Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-28 / 280. szám
4 KEDD, 1972. NOVEMBER 28. Az alumínium 25 éve Az esztendő végén a magyar alumíniumipar kettős jubileumot ünnepel: 29 éve államosították a bauxitbányákat, timíöldgyárakat, t»luminiumkohokat, és 10 esztendeje, hogy megkötöttük a szovjet—magyar timföldalumínium egyezményt. A magyar ipar újjáépítésének időszakában az aluminiumágazat háborús kárainak helyreállítása is lezajlott s a negyvenes évek végetői hozzáláthattak az iparág munkásai az ágazat kiépítéséhez a bauxitbányászattól az alumíniumfeldolgozásig. Az államosítást követő első évtizedben — nem kevés erőfeszítéssel — de bővítették az ágazat valamennyi munkafázisában a kapacitást, s egyben egy kielégítő technológiai, technikai korszerűsítést is végrehajtottak. Ezzel. a negyvenes évek derekótól számítva elértük, hogy 1962-re a timföldtermelés a tízszeresére, a tömbalumínium-gyártás az ötszörösére, a feldolgozás teljesítőképességét a négyszeresére emeltük. Látszott, hogy a bauxitvagyonból futná többre is, futná a hazai és a külföldi keresletből it> — ha a bauxitkincs mellé villamos energiánk is lenne. Nem véletlenül alakul a bauxittól a késztermékig az alumínium terméksor világpiaci ára úgy, ahogy alakul: a bauxit árának százszorosa a késztermék ára. Ez az ágazat ui. egyike a legenergiaigényesebb iparoknak. Amennyi villany kell, hogy a bauxitból timföld legyen, annyit még előteremtett a gazdaság, de hogy a timföldet a kohókban alumíniummá tzzitsák — ahhoz már kevésnek bizonyult az ország valamennyi erőművének tudománya. Pontosabban ahhoz, hogy a termelés tovább bővülhessen. 1 tonna alumínium előállításához ugyanis 15 ezer kilowattóra villanyáram kell. Ott állt léhát a magyar alumíniumipar a vagyonnal a tulajdonában — energiaszegényen. Ezt a gondot oldotta fel a 10 évvel ezelőtt megkötött szovjet—magyar egyezmény, elhárítva a magyar alumíniumipar további dinamikus fejlődése elől az energlaszű1 ősség gátját. Az egyezmény lényege, hogv a bauxitot a magyar gyárak timfölddé dolgozzák fel. ezt a Szovjetunióba szállítják, ahol a szovjet aluminiumkohókban tömbösítik, s az alumíniumtömböket visszaszállítják Magyarországra Ezzel tulajdonképpen a szovjet gazdaság villamos energiát ad a magyarnak. Az Idén például százhatvanötezerszer 15 ezer kilowattot. Mert 165 ezer tonna timföldet szállit a magyar alumíniumágazat az idén a szovjet alukohókhoz, és egy tonna timföld feldolgozásához 15 ezer kilowatt energia kell. Évente egy-egy komplett erőművet kap így a magyar gazdaság a szovjet partnertől — alumíniumtömbökbe öntve. Ennek az egyezménynek köszönhető nagyrészt, hogy ma a magyar bauxitkincs 50 százaléka íémtömbben áll az ipar rendelkezésére, és igy a legmagasabb árzónában — a különböző készültségi fokon álló alumínium félkész és késztermékek forgalmában értékesíthetik. A bauxitkincs fennmaradó másik 50 százalékából is csak 29 százalékot exportálunk bauxitként, tehát nem feldolgozva, a többit timföldként adjuk el. Az eltelt 10 esztendőben végbement nagy változást — az iparban és az ország alumfnium-felhasználási kultúrájában egyaránt — az egy lakosra számított alumíniumfelhasználás alakulása mutatja a legjobban. 1962-ben 4,3 kg-ot fogyasztott az ország alumfniumtermékekből, állampolgáronként Ma: 10,3 kg-ot. Anglia 8,3-at. Franciaország 8,8-at, Olaszország 7.6-ot Ez a számsor igazolja: a magyar alumíniumipar 25 év alatt, a KGST tagországok munkamegosztása segítségével, elérkezett ahhoz a teljesítőképességhez, amely a nyersanyagvagyon alapján természetes. Bírálat, két képben Magyar kutatasok a neutronffizikában í KERÜLET Hízássá;: Bodrt László es Hódi Máris. Nagy Sándor és Kelemen Janka. Födi Lajos és Demeter Erzsébet, Széli János és Kelemen Borbála. Zomborl János es Lakatos Matild. Kéri Mihály és Erdélyi Etelka. Csiszár János és Ungor Margit, Kis László és Újházi Etelka, Tóth Jórsef és Keszthelyi Erzsébet. Kelemen László es Flskovlts Anna, Balog László és Gabonái Márta, Pakai Mihály és Noéh Zsuzsanna házasságot kötöttek. Születés: Frányó Péternek és Bodzásl Évának Gábor Lajos, Bitó Józsefnek és Török Mariának László, Krlzsán Péternek és Pável Eszternek Péter, Papp Sándornak és Kormányos Katalinnak Katalin, Kiss Imrének és Berld Máriának László Ferenc, Rafael Józsefnek és Rafael Margitnak Nolll Hona, Jámbor Györgynek és Soós Máriának Bernadett, Lengyel Istvánnak ós papp Piroskának István Zsolt, szerencsés-Fekete Józsefnek és Szabó Magdolnának Krisztina, Németh Imrének és Mlsur Katalinnak Katalin, Zádorl Istvánnak és Peték Gizellának Zsuzsanna. dr. Szabó Tibornak éa Veres Eknmának Mónika, Berényi Györgynek és Benke Karolinának György Miklós. Acs Sándornak éa Kovács Eszternek Sándor, Kovács, Mihálynak és Vakulya Margitnak Zsolt Mihály, Gonda Istvánnak és Pataki Gizellának OlzeUn, dr. Katona Zoltánnak és Zacher Györgyinek Gerda Vanda. NagyBerta Lászlónak és Székely Szabó Annának Gábor, Molnár Zsigmondnak és Pnpdl Ágnesnek Róbert: Zsigmond, Varga Józsefnek és Abraka/. Erzsébetnek Zsolt, Varga Józsefnek és Abraház Erzsébetnek Ágnes, Molnár Gézának és Kádár Ilonának Krisztina, Font Józsefnek és Oydrl Honának Edit, Kopasz Dénés Lászlónak és Selmeczl Teréziának Anikó, André Sándornak és Sornyal Ibolyának Krisztina nevű gyermekük született. Ralálozas: Gajódi Lászlón ó Zradányl Julianna, Marglta Gábor István, Wtkl Alad&r Manóné, Juhász RozáUa, Csányl Zoltánne Benke Ertséuet, Katona István Béla, Zsolnai Iholya, Laczu Kozma. dr. Gyetrat Andor. Virág Béla, Háhn János, Vér Dezsóné Sebestyén Maria. Bakó Károly, Nagy Károlyné Ördög Rozália. Antal Ferancné Balog Olga, Patai Imrémé Pállnkd Plgoska. Révész Etelka, zsótor Pál Anyakönyvi hírek Zsolt, Tápat Ferencné Nébel Anna, Lefkovlcs Ignácné Klein Márta, Klsa Dezső, Karlp Istvánné Soós Mária, Vöneky Ferencné Bódl Julianna, Szigeti József, dr. Szemerédl Lajoané Apatóczky Jolán, Sebók Etelka, Kátal Béláné Kóborl-Kováca Anna, Czene Mónika Piroska, Junker Imre György meghalt. II, KERÜLET Házasság: Csordás Sándor Pál és Szlovák Zsuzsanna, Virág Zoltán és Igaz Hanna Anna. Menyhárt Sándor és Zslbrlta Erzsébet Franciska, Lányi István György és Varga Klára, Szabó János és Molnár Margit házasságot kötöttek. Halálozás: Szili Mihály, Csíkos Józsefné Kovács Juliánná. Mező Jánosné Dura Viktória, Kiss József, Nagy János, Miklós György meghalt. IIL KERÜLET Hásasság: Kls-Lukács Géza és Török Irén, Galambos Lajos és Mogyorós Olga Lenke, Paiakl Tibor és Halm Mária, Hlés Tibor és Dura Gyöngyi házasságot kötöttek. Születést Orosz Lászlónak és Gémes Rozáliának Judit Krisztina. Nagy Tibornak és Hódi Katalinnak Anikó, Kapás Lajosnak és Csapó Máriának Anita Mária, Monostori Péter Pálnak és Zádorl Juliannának Julianna Zsuzsanna, Szabados Márton Bélának és Magyart Máriának Szabolcs, Dóka Ferencnek és Pintér Irén Erzsébetnek Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Nagy Pálné Marké Mária, Harkai Báltntné Wagner Erzsébet, Csizmadia Béla, dr. Vltos Pál, Szél Sándor, Várzdi Mihályné Lipóczl Julianna, Börcsök Szilveszterné Tanács Hona. Lux Ernöné Grelf Cecília, Pánczél Győzöné Kaszap Julianna, Oláh Lajos Gyula, Rlchter Lászlóné Neumann Hona meghalt. Az idén, augusztusban 24 ország 250 tudósa vett részt azon az ötnapos konferencián, amelynek központi kérdése az volt, hogyan lehet a neutronok segítségével vizsgálni az atommagok szerkezetét. Az a tény, hogy ezt a konferenciát — éppen a neutronok felfedezésének 40. évfordulóján — Budapesten rendezték, a magyar fizikusok eredményeinek nemzetközi megbecsülését jelenti. A fizikának ezen a területén is sikerült tudniillik a magyar kutatóknak néhány olyan megállapítást tenniök, illetve az ehhez szükséges metodikát kidolgozniok, amelyek nemzetközileg is értékelt új ismeretekkel gazdagítják a tudományt Ezek közé tartoznak egyebek mellett a „neutronbefogással" kapcsolatos vizsgálataik. Ha ugyanis kis energiájú, úgynevezett „termikus neutronokkal" bombáznak különféle atommagókat a kilőtt neutron behatol az atommagba, ezzel megnöveli annak energiáját, s ez a fölös energia azután a magból gammasugárzás alakjában lép ki. A magyar kutatók ezeknek a kilépő gammasugaraknak különféle tulajdonságait mérik, s a nyert adatokból a kibocsátó atommag tulajdonságaira következtetnek. Ily módon a körülbelül 300-féle atommag közül mintegy 15-nek az energiáját és mozgásának, „perdületének" jellemzőit sikerült meghat&rozniok. Az ilyen vizsgálatok azért nagyon Jelentősek, mert hozzásegítenek az atommag felépítésének behatóbb megismeréséhez, s az alapvető probléma megoldásához, tudniillik az atommagot összetartó erő, az úgynevezett magerő meghatározásához, ami edatg minden tudományos erőfeszítés ellenére sem sikerült Márpedig az általános törvényszerűség megismerése után hosszadalmas, aprólékos és drága mérések nélkül, pusztán számítással is meg lehetne állapítani az egyes atommagok és rajtuk keresztül a belőlük felépülő anyag tulajdonságait. Tanulmányozzák a magyar fizikusok az atommaghasadás mechanizmusát is. Jelenleg ugyanis az atomreaktorokat többszörös biztonsággal kell megtervezni és felépíteni pusztán azért, mert a hasadó anyagok tulajdonságait még mindig nem sikerült pontosan megállapítani. Milyen változások lesznek a nyugdíjrendszerben ? A munkaviszonyban álló dolgozókra és az ipari szövetkezetek tagjaira vonatkozó rendelkezések Az év végi részesedés kifizetése általában a következő naptári év első negyedének a végén vagy második negyedének az elején történik. Az Időközben nyugdíjba menők esetében tehát a nyugdíj megállapításakor ez a munkabéradat még nem áll rendelkezésre. Emiatt évenként több ezer nyugdíjmegállapító határozatot kellett utólag módosítani. A tapasztalat szerint az év végi részesedés havi átlagát a nyugdíjazás évébeiv kifizetett, illetőleg a nyugdíjazás tört évére járó összege csak jelentéktelenül változtatja meg. Az új rendelkezések szerint az év végi részesedés havi átlagát külön számítják ki, ha a nyugdíj megállapítása közvetlenül a nyugdíjazást megelőző munkabér figyelembevételével történik. Az év végi részesedés átlagának kiszámításánál azt az összeget veszik figyelembe, amelyet a dolgozónak a munkáltató a nyugdíjazását megelőző négy naptári évben — a három legkedvezőbb év alapján történő munkabérátlag számítása esetén pedig a kiválasztott három naptári évben — kifizetett. Nem veszik tehát figyelembe a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg az erre az évre Járó év végi részesedést, de nem veszik figyelembe január 1-étől a nyugdíj megállapításáig eltelt töredékidőt sem. A rövidebb idő alapján számított átlagot, vagyis a 4, Illetőleg 3 évben kifizetett év végi részesedések havi átlagát adják hozzá a teljes idő, vagyis a 4, illetőleg 3 év és a tört év alapján számított többi munkabérrész átlagához. A nyugdíj alapját képező munkabérátlagnak ezen a módon történő számítása a nyugdíjazását kérő dolgozóra nem hátrányos, sőt azzal az előnnyel jár. hogy a nyugdíjat megállapító határozat módosítását utólag nem kell kérni. A munkabérátlag számításának és az év végi részesedés figyelembevételének az új szabályait az 1972. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi és rokkantsági nyugdijakra, illetőleg az ezt követően történt elhalálozás esetén megállapításra kerülő hozzátartozói nyugellátásokra kell alkalmazni. Az új szabályok szerint állapítják meg a munkrjbérátlagot annál a dolgozónál is, aki a nyugdíjigényét még az 1972. évben nyújtja be a nyugdíjmegállapító szervhez, de a nyugdíjat 1973. január 1-étől vagy ennél későbbi időponttól állapítják meg. Nem alkalmazzák viszont az új számítási módot, ha a nyugdíjat 1073. január 1-énél korábbi Időponttól kell megállapítani. Ezért annál a dolgozónál, akinek a munkaviszonya 1972. december 31-e előtt szűnik meg, csak abban az esetben állapítják meg az új szabály szerint a nyugdíjat, ha írásban kéri, hogy nyugdíját 1973. január 1-étől állapítsák meg. Az a dolgozó, aki ezt kéri, az 1973. január l-e előtti időre nyugdijat természetesen nem kaphat Az, aki már nyugdíjban részesül, illetőleg akinek 1973. január l-e előtti Időponttól már nyugdíjat állapítottak meg, nem kérheti, hogy nyugdíját a most ismertetett bérátlagszámítási szabályok szerint újból állapítsák meg. (Vége) Londonban, hej... A koronaékszereket nők ís őrizhetik a jövőben a Towerben. nák — Tudoruniformisát ezentúl nők is hordhatják. Két éve A Tower őreinek vetődött fel elő- , — általában ször, hogy agyén- résük most telie nyugdíjas kato- gébb nem képvi- sül. selői is tagjai lehessenek a világhírű londoni vár gárdájának, s kéBERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 129. — Sőt! Nagyon örülök — nyújtotta a kezét — Tessék itt közelebb helyet foglalni. Gyorsabban múlik az idő, ha beszélgetünk egy kicsit. — Tomanóczy Elemér vagyok — vágta össze a bokáját az ifjú. aki jó módú diáknak látszott, mert kifogástalan, sötétszürke ruha volt rajta, bordó selyemnyakkendőt viselt, ékköves tűvel, szöghaját nagy gonddal, oldalt választotta el. Simára borotvált arca még színészre is emlékezteti, bár szépen elrendezett fürtjeit nem bodoritotta, amit bizonyára nem mulaszt el, ha hódol Tháliának. — Hírlapíró — fűzte még hozzá, de mindjárt enyhítette is tűi öntudatosnak tetsző ki leien lését. — Persze, még kezdő — magyarázkodott zavart heherészésse!, s leült szemben a képviselővel. — Ó. újságíró — nevetett föl Bakav. — Talán csak nem ellenzéki? — Ö, nekem még nincs olyan kialakult politikai nézetem, hogy ilyennek, vagy olyannak nevezhessem magamat. Egyelőre a Hon-ba írok kis riportokat, színeket, szóval, kezdő ujjgyakorlatokat végzek — hebegte az ifjú már-már szinte hamisnak ható szerénykedéssel. — No, a Hon-ba igazán azt írhat, amit akar — hangoskodott derűsen a képviselő —, a mi nagy regényírónk tág keretet, szabott politikai felfogásának. Az egykori márciusi ifjú mármár pecsovicshangokat hallatt. De mi ezt megbocsátjuk. Lángésznek mindent szabad. — De meg az idők is változnak, képviselő úr — jegyezte meg bátortalanul az ifjú. — Ami kívánatos volt 48-han, most talán már meggondolandó lenne. Nem? — S ezt nekem mondja kedves fiatal barátom — kacagott egyre Bakay —, aki még mindig a 48-as eszmék mellett török lándzsát? Sőt, néha már annál is többet óhajtok. De ön honnan ismer engem? — Ö — tárta szét a karját az újságíró —, hát a parlamentből, meg újságolvasó vagyok. Igyekszem mindenről értesülni. Nagy tisztelője vagyok a képviselő úr bátor, szókimondó egyéniségének — hízelgett gátlástalanul, ami persze. Bakayt teljesen lefegyverezte. — S most hová utazik? Nyilván valami szenzációt keres. — Az ön városába, képviselő úr. Tudok róla. hogy R Tisza folyó egyre jobban árad, egy kicsit körülnézek, s talán irok valami riportot. Jókai biztosan szívesen leközli. Bakay, aki büszke volt páratlan karrierjére, s arra a körülményre, hogv ő az első dolgozó ember a magvar Országházban, boldogan kezdett meggyőződni róla, hogv kezd'k már mindenfelé ismerni, sőt elismerni is, rögtön nagyon rokonszenvesnek találta a fiatalembert, g minden vonatkozásban felajánlotta segítségét. Anynyira megnyerte udvarló, előzékeny modora, hogy habozás nélkül államtitkokat is kiváltott volna, ha az ifjú tovább legyezgeti hiúságát. Bakay különben is fecsegő természetű volt, s mint affajta autodidakta, szívesen magyarázott, tudálékoskodott, de amellett tele volt jószándéklcal is, s készségesen öntötte ki a szívét bárki előtt, ha az illető erre igényt tartott Egy kicsit mámoros volt a társadalmi és politikai problémák fölfedezésétől, s mint n részeg, mindenkit magához ölelt volna a javítás, az orvoslás, a megváltás ígéretével Nem volt diplomata, nem ismerte a körmönfont elhallgatást és kétértelmű kijelentéseket, mindig megmondta, amit gondolt, nem is kontörfalazott, eszélyeskedett. hanem nyíltan támadott, inkább sértőn, mint óvatosan, de éppen ezzel hatott a tömegekre, ha néha szószékre pattant, s meghirdette merész programját. A kitenyésztett politikusok ezen csak mosolyogtak, dilettánsnak és hordószónoknak nevezték, de Bakavt annyira áthatotta a meggyőződés és a maga igazának ereje, hogy néha a legkonzervatívabb kénviselő Is kénvtelen volt felfigvelni rá, s utána sem nyilatkozhatott róla közömbösen. —- Szívesen tátékoztatom a kérdésről, ha óhajtla — mondta máris szolgálatkészen, de az ifjú hálálkodva bár. elhárította a segítséget, mondván, hogv ő inkább a városi néo hangulatát. viselkedését szeretné megfigyelni, s arról beszámolni. (Folytatjuk.)