Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

VASÁRNAP, 1972. NOVEMBER 19. 3 Nyergesújfalu: Gyártási próbák a műszálüzemben A pártkongresszus által megszabott úton Jelentős állomáshoz érke­zett a nyergesújfalui Ma­gyar Viscosagyárban a po­liakrilnitril — a gyár, az úabb hazai szintétikusszal — üzem építése: megkezd­ték a termelési próbákat az úgynevezett konverter rész­legben. A negyedik ötéves terv egyik legelentősebb egyedi vegyipari beruházá­sának építését 1970-ben kezdték meg, mivel a szin­tétikusszálakból készült ter­mékek iránt egyre nő a ke­reslet. Az új gyárral a szál­importot kívánják csökken­teni. Az új üzem évi 4600 ton­násra tervezett termelésével a legnagyobb hazai szinté­tikusszal gyár lesz. A világ­színvonalnak megfelelő tech­nológiával dolgozik majd. Magas fokú automatizálásá­ra jellemző, hogy a műszaki és adminisztratív dolgozók­kal együtt — a három mű­szakban — mindössze 300­an dolgoznak majd. Az új gyár Crumeron néven for­galomba kerülő terméke, a szintétikusszálak közül a legjobban hasonlít a gyap­júhoz. Az ilyen importszá­lakat hazánkban Orion, vagy Chasmilon néven isme­rik és kedvelik. Az ebből ! készülő, szép élénk színek­re festhető termékek tartó­sak. könnyen és jól mosha­tók. Az Iparterv tervei alap­ján készülő üzemet úgy építették fel, hogy a későb­biekben új berendezésekkel megkétszerezhessék termelé­sét. A korábban kötött szer­ződés értelmében az alap­anyagot. az akrilnitrilt, az egyik legnagyobb államosí­tott osztrák vállalattól, az Österreichische Stickstoff Werkétől szerzik be, a min­denkori világpiaci áron, cse­rébe, ugyancsal: világpiaci áron, kész szálat adnak. A gyár termelésének nagy részét már jóelőre lekötöt­ték. Az osztrák szállítás évi 1000—1200 tonnát jelent majd. A lengyel—magyar együttműködési szerződés értelmében pedig jövőre 550 tonna. 1974-ben 1900 tonna. 1975-ben 2100 tonna Cru­meron szálat küldenek a baráti országba. Cserébe Magyarországon nem gyár­tott szintétikusszál-fajtákat kapunk. A termékek többi részét a hazai feldolgozó ipar hasznosítja majd. (MTI) Épül Újszeged csúcsa Újszeged legmagasabb pontja a tarjáni víztorony tííl­parti rokona lesz. A DELftP előreláthatólag csak jövőre fejezi be a víztorony építését, mely megjavítja a városrész ellátását. Elkészülte után a regi. félszázados ligetbeli to­rony elsősorban a strandok, fiirdők vízellátását segíti majd Erőteljesebben fejlesztik a reaktortechnikát Budapesten, a Technika Házában szombaton véget ért a harmadik raktárfejlesz­tési konferencia. A mintegy 600 hazai és külföldi szak­ember részvételével lezajlott négynapos tanácskozáson hat­van előadás és 120 hozzá­szólás hangzott el, amelyben főként a raktározás-szállítás kapcsolatát tárták fel. A szimpozion befejeztével And­rási Győző, az Állami Ter­mékgazdálkodási Igazgatóság elnöke értékelte a tanácsko­zás tapasztalatait és felvá­zolta a feladatokat. A népgazdaság különböző ágazatainak sok ötletet, ta­pasztalatot adott a raktár­fejlesztési konferencia. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium azt tervezi, hogy erő­teljesebben fejleszti a rak­tártechnikát. kiterjedtebben szorgalmazza a korszerű gé­pi berendezések alkalmazá­sát. A mezőgazdaság termény­elhelyezési gondjainak eny­hítésére a gabona tárolásánál a silós raktározás elterjeszté­sét és a gépesítést kell fo­kozni. A zöldség-gyümölcs esetében pedig új módszerek bevezetése célszerű. (MTI) Küldöttség elutazása Szombaton elutazott Buda­pestről Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának pártmunkáskül­döttsége, amely Vaclav Ma­réknak, a CSKP KB osztály­vezetőjének vezetésével no­vember 13—18 között a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodott Ma­gyarországon. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülései, az ott hozott határozatok min­dig nagy érdeklődést keltenek nem­csak a pártközvéleményben, de ha­zánk egész lakossága körében. Eze­ken az üléseken ugyanis mindig tár­sadalmi életünknek, hazánk szocia­lista építésének, leglényegesebb kér­dései kerülnek napirendre. A X. párt­kongresszus óta — (1970. december) — tulajdonképpen minden Központi Bizottsági ülés ilyen vagy olyan for­mában kapcsolatban volt a kongresz­szussal A Közjjonti Bizottság novem­ber 14—15-i ülése azonban kiemelke­dik a tanácskoczások sorából, mert át­fogóan tekintette át a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság jelentése alapján — mely az objektív tények figyelembevételé­vel készült — megvitatta, hogy mi­lyen eredményeket értünk el. hol kell változtatni a továbbiak során annak érdekében, hogy a kongresszus hatá­rozatai valóra váljanak. Meghatároz­ta a következő két év — az újabb pártkongresszusig terjedő időszak — leglényegesebb tennivalóit. A hozott határozatot ma már a lakosság is­meri. hiszen újságokban az elmúlt napokban közzétették, a televízióban, rádióban ismertették. A kongresszus óta eltelt két eszten­dő elegendő tapasztalatot adott az át­fogó elemzésre: mind az eredmények számbavételére, mind a hiányossá­gok reális megállapítására, az okok feltárására. Ez az elemzés tette lehe­tővé az állásfoglalásban annak a fon­tos következtetésnek a megfogalma­zását, hogy a X. kongresszus bel- és külpolitikai irányvonala, gazdaságpo­litikai. szociálpolitikai és művelődés­politika határozatai helyesnek bizo­nyultak. kiállották a gyakorlat pró­báját. Ennek eredményeként az elmúlt két esztendőben tovább fejlődtek ha­zánkban a szocialista termelőerők — és a tulajdonviszonyok, a szocialista termelési viszonyok, erősebb lett pár­tunk, erősebb lett rendszerünk. Pár­tunk fő vonalán jottányit sem igazí­tunk. Eredménytelenségek, hibák ép­pen akkor és ott következtek be. amikor a X. kongresszus határozatait nem valósítottuk meg, vagy nem ér­vényesítettük következetesen. A Központi Bizottság ülése átfo­góan, de nem minden, a kongresszu­son érintett kérdést vizsgáit mostani ülésén. Főként azokat a kérdéseket vette sorra, ahol az elhatározottak nem valósulnak meg. vagy nem ki­elégítően: ahol a fejlődés iránya el­tér a kitűzött céloktól; ahol a terve­zett idő kevésnek bizonyul, vagy ahol — objektív vagy szubjektív okokból — hibák keletkeztek; vagy ahol egv kicsit sokat markoltunk. A kongresz­szusi határozattal való foglalkozásnak időszerűségét az adja meg. hogy a két kongresszus között a felező időben vagyunk. Ideje, hogy erőinket oda összpontosítsuk, ahol lemaradások mutatkoznak és fokozzuk is erőfeszí­téseinket azért, hogv a kongresszus összes alapvető döntései érvényesül­jenek. megvalósulianak. Ehhez te­remtett egyértelműséget a mostani tanácskozás. A Közoonti Bizottsáy arra töreke­dett. hogv pontos kép állion előttünk, meddig jutottunk a szocialista énítő munkában, valamint arra törekedett, hogy feltária a munka közben elkö­vetett hibák okait a vitatott kérdé­sekben világos és tiszta álláspontot alakítson ki. Azaz: megteremtse azt a pontos politikai áPéspontot. azt az alanot. amelyeket aztán mindén nárt­ta^nak köte1 p^cjocfp k^Vi'J^TIí pc rY]p(j„ valósítani. Arra (ordította a «evei­met a Közoonti Rizottsá". mit kell tenni annak ércekében. hoev a X kongresszus határozatai maradékta­lanul mevvalóíjnl íanak m'mVósosTtá­lyiinV pp«?7 nóopnk A Kaznon+i Tli'7ottaá/T íí1A„Zn alkotó vita folvt. A nártsTgrn vit„ k°retni kaaött nem koronánvnártiai- ós ellen­zékiek. nem reformnárf>és vePorm­elleoesek eszmecseréiéről volt szó hanem olyan tanácskozásról, ahol a X. kongresszus határozatai következe­tes érvénvpsítéséért. felelősséget érző kommunisták határozták meg a oárt tennivalóit. S mint utólae bebizo­nyult. hamisak voltak a mindenf°'e változásokról itt-ott elterjedt — fő­leg az ellenséges külföldi saitó által terjesztett híresztelések. A magas színvonalú elvi és konstruktív vita melleit tettes egvség is iellemezte a Központi Bizottság ülését. Sőt: ezen az ülésen az egység tovább kovácso­lódott. irta: Gyön Imre Ha az ország közvéleménye nem is lehetett ott az ülésteremben, de maga a határozat is tükrözi azt az elviséget, felelősséget, egységet és hangulatot, ami a pártszékház tanács­kozótermében kialakult. A Központi Bizottság mostani ülése méltó volt a X. kongresszushoz, bizonyította, hogy él a kongresszus szelleme pártunk­ban, és meg is van a kellő határo­zottság, az egység célkitűzéseinek megvalósításához. Ehhez adott programot. formált egységes szemléletet és teremtette meg az egységes cselekvés feltételeit a Központi Bizottság. Mint a közlemény is hangsúlyozza, az utóbbi időben vizsgálatok folytak gazdasági fejlődésünk folyamataival kapcsolatban. A tényekre építve álla­pította meg a Központi Bizottság: az 1968. január 1-én életbe lépett gaz­daságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szo­cialista tervgazdálkodást, a szocialis­ta építés céljait." Tehát a gazdaság­irányítás rendszere bevált, de az élet új kérdéseket is felvetett, s az irányítási rendszernek is tovább kell fejlődnie. Ezzel kapcsolatban a hatá­rozat konkrétan megszabta, hol mit kell tenni. Van a gazdasági életnek olyan területe, ahol a tapasztalat már elegendő ahhoz, hogy kormányzati döntés szülessék. Máshol azonban to­vábbi elemzésre van szükség, s sem­mi nem indokolja a kapkodó, elha­markodott megállapításokat és ennek alapján történt döntéseket. Fontos politikai tanulsága a mos­tani határozatnak, hogv ismét hang­súlyozta, hogy szocialista társadal­munk fejlődésének fő ereje és biz­tosítéka a politikai kérdésekben tisz­tán látó, a forradalmi gondolkodást képviselő és azt tettekben is reali­záló munkásosztály. „A munkásosz­tály magatartása, munkája, iegyelme, szemlélete, a szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom, példája ki­hat az egész társadalomra, városban és faluban egyaránt." Ez a fontos t»o­litikai gondolat a határozat egészében visszatükröződik, akár a szabálvozók változtatásáról, akár a szocialista ál­lami nagyiparban dolgozó munkások bérének emeléséről, akár a párt so­rainak munkásokkal történő erősíté­séről van is szó. T eljesen indokolt, hogy a Köz­ponti Bizottság fontos követ­keztetéseivel és elhatározásai­val a figyelmet úgy irányítja a mun­kásosztályra, hogy közben nem mond le a parasztság és a társadalom más rétegei életszínvonalában elért ered­mények megőrzéséről és továbbfej­lesztéséről. Ez fontos alapját adja a munkás-paraszt szövetség további erő­sítésének és kialakult ne-mzeti egysé­günk megőrzésének, szilárdításának. E cikk keretében nincs mód arra. hogy a határozat minden vonatkozá­sát politikailag méltassuk. Szükséges azonban, hogy szóljunk az állásfogla­lásnak az ideológiai élet tapasztalatai­ról és a pártélettel összefüggő meg­állapításáról, teljességre törekvés nél­kül. Jóllehet, a szocialista közgondolko­dás. közszellem és magatartás formá­lásában és a marxista—leninista ideo­lógia érvényesülésében két év mérle­gét megvonni körülményesebb, s két esztendő alatt valamiféle nagy válto­zást elképzelni tévedés volna, mégis a Központi Bizottság a társadalmi életnek ezt a nagy jelentőségű moz­gásterét sem hanyagolta el. Itt is sok minden történt, ami előrehaladási mutat, eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak megvaló­sítása. Tovább erősödött társadalmunk egyetértése a szocialista céljainkkal Gondoljunk csak a parasztság tuda­tának átalakulására, amíg a kispar­cellától a jelenlegi, szocialista nagv­iizemi gazdálkodásig és életformáig elért, tudatában évszázadnyi változó ­ment végbe. Még ellenségeink sem hisznek abban, hogy a magyar szö­vetkezeti parasztságot el lehetne té­ríteni az új élet útjáról. Tudatosab­ban vállalja a szocializmus célját • magyar értelmiség. A munkásosztály ideológiája, magatartásnormái minő nagyobb teret nyernek társadalmunk­ban. Most énpen az az egyik időszerű kötelességünk, hogy mind jobban el­terjesszük a munkásosztály ideológiá­tól az egész nép körében. A Központi Bizottság állásíoglalii sa rámutat azokra a pozitr tendenciákra, amelyeket erős; teni szükséges, és azokra a szociali: mus normáitól idegen jelenségekre, ideológiai és politikai torzulásokra. amelyek nyesegetése, visszaszorítása állandó és fokozódó feladatot hárít mindazokra, akik a szocializmus ügyéért felelősséget éreznek. Nem kendőzzük el, hogy az ideológiai élet, a közgondolkodás alapvetően kedve­ző irányú fejlődésével egyidöben és azzal ellentétesen érvényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnek a polgári, kispolgári jelenségek. a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elöl tévesztő önzés legkülönbözőbb formái, a jobboldali nézetek, és mindezek visszájaként ultraradikális nézetek és türelmetlen­ségek is jelentkeznek. Arra biztat az állásfoglalás, hogy a szocializmustól idegen jelenségekkel szemben bátran lépjünk fel. Legfőbb eszközünk sok más eszközzel együtt az alkotó mar­xista—leninista elméleti munka, az elmélyültebb propaganda, a bátor vi­ta, amely a marxista ideológia fegy­vere, és a marxista ideológusok nem mellőzhető kötelessége. Ebben a harcban fegyver és eszköz a munkás­osztály kezében a párt ideológiai fel­vértezettsége és egysége, a párttagok példamutatása. A Központi Bizottság a párt min­den szervezetét és tagját példamutató helytállásra és cselekvésre utasítja. Ss éppen ezzel összefüggésben emel­jük ki, hogy mennyire apellalt. épít pártunk egészének felelősségére, lel­kiismeretére a Központi Bizottság ülése és milyen szenvedélyesen szólt erről személy szerint Kádár János elvtárs. Arra szólított fel és inteti hogy őrizzük a párt életének és ma­gának, a pártnak olyan erényeit, amc lyekre nagyon súlyos történelmi ta pasztalatok és küzdelmek tanította meg bennünket. Őrizzük azt az elvi séget, politikát, amelyet a marxizmu —leninizmus magyarországi alkalma zásával 1957 óta kovácsoltunk, ügyel jünk arra, hogy ne térjen vissza se szektás szűklátókörűség, se az oppor tunizmus, és a revizionizmus. őriz zük a lenini normákat a pártéletbcn és a tömegekkel való kapcsolatunk­ban most a konszolidált viszonyok közepette is. Ne engedjük újra szü­letni, s hagyni kiújulni a munkában a formális, bürokratikus elemeket, és ha van ilyen — nem nagy, de a fel­színi rétegnél feltétlenül van —. küzdjük ezt le éppúgy, mint egye­seknél az anyagiasság jelentkezését az eszmeiséggel szemben, illetve annak elhalványítását. Ne tűrjük, hogy az érdemi munka helyett a reprezentál­gatás, a jubileumok szervezése kösse le az állami és közoénzen dolgozókat, és ne tűrjük a párttagoknál a köz­ügyektől való elfordulást, a saját, egyéni érdek miatt. Tűrhetetlen, ha a tömegek, a szövetségesek megbecsü­lése helyett esetenként a kommunista gőg jelentkezne, vagy a hatalommal való visszaélés, bármily kicsi vagy nagyobb nagyságrendben. Eddig hem volt elég erőteljes a munkánk, hogy gátat vessünk a kispolgári anyagias­ságnak. és egyéb, karos tendenciák jelentkezésének, olykor még a párton belül sem. Ezért fokozni kell az esz­mei meggyőzést, a nevelést. A pár­ton belül pedig mindenkitől meg kell követelni az eszmeiség elsődlegessé­gét, és az olyan magatartást, amely vonzó az emberek körében. Természetesen a lakosság döntő, túlnyomó többsége tisztességesen él és dolgozik, szövetséges táborunkat alkotja. Feladatunk úgy dolgozni, hogy továbbra is elfogadják és kö­vessék a párt fő vonalát, amely *ö­rekvéseiket fejezi ki. Ha újratermelődnek társadalmunk­ban nem kívánatos, antiszociális ie­lenségek. ezek mindig leküzdhetők ha ezektől mentes a párt. ha onnét száműzzük, akkor a párton kívül :s 1 'ssza tudjuk szorítani. A Központi Bizottság ülése bizlos alapot adott számunkra, amely­nek segítségével űj lendülettel, eredményesebben tudjuk ~ folytatni munkánkat, a kongresszus határozatai megvalósításáért. Akkor értelmezzük helyesen az állásfoglalást, ha azt vizsgáljuk, hogy a magunk területén megtettünk-e mindent, a X kong­resszus határozatai megvalósításáért, illetve, most az állásfoglalás tükré­ben javítjuk ki a hibákat, megszün­tetjük az elmaradásokat, s így járu­lunk hozzá, hogy valósággá., váljanak a X. kongresszus célkitűzései Nem étséges, hogy megyénk kommunistái rítekkel fogják bizonyítani a Küz­>onti Bizottság állásfoglalásával valí •gyetértésüket, s ebben megyénk tisztességes állampolgárainak a támo­gatására számíthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom