Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. OKTÖBEB S. H szliksegszerüsei előnyök alapjan Interjú a városi tanáos elnökhelyettesével a szomszédos községek csatlakozásáról Ha a magasabb állami testületek is úgy látják jónak, akkor jövőre át kell rajzolni Szeged térképét. Az öt szomszédos község csatlakozásával a megyei várost háromszor akkora folt jelzi majd. Szeged közigazgatási határa a szőregi tanyákkal majdnem lenyúlik a magyar—román—jugoszláv határ találkozásáig; Algyőnél is átvezet a Tiszán és bekanyarodik Vásárhelyhez; benyúlik a Tisza—Duna közi homokvidék alá. Mindez természetesen csak formai eleme a csatlakozásnak; sokkal fontosabbak a kölcsönös előnyök, amelyeknek alapján a tanácsok meghozták döntésüket. Legutóbb Szeged tanácsa döntött: kész az egyesülésre. A határozat szűkszavú, inkább csak elvi indítékú, éppen ezért rákérdeztünk néhány pontjára Papp Gyula, a Szeged városi tanács elnökhelyettese adott választ kérdéseinkre. A vár<Mi tanács egyenletűén Szavazott — mégis megkérdezzük: nincsen valamiféle aggodalom, miszerint a csatlakozó községek túl nagy terheket rónak majd a városra? Egy-két felszólalás ls célzott erre. A kommunális ellátás, a szolgáltatás városi színvonalra fejlesztéséhez óriási összegekre lenne szükség. — A csatlakozást megelőző politikai munka eredményes volt: mind a községekben, mind a városban felismerték az emberek a történelmi, gazdasági és társadalmi szükségszerűséget. Szinte törvényszerűnek tartják az egyesülést, és a községi tanácsok is, a városi tanács is egyértelmű „igen" szavazattal döntött — ha voltak is apróbb aggodalmak mindkét részről. — A szegedi tanács tagjai — akik jól ismerik a város terveit, anyagi helyzetét és költségvetését — maguk tudják legjobban, ••hogy milyen nagy gondok vannak Szeged életében: a fejlesztési tervek megvalósításában, a kommunális ellátás színvonalának növelésében, úthálózat- és közlekedésfejlesztésben. Ha ehhez hozzávesszük újabb 25 ezer ember igényét — éspedig városi igényét! —, születhet olyan gondolat, hogy mindez mérsékelheti Szeged lakossága jogos elvárásainak kielégítését. Az emberek arra gondolnak, hogy majd meg kell osztani a lehetőségeket. — Kölcsönösen tisztáztuk azonban az előkészítő megbeszéléseken ezt a témát is. Semmiféle ígérgetés el nem hangzott. A negyedik ötéves terv számait és célkitűzéseit teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Így Szeged semmi olyan kötelezettséget nem vállalhat ebben a tervidőszakban, ami szegedi feladatok elhanyagolását jelentené. E kategorikus álláspont azonban nem abszolutizálható, mert ha időközben új erőforrásokhoz jut a város, elsősorban egészségügyi, kulturális és részben kommunális segítség máris kitelhet belőle. — Hogy akkor most ki jár jól — erre azt mondhatom: a kölcsönös előnyök alapján határoztuk el az egyesülést. Szeged érdekei sem mellékesek tehát ebben, így például a következő ötéves terv előkészületeiben Szegedet már 150 ezernyi lakosszámmal és háromszoros területtel kezelik. Szeged ezután majd tervezheti azokat a feladatokat, amelyeket szomszédközségek számára eddig is ellátott: közlekedési, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi téren nagy segítségükre volt a községeknek, de minthogy azok lakossága nem ide számított, sem a tervezéskor, sem a költségvetésben ennek nyoma nem maradt. Nemcsak „visznek" tehát az ide csatlakozó területek, hanem „hoznak" is. A tanács utasította a végrehajtó btzoltságoí: gondoskodjék arról, hogy az egyesülésig valamennyi szakosztály megismerje a csatlakozó községc'c rövid- és középtávú tervelt, azok megvalósításának rendjét és feltételei.. Mi ennek a lényege, Indítéka? Milyen elemeket tartalmaz még az egyesülés előkészítése? — Az egyesülés ugyan egy jogi aktusban fog kifejeződni, de nem ott kezdődik és nem ott fejeződik be. Varázsütéssel nem lehet megoldani egy ilyen jelentős változást. Az egyesülés lényegi folyamata tulajdonképpen már évtizedek óta tart. De azt az igazgatási feladatot, amelyet eddig a járási tanáos, illetve a járási hivatal végzett, a városi tanács apparátusának kell majd elvégeznie. Erre fel kell készülni, aminek része az is, hogy lássuk: milyen fejlesztési terveik és milyen valós szükségleteik vannak e községeknek; mi a fő gond, probléma a községek egészségügyi, kulturális és kommunális ellátásában, és ezeket már be kell építeni a városi tanács feladatkörébe. Amire máris van lehetőség, azt meg kell oldani intézkedésekkel. — Az Elnöki Tanács határozatáig tehát az egyesülés jogi és szervezeti formáit kell előkészíteni és kidolgozni. Ebbe beleértünk olyan feladatokat is, mint a tanács alá nem tartozó szervek megkeresése, hiszen tisztázni kell például az energiaellátás új díjtételeit; gazdálkodó egységek hovatartozását stb. S mindezt sokoldalú együttműködésben kell elvégezni, a csatlakozó községek tanácsi testületeivel egyetértésben. Sió van a váróul tanács határozatában állampolgári jogokról ls: azokról ofe előnyökről, amelyeket bizonyos köuségi kategóriák élveznek; s olyanokról, amelyek egyelőre csak a városi lakosságot illetik. Hogyan lehet majd ezekben összhangot teremteni; mik a megítélés elvi alapjai? — A demokratizmus szabályait az egész folyamatban maximálisan tiszteletben tartjuk, és természetesen az állaimpolgári jogokat is. Valamennyi ide csatlakozó község lakosa egyenlő polgára lesz a városnak. Ennek politikai, gazdasági és egyéb konzekvenciáit le kell vonni. Például: bekapcsolódhatnak a város közéletébe; a legközelebbi tanácsi választásokon már bizonyosan városi tanácstagokat választanak a népesség arányában. — Hogy a falusi lakosság kedvezményei megmaradnák-e, arra még csak elvi választ adhatunk. Amennyiben a városi tanácson múlik a kedvezmények megítélése, úgy kívánunk dönteni, hogy semmiféle meglevő előnyt ne veszítsenek el a községek lakosai (pl. pedagógusok földhasználata vagy terület szerinti bérezése) — ugyanakkor fokozatosan jussanak hozzá a városi lakosokat megillető kedvezményekhez. Jóllehet, a jogi formák egyik napról a másikra lépnek életbe, ezekben a dolgokban a folyamatosság érvényesül, mert meg kell teremteni a kedvezmények kiterjesztésének anyagi alapjait. — Akármerről közelítünk tehát a témához, újra meg újra látnunk kell: Szeged és a környező községek egyesülése hosszabb távon mindkét félnek meghozza a maga előnyeit, az állampolgári jogokban éppúgy, mint a közboldogulásban. Történelmi döntésnek minősítették a tanácsok az elhatározást, és ezen azt is értették, hogy az egyesülés a történelmi jövőben kamatozik majd igazán. Sz. S. L Munkagépek az E5-ösön Az E5-ös szegedi szakaszán dolgoznak a hódmezővá* sárhelyi közútépítő vállalat munkagépei. Szélesítik, korszerűsítik a Szabadkai útnak azt a szakaszát, amely a mihályteleki elágazástól a temetőig terjed. Gyermekek gyermekei Pszichológusok a fiatalkorúak házasságáról A kislány alighogy sutba készítenek az intézetben. Az mit diktál? Elsősorban érdobla a játékbabát, néhány elmúlt három évben össze- zelmileg kiegyensúlyozott év — és valódi apróság jö- sen 320 fiatal párt vizsgál- családi környezetet. Ez az vetelét gyanítja... Lehet, tak itt meg, akik törvénye- egyedül járható út — a hogy akkor is csak sejti, sen akarták összekötni éle- leányanyaságtól, valljuk be. hogy a gólyamese nem az tűket. Közülük száz, 18 éven még mindig joggal tartó — élet rendje szerint íródott, aluli leány a házassági en- kismamák és a gyermek jöDe hallgat, a papa, mama és gedély kérésekor gyermeket vője szempontjából is. S itt a fiú előtt, mindvégig, amíg várt. Figyelmeztető az a jön megint egy elgondolkodteheti, hisz oly messze még tény, hogy számuk — 1968- tató tényező: a 15—17 éves a szülés! A mama és a tói — 11 százalékkal emel- kislányok vőlegényének 14 szomszédok szeme azonban kedett. Erre a tendenciára százaléka börtönviselt, vagy csalhatatlan. Rendszerint el- számos szakterületnek, de huligán. zata.°Elő a fiút",re?őí lányt: els6sorban a Pedagógiának Bonyolult, rendkívül feletessék házasodni! kell felfigyelnie. lősségteljes feladat hárul a „G. M. 15 éves és 10 hó- A vizsgálat tapasztalatai- pszichológusokra, hiszen már napos, 8 általános iskolai ról dr. Bácskai Józsefné, ve- eleve rossz vágányon indult osztályt végzett, szakmája zető főorvossal és Tímár életeket kellene a „kisiklásnincs, nem is akar tovább- Andrásnéval a tanárképző tói" megmenteniük. Az intanulni, és nem is dolgozik ... ' . , . . sehol. A vizsgálat idején főiskola pszichológia tan- tezetben dolgozo pszicholoterhessége 6 hónapos... A székének adjunktusával be- gusok egyértelműen házasfiatalkorú rendkívül gyer- szélgettünk. ságpártiak — ha felnőtt mekes meggondolatlan, ház- A pSzichoiógusoktól két szervezetről és értelemről zassagkotésre és gyermekne- .... , . ... . TT ,, velésre alkalmatlan." kerdesre varja a valaszt a van szo. Ugyanakkor szívTöbbnyire ilyen és ha- rendelőintézet főorvosi hiva- vel-lélekkel ellenzik a gyersonló bejegyzések kerülnek tala> mégpedig: a fiatalkorú mekházasságokat A felelőta házasodni óhajtó „gyererendelkezik-e a házasság- len szexuális kapcsolat kökek" kórlapjára az Ifjúsági kötéshez szükséges értelmi vetkezményei, a végső hatáIdeggondozó és Élettani Intézetben. 1969 őszétől, azaz az új gyámügyi rendelet érvényességétől a szegedi rendelőintézet kérésére minvetóen több kivitelező vállalatnak kell dolgoznia, s a megrendelő egyidejűleg folyamatos termelő tevékenységet folytat (pl. a szegedi kőolaj és földgázipari létesítmények, Szegedi Szalámigyár, Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat stb.). Ezt azért tartom jelentősnek, mert míg a régi gazdaságirányítási rendszerben a kötelező generálelv volt érvényben, addig a mostani mechanizmusban több vállalkozó, külön-külön önálló vállalkozási szerződést köthet. Az. hogy az összhang az egyes társvállalkozók között biztosítva van e, avagy sem, kizárólag a jó szervezés és ennek megfelelő koordinációs megállapodások kérdése. Sajnos éppen ebben a vonatkozásban vannak negatív tapasztalataink is, hiszen a beruházási piac túlfűtöttsége negatívumokat is produkál. Így például a generálelv megszüntetését félremagyarázva, kihasználva a kivitelezői erőfölényt, egyes kivitelezők egy létesítményre több szerződést kötnek, vagy egyes létesítményeknek csak bizonyos munkafázisára kötnek szerződést. Ez — bár jogilag nem támadható — semmiképpen sem támogatható törekvés, mert kizárólag a fennálló számlázási rend kijátszását szolgálja. Kivételes esetekben előfordulhat ugyan, hogy egyes létesítményeknél két — esetleg több — kivitelező szervezet külön szerződést köt például az alapozási és felépítményi munkára, azonban a két vállalat munkájának és szerződésének összhangját, kapcsolatát időben biztosítani kell. Erre vonatkozó negatív példa éppen a Szegeden megvalósítani tervezett Koordinált Irodaház és az új postaműszaki létesítmény, amelyeknél — éppen az egész létesítményre vonatkozó szerződések egyidejű megkötésének hiányában — az alapozási munka elvégzése után a kivitelezés szünetel. A beruházási piac feszültsége eredményezte azt a problémát is, hogy a kisebb beruházásokat, a közületi megrendeléseket, különösen -pedig a felújítási munkákra vonatkozó megrendeléseket a kivitelező szervezetek nem vállalják, így meglevő létesítmények fenntartása, korszerűsítése hosszabb távon is elmarad. Ezen a téren hathatós intézkedésekre, kezdeményezésekre van szükség. Véleményem szerint semmiképpen sem sértené a vállalati önállóságot például az, hogy ha a tanácsok az egyes kivitelező vállalatoknak, szövetkezeteknek a tanácsi pénzügyi alapokból támogatást nyújtanának, s feltételként kikötnék bizonyos mértékű építőipari kapacitás biztosítását. Meg kell említenünk azonban az ilyen irányú pozitív tapasztalatainkat is: tanácsaink többsége — éppen az előbb említett negatív kivitelezői magatartás következtében — létrehoztak költségvetési üzemet, s hallottunk olyan kezdeményezésről is. hogy több községi tanács közös költségvetési üzemet kíván alapítani. Végezetül említést kell tennem még egy — nem éppen pozitívumnak itétfejlettséggel, és nem lesz-e rig titkolt terhesség, taszítkáros hatással rá és szüle- ják a kislányokat — többtendő gyermekére a kötendő nyíre szülői nyomásra — a házasság? nem sok reménnyel kecsegAz első kérdésre adandó tető házasságba. Itt van az den fiatalkorúról, aki házas- válasz: nem- hiszen a b°nt> ^o1 lehet és keU ságot akar kötni, kórrajzot 15~17 éves fiatal maga is segíteni, mégpedig már az ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ gyermek, aki szülői támoga- általános iskolában, oktatótásra szorul. A biológiai nevelő munkával. Nem véérettség pedig — a gyorsabb letlen, hogy dr. Bácskai ütemű fejlődés, a „gyorsuló Józsefné és Tímár Andrásidő" ellenére — sem esik né tapasztalatairól éppen a egybe az értelmi érettséggel. Pedagógiai Szemlében száÉs ami a jövőt illeti, ott molt be. Egész oktatási sem biztatóbb a helyzet. A rendszerünknek sajnos, még pszichológusoknak nehéz a mindig elhanyagolt területe jós szerepét vállalniuk. Na- a szexuális felvilágosítás, a gyon körültekintő, a meny- gyerekek felkészítése későbasszony, a vőlegény, vala- bi családalapító szerepükre, mint szüleik életkörülmé- Tévedés ne essék, nemcsak nyeit is figyelembe vevő a lányok neveléséről van vizsgálatok alapján csak szó, noha a közvélemény hozzávetőlegesen állapíthat- még ma is csupán a „megják meg, hogy jó lesz a há- esett lány"-t ítéli el, hanem zasság, vagy nem. Szem a fiúkéról is. Érdekes móelőtt kell tartani ilyenkor a don róluk alig beszélünk, fiatal lány és a születendő mintha vétlenek lennének a gyermek érdekeit egyaránt, dologban. Pedig a 18 éven Mit tegyen a pszichológus, felüli fiatalembernek százha a házasság megkötése százalékos kötelessége, hogy előtt minden jel arra mu- megelőzze a fogamzást, ha tat, hogy hamarosan elvál- a partnere fiatalkorú! Ezért nak a fiatalok. (Az eddigi is támogatható az orvosok, vizsgálatok szerint a fiatal pszichológusok szaklapokkorban kötött házasságok 31 ban hangoztatott véleménye: százaléka végződött válás- a 14 éven felüli fiúk szesal.) Mondja ki a „nem"-et, xuális nevelésében kapjon akkor is, ha a baba már helyt a megelőzés módszere feltartóztathatatlanul útban is! van? Az ő érdeke vajon Chikan Ágnes hető — kivitelezői „kezdeményezésről" is, nevezetesen arról, hogy egyes kivitelezők csak olyan feltétellel hajlandók kapacitást biztosítani, ha a beruházó bizonyos — eddig nem ismert és éppen ezért jogilag nem rendezett — szolgáltatásokat vállal magára (pl. építőipari gépek, munkaeszközök, szerszámok stb. kölcsön vagy végleges formában, vagy bérletként történő biztosítása), melyeknek a költsége egyébként az építőipari árakban a kivitelező részére biztosított. Vannak természetesen olyan esetek, amikor az ilyen kezdeményezés célravezető és éppen ezért támogatni kell, azonban ennek költsége a beruházás költségeként semmiképpen sem számolható el, csak az érintett beruházástól függetlenül a beruházó fejlesztési alapja terhére. Ezek általános támogatása azonban — megítélésem szerint — feltétlenül hibás cselekedet volna. Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a párt és* a Minisztertanács határozatai, a mostani mechanizmus irányelvei alapján tett intézkedések hatása megyénkben is kedvező, de az igények még mindig meghaladják a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ahhoz, hogy a központi intézkedések elérjék a kitűzött gazdasági célt, a vállalatok, beruházó szervezetek gazdasági és műszaki gárdájának további egybehangolt, öszszefogott munkájára van szükség. Dr. Kutiván Rezső, az Állami Fejlesztési Bank Területi Fiókjának igazgatója