; Juhász Géza, a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilművek gyárának igazgatója; Juhász József. a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára; Kajdi János honvéd alezredes; dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke: dr. Kelemen Miklós rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány; Kenéz Antalné, a Vöröskereszt szegedi titkára; dr. Kovács Lajos rendőr alezredes, szegedi városi-járási rendőrkapitány; dr. Krajkó András, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára: Kürti Lászlóné, a szegedi kenderfonógyár dolgozója, a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság tagja; Mákos István, a megyei Munkásőrség parancsnoka; Molnár József, az öntödei Vállalat szegedi üzemének szocialista brigádA szegedi díszünnepség elnöksége vezetője; Molnár Sándor, g S Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára; Oskó Lajoné, a Magyar Kábelművek szegedi üzeme MSZMP csúcsvezetőségének titkára; dr. Petri Gábor egyetemi tanár, szegedi országgyűlési képviselő, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja; Széli Imréné, a Szegedi Konzervgyár Állami díjas szocialista brigádvezetője; Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára; dr. Szőkefalvi Nagy Béla Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár; Takács Imréné, a PNYV szegedi textilművek gyárának szocialista brigádvezetője, szegedi országgyűlési képviselő; Tombácz Imre, a forradalmi munkásmozgalom veteránja; Tóth Györgyné. a Szegedi Ruhagyár szocialista brigádvezetője és dr. Valkusz Pálné, a szegedi Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese. Ott volt a díszünnepség elnökségében a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok képviselője. A Szegedi Szimfonikus Zenekar a magyar és a szovjet nemzeti himnuszt játszotta, majd Papp Gyula köszöntötte a díszünnepség vendégeit és közönségét, Ünnepi beszédet Szabó Sándor mondott. A nagy tapssal fogadott megemlékezés után a zenekar az Internacionálé! játszotta, majd a Szegedi Nemzeti Színház művészei emlékműsort mutattak be. A műsorban közreműködött a Szegedi Szimfonikus Zenekar, Vaszy Viktornak, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének vezényletével, továbbá Janka Béla, Gregor József, Simon Péter, Harmath Éva, Tolnai Miklós, Martin Márta, Szabó Mária, Fenyő Ervin, Déry Mária. Melis Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. (Szabó Sándor beszéde, s összeállításunk a Nagy Október ünnepléséről lapunk 2. otdafóitá A szegedi díszünnepség közönségének egy csoportja Parafálták az NDK-NSZK alapszerződést Szerdán délelőtt Bonnban újabb és egyben utolsó munkaülését tartotta meg az NDK és az NSZK küldöttsége: egyeztette a délután parafálásra kerülő alapszerződés és a kísérő okmány szövegét. Ezzel párhuzamosan a két küldöttségvezető, Michael Kohl és Egon Bahr államtitkár külön találkozott a kancellári hivatalban. Willy Brandt szövetségi kancellár a parafálás előtt külön fogadta Kohl államtitkárt, az NDK küldöttségének a vezetőjét. Egon Bahr és Michael Kohl államtitkár, az NSZK, illetve az NDK küldöttségének vezetője szerdán délután négy órakor parafálta a Német Demokratikus Köztársaság és az NSZK alapvető kapcsolatait szabályozó szerződést. Az okmányok ünnepélyes parafálása után Kohl államtitkár nyilatkozatban méltatta az alapszerződés jelentőségét. majd nyilatkozatára Egon Bahr államtitkár valaszolt. Az alapszerződést lapunk 2. oldalán ismertetjük. Fontos mérföldkőhöz érkezett el egész Európa: a két német állam képviselői kézjegyükkel látták el az NDK és az NSZK viszonyát szabályozó alapszerződést. Ezzel valóban új fejezet nyílhat kontinensünkön, ahol évtizedeken keresztül akadályozta az enyhülést a két német állam kapcsolatainak kialakulatlansága és rendezetlensége. Az ilyenkor szokásos „szövegelemzések" még hátra, vannak, a szakértők nyilván i elmondják majd véleményüket az egyes cikkelyekről, amelyek érthetően magukban hordozzák egy kemény, öthónapos tárgyalási szakasz kompromisszum-keresésének eredményeit. A lényeg mégis az, amit az alapszerződés elnevezés is kifejez, hogy sikerült egyezségre jutni az NDK és az NSZK békés egymás mellett élésének alapjait illetően. Ez pedig nem lehetséges másként. csak olyan keretek között, ahogyan a koegzisztencia és együttműködés a szuverén, egymástól független, különböző társadalmi rendszerű államok között megvalósul. Aligha kell hangsúlyoznunk, miért annyira fontos ezeknek az elveknek érvényesülése. Az NSZK-beli jobboldali köröknek az a politikája, s ez az ésszerűtlen magatartás sajnos igen hoszszú időn keresztül a hivatalos állami politika rangján lehetett — hogy tagadják a demokratikus Németország önálló állami létét, visszautasítják elismerését, sőt a legszélsőségesebb elemek a másik német állam nyílt bekebelezését sem tartották elvetendőnek. Az alapszerződés tehát a nyugatnémet politika kijózanodásának, a realitások elfogadásának folyamatót tükrözi, és sírfeliratát jelenti a korábban annyit hangoztatott különféle doktrínáknak. Két ország alapszerződését parafálták, de ez kihat tágabb pátriánkra, Európára is. A Helsinkiben november 22re összehívott multilaterális konferencia előkészítő ülés mindenképpen létrejött volna, de ezáltal, hogy a két német állam megállapodása megelőzte ezt. jelentős tehertől szabadulhat meg az európai biztonsági konferencia. Olyan kölcsönhatások sorozatáról beszélhetünk, amelyek jótékonyan befolyásolhatják egymás menetét, a politikai kibontakozást. Az alapszerződés találó neve arra is int, hogy megfelelő alapok nélkül semmit nem lehet csinálni. Richárd Nixont újraválasztották Ny. Podgornij üdvözli) üzenete SflK Somogyi Károlyné (elvételei Koszorúzási ünnepség a Széchenyi téri szovjet hősi cmtékműnél Richárd Nixon elnök a közvéleménykutatók és a szakértők korábbi becsléseit felülmúló győzelemmel érte ] el újraválasztását a követj kező négy évre. Elsöprő arányú választási győzelmét követően tegnap Nixon elnök tanácskozásra ült össze a Fehér Házban kabinetjének és republikánus kormánypártjának vezetőivel. A tanácskozás témája: a Nixon-kormányzat következő 4 évének fő belés külpolitikai céljai és a feladatok fontossági sorrendje. A szavazatok 95 százalékának megszámlálása után a szavazatok hozzávetőleges százalékuk szerinti megoszlása a következő: Nixon 61 százalék, McGovern 38, egyéb 1 sázalék. A földcsuszamlásszerű győzelem 49 állam összesen 521 elektori szavazatát biztosította Nixon elnök számára (270 szükséges az elnökség elnyeréséhez). Egyedül a 14 elektori szavazattal rendelkező Massachusetts állam és a 3 eiektori szavazatát adó külön közigazgatású főváros, a Distriet of Columbia dacolt a „Nixon-lavinával". Politikai megfigyelők szerint az új Nixon-kormányban több változás várható. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke üdvözlő üzenetet küldött Nixonnak abból az alkalomból, hogy ismét őt választották az Egyesült Államok elnökévé. Podgornij táviratában egyebek között a következőket írja: „Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy megkezdődött az országaink közötti kapcsolatok átrendeződésének folyamata, amihez megbízható alapot teremtett a májusi moszkvai találkozás. Szeretnénk kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy az előttünk álló időszakban továbbra is kedvezően fejlődnek majd a szovjet—amerikai kapcsolatok, a szovjet és az amerikai nép érdekében, a nemzetközi biztonság és a világbéke megszilárdítás Javára^