Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

KEDD. 1972. NOVEMBER 21. Borvidékeink A tokaji borvidéken is befejeződött a szüret, az aszúszőlő ls puttonyokba került Most a számvetés időszaka kövekezik, amely nemcsak az évi termést, hanem az elmúlt évtizedekben megtett utat is elemzés alá veszi Érthető ez, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legrégibb és legfontosabb ágazata a szőlő- és bortermelés. A kialakult borvidékek sokszínűvé, ízekben gazdaggá, változatossá tették a magyar borok választékát A szőlő- és bortermelés hagyományait szocialista mezőgazdaságunk örökölte, és a korszerű agrártudomány eredményeit felhasználva továbbfejlesztik azt. A felszabadulás előtt (1931 —40-es évek átlagában) 3 millió hektoliter bort termeltünk. az 1966—70-es években 4,5 millió hektolitert, lényegében ugyanakkora — 220 ezer hektár területen. Hazánk a világ bortermelésének 1,5%-át adja, a bortermelő országok sorában 14. helyet foglalja el. Az egy főre jutó hazai borfogyasztás csaknem 38 liter. A szőlő- és bortermelés növekedése évi 1 millió hektoliter bor kivitelét teszi lehetővé. A szőlőtermelés 1066—70 között hektáronként 35,6 mázsára emelkedett, a felszaba. dúlás előtti 24,2 mázsával szemben. Eredményeink azonban a francia és olasz terméseredmények (80—90 mázsa'hektár) mellett elmaradnak. Magyarországon is sok az olyan nagyüzem, ahol az országos átlagot jóval meghaladó szőlőmennyiséget szüretelnek (1970-ben 58,6 mázsa hektár, az országos átlag 41,4 mázsaTiektár). Az állami gazdaságok az ország szőlőterületének 9, a termelőszövetkezetek 52, az egyéni termelők 39°0-ával rendelkeznek. Az állami gazdaságok eredményeit nagymértékben befolyásolja az alkalmazott modern agrotechnika, a nagy hozamú fajták telepítése és a gépesítés. A hazánkban megrendezett 1. borvilágversenj'en 34 ország 1378 borfajtája vett részt. Magyarország itt 66 borfajtával szerepelt igen jó eredménnyel. A borvilágverseny jó alkalom volt a nemzetközi összehasonlításra, és az új bortermelő módszerek megismerésére is. Cipőmúzeum A világ legnagyobb cipőmúzeuma Gottwaldovban található, a csehszlovákiai Svit Művek 16 emeletes központi épületében. Itt van a világ egyik legnagyobb cipőgyára, s 28 ezer főnyi dolgozója évi 60 millió pár cipőt termel. A múzeum azonban a lábbeli egész történeti fejlődését is bemutatja, különböző korok és népek viseletét, a cipőkészítők életkörülményeit, munkaeszközeit, egészen ősi koroktól a mai napig. A kiállítás összesen 1800-féle lábbelit mulat be. Évente sok ezer turista tekinti meg a cipőkiállítást, amelynek legértékesebb darabjai az eredeti indián mokasszinok, és a napóleoni háborúk óriási lovaglócsizmák I. KERÜLET (I&zaKsafc: Edes Vencel Zászlósi Marta, iluszár Adám Bujdosó Uona. dr. ürdóg István Laczkó Piroska, Ványai KA1imán és Zslkó Erzsébet, Puskás Albert és Tóth Eszter, Szolcsányi Tamás és Kiss nona. Kiss Pál és Pintér Mária, Msrton Zoltán is Bodó Mária, Kertes László és BalAsházi Ágnes, Gábor János és Eszik Margit, Kuty Ervin és Vas Erzsébet, dr. Bogdán József és Erdei Ibolya, Horgos János és Kiss Irén. Varga József és Horváth Edit házasságot kötöttek. Születés: dr. Vámos Károlynak és Kardos Évának Dóra Eva, Erdélyi Ferencnek és Bnta Margitnak Mária. Klazslk Györgynek és Tóth Teréziának György János, Kiss Józsefnek és Dombi Irénnek Ildikó Andrea, Vadas Józsefnek és Gyarmati Irénnek Angelika, Détán Józsefnek és Gcra Irénnek Andrea. Hermanutz Gáspárnak és Huber Máriának Tímea, Hermanutz Gaspárnak és Huber Máriának Andrea, Hermanutz G&spurnak és Huber Mártanak Udtkó. papdl Vince Józsefnek és Vér Ilonának Gábor. Movlk Ferenc Gábornak és Köles Juliannának Gábor Ferenc. Török Jánosnak és Fábián Magdolnának Norbert Ferenc, Kozárt Józsi-fnek és Dudás Juditnak Katalin. Tóth Mihálynak és Kiss Rozáliának Attila Mihály. Fódi Istvánnak éj Dobó Etelkának István. Rákóczi Károlynak és Fábián Erzsébetnek Zsuzsanna, Törók Jánosnak és Puskás Agnesnak Mónika. Szilvia, Kovács Györgynek és Koskocsák Máriának Krisztina Mónika, Sebesjnári Mihálynak és Kiss Juditnak Judit, Balogh Ferencnek és Gyöngyösi Klárának Zoltán Ferenc, Kálmán Józsefnek és Zsembori Veronikának Szabolcs, dr. Boros Ernónek és dr. Tas Margitnak Kálmán Béla, Nacsa Gábornak és Gazdag Zsuzsannának Ildikó. RekedtNagy Mihálynak és Antal Annának Mónika Erzsébet, Llppal Attilának es Takács Emíliának Róbert. Bányai Andrásnak és Horvát Ilonanak Andrea Anna, Lakatos Ferencnek és Kovács Évának Ferenc. Juhász Attilának es Mikes .Tullannanak Emese Valéria. Nádházi Lajosnak és Balog Rozáliának Lajos, Ördög Józsefnek és Bálint Ilonának József. Tölcséres Andrásnak és Papp Mugdolnának Zsuzsanna Erzsébet. Czene Ferencnek és Csukás Piroskának Mónika Piroska. Mészáros Józsefnek és Ba.ver Máriának Marianna. Tündi Latosnak és Hontl Katalinnak Barbara. Borsos Sándornak és Becskel Erzsébetnek Sándor. K'rály Lászlónak és Fudor Mártanak Róbert László. Fodor Laszlónak és Zomborl Etelkának Erika, sági Mihálynak és Vtgh Honának Tibor. Pintér Zoltánnak és Parafil Ibolyának Emese Ibolya. Schrelber Lászlónak és Juhasz Klárának Mónika. Laczkó Jánosnak Lévai Borbálának János Péter. Tóth Péternek és Mészáros Katalinnak Elvira. Kapnia Mihálynak és Kovács Juliannának Ágnes Eva. Bölcskel Gyulának és Kakuszi Zsuzsannának Zsuzsanna. dr. Gerzanits Mtlclósnak ós dr. Buczkó Annamáriának Miklós Levente. Abrnhám-Funis Gézának és Kovács Évának Géza István. Vlndecker Sámuelnek es Tóth Erzsébetnek Melinda. Kovács Lászlónak és Búza! Klárának László Tamás. Kovács Attilának és Gáb Ibolvának Róbert. Mede Józsefnek és Szonda Irennek .Tózseí Miklós. HősNagy Pálnak és Nagy Margitnak Mónika. Szilágyi Sándornak és dr. Balogh Evanak Andrea, Budévölgyl Gézának és Nadobán Erzsébetnek Géza Róbert. HoBó Istvánnak: és Várszegi Anyakönyvi hírek Irénnek Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Tuksa Istvánná Csíkos Katalin, Sárkány Ferencné Szücs-Borus Anna, Simon Gézane Katona Anna, Zvada Zsuzsanna, Csala Ferenc, Kormos lstvánné Samyal Julianna, Juhász József, Lázi Lajos, Nyáry György,, Gergely Jolán, Veres Gyula, Balogh Jánosnó Fodor Erzsébet, serédl Jenő. Szabó Károlyné Csikós Hona, Paksi Róbert, Szénás! Margit Éva, Patylk Ferenc. Várady János. Sziládl Lajos, Hunyadi János. Födi Sándor. Jelenczik Laiosné Szabó Erzsébet, Eöldl Ferenc. NovAk Gyula. Kornye Györgyné Olár Flóra, Bugyi Józséf meghalt. n. KERÜLET Házasság: Tóth József és Kovács Rozália. Kanalas László József és Horváth Julianna, Rózsi János Antal és Szllasi Rozália. Katona János Mátyás és Papdl Erzsébet, Száraz János Zoltán és Csesznek nona házasságot kötöttek. Halálozás: Boros Benőné Kálmán Bella. Sánta Antalné Csillag Katalin. Balogh Ferenc. Nacsa Lajosne Bálint Julianna, Süli Istvánné Kocsis Teréz meghalt. III. KERÜLET Házasság: Gyarmati Károlv és Borsi Piroska házasságot kötöttek. Születés: Gutl Istvánnak és Bodor Máriának Norbert Arnold, Szlkszai Imrének és Kónya Honának Andrea, Király Ferenc Lászlónak és Szalma Irénnek Ágnes, Orbán Istvánnak és Makal Éva Ilonának Zita Eva, Rejka Ferencnek és Farkas Lenkének Beáta, Vastag Istvánnak és Vígh Rozáliának Annamária, Zsótér József Péternek és Muhari Juliannának Éva Mónika, Kántor Lászlónak és Nacsa Annának Anna Mária. Kotormán Mihálynak és Luttenberger Irénnek Attila, Sánta Szilveszternek és Babrci Gizellának Anikó Ibolya, Splczer Jánosnak és Géczl Gizella Máriának Szilvia, Kurtucz Béla Mihálynak és Palotás Bertának Orsolya, Jó Tibornak és Molnár Máriának Márta Ildikó, Kopasz Józsefnek és Juhász Annának Mónika, Sárközi Kálmánnak és Kolompár Etelkának Ágnes Etelka. Szabó Zsigmond Zoltánnak és Dudás Györgyinek Norbert Károly, Veres Jánosnak és Zsíros Juliannának Julianna, Fldrich László Marionnak és Szakáll Anna Rozáliának László, Gyuris Márknak és Szemerédi Rozáliának Tímea. Sebők Istvánnak és Kovács Eszternek Attila. Szilágyi Árpád Józsefnek és Mamuzslch Erzsébetnek Erzsébet Gabriella nevű gyermekük született. Halálozás: Bozsó István, Csengődi Kandómé Ungi Anna, Sebők Istvánné Lovászi Rozália, Csányi Sándorné Szegi Anna, Fránya Gyuláné Pálfi Mária, Kováts József. Heckmann Gáspár Ernő, Horváth Pál, Fábián Ferencné Miklós-Balog Etel. Moráth Józsefné Csikós Veronika. Gárgyán István, Tnjti István, Erdélyi Józsefné Kölber Hona Margit, Csillag Mihály, Szlkora Vince, Csótl-Gyapjas sándorné Dobó Rozália. Pataki András, Daróczi Mihály. Ábrahám Ferencné Vajda Mária meghalt. Milyen változások lesznek a nyugdíjrendszerben ? Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó rendelkezések A jelenlegi szabályok szerint az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékot korlátozás nélkül folyósítják, ha a járadékos a termelőszövetkezetben fizikai munkát végez. Ha azonban a járadékos a termelőszövetkezetben nem fizikai munkát végez, a járadékot naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos teljesítménye a naptári évben a 120 munkanapot meg nem haladta. Ez a folyósítási szabály 1973. után is érvényben marad. Változnak azonban a szabályok arra az esetre, ha a járadékos a termelőszövetkezeten kívül végzett tevékenysége alapján jut keresethez, jövedelemhez, vagy pedig, ha nyugellátása van. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a járadékot naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos vagy házastársa keresete, jövedelme, illetőleg nyugellátása a naptári évben a 3120 Ft-ot meg nem haladta. Az új rendelkezések e szabályokat lényegesen módosítják. Külön rendelkezések érvényesek arra az esetre, ha a járadékosnak saját magának van keresete, jövedelme, és külön arra az esetre, ha a járadékos házastársának van keresete, illetőleg jövedelme, valamint arra az esetre, ha a járadékost egyéb címen is megilleti nyugellátás (egyéb ellátás). Annak a járadékosnak, akit munkaviszonyban, kisipari szövetkezet tagjaként, bedolgozóként vagy megbízással foglalkoztatnak, az öregségi, a munkaképtelenségi, illetőleg az özvegyi járadékát naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos keresete (munkabére, munkadíja) a naptári évben a 6000 Ft-ot nem haladja meg. A járadék megállapítása évében a 6000 Ft keretösszeg annyiszor 500 Ft-tal csökken, ahány teljes naptári hónap a járadék megállapításáig eltelt. Ha a járadékos keresete a 6000 Ft-ot elérte, és tovább dolgozik, az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék folyósítását szüneteltetik a naptári év végéig minden olyan naptári hónapban, amelyben munkabért, illetőleg munkadíjat kapott. Például: az öregségi járadékos havi 900 Ft munkabér mellett éjjeliőrként munkaviszonyban áll; járadékát a naptári év első hat hónapjában korlátozás nélkül megkapja, mert ez alatt 5400 Ft-ot keresett. A VII. hónapban kapott 900 Ft munkabérével azonban keresete a 6000 Ft-ot már túllépi, és így július hónapban öregsegi járadékát már nem folyósítják. Ha továbbra is munkaviszonyban marad, járadékának folyósítása akkor is szünetel, ha rövidebb munkaidőben dolgozik tovább, és a havi munkabére 900 Ftnál kevesebb. De szünetejtetik a járadékát akkor is, ha keresőképtelen betegsége miatt munkabér helyett táppénzt kap. A kereset, jövedelem öszszegére tekintet nélkül szüneteltetik az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék folyósítását abban az esetben, ha a járadékos iparjogosítvány alapján kisipari vagy kereskedői tevékenységet folytat, vagy a járadékosnak hasznot hajtó jogosítványa Van, illetőleg a járadékos kereső tevékenységet folytató munkaközösség tagja. Nem szüneteltetik azonban a járadék folyósítását abban az esetben, ha a járadékos javító-szolgáltató tevékenységre kapott kisipari működési engedély alapján folytat javító-szolgáltató tevékenységet. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását szüneteltetik, ha a járadékossal együtt élő házastársának munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozóként kapott munkadíjából, vagy megbízásból származó keresete a havt 1200 Ft-ot meghaladja. Szüneteltetik a járadék folyósítását akkor is, ha a házastárs nyugellátásban részesül, és ennek összege a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítási összeghatárát (1973-ban havi 849 Ft-ot) meghaladja. Ha a házastársnak keresete és nyugellátása is van, de keresete havi 1700 Ft-nál, nyugellátása pedig havi 849 Ft-nál kevesebb, az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását akkor szüneteltetik, ha a kereset és a nyugellátás együttes összege havi 1700 Ft-nál több. A kereset, jövedelem öszszegére tekintet nélkül szüneteltetik az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását abban az esetben, ha a házastárs kisiparos, magánkereskedő, vagy hasznot hajtó jogosítványnyal rendelkezik, illetőleg kereső tevékenységet folytató munkaközösség tagja. Nem szüneteltetik azonban a járadék folyósítását akkor, ha a házastárs javító-szolgáltató tevékenységre kapott kisipari működési engeaély alapján folytat javító-szolgáltató tevékenységet. Ha az öregségi, a munkaképtelenségi, illetőleg az özvegyi járadékosnak a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíj legkisebb összegét — 1973-ban havi 488 Ft-ot — el nem értő nyugellátása is van, vagy az 1938. évi, XII. törvény alapján megállapított (ún. OMBI) járadékban, 66 százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés alapján járó baleseti járadékban, özvegyi nyugellátásban, hadigondozási pénzellátásban, a „Népművészet Mestere" kitüntető cím alapján megállapított nyugellátásban részesül, kérheti, hogy ezt a nyugellátását öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékából 1973-ban legfeljebb havi 849 Ft-ra egészítsék ki. Ez az összeghatár 1974-től naptári évenként 2—2 százalékkal emelkedik. Ebbe a határosszegbe nem számítják bele a családi pótlékot, és a házastársi pótlékot. A felsorolt ellátások tehát a meghatározott összeghatárig, vagyis 1973-ban legfeljebb havi 849 Ft-ig együttesen is folyósíthatok. Az a járadékos, aki a 100 százalékos hadirokkantnak járó hadigondozási pénzellátásban vagy a vakok személyi járadékában részesül, e nyugellátásokra tekintet nélkül megkaphatja öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékát is. Munkavédelmi hónap A balesetek megelőzésében nagy szerepe van a mindenre kiterjedő gyakorlati oktatásnak, a megtörtént balesetek szemléltető, tanulságlevonó ismertetésének, a figyelem felhívásának, és a fegyelem fokozásának egyaránt. Ezeket a célokat szolgálja a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál a munkavédelmi hónap. Most, novemberben fokozottabban felhívják a figyelmet a balesetek megelőzésére; propagandával, ankétokkal, filmbemutatókkal igyekeznek további javulást elérni. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 123 Tandari szeme fölcsillant. No. mégse volt kár. hogy idejött. — De hát. csak úgy rátörtek a maga házára, mint a zsiványok, magát megkötözték, s a kelengyét elvitték? Maga semmit sem csinált? Nem védekezett ? — Hát persze, hogy védekeztem. Az a Gábor az arcomba vágott... — De élőbb talán maga mondott neki valamit? Nem? Megint nehéz lett a vádló helyzetee — No. bökje ki, Sándor. Ismernem kell a tényeket. Biztosan lekurvázta a húgát, meg talán az anyját is. — Mövallom. ez történt — De akkor a bátyja, ha ez még rágalom is, jogosan védte meg a húga. meg az anyja becsületét S maga visszaütött? Tandari mar megint elment volna. Késsel támadtam rá, de a Kopasz Matyi kiverte a kezemből. — S ha megszúrja azt a Bite Gábort, vagy meg is öli. akkor megint maga került volna bajba, mert ez bizony gyilkosság, még ha erősen felindult állapotban tette is. — Akkor mi lögyön moet? — kérdezte türelmetlenebbül Tandari. — Érzőm, hogy valami igazam neköm is van, mert az mégse járja, hogy csak úgy betörnek az én házamba, s a szömöm láttára elviszik, amit akarnak. Az ügyvéd elgondolkodott. — Hát, igen, ebbe bele lehetne kapaszkodni, de, sajno6, a másik felet is meg kell hallgatnom, mert csak úgy vállalkozom a maga védelmére, Sándor, ha valóban meg is tudom védeni. Büntetve volt már? Tandari lesütötte a szemét. — Bicskázásért, kétször. — Szóval, ült is. — Csak egyször. A másik pénzbírság volt. — Sajnos, ez súlyosbító körülmény. Aztán, ha kisül magáról, hogy az asszonyt megrágalmazta, s ártatlanul hurcolta meg, akkor ők iognak pereskedni, s azt maga mindenképpen elveszíti. S az se valószínű, hogy az asszony bátyja, aki maga is jogász, betört volna magához, hanem bizonyára szépen megkérte, hogy békésen szolgáltassa ki a húga szükséges holmiját, ha fnár sehogy se tud vele együttélni. Hiszen az a kelengye az asszonyé, az őt illeti meg, az az ő tulajdona. Ugye, megkérte magát? — Hát. először csakugyan szépen szólt hozzám ... Hanem, úgy látom, nem lőttem itt okosabb sömmivel se — s fölemelkedett a kényelmes karosszékből. — Akkor mindönt nyeljek le. a törvény sömmit se töhet? — Mindent megtehet, ha az ügy igaz ügy, de a maga esetében könnyen a visszájára sülhet el a dolog, s ezt nem venném a lelkemre, Sándor. Segíteni, s nem ártani akarok. Ez a mesterségem. Attól tartők, hogy maga nem becsülte meg magát, mert a Bite családról én még soha semmi rosszat nem hallottam, pedig összeged! vagyok. Tandari morgott, most már ő is megbicsakolta magát, látta, hogy semmivel sem jutott előbbre. Persze — gondolta — ez az úrféle is a kiurasodott Gábor pártját fogja, a magafajta egyszerű ember ezeknél sose ér célt. Kedvetlen arccal nyúlt a zsebébe, hogy az erszényét előkotorássza. Nem szívesen. nagyon körülményesen hajtotta végre ezt a műveletet. — Aztán mit köll ezért fizetni? — nézett föl ellenségesen. — Semmit. Sándor. De fogadja meg a tanácsom. Ne firtassa ezt a dolgot, előbb-utóbb úgyis minden feledésbe megy. — De a szégyön — bökte ki keservesen. — Hát az asszony szégyene? Az sokkal súlyosabb. Mert egy férfi mindig férfi marad, de ha egy asszonynak híre támad, akkor csak zárdába vonulhat. Ezt meg kell érteni Sándor. Maga nem rossz ember — gazsulált neki —, talán csak hirtelen természetű. Vagy betegesen féltékeny. Hát békél ien meg előbb magával. s akkor minden simán megoldódik. Ha elválnak. űj asszonyt is vihet a házhoz, kap minden ujjára egyet. De meg Veronka is visszatérhet még, amilyen mutatós Ifjú maga. Tandari kényszeredetten elmosolyodott. — Az már aligha gyün vissza. De tán jobb is így. — No, látja, Sándor. Az idő gyógyít. Pár év múlva eszébe se jut már az egész. Hát, Isten áldja! Aztán, ha valami ügyes-bajos dolga van, csak forduljon hozzám bizalommal. ( Folytat jukj i