Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

i Wbo VILÁG PROLETÁRIAt EGTESÜtJETERÍ o i i/> EMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA évfolyam 238. szám 1972. október 8., vasárnap Ára: 1 forint Kedden összeül az ország­gyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány 22. paragrafus (2) be­kezdése alapján az ország­gyűlést 1972. október 10. napján, délelőtt 11 órára ösz­szehívta. * Az elmúlt napokban le­zajlott állandó bizottsági ta­nácskozások, megyei képvi­selőcsoporti ülések vitái arra utalnak, hogy ezúttal két nagy fontosságú előterjesztés, a magyar mezőgazdaság helyzetét elemző jelentés, illetve az országgyűlés ügy­rendjének módosításáról szó­ló javaslat kerül az ország­gyűlés idei harmadik ülés­szakán a képviselők plénu­ma elé. Több mint 86 millió tonna árut szállított a vasút Kilenc hónap mérlega Teljesítette feladatát, a szál­lítási igényeket kielégítette, s időnként még fölös kapaci­tással is rendelkezett a vas­út, teljesítménye mégis ala­csonyabb volt a tavalyinál — állapította meg a MÁV­vezérigazgatóság háromne­gyedévi gyorsjelentése. A vasút az év első kilenc hónapjában — a szeptemberi előzetes adatok alapján — 86 millió 50 ezer tonna árut szállított el. A fuvarteljesít­mény 1,8 millió tonnával maradt alatta az előirány­zott mennyiségnek, elsősor­ban a szilárd tüzelőanyagok, valamint az építőipari alap­anyagok, a kő, a kavics fu­varigény-csökkenése miatt. Emelkedtek viszont az ex­portszállítások, kilenc hónap alatt a tavalyi azonos idő­szakhoz képest 1,2 millió tonnával több, összesen 5,4 millió tonna exportáru ment vasúton. Kedvezően — ugyancsak egymillió tonná­val, 10,5 millió tonnára — emelkedett a MÁV tranzit­forgalma is. Szeptemberben, az őszi csúcsforgalom első hónapjá­ban megnövekedett a vasút munkája. Megélénkült a tü­zelőforgalom, s a mezőgazda­ság is nagyobb igénnyel je­lentkezett. Megnövekedtek a műtrágya-, a cukorrépa-, a zöldség- és gyümölcsszállítá­sok. (MTI) Egy hévízkút haszna A teljes termálprogram Mihályteleken Két évvel ezelőtt fúrták meg az Üj Élet Tsz major­jában az első termálkutat. Sem második, sem harmadik nem követte, egyetlen kút 85 fokos vize hozott lényeges változásokat az egész gazda­ság szerkezetében. Tavaly decemberre fejeződött be az egyhektáros, dán-rendszerű üvegház építése, az üveggel borított hajtatóházak alapte­rülete hirtelen 13 ezer négy­zetméterre nőtt. Az első év­ben 20 ezer négyzetméternyi területet takartak be a kút körül fóliával, úgy, hogy meleg vízzel fűthessék. Idén újabb 40 ezer négyzetmétert csatlakoztattak hozzá. Az új kertészeti központ idei 10 milliós bevételi ter­vében lényeges tétel volt a kora tavaszi primőrök ára, hasznát sokkal jobban érzé­kelhetjük, ha leírjuk; leg­alább 3 ezer hold szántóföl­di zöldségtermesztéshez ele­gendő palántát neveltek a fóliák alatt. Érdemes meg­említeni, hogy a kalocsai paprikatermő földek egy ré­szét is innen látták el fű­szerpaprika-palántával. Az eddigi felsorolás a föld kincsének természetes, mondhatnánk úgy is, hogy szokványos fölhasználását jelzi. Megyénk nagyon gaz­dag termálvizekben, általá­ban zöldségtermesztésre ren­dezkedtek be a hőforrásos gazdaságok. A szokásos át­lagtól eltér a mihályteleki. A zöldségtermesztés, bármilyen korszerű is, az év 5—6 hó­napjában igényel csak fűtést. Az Űj Élet Tsz-ben télen­nyáron, az esztendő minden napján hasznát látják. Tarhonyaszárítója azelőtt is volt a szövetkezetnek, de csak húsz asszony gyúrta benne a tésztát. Most hatva­nan dolgoznak itt, havonta 200 mázsát szárítanak — természetesen a kút melegé­vel. Ha tarhonyát lehet így szárítani, lehet mást is. Ara­tás kezdetétől késő őszig dolgozik a terményszárító. Búzából 5 vagonnal teríthet­nek be egyszerre, kukoricá­ból ugyanennyit, és 48 óra elteltével szárazon raktároz­hatják el. A paprikatermelő nagygazdaság paprikaszárí­tásra is befogta ugyanezt a berendezést: 300 mázsa pap­rikát szárítanak egyszerre a víz melegével. Csak az eddigi felsorolás után említik a szövetkezet vezetői, hogy fűtésre is ezt a vizet használják. Évente körülbelül 30 vagon szenet takarítanak meg azzal, hogy a központi májor embereket szolgáló szociális épületét, fürdőjét, a gépműhelyeket — jelentős melléküzemági mű­helyekről van szó —, a hús­feldolgozót, a baromfitele­pet és a borjúiievelőt is en­nek az egyetlen kútnak a vizével fűtik. Az a régi terv is a meg­valósítás stádiumába lépett, hogy a belefektetett pénzt többszörösen megszolgált víz végül fürdőmedencében fejezze be útját. Kiásták már a medencét, jövőre bizonyára igénybe is vehetik a szövet­kezet tagjai. A teljes termálprogram te­hát rövid két év alatt meg­valósult A nagy beruházás kezdi visszafizetni a belefek­tetett forintokat. Az üvegház 6—7 év alatt visszatenni költségeit, a fólia sátrak kö­rülbelül négy év alatt hoz­nak tiszta hasznot. Lényeges szempont, hogy a hatalmas létesítmény megva­lósításánál idegen munka­erőként csak a kútfúrók dol­goztak. Jelentős összegeket takarítottak meg azzal, hogy saját brigádok végezték el az összes építési és szerelési munkát, de ennél is nagyobb az az összeg, amit a pontos munka önmagában jelent Határidőre minden elkészült ebben a majorban, mégse mondhatjuk, hogy mindennel végeztek. Szakemberek vizs­gálják újra a kutat, érdeme­sebb-e külön választani a vízzel együtt felszínre törő földgázt Ha a mérések jó eredményt hoznának, tovább bővítik az egyetlen kútra te­lepült, gazdaságosan terme­lő berendezések számát H. D. t Újszeged fái fölött Kibontakoztak a biológiai központ újabb épületének körvonalai is Már nemcsak a főépület felől hálás fotótéma a tudo­mányos akadémia biológiai központjának építkezése: szemléletessé váltak a köz­ponti igazgatás impozáns épületének adatai is. A 350— 400 személy befogadására ké­pes, nagyszabású rendezvé­nyek megtartására alkalmas légkondicionált kongresszusi teremé, a két 80—100 sze­mély befogadására alkalmas Szegedi Ruhagyár: Jeleskedő brigádok A munkaverseny célkitű­zései, a szocialista brigádok vállalásai a Szegedi Ruha­gyárban is jól szolgálják a hatékonyabb gazdálkodást Eredményeket érlel a ver­seny, elsősorban azért, mert az éves feladatok maradék­talan teljesítésében, a terme­lékenység növelésében, a mi­nőség javításában, az anya­gokkal való takarékosságban, költségcsökkentésben igye­keztek egymást felülmúlni a szocialista brigádok. Hatvankét ilyen kollektíva van már a vállalat három — szegedi, szentesi, bácsalmási­üzemében. Idén az első fél­évben három új brigád ala­kult. Kettő a közvetlen ter­melésben, egy pedig admi­nisztrációs területen igyek­szik jobb eredményeket elér­ni — szocialista módon dol­gozni, tanulni, élni. A 62 brigád közül egy — a mű­szerészek Szputnyik brigádja — már a Vállalat Kiváló Brigádja cím viselésére jogo­sult; 1 aranyjelvényes, 16 ezüst- és 23 bronzjelvényes kollektíva van, s ez is mu­tatja, hogy komoly lendítő­erőt képvisel a brigádmozga­lom a ruhagyárban. A Forradalmi szocialista brigád felhívásához csatla­kozva, idén méginkább be­kapcsolódtak a vállalati gaz­dasági feladatok megoldásá­ba a brigádok. A ruhagyár gazdasági és mozgalmi ve­zetői igen helyesen értelmez­ték a munkahelyi irányítók feladatait a versenymozga­lom tekintetében. „A szocia­lista munkaverseny szerve­zése és értékelése a gazda­sági irányító munka szerves része" — vallották, s a kü­lönféle szintű vezetők mun­kaköri kötelességévé avatták ezt a tevékenységet. Az ösztönzésre, serkentés­re is találtak módot. Jutal­mazási utalványrendszert vezettek be, s rendre ismer­tették a verseny állásat, nép­szerűsítve az élenjárókat. Az első fél évben összesen 53 ezer forintot fizettek ki bri­gádok tagjainak a jól vég­zett munka jutáiméiként. A vállalat három üzeme között — tehát a magasabb szinten is — folyik a verseny az élüzem címért. A termelé­kenységet, a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja ez a versenyforma is. Nem lenne kerek egész a krónika, ha nem írnánk ide néhány szemléltető adatot is: annak érzékeltetésére, mit termett ez idő alatt a szor­galom, az igyekezet, a több­re törekvés. Maga az a tény, hogy az idei évre 45 millió forint nyereséget ter­veztek, s ebből fél év alatt csaknem 33 milliót már be is „takarítottak'' a ruhagyáriak, szép 6ikernek számít. S a mi­nőség adatai is jó tendenciát mutatnak. Arra enged következtetni, hogy az adott időszakban többen teljesítették magas fokon, első osztályú szinten a rájuk bízott feladatokat. Ennek a 'színvonalasabb munkának a motorja a mun­kaverseny. tanácskozó teremé, a hatal­mas étteremé, konyháé, ven­dégszobáké. Valaha csak a nyugdíjas kor felé haladó víztorony emelkedett Üjszeged fái fö­lé, most már jó néhány lakó­ház, kollégium, a leghatal­masabb pedig a biológiai tu­dományok magyarországi központja. A 300 milliós be­ruházás megvalósítója, a DÉLÉP — ha néha elma­radva, majd hátrányát be­hozva is —, az építkezés je­lentőségének tudatában vég­zi a hatalmas munkát, hogy a jövő év őszére készen áll­jon az épületegyüttes, amely­ben már jelentős tudomá­nyos munka folyik. Ez válik teljessé, ha majd a képünkön látható nagy központi épület is készen lesz, hiszen többek között abban kapják meg a nélkü­lözhetetlen könyvtárat, az 50 ezer kötetest a kutatók. A vendégek — több, mint szá­Somogyj Karoiyne felvétele zan jártak már az európa­hírű létesítményben — is majd itt kapnak helyet a tucatnyi vendégszobában, s nem kell a már kész főépü­let fontos helyiségeit sem ebédlőnek használni: ké­nyelmesebb körülmények kö­zött étkezhetnek akkor a je­lenleg még korántsem zavar­talan körülmények között, de máris lelkesen tevékenykedő, eredményeket produkáló ku­tatók. Üjszeged még ma is a ker­tek városa, Szeged tüdeje. Aligha képzelhető el nyu­godtabb környezetben egye­temi városrész, tudományos központ, mint fái, parkjai között Jövőjét is ez hatá­rozza meg, központjában a magyar biológia fellegvárá­nak impozáns épületével, amelynek tetejéről a leg­messzebb látni. Helyreállították a Mura­parti töltéseket Júliusban minden idők legnagyobb árvize vonult le a Mura folyón. A hetekig tartó áradat erősen megron­gálta a néhány éve elkészült védőtöltéseket. Helyenként, hogy a nagyobb értékek víz alá kerülését elkerüljék, fel kellett robbantani a gátakat. Az árvíz elvonulása után a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság irányításával megkezdték és most befejez­ték a gátak helyreállítását. A helyreállítási munkák idején magyar—jugoszláv ve­gyesbizottság alakult, s ez megvizsgálta a Mura védő­gátrendszerét. Azt tisztázták, elegendő-e a meglevő töltés, vagy esetleg további magasí­tás és erősítés szükséges az újabb árvizek kivédéséhez. A vízügyi vegyesbizottság később teszi közzé jelenté­sét. Murakeresztúr és Mura­rátka térségében kisebb ára­dás esetén is víz alá kerül az úttest. Az illetékes szak­emberek tanulmánytervet dolgoznak ki az utak feH emelésére. (MTI) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom