Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

KEDD, 1972. OKTÓBER JO. Meghalt Gózon Gyula Itosszas betegség után, vasárnap délelőtt, Budapesten 87 éves korában elhunyt Gózon Gyula Kossuth-díjas, kiváló művész. Temetéséről később intézkednek. Gózon Gyula Érsekújváron született 1885-ben. Magán színiiskolából került 1902-ben különböző vidéki társulatokhoz, majd később Nagyváradra. Nagy Endre onnan szerződtette kabaréjához, ahol Gózon már fiatal művészként nagy feltűnést keltett. A következő évben a népopera színpadán játszott több sikeres operett humoros szerepében, majd felváltva működött operett- és kabarészínpadokon. 1919-ben a Király Színház tagja lett, s egyidejűleg Muskátli-kabaré néven rövid életű színpadot alapított, ahol későbbi felesége, Berky Lili, volt a primadonna. Nagy népszerűséget szerzett az operett- és kabarészínpadokon, de művészi becsvágya a dráma felé vitte. 'így került 1927ben a belvárosi színházhoz, majd 1935-ben a Nemzeti Színházhoz. Kiváló művészi alakításaiért szómos kitüntetést kapott, a többi között 1954-ben Kossuth-díjat, 1955-ben a Magyar Népköztársaság kiváló művésze címet, 1960-ban Munka Érdemrendet, 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát. Schönherz Zoltán emléke 1942. október 9-én egy azért mindenki, akit földbe nagyszerű kommunistát kí- tesznek. Sokat dolgoztam és sértek utolsó útjára a Mar- abban a hitben halok meg, git-körútl fegyház bazalt kő- hogy munkámban tovább vei kirakott udvarán. A fog- élek. Ha még egyszer születlyok zárkáikban összeszorí- nék és újból élnék, akkor tott ököllel adták meg az sem tudnék másképpen élutolsó néma tiszteletet Schön- ni. Ahogy éltem, úgy is haherz Zoltánnak, a Kommunisták Magyarországi Pártja IIASARHELYI HETE Megnyílt az őszi tárlat lok meg." A Kommunisták Magyartitkárának. Schönherz elv- országi Pártját és az egész társ utolsó szavaival a bitófa magyar ellenállási mozgalalatt ls a független, szabad, mat 1942 nyarán és őszén demokratikus got éltette. Magyarorszá-sűlyos csapás érte, de a párt nem adta fel a harcot. A Meggyilkolása előtt néhány belügyminiszter bejelentése a nappal felemelt fejjel, és felsőházban, hogy a KMP bátran nézett bírái szemébe megsemmisült, tiszavirág éleés hallgatta végig halálos tű. Még október hónapban ítéletét Bátor ember volt, megjelentek Budapest utcáin előre tudta mire számíthat, a párt röpcédulái. Az egyik nem kért kegyelmet Horthy röpcédulán az alábbi felhíosztálybíróságától. Schönherz vást olvashatjuk: „Hiába kíZoltán elektromérnök volt, sérlik meg Kállay és vérebei már egyetemi évei alatt el- pártunk elsöprését, a szajegyezte magát a Kommu- badságharcosok kiirtását, Manista Párttal. gyarország népeinek szabadNem félt a haláltól, bátran ságvágyót nem lehet megölni, vállalta azt, tudta, hogy nem Pártunk él, harcol, és harckap kegyelmet. Erről beszélt ba hív mindenkit Hitler zsarharcostársának is. Erről ír noki uralma, Kállayék orabban a levélben, amelyben szágáruló politikája ellen", elbúcsúzik szüleitől, húgától A párt rendkívül súlyos élés a párttól: „Én nem csele- dozatok árán vitte győzelemkedhettem másképpen, mint re a független, szabad, deahogy cselekedtem, mikor mokratlkus Magyarországot, felismertem, hogy milyen veszély fenyegeti embertársaiamelyért pártunk és a nemzeti felszabadító mozgalom mat Magyarországon. Nem mártírjaival együtt 30 évvel hallgathattam, meg kellett ezelőtt Schönherz Zoltán is szólalnom, nem tehettem fiatal életét adta. másképpen... Nem hal meg K. S. Közelebb az igényekhez A járási TIT tervei A TIT járási elnöksége szeres munkájához kapcsoőszi-téli népművelési évad- lódva hirdet előadéssorozajára készülve fölelevenítette tot. Történelmi, politikai, a legutóbbi közgyűlésen egészségügyi, pedagógiai, megfogalmazott Igényeket és gyermek- és ifjúságvédelmi határozatokat. Ezekhez iga- témák szerepelnek a tervzodva állította össze munka- ben, az évforduló Jegyében méltó helyet szentelve Petőfi Sándornak. tervét. Legnagyobb gond továbbra is a járás egyes területeinek és társadalmi rétegeinek egyenlőtlen részesedése a kulturális javakból. Előadássorozatot tartanak a termelőszövetkezetek, ktsz-ek és AFÉSZ-ek dolgozói részvételével is. TiTanyai centrumokban a he- zenkét előadásból állnak lyi kezdeményezések kiegé- ezek a sorozatok, és az érszítéseként a járási elnökség dekelt szövetkezetek szaknégy művelődési autó rendZenei naptár A moszkvai rádiózenekar koncertje Valószínűleg a fllharmó- szólag takarékos manuális nia műsortervezői is ilyen technikát szuggesztív eleévadnyitást képzeltek el ganciával őrizte meg, kifejeideálisnak, mint az ldet volt. Vasárnap délelőtt a Moszkvai Rádió és Televízió hírneves szimfonikusai töltötték meg a Szegedi Nemzeti Színház színpadát, s hozzázései világosak, pontosak, és ami a legfontosabb, a koncert tanúsága szerint együttese számára közérthetőek is. Persze a zene hullámhosszán teremtett precíz juk mérten tekintélyes pub- adó-vevő hálózatnak másik likum is gyülekezett a ritka pólusán olyan remek muzsiművészeti csemegének szá- kusokat találni, akiknek pélmító szezonnyitóra. Szeren- dául a Kodály-mű fergetecsére az a máskor talán kel- ges tempója sem okoz techlemetlen körülmény sem be- nikai problémákat, s akik, folyásolta a közönséget, hogy ha alkalmat kapnak — mint a moszkvaiak műsorának ja- a Sosztakovics-szimfóniában vát minap közvetítette a te- gordonkán, a Galántai tónlevízió — úgy látszik, az élő cokban klarinéton — szemmuzsika varázsa, ha kiváló léletesen bizonyítják, hangelőadóművészek tolmácsol- szerük kitűnő szólistái is. ják, a leghatásosabb vonz- Csak felső fokú jelzők ilerő. Sosztakovics 15. szim- lethetik a Haydn-koncertben fóniája magyarországi be- bemutatkozó csellista, Vikmutatóként hangzott el. a toria Jagling játékát. A roprogram második részében konszenves művésznőt koHaydn C-dúr gordonkaver- rábban már a tévé fertőd! senye, Viktória Jagling köz- hangversenysorozatában reműködésével és a Gálán- megismerhette a hazai kötői táncok. zönség, az ott egybesereglett Aki emlékszik még az külföldi impresszáriók elra1959-es szegedi koncertre, gadtatással nyilatkoztak róahol Alekszander Gauk va- la. A várakozásban itt sem rázslatos egyéniségével, apró csalódtunk, az első két tétel és különlegesen egyszerű, kl- puritán hangvétele, nemes fejező mozdulataival közölte tónusa, a harmadik virtuoinformáclóit hatalmas zene- zitása kétséget kizáróan a karának — most meglepő jövő nagy előadóművészét hasonlóságot fedezhetett ígérték a fiatal csellistában, fel az együttes jelenlegi di- Kár. hogy a vastapssal körigensének. Gennagyij Rozs- vetelt ráadások ezúttal elgyesztvenszkljnek £ tilosával, maradtak. Rozsgyesztvenszkij ezt a lát- N. I. mai igényeit is igyekeznek kielégíteni. Aktuális témákat dolgoznak fel a tanácstagi akadémiák foglalkozásai, a Hazafias Népfront pedagógiai előadásai, és az ifjúsági, egészségügyi, művelődéspolitikai előadássorozatok is. A téesz-szövetség nőbizottsága, a lányok-asszonyok több községben alakuló klubjait segíti majd szervezetten, Kisteleken és Mórahalmon pedig a helyi vezetőkkel történt megállapodás szerint váltakozó témájú vitafórumokat szerveznek. Sokféle forrásból táplálkozik az őszi-téli előadások anyagi fedezete. Gazdasági szervek jóindulatától függ sokszor, hány előadást tarthatnak egy-egy faluban. Az anyagi kötődés együttjér azzal, hogy néhány szerződéskötő vezető a közvetlen hasznot hozó szakmai előadást pártolja csupán, a szélesebb körű ismeretterjesztést nem támogatja. Változtatni szeretne az elnökség ezen a helyzeten, szorgalmazza az ismeretterjesztés biztos anyagi alapjának a megteremtését. Tapasztalatuk az is, hogy a helyi TIT-csoportok nem veszik mindig figyelembe terveik elkészítésénél a helyi adottságokat, elképzeléseiket nem egyeztetik a társadalmi követelményekkel. Az egész ismeretterjesztő tevékenység célba találásának fontos eszköze lenne, ha e két szorító tényezőt a ,most induló évad munkájából ki tudnák küszöbölni. H. D. Vasárnap nyílt meg a hódmezővásárhelyi Tornyal János Múzeumban a XIX. Vásárhelyi öszi Tárlat. A Rozványi Márta művészettörténész által rendezett kiállítást dr. Ortutay Gyula egyetemi tanár, akadémikus, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitón a több száz érdeklődő között ott volt dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára és Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is. A Tornyal plakettet és a munkajutalmakat Sajti Imre tanácselnök adta át. A Tornyai-plakett lejei nyertese Végvári Gyula Munkácsy-díjas keramikusművész lett. Munkajutalmat kapott Almási Gyula Béla festőművész, Novotny E. Róbert festőművész, Rdtonyi József szobrászművész, és a Mónus-testvérek, Ilona, Ferenc és Sándor, népi iparművészek. Délelőtt Sajti Imre tanácselnök, fogadást adott a kiállító képzőművészek tiszteletére. Tizenkilencedik alkalommal találkoznak ezen az őszön a „paraszt-Párizs" múzeumában festők, szobrászok, grafikusok és iparművészek, hogy számba vegyék és közönség elé tarják egy év alkotó munkájának képben, szoborban, grafikai lapban, iparművészeti tárgyban realizált eredményeit A 19. kiállítás karakterét a legjelentősebb hódmezővásárhelyi képzőművészek munkái határozzák meg. A festői tradíciók legmarkánsabb őrzői — Almási Gyula Béla Erdős Péter, s egy másik szálon Novotny E. Róbert — az alföldi tanyavilág rezzenetlenségét próbálják képekké menteni. Almási Gyula Béla két tájképet (öszi szántás, Tél a Tiszán) és egy érdekes színhatású tanyai életképet mutat be (Kemencefűtő). Novotny E. Róbert friss színekkel és lendületes ábrázolásmóddal festi az ezerarcú Tisza különös pillanatait (Szürkület a Tiszánál, Tisza reggel, Tiszai liget ősszel). . Két temperafestményt állított kl Szalay Ferenc. A Tükör című képén együtt a tanya rekvlzitumal, de a búboskemence már a tükör négyszögéből búcsúzik. A Házaspár című nagyméretű festményének két öregemberfLgurája egy leélt élet után inkább a belenyugvást, mint megelégedettséget sugall. Németh József most kiállított képel ls keleti freskótöredékekre emlékeztetnek. Mezei Madonna és Triptichon című alkotása egyszerre valóságos és jelképes, ' mítikus-himnlkus és profán. Kurucz D. István Alföld-képei mélyről szóló vallomások. Fodor József nagyvonalú tételekre szabott Indulatos festményei (Tavasz, Somogyi ablak, Változatok egy témára) a táj és ember fűtött pillanatait rögzítik. Fülöp Erzsébet lírai vénája teljes szépségében bontakozik ki meleg emberi kapcsolatokat ábrázoló rózsaszín és türkisz lebegésű kisméretű képein (Gyerekkel, Ketten). Hézső Ferenc Változó idő című képe kulcsfestmény is lehetne. Hogyan lehet és kell a hagyományból, a népművészetből újat, korszerű piktúrát teremteni. Ez a korral együttlépés, ez a nyugtalan alkotói kedv kell hogy jellemezze valamennyiüket. Rendvágója még ősrégi munkát ábrázol, de korszerű fogalmazásmóddal, asszimilálva a népművészet dekorati vitását. A most kiállító szegedi képzőművészek — Cs. Pataj Mihály, Pintér József, Zombori László és Zoltánfy István — magas szinten kapcsolódnak a legerőteljesebb vonulatokhoz. Cs. Pataj Mihály Késő ősz című olajtemperája az újraszerkesztett alföldi táj Indulattól fűtött ábrázolása. Pintér József Erdélyi táj című képében a finom színkezelés és lírai előadásmód érvényesül. Zombori László két festménye (Csendélet, Halász) a tiszai emberek mély ismeretéről, festőiségének gazdagodásáról vall. Zoltánfy István Nemzedékek 11. című triptichonjával bizonyítja, hogy senkihez sem hasonlítható, szuverén festőiség birtokosa. A grafikai anyag számát tekintve ls kevesebb a régebbieknél, de sok lehetőséget felvillant Csohány Kálmán tusvázlat Dózsa-sorozatából Fejér Csaba színes szénportréjáig. E két pólus között találhatjuk Ágotha Margit ötletgazdag metszeteit, Rékassy Csaba rézkarcalt, Lleber Éva a víz hatalmát, játékát és varázsát tettenérő akvarelljei t, Molnár Gabriella filozófikus és Somlai Vilma erőteljes linóit. Igen színvonalas a tárlat szoboranyaga. Szép és szuggesztív alkotás Borbás Tibor Radnóti-portréja, izgalmas Dózsa-szobra. Az alföldi ember jelenik meg Lisztes István rügyeket kereső Tavaszvárójában, Gádor Magda ötletes Vályogvető asszony figurájábaai, Nagy Sándor tömören fogalmazott alföldi embercsoportjában, Paál István Morzsoló asszonyában. A klasszikus görög szobrászat ihlette Tóth Valéria harmonikus figuráit, Kligl Sándor Gondoskodás című kisplasztikáját, Mészáros Dezső úgy egyszerűsíti a végletekig szobrait, hogy azok még mindig sugallják embervoltukat. Rátonyi József bronzfigurái modern, szellmesen groteszk alkotások. Szabó Iván faszobrai régi formájában mutatják alkotójukat. Az érmek közül kl kell emelni Ligeti Erika nagyvonalú és fantáziagazdag alkotásalt és Szabó Iván szép munkált. Érdekes pólusokat mutat be a kerámiaanyag. Egy kiállításon láthatjuk a népművésztestvérek, Mónus Ilona, Ferenc és Sándor ősi fazekasedényeket csillogtató funkcionális munkáit és Végvári Gyula modern, elvont és a kerámia lehetőségeit egyre tágító fallkompozícióit, Tandi Lajos 250 éves a Bethlen gimnázium Idén 250 éves a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium. Az iskola, amelybőil a mai gimnázium kinőtt, több mint 400 esztendővel ezelőtt, 1560 körül létesült, egy földszintes, nádtetős, vályogépületben. Középiskolává 160 év múlva, 1972-ben vált; a jubiláló mai gimnázium erre a dátumra emlékezik. Az első esztendőben 14 diák tanult Vásárhely új középiskolájában, de a tanulók száma négy évtized múlva, 1822-ben sem emelkedett a hatvan fölé, amikor új épületbe költözött át a mindössze 3 tagú tanári testület és az ifjúság. 1843ban gimnázium, 1862-ben főgimnázium lett az öreg iskola, amelyben ekkor már 8 osztály tanult. A mai, vöröstéglás épület 1897-ben készült, s attól kezdve, különösen a felszabadulás után, rohamos fejlődésnek indult az akkor már országos hírű intézmény. Erre á fejlődésre jellemző, hogy 1945 óta több végzett tanuló hagyta el az iskola kapuit, mint a megelőző 250 esztendő alatt. Ma — 36 tanár vezetésével — 540 cjiák tanul az épületben. A jubileumra meghitt, bensőséges ünnepséggel emlékezett a város és az iskola. A Béke Szálló nagytermében rendezett ünnepségen megjelent dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, valamint Hódmezővásárhely párt- és állami vezetői. Igen nagy számban jelentek meg az iskola régi tanárai, diákjai. Ünnepi beszédet dr. Ra.pcsák András egyetemi tanár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora mondott. Ismertetve az iskola történetét a Bethlen gimnázium hajdani diákja és tanára személyes hangú megemlékezésében főképpen azt hangsúlyozta, hogy az ősi gimnázium mindig helyet adott a haladó eszméknek, gondolatoknak, és mindig szoros kapcsolatban állt Vásárhely szellemi életével. 1848—49-ben az iskola diákjai Igen nagy számban vettek részt a szabadságharcban, a Tanácsköztársaság Idején a gimnázium 40 fős diákcsapatat állított a forradalom védelmére. A harmincas években itt született az első kollégium a tanyai diákoknak. Vásárhely első napilapját a gimnázium egyik tanára alapította, a városbari az első képzőművészeti kiállítást a gimnázium rendezte, a Tornyaimúzeum az iskola régészeti és történeti gyűjteményéből létesült. A mai iskola a nagyhírű elődök nyomdokain jár. Nagyon jellemző erre, hogy az elmúlt öt esztendőben a Bethlen gimnáziumban végzettek 50 százaléka egyetemre került. Ez az országos átlag kétszerese. Melegen köszöntötte a jubiláló iskolát dr. Gosztonyi János is, majd a gimnázium négy dolgozójának minisztériumi kitüntetéseket nyújtott át. Az Elnöki Tanács kitüntetéseit Hantos Mihály adta át. A Munika Érdemrend ezüst fokozatát kapta dr. Grezsa Ferenc igazgató és Bodrogi Sándor tanár. A Munka Érdemrend bronz fokozatával Szappanos Júnosné tanárt tüntették kl. Köszöntötte a jubiláló Iskolát Török József, az MSZMP vásárhelyi bizottságának első titkára is.