Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

4 KEDD, 1972. NOVEMBER 28. Az alumínium 25 éve Az esztendő végén a ma­gyar alumíniumipar kettős jubileumot ünnepel: 29 éve államosították a bauxitbá­nyákat, timíöldgyárakat, t»lu­miniumkohokat, és 10 esz­tendeje, hogy megkötöttük a szovjet—magyar timföld­alumínium egyezményt. A magyar ipar újjáépíté­sének időszakában az alumi­niumágazat háborús kárai­nak helyreállítása is lezaj­lott s a negyvenes évek vé­getői hozzáláthattak az ipar­ág munkásai az ágazat ki­építéséhez a bauxitbányá­szattól az alumíniumfeldol­gozásig. Az államosítást követő el­ső évtizedben — nem kevés erőfeszítéssel — de bővítet­ték az ágazat valamennyi munkafázisában a kapacitást, s egyben egy kielégítő tech­nológiai, technikai korszerű­sítést is végrehajtottak. Ez­zel. a negyvenes évek dere­kótól számítva elértük, hogy 1962-re a timföldtermelés a tízszeresére, a tömbalumí­nium-gyártás az ötszörösére, a feldolgozás teljesítőképes­ségét a négyszeresére emel­tük. Látszott, hogy a bauxitva­gyonból futná többre is, fut­ná a hazai és a külföldi ke­resletből it> — ha a bauxit­kincs mellé villamos ener­giánk is lenne. Nem vélet­lenül alakul a bauxittól a késztermékig az alumínium terméksor világpiaci ára úgy, ahogy alakul: a bauxit árá­nak százszorosa a készter­mék ára. Ez az ágazat ui. egyike a legenergiaigényesebb iparoknak. Amennyi villany kell, hogy a bauxitból tim­föld legyen, annyit még elő­teremtett a gazdaság, de hogy a timföldet a kohókban alumíniummá tzzitsák — ah­hoz már kevésnek bizonyult az ország valamennyi erő­művének tudománya. Ponto­sabban ahhoz, hogy a ter­melés tovább bővülhessen. 1 tonna alumínium előállításá­hoz ugyanis 15 ezer kilowatt­óra villanyáram kell. Ott állt léhát a magyar alumínium­ipar a vagyonnal a tulajdo­nában — energiaszegényen. Ezt a gondot oldotta fel a 10 évvel ezelőtt megkötött szovjet—magyar egyezmény, elhárítva a magyar alumí­niumipar további dinamikus fejlődése elől az energlaszű­1 ősség gátját. Az egyezmény lényege, hogv a bauxitot a magyar gyárak timfölddé dolgozzák fel. ezt a Szovjet­unióba szállítják, ahol a szovjet aluminiumkohókban tömbösítik, s az alumínium­tömböket visszaszállítják Magyarországra Ezzel tulaj­donképpen a szovjet gazda­ság villamos energiát ad a magyarnak. Az Idén például százhatvanötezerszer 15 ezer kilowattot. Mert 165 ezer tonna timföldet szállit a ma­gyar alumíniumágazat az idén a szovjet alukohókhoz, és egy tonna timföld feldol­gozásához 15 ezer kilowatt energia kell. Évente egy-egy komplett erőművet kap így a magyar gazdaság a szovjet partnertől — alumínium­tömbökbe öntve. Ennek az egyezménynek köszönhető nagyrészt, hogy ma a magyar bauxitkincs 50 százaléka íémtömbben áll az ipar rendelkezésére, és igy a legmagasabb árzónában — a különböző készültségi fokon álló alumínium félkész és késztermékek forgalmában ér­tékesíthetik. A bauxitkincs fennmaradó másik 50 száza­lékából is csak 29 százalékot exportálunk bauxitként, te­hát nem feldolgozva, a töb­bit timföldként adjuk el. Az eltelt 10 esztendőben végbement nagy változást — az iparban és az ország alu­mfnium-felhasználási kultú­rájában egyaránt — az egy lakosra számított alumínium­felhasználás alakulása mu­tatja a legjobban. 1962-ben 4,3 kg-ot fogyasztott az or­szág alumfniumtermékekből, állampolgáronként Ma: 10,3 kg-ot. Anglia 8,3-at. Francia­ország 8,8-at, Olaszország 7.6-ot Ez a számsor igazol­ja: a magyar alumíniumipar 25 év alatt, a KGST tagor­szágok munkamegosztása se­gítségével, elérkezett ahhoz a teljesítőképességhez, amely a nyersanyagvagyon alapján természetes. Bírálat, két képben Magyar kutatasok a neutronffizikában í KERÜLET Hízássá;: Bodrt László es Hó­di Máris. Nagy Sándor és Kele­men Janka. Födi Lajos és De­meter Erzsébet, Széli János és Kelemen Borbála. Zomborl Já­nos es Lakatos Matild. Kéri Mi­hály és Erdélyi Etelka. Csiszár János és Ungor Margit, Kis László és Újházi Etelka, Tóth Jórsef és Keszthelyi Erzsébet. Kelemen László es Flskovlts Anna, Balog László és Gabonái Márta, Pakai Mihály és Noéh Zsuzsanna házasságot kötöttek. Születés: Frányó Péternek és Bodzásl Évának Gábor Lajos, Bitó Józsefnek és Török Mariá­nak László, Krlzsán Péternek és Pável Eszternek Péter, Papp Sándornak és Kormányos Ka­talinnak Katalin, Kiss Imrének és Berld Máriának László Fe­renc, Rafael Józsefnek és Rafael Margitnak Nolll Hona, Jámbor Györgynek és Soós Máriának Bernadett, Lengyel Istvánnak ós papp Piroskának István Zsolt, szerencsés-Fekete Józsefnek és Szabó Magdolnának Krisztina, Németh Imrének és Mlsur Ka­talinnak Katalin, Zádorl István­nak és Peték Gizellának Zsu­zsanna. dr. Szabó Tibornak éa Veres Eknmának Mónika, Beré­nyi Györgynek és Benke Ka­rolinának György Miklós. Acs Sándornak éa Kovács Eszternek Sándor, Kovács, Mihálynak és Vakulya Margitnak Zsolt Mi­hály, Gonda Istvánnak és Pata­ki Gizellának OlzeUn, dr. Ka­tona Zoltánnak és Zacher Györ­gyinek Gerda Vanda. Nagy­Berta Lászlónak és Székely Sza­bó Annának Gábor, Molnár Zsigmondnak és Pnpdl Ágnes­nek Róbert: Zsigmond, Varga Józsefnek és Abraka/. Erzsébet­nek Zsolt, Varga Józsefnek és Abraház Erzsébetnek Ágnes, Molnár Gézának és Kádár Ilo­nának Krisztina, Font József­nek és Oydrl Honának Edit, Kopasz Dénés Lászlónak és Sel­meczl Teréziának Anikó, André Sándornak és Sornyal Ibolyának Krisztina nevű gyermekük szü­letett. Ralálozas: Gajódi Lászlón ó Zradányl Julianna, Marglta Gá­bor István, Wtkl Alad&r Manóné, Juhász RozáUa, Csányl Zoltánne Benke Ertséuet, Katona István Béla, Zsolnai Iholya, Laczu Kozma. dr. Gyetrat Andor. Vi­rág Béla, Háhn János, Vér De­zsóné Sebestyén Maria. Bakó Károly, Nagy Károlyné Ördög Rozália. Antal Ferancné Balog Olga, Patai Imrémé Pállnkd Pl­goska. Révész Etelka, zsótor Pál Anyakönyvi hírek Zsolt, Tápat Ferencné Nébel Anna, Lefkovlcs Ignácné Klein Márta, Klsa Dezső, Karlp Ist­vánné Soós Mária, Vöneky Fe­rencné Bódl Julianna, Szigeti József, dr. Szemerédl Lajoané Apatóczky Jolán, Sebók Etelka, Kátal Béláné Kóborl-Kováca Anna, Czene Mónika Piroska, Junker Imre György meghalt. II, KERÜLET Házasság: Csordás Sándor Pál és Szlovák Zsuzsanna, Virág Zoltán és Igaz Hanna Anna. Menyhárt Sándor és Zslbrlta Erzsébet Franciska, Lányi István György és Varga Klára, Szabó János és Molnár Margit házas­ságot kötöttek. Halálozás: Szili Mihály, Csíkos Józsefné Kovács Juliánná. Mező Jánosné Dura Viktória, Kiss Jó­zsef, Nagy János, Miklós György meghalt. IIL KERÜLET Hásasság: Kls-Lukács Géza és Török Irén, Galambos Lajos és Mogyorós Olga Lenke, Paiakl Tibor és Halm Mária, Hlés Ti­bor és Dura Gyöngyi házassá­got kötöttek. Születést Orosz Lászlónak és Gémes Rozáliának Judit Krisz­tina. Nagy Tibornak és Hódi Katalinnak Anikó, Kapás Lajos­nak és Csapó Máriának Anita Mária, Monostori Péter Pálnak és Zádorl Juliannának Julianna Zsuzsanna, Szabados Márton Bélának és Magyart Máriának Szabolcs, Dóka Ferencnek és Pintér Irén Erzsébetnek Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Nagy Pálné Marké Mária, Harkai Báltntné Wagner Erzsébet, Csizmadia Béla, dr. Vltos Pál, Szél Sándor, Várzdi Mihályné Lipóczl Julianna, Bör­csök Szilveszterné Tanács Hona. Lux Ernöné Grelf Cecília, Pán­czél Győzöné Kaszap Julianna, Oláh Lajos Gyula, Rlchter Lász­lóné Neumann Hona meghalt. Az idén, augusztusban 24 ország 250 tudósa vett részt azon az ötnapos konferen­cián, amelynek központi kér­dése az volt, hogyan lehet a neutronok segítségével vizs­gálni az atommagok szerke­zetét. Az a tény, hogy ezt a konfe­renciát — éppen a neutro­nok felfedezésének 40. év­fordulóján — Budapesten rendezték, a magyar fiziku­sok eredményeinek nemzet­közi megbecsülését jelenti. A fizikának ezen a területén is sikerült tudniillik a magyar kutatóknak néhány olyan megállapítást tenniök, illet­ve az ehhez szükséges meto­dikát kidolgozniok, amelyek nemzetközileg is értékelt új ismeretekkel gazdagítják a tudományt Ezek közé tartoznak egye­bek mellett a „neutronbefo­gással" kapcsolatos vizsgála­taik. Ha ugyanis kis ener­giájú, úgynevezett „termikus neutronokkal" bombáznak különféle atommagókat a kilőtt neutron behatol az atommagba, ezzel megnöveli annak energiáját, s ez a fö­lös energia azután a magból gammasugárzás alakjában lép ki. A magyar kutatók ezeknek a kilépő gammasu­garaknak különféle tulajdon­ságait mérik, s a nyert ada­tokból a kibocsátó atommag tulajdonságaira következtet­nek. Ily módon a körülbelül 300-féle atommag közül mintegy 15-nek az energiá­ját és mozgásának, „perdü­letének" jellemzőit sikerült meghat&rozniok. Az ilyen vizsgálatok azért nagyon Jelentősek, mert hoz­zásegítenek az atommag fel­építésének behatóbb megis­meréséhez, s az alapvető probléma megoldásához, tud­niillik az atommagot össze­tartó erő, az úgynevezett magerő meghatározásához, ami edatg minden tudomá­nyos erőfeszítés ellenére sem sikerült Márpedig az általá­nos törvényszerűség megis­merése után hosszadalmas, aprólékos és drága mérések nélkül, pusztán számítással is meg lehetne állapítani az egyes atommagok és rajtuk keresztül a belőlük felépülő anyag tulajdonságait. Tanulmányozzák a magyar fizikusok az atommaghasa­dás mechanizmusát is. Jelen­leg ugyanis az atomreaktoro­kat többszörös biztonsággal kell megtervezni és felépíte­ni pusztán azért, mert a ha­sadó anyagok tulajdonságait még mindig nem sikerült pontosan megállapítani. Milyen változások lesznek a nyugdíjrendszerben ? A munkaviszonyban álló dolgozókra és az ipari szövetkezetek tagjaira vonatkozó rendelkezések Az év végi részesedés ki­fizetése általában a követ­kező naptári év első negye­dének a végén vagy máso­dik negyedének az elején történik. Az Időközben nyugdíjba menők esetében tehát a nyugdíj megállapítá­sakor ez a munkabéradat még nem áll rendelkezésre. Emiatt évenként több ezer nyugdíjmegállapító határo­zatot kellett utólag módo­sítani. A tapasztalat szerint az év végi részesedés havi átlagát a nyugdíjazás évé­beiv kifizetett, illetőleg a nyugdíjazás tört évére járó összege csak jelentéktelenül változtatja meg. Az új rendelkezések sze­rint az év végi részesedés havi átlagát külön számítják ki, ha a nyugdíj megállapí­tása közvetlenül a nyugdí­jazást megelőző munkabér figyelembevételével történik. Az év végi részesedés át­lagának kiszámításánál azt az összeget veszik figyelem­be, amelyet a dolgozónak a munkáltató a nyugdíjazását megelőző négy naptári év­ben — a három legkedve­zőbb év alapján történő munkabérátlag számítása esetén pedig a kiválasztott három naptári évben — kifi­zetett. Nem veszik tehát fi­gyelembe a nyugdíjazás évé­ben kifizetett, illetőleg az erre az évre Járó év végi részesedést, de nem veszik figyelembe január 1-étől a nyugdíj megállapításáig el­telt töredékidőt sem. A rövi­debb idő alapján számított átlagot, vagyis a 4, Illetőleg 3 évben kifizetett év végi részesedések havi átlagát adják hozzá a teljes idő, vagyis a 4, illetőleg 3 év és a tört év alapján számított többi munkabérrész átlagá­hoz. A nyugdíj alapját képező munkabérátlagnak ezen a módon történő számítása a nyugdíjazását kérő dolgozó­ra nem hátrányos, sőt azzal az előnnyel jár. hogy a nyugdíjat megállapító hatá­rozat módosítását utólag nem kell kérni. A munkabérátlag számí­tásának és az év végi része­sedés figyelembevételének az új szabályait az 1972. de­cember 31-ét követő idő­ponttól megállapításra kerü­lő öregségi és rokkantsági nyugdijakra, illetőleg az ezt követően történt elhalálozás esetén megállapításra kerülő hozzátartozói nyugellátások­ra kell alkalmazni. Az új szabályok szerint állapítják meg a munkrjbérátlagot an­nál a dolgozónál is, aki a nyugdíjigényét még az 1972. évben nyújtja be a nyugdíj­megállapító szervhez, de a nyugdíjat 1973. január 1-étől vagy ennél későbbi időpont­tól állapítják meg. Nem al­kalmazzák viszont az új szá­mítási módot, ha a nyugdí­jat 1073. január 1-énél ko­rábbi Időponttól kell meg­állapítani. Ezért annál a dolgozónál, akinek a mun­kaviszonya 1972. december 31-e előtt szűnik meg, csak abban az esetben állapítják meg az új szabály szerint a nyugdíjat, ha írásban kéri, hogy nyugdíját 1973. január 1-étől állapítsák meg. Az a dolgozó, aki ezt kéri, az 1973. január l-e előtti időre nyug­dijat természetesen nem kaphat Az, aki már nyug­díjban részesül, illetőleg akinek 1973. január l-e előt­ti Időponttól már nyugdíjat állapítottak meg, nem kér­heti, hogy nyugdíját a most ismertetett bérátlagszámítási szabályok szerint újból ál­lapítsák meg. (Vége) Londonban, hej... A koronaék­szereket nők ís őrizhetik a jövő­ben a Towerben. nák — Tudor­uniformisát ezen­túl nők is hord­hatják. Két éve A Tower őreinek vetődött fel elő- , — általában ször, hogy agyén- résük most telie nyugdíjas kato- gébb nem képvi- sül. selői is tagjai le­hessenek a világ­hírű londoni vár gárdájának, s ké­BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 129. — Sőt! Nagyon örülök — nyújtotta a kezét — Tessék itt közelebb helyet foglalni. Gyor­sabban múlik az idő, ha beszélgetünk egy ki­csit. — Tomanóczy Elemér vagyok — vágta össze a bokáját az ifjú. aki jó módú diáknak lát­szott, mert kifogástalan, sötétszürke ruha volt rajta, bordó selyemnyakkendőt viselt, ékköves tűvel, szöghaját nagy gonddal, oldalt válasz­totta el. Simára borotvált arca még színészre is emlékezteti, bár szépen elrendezett fürtjeit nem bodoritotta, amit bizonyára nem mulaszt el, ha hódol Tháliának. — Hírlapíró — fűzte még hozzá, de mindjárt enyhítette is tűi öntu­datosnak tetsző ki leien lését. — Persze, még kezdő — magyarázkodott zavart heherészésse!, s leült szemben a képviselővel. — Ó. újságíró — nevetett föl Bakav. — Ta­lán csak nem ellenzéki? — Ö, nekem még nincs olyan kialakult poli­tikai nézetem, hogy ilyennek, vagy olyannak nevezhessem magamat. Egyelőre a Hon-ba írok kis riportokat, színeket, szóval, kezdő ujjgya­korlatokat végzek — hebegte az ifjú már-már szinte hamisnak ható szerénykedéssel. — No, a Hon-ba igazán azt írhat, amit akar — hangoskodott derűsen a képviselő —, a mi nagy regényírónk tág keretet, szabott politikai felfogásának. Az egykori márciusi ifjú már­már pecsovicshangokat hallatt. De mi ezt meg­bocsátjuk. Lángésznek mindent szabad. — De meg az idők is változnak, képviselő úr — jegyezte meg bátortalanul az ifjú. — Ami kívánatos volt 48-han, most talán már meg­gondolandó lenne. Nem? — S ezt nekem mondja kedves fiatal ba­rátom — kacagott egyre Bakay —, aki még mindig a 48-as eszmék mellett török lándzsát? Sőt, néha már annál is többet óhajtok. De ön honnan ismer engem? — Ö — tárta szét a karját az újságíró —, hát a parlamentből, meg újságolvasó vagyok. Igyekszem mindenről értesülni. Nagy tisztelője vagyok a képviselő úr bátor, szókimondó egyé­niségének — hízelgett gátlástalanul, ami persze. Bakayt teljesen lefegyverezte. — S most hová utazik? Nyilván valami szen­zációt keres. — Az ön városába, képviselő úr. Tudok ró­la. hogy R Tisza folyó egyre jobban árad, egy kicsit körülnézek, s talán irok valami riportot. Jókai biztosan szívesen leközli. Bakay, aki büszke volt páratlan karrierjére, s arra a körülményre, hogv ő az első dolgozó ember a magvar Országházban, boldogan kez­dett meggyőződni róla, hogv kezd'k már min­denfelé ismerni, sőt elismerni is, rögtön nagyon rokonszenvesnek találta a fiatalembert, g min­den vonatkozásban felajánlotta segítségét. Any­nyira megnyerte udvarló, előzékeny modora, hogy habozás nélkül államtitkokat is kiváltott volna, ha az ifjú tovább legyezgeti hiúságát. Ba­kay különben is fecsegő természetű volt, s mint affajta autodidakta, szívesen magyarázott, tudá­lékoskodott, de amellett tele volt jószándéklcal is, s készségesen öntötte ki a szívét bárki előtt, ha az illető erre igényt tartott Egy kicsit má­moros volt a társadalmi és politikai problémák fölfedezésétől, s mint n részeg, mindenkit ma­gához ölelt volna a javítás, az orvoslás, a meg­váltás ígéretével Nem volt diplomata, nem is­merte a körmönfont elhallgatást és kétértelmű kijelentéseket, mindig megmondta, amit gon­dolt, nem is kontörfalazott, eszélyeskedett. ha­nem nyíltan támadott, inkább sértőn, mint óva­tosan, de éppen ezzel hatott a tömegekre, ha néha szószékre pattant, s meghirdette merész programját. A kitenyésztett politikusok ezen csak mosolyogtak, dilettánsnak és hordószónok­nak nevezték, de Bakavt annyira áthatotta a meggyőződés és a maga igazának ereje, hogy néha a legkonzervatívabb kénviselő Is kénvte­len volt felfigvelni rá, s utána sem nyilatkozha­tott róla közömbösen. —- Szívesen tátékoztatom a kérdésről, ha óhajtla — mondta máris szolgálatkészen, de az ifjú hálálkodva bár. elhárította a segítséget, mondván, hogv ő inkább a városi néo hangu­latát. viselkedését szeretné megfigyelni, s arról beszámolni. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom