Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

w 4(h o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYEsOlJETEKi <r> Ihl DELMA6YAR0RSZA6 62. évfolyam 239. szám 1972. október 10., kedd Ára: 1 80 fillér MAGYAR SZOCIALI T A MUNKÁSPÁRT LAPJA Elkészült az újabb gázüzem Ma műszaki átadás rwv-'X'T.' í Fock Jeni látogatása az Akadémián Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában hétfő délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke és Láng István főtitkárhelyettes fogadta a vendégeket, majd az Akadémia vezetői és a különböző tudományterületek meghívott szakemberei tájékoztatást adtak — kötetlen eszmecsere keretében — a tudományos élet időszerű kérdéseiről, áz MTA terveiről. A tájékoztatók után Fock Jenő kérdéseire válaszoltak a megbeszélésen részt vett akadémikusok. (MTI) K6SImegbeszélés Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn küldöttség utazott Mongóliába. A küldöttség — részt vesz a KGST belkereskedelmi miniszteri tanácskozó testület évi ülésén Ulanbatorban. A belkereskedelmi miniszterek tanácskozásán a KGST-országok belkereskedelmének együttműködési eredményeiről, s a további tennivalókról lesz szó. Sokba kerül a rend, a tisztaság Szigorúbb ellenőrzésekre, bírságolásra van szükség Somogyi Károlyné felvétele Az utolsó borítólemezeket helyezik el & vezetékeken A szegedi szénhidrogénmező kútjai mind több korszerű tüzelőanyagot, gázt juttatnak a környéknek, s az országnak egyaránt. A 6,5 milliárd forintos olajprogram keretében 1970-ben kezdték meg a gázüzemek építését. Először a francia gyártmányú, naponta 1 millió köbméter olajkísérő gáz feldolgozására és továbbítására alkalmas berendezéseket adták át rendeltetésének tavaly, ma kedden pedig a 4 millió köbméter teljesítményű újabb gázüzem műszaki átadása kezdődik meg. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője elmondta, hogy a korszerű berendezéseket több alvállalkozóval a Budapesti Kőolajipari Gépgyár készítette és szerelte fel. Az olajprogram teljes költségéből a munka és a berendezések értéke 300 millió forint, ebben benne szerepel a tápláló vezetékek, kutak költsége is. Az építők jó munkát végeztek, s ennek eredménye, hogy a bonyolult üzem nem sokkal a határidő után elkészülhetett. Segítségével a szegedi szénhidrogénmező október közepétől naponta szükség esetén 6 millió köbméter gázt tud a fogyasztókhoz juttatni. Igaz, a tervek szerint nem használják ki ezt a teljesítőképességet, hiszen gondolni kell a fogyasztási csúcsokra is, ezért a gázüzemek néhány berendezését tartalékban hagyják. Az újonnan átadott gázüzemben a szegedi szénhidrogénmező a hajdúszoboszlói mellett az ország második legjelentősebb gázszolgáltatójává nőtt. Szerepe — mivel zavartalanul működnek a gázvezetékek —, az országos energiarendszerben ugrásszerűen megnőtt. M. I. Rendről és tisztaságról vagy ezekkel kapcsolatos követelményekről nem éppen ősszel időszerű beszélni, mert ez az évszak nagy szemetelő és sárcsináló, de a Szeged városi tanácsnak most volt alkalma arra, hogy egy esztendő tapasztalatait összefoglalja. Amint arról a jelzés erejével beszámoltunk a tanácsülés után: a tanács nem kifejezetten elégedett a város közterületeinek rendjével és tisztaságával; de maga az I. kerületi tanácsi hivatal sem, amely az egész Városra kiterjedően gyakorolja az e témával összefüggő kötelességeket és jogokat. Több erőfeszítés is kevés Nem lehet azt mondani, hogy a város elspórolná a pénzt ettől a feladattól, hiszen pénzben és munkában mind többet áldoz, a követelményeket viszont jogosan srófoljuk még magasabbra. Az 1972. évi költségvetésben például 45 millió forint szerepel útfenntartásra és 25 millió forint póthitel felújításra; több mint 5 millió a kátyúk „kozmetikázására"; 9 millió a közvilágítás, majdnem 4 a parkgondozás, V ff « r • I «. f ' , Jovo evi kenyerunkert Új szovjet bűzafajfák a hazai köztermesztésben Az esős, csapadékos október nem kedvez az őszi búzavetésekre. Az optimális vetésidő megköveteli, hogy november elejéig földbe kerüljön a jövő évi kenyér magja, akkor ad legbiztonJugoszláv szakszervezeti delegáció Szegeden A Szakszervezetek Csongrád megyei és Bács megyei Tanácsának meghívására hétfőn jugoszláv szakszervezeti delegáció érkezett Szegedre. A küldöttség vezetője Györgye Cvetkovity, a Vajdasági Szakszervezeti Szövetség tanácsának titkára, a küldöttség tagjai között van Glumal Bogdana, a tafnács tagja és Tóth István, a kulai szakszervezeti szövetség elnöke. A jugoszláv szakszervezeti vezetőket tegnap Hajas László, az SZMT titkára fogadta. A küldöttség tagjai három napig tartózkodnak hazánkban és tanulmányozzák a szakszervezeti munkát és annak módszereit Csongrád és Bács megyékben. ságosabban, legnagyobb hozamot a termőföld. Nemcsak a talaj-előkészítésit, vetést hátráltatja a csapadékos első emberhónap, hanem sokkal megdrágítja a vetőmagágyak előkészítését is. A szegedi és környéki gazdaságokban az elmúlt évek tapasztalatai alapján, lépést tartva a legújabb kutatási eredményekkel, új szovjet búzafajtákat is termesztenek. A Jubilejnaja 50 levélzete ősszel sötétzöld, szárlevele hosszú, széles, viazos. Szára erős, vastag, rugalmas, 90—100 centiméter magas. Egy kalászban 30—55 szemet terem. Lisztminősége igen jó. Középkorai érésű fajta. Pergésre nem hajlamos. Termőképessége 10—12 százalékkal nagyobb a Bezosztájánál. Kisebb területen, így többek között a szegedi Felszabadulás Tsz-ben is termesztettek már Aurórát. Ezen az őszön igen sok környéki gazdaságban vetik el először. Ennek szárlevelei nagyok, áthajlóak, hamvasak. Szára vastag, rugalmas, hosszúsága 90—100 centiméter. Kalásza éretten szalmasárga, tömött, vaskos, produktív jellegű. Kalászonként 30—56 szemet terem. Közepes érésű étkezési búza. Pergésre nem hajlamos, csépel hetősége jó. A gyakori betegségekre kevésbé érzékeny, mint a Bezosztája, ugyanakkor termőképessége 10—15 százlékkai meghaladja a Bezosztáját. Az intenzív búzák minőségi talaj-előkészítést igényelnek, csak megfelelően előkészített vetőmagágyakban adnak magas terméshozamot. jó 7 és fél millió a takarítás számlája. Ilyen magas kiadások ezek, mégis elégedetlenek vagyunk. Egyszer azért, mert így is kevés a pénz — máskor azért, mert a keveset sem tudjuk mindig eredeti célja szerint elkölteni. Szerepe van ebben az öröklött állapotoknak éppúgy, mint a közműhálózat nagyarányú cseréjéből adódó rendetlenségnek vagy a közönséges hanyagságnak. Vegyük először az utakat. Szegedet 264 kilométer közút hálózza be, ebből még 133 kilométer földes. S a burkolt utak állapota sem vigasztaló. Járdáink hossza 450 kilométer, s ebből is kiépítetlen 40 kilométernyi. Az idén nagy munkák kezdődtek el és fejeződtek be, de a kisebbekkel sosem bírunk. A kisebb javítások folyamatosságát évek óta nem tudjuk megszervezni. Elköltetlen 4 millió forint van a „kátyuszámlán" — ám egyelőre csak szemezgetjük a veszélyes gödrök helyrehozását. Pedig sokasodnak az úthibák, mert a közműépítők is besegítenek: gyakran helytelen technológiával állítják helyre az útfelbontásokat, és az úttest kigödrösödik vagy behorpad utánuk. Kis és nagy hibák A város rendjébe egyre jobban beleszól a forgalomszervezés is. Sok bosszúságot okoz, hogy hamar felkopnak az útburkolatra festett jelek, pedig évi hétszázezret fizet értük a város. Még mindig nem tudtuk megnyugtatóan elrendezni a forgalmi csomópontok sorsát: sok helyen van balesetveszély, és nincs még meg a korszerű irányítóberendezés. Ebben több éves az elmaradásunk, ezért halaszthatatlanul sürgető kötelességei vannak a városnak. Jelenleg folyamatban van a szegedi hídfő és a Vörösmarty utca—Dózsa György utcai kereszteződés szinkronlámpás forgalomszabályozása; tervezik a Mikszáth Kálmán utca, Attila utca, Lenin körút forgalmának hasonló szabályozását. Mindezzel korántsem teljes a lista. Keskeny utcákon kell forgalmat terelni, de egyre több parkírozóhelyre is szükség van. A forgalmi rend átszervezésével lehet ezeken a kis és nagy hibákon, gondokon segíteni. Készül is a Nagykörúton belüli városrészre az új tervezet. Lámpák és parkok Panaszkodunk a közvilágításra — pedig az utóbbi 6 évben jó négyszeres az áramfogyasztás. A 15 ezernyi lámpából közel 6 ezer a higanygőz égő, ennél is több a fénycső, s hagyományos égő már csak 2600 darab van. Mégis vannak alig megvilágított utcák továbbra is; a kiégett lámpák cseréje is lassú; újabban pedig egész utcahosszak maradtak sötétek pár órára. Egyelőre nemigen áldoznak a vállalatok neonreklámokra, pedig ezek emelnék az esti utcaképet. További középületek és szobrok esti díszkivilágítását szorgalmazza a tanács. Szeged parkjainak és játszótereinek területe majdnem félmillió négyzetméter. Ennek több mint fele külterjes park, amelyekre kevesebb figyelem és pénz jut. Az 5 millió forint azonban így is sokfelé oszlik, hiszen ebből fizetik a szökőkutak üzemköltségét, az emléktáblák gondozását, a locsolás vízdíját, a játszóeszközök karbantartását, de még a fák pótlását is. Olyan magas színvonalú parkkultúrához, amilyen Szegeden hagyományosan meghonosodott, ez az összeg nagyon csekély. Ezért örült a tanács azoknak a társadalmi vállalásoknak, amelyek kiegészítik az összeget: 22 ezer négyzetméter park gondozását vállalta magára a lakosság, de részt vett új zöldterületek kialakításában is. Sok a panasz a rongálókra. Sajnálatos, hogy még mindig csak panaszkodunk, ahelyett, hogy büntetnénk. Az idén 8 szabálysértési eljárás zajlott le ilyen vétség miatt — de hol áll ez arányban a tényleges rongálások kártételeivel? A köztisztaság is jobban megfelelne igényeinknek, ha szigorúbbak lennének az illetékes hivatalok és gyakrabban végeznének ellenőrzéseket. Az építkezésekről és a közműépítési területekről a járművek rengeteg sarat felhordanak; építkező, átépítést végző vállalatok gyakran ottfelejtik utcáinkon a munka törmelékét; túlrakott teherkocsik gyakran végigszemetelik a várost... Sokba kerül a rend, a tisztaság. Ha ez a sok sem elég, még jobban kellene rá vigyázni mindenkinek. 4 * I «