Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. OKTÖBEB S. H szliksegszerüsei előnyök alapjan Interjú a városi tanáos elnökhelyettesével a szomszédos községek csatlakozásáról Ha a magasabb állami testületek is úgy látják jónak, akkor jövőre át kell rajzolni Szeged térképét. Az öt szomszédos község csatlakozásával a megyei várost háromszor akkora folt jelzi majd. Szeged közigazga­tási határa a szőregi tanyákkal majdnem lenyúlik a magyar—román—jugoszláv ha­tár találkozásáig; Algyőnél is átvezet a Tiszán és bekanyarodik Vásárhelyhez; be­nyúlik a Tisza—Duna közi homokvidék alá. Mindez természetesen csak formai eleme a csatlakozásnak; sokkal fontosabbak a kölcsönös előnyök, amelyeknek alapján a tanácsok meghozták döntésüket. Legutóbb Szeged tanácsa döntött: kész az egyesü­lésre. A határozat szűkszavú, inkább csak elvi indítékú, éppen ezért rákérdeztünk néhány pontjára Papp Gyula, a Szeged városi tanács elnökhelyettese adott választ kérdéseinkre. A vár<Mi tanács egyenletűén Szavazott — mégis megkérdezzük: nincsen valamiféle aggodalom, miszerint a csatlakozó községek túl nagy terheket rónak majd a városra? Egy-két felszólalás ls célzott erre. A kom­munális ellátás, a szolgáltatás városi színvo­nalra fejlesztéséhez óriási összegekre lenne szükség. — A csatlakozást megelőző politikai munka eredményes volt: mind a közsé­gekben, mind a városban felismerték az emberek a történelmi, gazdasági és társa­dalmi szükségszerűséget. Szinte törvény­szerűnek tartják az egyesülést, és a köz­ségi tanácsok is, a városi tanács is egy­értelmű „igen" szavazattal döntött — ha voltak is apróbb aggodalmak mindkét részről. — A szegedi tanács tagjai — akik jól ismerik a város terveit, anyagi helyzetét és költségvetését — maguk tudják leg­jobban, ••hogy milyen nagy gondok van­nak Szeged életében: a fejlesztési ter­vek megvalósításában, a kommunális el­látás színvonalának növelésében, útháló­zat- és közlekedésfejlesztésben. Ha ehhez hozzávesszük újabb 25 ezer ember igé­nyét — éspedig városi igényét! —, szü­lethet olyan gondolat, hogy mindez mér­sékelheti Szeged lakossága jogos elvárá­sainak kielégítését. Az emberek arra gon­dolnak, hogy majd meg kell osztani a le­hetőségeket. — Kölcsönösen tisztáztuk azonban az előkészítő megbeszéléseken ezt a témát is. Semmiféle ígérgetés el nem hangzott. A negyedik ötéves terv számait és célkitű­zéseit teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Így Szeged semmi olyan kötele­zettséget nem vállalhat ebben a tervidő­szakban, ami szegedi feladatok elhanya­golását jelentené. E kategorikus állás­pont azonban nem abszolutizálható, mert ha időközben új erőforrásokhoz jut a vá­ros, elsősorban egészségügyi, kulturális és részben kommunális segítség máris kitel­het belőle. — Hogy akkor most ki jár jól — erre azt mondhatom: a kölcsönös előnyök alapján határoztuk el az egyesülést. Sze­ged érdekei sem mellékesek tehát ebben, így például a következő ötéves terv elő­készületeiben Szegedet már 150 ezernyi lakosszámmal és háromszoros területtel kezelik. Szeged ezután majd tervezheti azokat a feladatokat, amelyeket szomszéd­községek számára eddig is ellátott: köz­lekedési, kereskedelmi, oktatási, egészség­ügyi téren nagy segítségükre volt a köz­ségeknek, de minthogy azok lakossága nem ide számított, sem a tervezéskor, sem a költségvetésben ennek nyoma nem ma­radt. Nemcsak „visznek" tehát az ide csatlakozó területek, hanem „hoznak" is. A tanács utasította a végrehajtó btzoltsá­goí: gondoskodjék arról, hogy az egyesü­lésig valamennyi szakosztály megismerje a csatlakozó községc'c rövid- és középtávú ter­velt, azok megvalósításának rendjét és felté­telei.. Mi ennek a lényege, Indítéka? Milyen elemeket tartalmaz még az egyesülés elő­készítése? — Az egyesülés ugyan egy jogi aktus­ban fog kifejeződni, de nem ott kezdő­dik és nem ott fejeződik be. Varázsütéssel nem lehet megoldani egy ilyen jelentős változást. Az egyesülés lényegi folyamata tulajdonképpen már évtizedek óta tart. De azt az igazgatási feladatot, amelyet eddig a járási tanáos, illetve a járási hivatal végzett, a városi tanács apparátusának kell majd elvégeznie. Erre fel kell ké­szülni, aminek része az is, hogy lássuk: milyen fejlesztési terveik és milyen valós szükségleteik vannak e községeknek; mi a fő gond, probléma a községek egészség­ügyi, kulturális és kommunális ellátásá­ban, és ezeket már be kell építeni a vá­rosi tanács feladatkörébe. Amire máris van lehetőség, azt meg kell oldani intéz­kedésekkel. — Az Elnöki Tanács határozatáig tehát az egyesülés jogi és szervezeti formáit kell előkészíteni és kidolgozni. Ebbe beleér­tünk olyan feladatokat is, mint a tanács alá nem tartozó szervek megkeresése, hi­szen tisztázni kell például az energiael­látás új díjtételeit; gazdálkodó egységek hovatartozását stb. S mindezt sokoldalú együttműködésben kell elvégezni, a csat­lakozó községek tanácsi testületeivel egyetértésben. Sió van a váróul tanács határozatában ál­lampolgári jogokról ls: azokról ofe előnyök­ről, amelyeket bizonyos köuségi kategóriák élveznek; s olyanokról, amelyek egyelőre csak a városi lakosságot illetik. Hogyan le­het majd ezekben összhangot teremteni; mik a megítélés elvi alapjai? — A demokratizmus szabályait az egész folyamatban maximálisan tisztelet­ben tartjuk, és természetesen az állaim­polgári jogokat is. Valamennyi ide csat­lakozó község lakosa egyenlő polgára lesz a városnak. Ennek politikai, gazdasági és egyéb konzekvenciáit le kell vonni. Pél­dául: bekapcsolódhatnak a város közéle­tébe; a legközelebbi tanácsi választáso­kon már bizonyosan városi tanácstagokat választanak a népesség arányában. — Hogy a falusi lakosság kedvezményei megmaradnák-e, arra még csak elvi vá­laszt adhatunk. Amennyiben a városi ta­nácson múlik a kedvezmények megítélése, úgy kívánunk dönteni, hogy semmiféle meglevő előnyt ne veszítsenek el a köz­ségek lakosai (pl. pedagógusok földhasz­nálata vagy terület szerinti bérezése) — ugyanakkor fokozatosan jussanak hozzá a városi lakosokat megillető kedvezmények­hez. Jóllehet, a jogi formák egyik napról a másikra lépnek életbe, ezekben a dol­gokban a folyamatosság érvényesül, mert meg kell teremteni a kedvezmények ki­terjesztésének anyagi alapjait. — Akármerről közelítünk tehát a té­mához, újra meg újra látnunk kell: Sze­ged és a környező községek egyesülése hosszabb távon mindkét félnek meghozza a maga előnyeit, az állampolgári jogokban éppúgy, mint a közboldogulásban. Törté­nelmi döntésnek minősítették a tanácsok az elhatározást, és ezen azt is értették, hogy az egyesülés a történelmi jövőben kama­tozik majd igazán. Sz. S. L Munkagépek az E5-ösön Az E5-ös szegedi szakaszán dolgoznak a hódmezővá­* sárhelyi közútépítő vállalat munkagépei. Szélesítik, kor­szerűsítik a Szabadkai útnak azt a szakaszát, amely a mi­hályteleki elágazástól a temetőig terjed. Gyermekek gyermekei Pszichológusok a fiatalkorúak házasságáról A kislány alighogy sutba készítenek az intézetben. Az mit diktál? Elsősorban ér­dobla a játékbabát, néhány elmúlt három évben össze- zelmileg kiegyensúlyozott év — és valódi apróság jö- sen 320 fiatal párt vizsgál- családi környezetet. Ez az vetelét gyanítja... Lehet, tak itt meg, akik törvénye- egyedül járható út — a hogy akkor is csak sejti, sen akarták összekötni éle- leányanyaságtól, valljuk be. hogy a gólyamese nem az tűket. Közülük száz, 18 éven még mindig joggal tartó — élet rendje szerint íródott, aluli leány a házassági en- kismamák és a gyermek jö­De hallgat, a papa, mama és gedély kérésekor gyermeket vője szempontjából is. S itt a fiú előtt, mindvégig, amíg várt. Figyelmeztető az a jön megint egy elgondolkod­teheti, hisz oly messze még tény, hogy számuk — 1968- tató tényező: a 15—17 éves a szülés! A mama és a tói — 11 százalékkal emel- kislányok vőlegényének 14 szomszédok szeme azonban kedett. Erre a tendenciára százaléka börtönviselt, vagy csalhatatlan. Rendszerint el- számos szakterületnek, de huligán. zata.°Elő a fiút",re?őí lányt: els6sorban a Pedagógiának Bonyolult, rendkívül fele­tessék házasodni! kell felfigyelnie. lősségteljes feladat hárul a „G. M. 15 éves és 10 hó- A vizsgálat tapasztalatai- pszichológusokra, hiszen már napos, 8 általános iskolai ról dr. Bácskai Józsefné, ve- eleve rossz vágányon indult osztályt végzett, szakmája zető főorvossal és Tímár életeket kellene a „kisiklás­nincs, nem is akar tovább- Andrásnéval a tanárképző tói" megmenteniük. Az in­tanulni, és nem is dolgozik ... ' . , . . sehol. A vizsgálat idején főiskola pszichológia tan- tezetben dolgozo pszicholo­terhessége 6 hónapos... A székének adjunktusával be- gusok egyértelműen házas­fiatalkorú rendkívül gyer- szélgettünk. ságpártiak — ha felnőtt mekes meggondolatlan, ház- A pSzichoiógusoktól két szervezetről és értelemről zassagkotésre és gyermekne- .... , . ... . TT ,, velésre alkalmatlan." kerdesre varja a valaszt a van szo. Ugyanakkor szív­Többnyire ilyen és ha- rendelőintézet főorvosi hiva- vel-lélekkel ellenzik a gyer­sonló bejegyzések kerülnek tala> mégpedig: a fiatalkorú mekházasságokat A felelőt­a házasodni óhajtó „gyere­rendelkezik-e a házasság- len szexuális kapcsolat kö­kek" kórlapjára az Ifjúsági kötéshez szükséges értelmi vetkezményei, a végső hatá­Ideggondozó és Élettani In­tézetben. 1969 őszétől, azaz az új gyámügyi rendelet ér­vényességétől a szegedi ren­delőintézet kérésére min­vetóen több kivitelező vállalatnak kell dolgoznia, s a megrendelő egy­idejűleg folyamatos termelő tevé­kenységet folytat (pl. a szegedi kőolaj és földgázipari létesítmények, Szege­di Szalámigyár, Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat stb.). Ezt azért tartom jelentősnek, mert míg a régi gazdaságirányítási rendszerben a kö­telező generálelv volt érvényben, ad­dig a mostani mechanizmusban több vállalkozó, külön-külön önálló vállal­kozási szerződést köthet. Az. hogy az összhang az egyes társvállalkozók között biztosítva van e, avagy sem, kizárólag a jó szervezés és ennek megfelelő koordinációs megállapodá­sok kérdése. Sajnos éppen ebben a vonatkozás­ban vannak negatív tapasztalataink is, hiszen a beruházási piac túlfűtött­sége negatívumokat is produkál. Így például a generálelv megszüntetését félremagyarázva, kihasználva a kivi­telezői erőfölényt, egyes kivitelezők egy létesítményre több szerződést kötnek, vagy egyes létesítményeknek csak bizonyos munkafázisára kötnek szerződést. Ez — bár jogilag nem tá­madható — semmiképpen sem támo­gatható törekvés, mert kizárólag a fennálló számlázási rend kijátszását szolgálja. Kivételes esetekben előfor­dulhat ugyan, hogy egyes létesítmé­nyeknél két — esetleg több — kivi­telező szervezet külön szerződést köt például az alapozási és felépítményi munkára, azonban a két vállalat mun­kájának és szerződésének összhang­ját, kapcsolatát időben biztosítani kell. Erre vonatkozó negatív példa éppen a Szegeden megvalósítani tervezett Koordinált Irodaház és az új posta­műszaki létesítmény, amelyeknél — éppen az egész létesítményre vonat­kozó szerződések egyidejű megkötésé­nek hiányában — az alapozási munka elvégzése után a kivitelezés szünetel. A beruházási piac feszültsége ered­ményezte azt a problémát is, hogy a kisebb beruházásokat, a közületi meg­rendeléseket, különösen -pedig a fel­újítási munkákra vonatkozó megren­deléseket a kivitelező szervezetek nem vállalják, így meglevő létesít­mények fenntartása, korszerűsítése hosszabb távon is elmarad. Ezen a téren hathatós intézkedésekre, kezde­ményezésekre van szükség. Vélemé­nyem szerint semmiképpen sem sér­tené a vállalati önállóságot például az, hogy ha a tanácsok az egyes ki­vitelező vállalatoknak, szövetkezetek­nek a tanácsi pénzügyi alapokból tá­mogatást nyújtanának, s feltételként kikötnék bizonyos mértékű építőipari kapacitás biztosítását. Meg kell emlí­tenünk azonban az ilyen irányú po­zitív tapasztalatainkat is: tanácsaink többsége — éppen az előbb említett negatív kivitelezői magatartás követ­keztében — létrehoztak költségvetési üzemet, s hallottunk olyan kezdemé­nyezésről is. hogy több községi tanács közös költségvetési üzemet kíván ala­pítani. Végezetül említést kell tennem még egy — nem éppen pozitívumnak itét­fejlettséggel, és nem lesz-e rig titkolt terhesség, taszít­káros hatással rá és szüle- ják a kislányokat — több­tendő gyermekére a kötendő nyíre szülői nyomásra — a házasság? nem sok reménnyel kecseg­Az első kérdésre adandó tető házasságba. Itt van az den fiatalkorúról, aki házas- válasz: nem- hiszen a b°nt> ^o1 lehet és keU ságot akar kötni, kórrajzot 15~17 éves fiatal maga is segíteni, mégpedig már az ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ gyermek, aki szülői támoga- általános iskolában, oktató­tásra szorul. A biológiai nevelő munkával. Nem vé­érettség pedig — a gyorsabb letlen, hogy dr. Bácskai ütemű fejlődés, a „gyorsuló Józsefné és Tímár András­idő" ellenére — sem esik né tapasztalatairól éppen a egybe az értelmi érettséggel. Pedagógiai Szemlében szá­És ami a jövőt illeti, ott molt be. Egész oktatási sem biztatóbb a helyzet. A rendszerünknek sajnos, még pszichológusoknak nehéz a mindig elhanyagolt területe jós szerepét vállalniuk. Na- a szexuális felvilágosítás, a gyon körültekintő, a meny- gyerekek felkészítése későb­asszony, a vőlegény, vala- bi családalapító szerepükre, mint szüleik életkörülmé- Tévedés ne essék, nemcsak nyeit is figyelembe vevő a lányok neveléséről van vizsgálatok alapján csak szó, noha a közvélemény hozzávetőlegesen állapíthat- még ma is csupán a „meg­ják meg, hogy jó lesz a há- esett lány"-t ítéli el, hanem zasság, vagy nem. Szem a fiúkéról is. Érdekes mó­előtt kell tartani ilyenkor a don róluk alig beszélünk, fiatal lány és a születendő mintha vétlenek lennének a gyermek érdekeit egyaránt, dologban. Pedig a 18 éven Mit tegyen a pszichológus, felüli fiatalembernek száz­ha a házasság megkötése százalékos kötelessége, hogy előtt minden jel arra mu- megelőzze a fogamzást, ha tat, hogy hamarosan elvál- a partnere fiatalkorú! Ezért nak a fiatalok. (Az eddigi is támogatható az orvosok, vizsgálatok szerint a fiatal pszichológusok szaklapok­korban kötött házasságok 31 ban hangoztatott véleménye: százaléka végződött válás- a 14 éven felüli fiúk sze­sal.) Mondja ki a „nem"-et, xuális nevelésében kapjon akkor is, ha a baba már helyt a megelőzés módszere feltartóztathatatlanul útban is! van? Az ő érdeke vajon Chikan Ágnes hető — kivitelezői „kezdeményezés­ről" is, nevezetesen arról, hogy egyes kivitelezők csak olyan feltétellel haj­landók kapacitást biztosítani, ha a be­ruházó bizonyos — eddig nem ismert és éppen ezért jogilag nem rendezett — szolgáltatásokat vállal magára (pl. építőipari gépek, munkaeszközök, szerszámok stb. kölcsön vagy végle­ges formában, vagy bérletként törté­nő biztosítása), melyeknek a költsége egyébként az építőipari árakban a kivitelező részére biztosított. Vannak természetesen olyan esetek, amikor az ilyen kezdeményezés célravezető és éppen ezért támogatni kell, azonban ennek költsége a beruházás költsége­ként semmiképpen sem számolható el, csak az érintett beruházástól függet­lenül a beruházó fejlesztési alapja terhére. Ezek általános támogatása azonban — megítélésem szerint — fel­tétlenül hibás cselekedet volna. Eddigi tapasztalataink alapján el­mondhatjuk, hogy a párt és* a Mi­nisztertanács határozatai, a mostani mechanizmus irányelvei alapján tett intézkedések hatása megyénkben is kedvező, de az igények még mindig meghaladják a rendelkezésre álló erő­forrásokat. Ahhoz, hogy a központi intézkedések elérjék a kitűzött gaz­dasági célt, a vállalatok, beruházó szervezetek gazdasági és műszaki gárdájának további egybehangolt, ösz­szefogott munkájára van szükség. Dr. Kutiván Rezső, az Állami Fejlesztési Bank Területi Fiókjának igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom