Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

ih VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János és L. I. Brezsnyev folytatta megbeszéléseit Látogatás a metró új szakaszán és az óbudai építkezéseiméi 62. évfolyam, 282. szám 1972. november 30., csütörtök Ára: 80 fillér egkezdödött a politikai vita Helsinkiben (• Kádár Jánes és L. I. Brezsnyev tanácskozása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára között Budapesten november 28-án és 29-én találkozókra került sor. Megvitatták a magyar— szovjet politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés sokoldalú fejlesztésének kérdéseit. Különös figyelmet szenteltek az MSZMP és az SZKP közötti szoros, baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének. Kádár János és Leonyid Brezsnyev kicserélték nézeteiket a testvéri szocialista államok közötti együttműködés elmélyítéséről, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktív részvételéről a szocialista országok kolektív szervezeteiben: valamint annak a harcnak a kérdéseiről, amelyet a szocialista közösség folytat a béke megszilárdításáért. a nemzetközi feszültség enyhítésért Európában és az egész világon. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszéléseit rendkívül szívélyes légkör, a teljes kölcsönös megértés és az egység szelleme jellemezte. A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség szerdán is gazdag programot bonyolított le. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet delegáció vezetője a főváros néhány új létesítményével ismerkedett. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának társaságában felkereste a metró rövidesen megnyíló kelet—nyugati szakaszának Kossuth Lajos téri állomását, majd Óbudára látogatott el. Részt vett a látogatáson Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint Marjai József külügyminiszter-helyettes is. A Kossuth Lajos téri metróállomásnál Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára és dr. Várszegi Gyula, a Metró Budapesti Földalatti Vasút igazgatója fogadta a vendégeket. A magas rangú látogatók meg érkezésekor éppen a Leningrádból ideszállított mozgólépcső üzemelését ellenőrizték a szakemberek. A berendezéssel — mint Szépvölgyi Zoltán az állomás megtekintése közben megjegyezte — nagyon elégedettek, kifogástalanul működik. A most üzembe állított berendezés csakúgy, mint a metró egész építkezése egyik szép példája a szovjet és a magyar nép testvéri kapcsolatainak. Kifejezésre jutott ez az építkezéssel kapcsolatos műszaki tanácsadásban, szakemberek kiképzésében, a különféle berendezések, fúrópajzsok, tübingek, kocsik szállításában. A most futó motorkocsik például egy Moszkva környéki gyárból származnak. Mintegy 18 millió rubel értékű szovjet berendezés, felszerelés segítette és segíti a főváros új közlekedési vonalának megépítését, működését. A metrónak a főváros közlekedésében betöltött jelentőségét jól érzékelteti. hogy az új szakasz megnyitásával a korábbi felszíni közlekedésnek mintegy 10 százaléka a földalattin bonyolódik le. Naponta mintegy 550 000 utast szállít majd a budapesti metró. A vendégek megtekintették a mozgólépcső gépházát, majd a 35 méter mélyben levő állomáson folytatódott a metró működésével kapcsolatos közvetlen eszmecsere a szovjet vendégek és a házigazdák között. Leonyid Brezsnyev több kérdést tett fel az építkezés, a működés egyes vonatkozásairól, így az állomás magassági méretének megválasztásáról, a talajviszonyokról, a földalatti közlekedés további fejlesztésével kapcsolatos tervekről, munkálatokról. A vendéglátók elmondták, hogy az eltérő talajadottságok alaposan próbára tették az építőket: hol agyagos, köves, hol homokos. vizes talajjal kellett megbirkózniuk. Leonyid Brezsnyev megjegyezte, hogy Moszkvában már sok tapasztalatra tettek szert az építőmunka közben jelentkező nehézségek leküzdésében. A menetrend, a járatok gyakorisága ugyanúgy érdekelte az SZKP főtitkárát, mint az, hogy hány kocsiból állnak a a szerelvények, s milyen sebességgel haladnak. Amikor hallotta, hogy 80 kilométeres a tempó, megjegyezte: az alagútban haladó, a kocsiban ülve, a tovatűnő fényéket látva bizonyára mindenki gyorsabbnak gondolja az utazási sebességet. Szépvölgyi Zoltán megjegyezte, hogy nálunk viszonylag sűrűn, egymástól átlagosan egy kilométerre vannak az állomások. Jelenleg 4 kocsiból álló szerelmények közleked(Folytatás a 2. oldalon.) A keddi ülésen létrejött ügyrendi megállapodást követően az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozás Helsinkiben szerdán megkezdte az általános politikai vitát Eddig a jelen levő 34 nagykövet közül 25 jelentkezett szólásra. Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság nagykövete hangoztatta: Lengyelország történelmi tapasztalataiból kiindulva nagy jelentőséget tulajdonít az egész Európát átfogó együttműködésnek. A nagykövet utalt azokra a kedvező fejleményekre, amelyek elősegítették az enyhülést Európában. A nyugati országok képviselői közül elsőnek Detlev Scheel, az NSZK nagykövete szólalt fel, aki szintén utalt a kedvező európai fejleményekre, hangsúlyozva a Szovjetunióval és Lengyelországgal létrejött megegyezések jelentőségét, s kiemelte, hogy a két német állam viszonyát meghatározó szerződés végleges aláírása még nagyobb mértékben segíti elő majd az európai helyzet enyhülését. Gerard Andre francia nagykövet ugyancsak kifejezésre juttatta kormánya megelégedését a jelenlegi tanácskozás összehívásával kapcsolatban, úgyszintén Valck Lucassen, Hollandia és Adrién Meisch, Luxemburg nagykövete. A KPVDSZ célia: Javítani a munkafeltételeket, egyszerűsíteni az ügyintézést I<eonyid Brezsnyev, a hazánkban tartózkodó szovjet pártós kormányküldöttség vezetője Kádár János társaságában megtekintette az Óbudai Lakótelepet Ülést tartott tegnap a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága. Dr. Nagy Máté megyei titkár megnyitó szavai után dr. Kőrössy Jenő, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének osztályvezetője tartott előadást az állami munkát segítő tevékenység időszerű feladatainál. A Közalkalmazottak Szakszervezetének nemcsak joga, kötelessége is, hogy tagjai körében — akik az államapparátusban dolgoznak — társadalmi, politikai és érdekvédelmi tevékenységet folytasson. Feladatai sokrétűek: bér- és munkaügyi, szociálpolitikai kérdéseken kívül foglalkoznia kell a dolgozók szemléletének formálásával, képzésükkel, a jó munkahelyi légkör megteremtésének módjaival, a munkahelyi demokrácia megvalósításával, a munkaszervezés, a munkastílus és a technikai feltételek megjavításával. A központi vezetőség októberi ülése elfogadta az állami hivatali munka segítésére vonatkozó elveket, amelyeket még 1904-ben fogalmaztak meg. Ez nem zárja ki azt — mondta az előadó —, hogy az azóta keletkezett új körülményekhez ne alkalmazkodjék a szakszervezet. A jövőben például az állami munkát segítő tevékenységben erősíteni kell a szakszervezeti jelleget az állami rovására. Ahhoz, Hogy az állami szervezet feladatait sikeresen teljesítse, megfelelő személyi és tárgyi feltételek szükségesek. Ennek megteremtésében van szükség a szakszervezet munkájára. Mivel a közszolgálati munka eszmeileg és politikailag megalapozott, magas szintű szakértelmet és — nem utolsósorban — emberséget követel, elsőrendű feladat a tudatformálás, a szocialista közalkalmazottat jellemző tulajdonságok kialakítása. Az előadó beszelt a továbbképzésről: elsősorban a községi apparátusban szükséges, hogy megszervezzék a dolgozók továbbtanulását, hiszen 25 százalékuk nem végezte el az általános iskolát sem. (A központban, a városokban a dolgozók 50 százaléka egyetemet, főiskolát végzett.) A tárgyi feltételek megteremtésével kapcsolatban szó esett arról, hogy sürgető feladata a szakszervezetnek a korszerűbb irodatechnikai eszközök alkalmazása a hivatalokban. Sajnos, gátolja az eredményes munkát, hogy sokan még idegenkednek az új gépektől. A tervekkel kapcsolatban az ügyintézés egyszerűsítéséről is beszélt dr. Kőrössy Jenő. Az állampolgárok hangulatát kedvezőtlenül befolyásolják, az állam szerveinek tekintélyét pedig rontják a lassú, bonyolult eljárások. Ezért egyik legfőbb feladatának tartja a szakszervezet, hogy csökkentse a bürokratikus vonásokat az ügyintézésben. Lassítják a munkát a bonyolultan megfogalmazott jogszabályok, rendeletek is. A szakszervezeti bizottsá oknak ez ellen is van mit tenniük. Csorba György, a szentesi tanács elnöke korreferátumában a feladatok gyakorlati megvalósításáról szólt. Többek között elmondta, hogy a tanácsi apparátuson belül szükség van az egyenletes munkaelosztásra, így a dolgozók átcsoportosítására is. Nem valósítható meg azonban. hogy mindenki azonos értékű munkát végezzen. Ha a terhek nem egyenlők, nem várhatja el senki, hogy a jutalmazásban az egyenlősdi érvényesüljön. Dr. Gyimesi Dezső, a megyei tanács vb osztályvezetője hozzászólásában főként a korszerű ügyviteltervezés, az állami hivatali munka gépesítésének távlatait -ismertette. Hangsúlyozta azt is, mennyire fontos, hogy a jogszabályok érthetőek, világosak legyenek. A hivatali alkalmazottak pedig ne a papírt, hanem az embert lássák munkájuk során.