Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

SO VASÁRNAP, 1972. OKTÖBER 29. Birkózóink bronzérmesek Befejeződön az úszóidény SPORT mai rr műsor Labdarúgás. NB III: SZAK— Sarkadl Kinizsi, Ojszeged. SZAK-pálya. 2 úra (Dobus). Előtte NB lil-as ilibajnoki mér­kőzés: SZAK—Sarkad. Megyei I. osztály: Sz. Kender—Mindszent rangadó, Ojszeged, Kender­pálya. 2 óra (Pádár). Móravárosi Kinizsi—Sándorialva, Cserepes sor, léi 10 (Práger). Sz. Epítök— Makói TVSE, Újszeged, Épitök­pálya, 11 óra A Cserepes soron és az Epítők-pál.ván utána, a Kender-pályán előtte lfibajnokl. A Cserepes soron és az Epltök­pályán serdülő bajnoki előmér­kőzés. Ifjúsági bajnokság: Spar­tacus—Dorozsma, Juta-palyu, fél 12. Serdülök: Kender—Mind­szent, Kendre-pálya, íél 11. Spartacus—Dorozsma, Juta-pá­lya. 10 óra. SZAK—SZEOL I.< SZAK-pálya, fél 11. Tartalék­bajnokság : SZAK—SZVSE Ui, SZAK-pálya, léi 0. Tápé—Alsó­város. Tápé, 10 óra. Sz. Kender —SZEOI. III.. Kender-pálya, fel 9. SZEOL 1ft—Höszke, Felső Tt­szn-partt stadion, 0 óra. Spar­tacus—Epítók, Juta-pálya, 0 óra. Megyei II. osztály: Sz. Volán —Fábiánsebestyén, textiles-pá­lya, 2 óra (Czirok). Sz. Tanár­képző—Nagymágocs, Ady tér, 10 óra (Zsarkó). Kossuth SE—HÖ­DIKOT. Vasutas-stadion, 2 óra (Somogyi). Szűreg—Deszk, Sző­rig. 2 óra (Kosvács III.). Kis­telek—Sz. Textilmüvek, Kiste­lek. 2 óra (Aczél T.). Megyei III. osztály: Üllés—Zá­kányszék, Üllés, fél :t (Farkas). Röszke—Pusztaszer, Röszke. fél 3 (Barna). MINO—Domaszék, Ady tér. fél 3 (ChmtlofSzkl). Pusztamérges—EMERCJÉ, Pusz­tamérges, 2 óra (Boruló). Szegc­di Ruhagyár—Ainbrózfalva, Cse­repes sort pálya, fél 2 (Tóth L.). Asotthalom—Rúzsa, Asott­halom, fél 3 (Csókás!). Csen­géié— Bordány, Csengőié, 2 óra (Góró). Mórahalom—Ojszentlván. Mórahaiom, léi 3 (Bálint). Ba­lástya—Forráskút. Balástya. 2 óra (Horváth M.) Mlhálytelok— Küvcgy. Mlhálytelok. fél 3 (Va­nvó). Kübekháza—Királyhegyes, Kübekháza, 2 óra (Bánfl). Járási Kupa: Szatymaz I.—Mórahaloim II.. Szatymaz, 2 óra. Zsombó— Szatymaz II., Zsombó, 2 óra. Csapataink idegenben. A SZEOL Budapesten a Ferencvárossal, a Vasutas ugyancsak a fővárosban a Budafokkal mérkőzik, az Al­sóváros Szentesen a Kinizsivel, a Tápé Csanádpalotán. a Pos­tás Kiszomboron, az Algyö Föl­deákon szerepel bajnoki mér­kőzésen. Atlétika. A Béke Kupa ne­gyedik fordulója. Felső Tisza­parti stadion, fél 10. (Második nap.) Birkózás. Serdülő kötöttfogású és szabadfogású területi bajnok­ság. Vasutas-stadion tornaterme, 10 óra. Kézilabda. Férfi MNK-mérkfl­zés: D. MEZŐGÉP—Szegedi Kender, Dorozsma, 10 óra. Kosárlabda. NB I férfi: SZE­OL—Kaposvári Táncsics SE. Rókusi Tornacsarnok, 10 óra. Utána SZEOL—Táncsics SE NB l-es juntormérközés. Teke. NB I férfi: Sz. Epftök— Pápai Vasas. Epttők-pálya, reg­gel fél li (Martonosi J., Tóth László). NB I női: SZAK—Győrt Rlchards, SZAK-pálya, reggel 9 óra (Hargitai. Tóth József). NB 11 férfi: SZAK—Szrgedi Postás helyi rangadó, SZAK-pálya, íél 11 (Simon, Hetesl). SOROKBAN Szerdán, november l-6n Sze­geden játsszák a SZEOL SC— Újpesti Dózsa NB l-es labda­rúgó-mérkőzést, a Tisza-parti stadionban. Az első csapatok délután fél 2 órakor kezdenek, előtte lesz a tartalékok NB l-es mérkőzése. Tekintettel a varható nagy érdeklődésre, a SZEOL­iroda vasárnap délelőtt 8 órától 12 óráig elővételi jegyárusítást tart. A továbbiakban hétfőn és kedden reggel 9 órától délután 5-ig, majd szerdán 9-töl 12 óráig lesz elővétel. Hétfőn, október 30-án este 0 órai kezdettel a Pedagógusok Fáklya Sportkörének klubhelyi­ségében (Ságvári gimnázium) dr. Somogyi Karolyné vetftettképes előadást tart. Rékésesabán rendezték meg a női tornászok területi bajnok­ságát. Ezen Igen szépen szere­peltek a Szegedi Sportiskola fiatal tornásznői. A serdülő II. osztályban Halász Andrea nagy küzdelem után mindössze 15 századpont különbséggel szorult összetettben a második helyre. Klubtársa, Faragó Aliz a hato­dik helyen végzett ugyanebben a versenyben. A serdülő I. osztályúak küz­delmében bronzérem jutott a szegcdi sportolóknak: Léber Il­dikó a harmadik helyen végzett. Háromhetes küzdelemso­rozat után befejeződött az NB Il-es szabadfogású bir­kózó CSB, amelynek A cso­portjában részt vett a Sze­gedi VSE is. A mieink szo­ros küzdelem után a harma­dik helyet szerezték meg. A három első ugyanis körbe verte egymást: a Vasutas le­győzte a Cseaelt. de kika­pott az Orosházától, az oros­háziak viszont a Csepeltől szenvedtek vereséget. A baj­nokság végső sorrendje a következő: 1. Orosházi Spar­tacus 10 pont. 2. Csepel, ugyancsak 10 pont, 3. SZVSE 9 pont, 4. Szamuely SE 6 pont, 5. Kazincbarci­kai Vegyész 4 pont, C. Győri' Dózsa 3 pont, 7. Tatabányai Bányász 0 pont, 8. Papp Jó­zsef SE 0 pont. Az Orosháza feljutott az NB I-be, a két kieső a Tatabánya és a Papp J. SE. Az SZVSE szereplésérőt elmondható: megfiatalított csapatuk némi szerencsével a bronzérmes helyezésnél is jobbat érhetett volna el, bár a feljutás még nem volt cél­ja a szakvezetésnek. Továb­Huszonöt éve versenyez a szőnyegen, és még most is győz: Höhn József! bi fejlődésre van szükség, hogy a gárdp a legmagasabb osztályban is megállja he­lyét. Az orosházi együttes nagyon kiegyensúlyozott, mindegyik súlycsoportban jó erőt képvisel, a csepelieknél pedig három olimpiai he­lyezett — Urbanovics, Ko­vács István és Maróti — is szőnyegre lépett. A mieink­nél a következők szerepeltek a CSB-ben: Nagy Imre, Hor­váth Józspf, Király László, Makovics László, Keresztúri János. Makovics József, Te­mesvári Nándor, Csanádi Ferenc, Benkő Gyula, Bodó Tibor, Szabó János, Zelman István, Csikós Ferenc és Höhn József. Közülük Hor­váth József és Makovics Jó­zsef még ifjúsági sorban van. Mint a csapat legidő­sebb tagja, a nehézsúlyú, negyvenesztendős Höhn Jó­zsef is becsülettel küzdött, majdnem mindegyik mérkő­zését megnyerte. Novemberben kerül sor a kötöttfogású NB Il-re. Ott is indulnak a vasutasok, s tő­lük a mostanihoz hasonló eredmény várható. Az első fordulót november 5-én, Nagykőrösön bonyolítják le, amikor a Nagykőrösi Kinizsi és a Papp József SE lesz a mieink ellenfele. M. li. A SZEOL SC úszói befe­jezték az 1972-es idényt. A fiúk és a lányok utoljára az elmúlt vasárnap Hódmező­vásárhelyen versenyeztek, majd kéthetes pihenőre tért a gárda. November 1-én már megkezdik a felkészülést az 1973. évre. Húsz fiú és tizenhárom leány tartozik a szakosztály­hoz. akik közül a lányok eredményei a figyelemre méltóbbak. Fekete Katalin a maga tizenöt évével az egyik legidősebb és legjobb ver­senyzőnek számít. Az orszá­gos ifjúsági bajnokságon a 400 méteres gyorson 5 perc 02 mp-cel harmadik lett, és az is figyelemre méltó, hogy megszerezte az aranyjelvé­nyes ifjúsági minősítést. Ha­sonlóan eredményes Hoff­mann Csilla is, aki még csak 12 esztendős, de korosztályá­ban országosan kitűnik. Leg­jobb eredménye a 100 méte­res gyorson 1:08.9, a 200 mé­teres gyorson pedig 2:28. A szakosztály Benjámin­ja a még csak 8 éves Len­gyel Zoltán, akinek egyik erőssége a leghoszabb úszó­szám, az 1500 méter. Ebben 24 perc 30 mp-es idővel kor­osztályának országos bajnok­ságán második lett. A téli edzéseket az újsze­gedi uszodában és az újsze­gedi Rózsa Ferenc általános iskola tornatermében bo­nyolítják le. Sokat futnak és gimnasztikáznak. Jövőre első versenyük Gyulán lesz, ahol immár ötödször kerül sor a hagyományos, március 15-i emlékversenyre. Ismeretes, hogy az úszó­sport ma m<ír olyan szinten van, hogy jó eredményeket csak igen kemény edzések­kel lehet elérni. Ezért mű­ködik kis létszámmal az egyetlen szegedi úszószak­osztály, mert Debreczeni Pál edző megköveteli a komoly munkát, arra pedig nem mindenki képes. Csak a leg­szorgalmasabbak és legtehet­ségesebbek maradnak meg versenyzőnek. Gól a második percben: Csepelen is pontot szerzett a ZTE Szállítók Sz. Dózsa 1:0 (1:0) A labdarúgó NB I hétvé­gi fordulójából tegnap há­rom találkozó került meg­rendezésre, s a meglepetést ismét az újonc Zalaegerszeg szerezte: értékes pontot szerzett Csepelen. Csepel—Zalaegerszeg 2:2 (2:2) Csepel, 7000 néző, vezette: Szkokán. Góllövők: Németh, Bartos, illetve Molnár, Józsi. A Zalaegerszeg támadá­saival kezdődött a mérkő­zés, a Csepel csak negyed­óra eltelte után vette át az irányítást. A 19. percben Csordás a bal oldalról be­adott, Bolemányi rosszul ök­lözött, pontosan Németh elé, ő 10 m-ről lőtt a sarokba (1:0). A zalaiak tíz perccel később egyenlítettek: Filó bal oldalról, az alapvonal közeléből beadott, és Molnár Soósnak már kapura tartó labdáját nagy erővel bom­bázta az üres kapuba (1:1). A 38. percben vezetést szer­zett a zalai zöld-fehér együt­tes; Szabó ragyogóan ívelt a 16-os félkörébe álló Józsihoz, aki a kiinduló Hajdú mel­lett a hálóba lőtt (1:2). Az újrakezdés után szabadrú­gáshoz jutottak a csepeliek. A labda Bartos elé került, aki 17 m-ről az „elalvó" vé­dők és a későn mozduló Bo­lemányi fölött a jobb felső sarokba lőtt (2:2). Az első félidőben látott jó iramban, s színvonalban folytatódott egy ideig a má­sodik játékrészben is a találkozó, de negyedóra után fokozatosan kezdett vissza­esni az iram, és a színvonal is. A jó tömörülő, lelkes zalaegerszegi védők minden támadási kísérletet meghiú­sítottak, az utolsó negyed­órában is. A másik két találkozón a papírforma érvényesült: Salgótarján—Videoton 2:0 (0:0) Salgótarján, 4000 néző, vezette: Hévízi. Góllövő: Kegye, Kriskó. Az első félidőben többnyi­re a Videoton térfelén folyt a játék, de a fehérváriak Kovács vezérletével állták a rohamokat. Szünet után a hazaiak változatlanul idegesen ját­szottak, és csak a találkozó utolsó negyedórájában sike­rült fölényüket gólokra váltani. Újpesti Dózsa—Komló 4:1 (iú:0) Megyeri út, 3000 néző, ve­zette: Csernefalvi. Góllövők: Fazekas (3, egyet 11-esből), Dunai III., illetve Juhász. A találkozó a Dózsa-csatá­rok és a komlói védők har­cát hozta — s a második félidőben gólokban is kife­jezésre jutott az újpestiek fölénye. Az NB Il-es labdarúgó­mérkőzést tegnap, szomba­ton Budapesten, a Szállítók pályáján játszották, négyszáz néző előtt, Félix vezetésével. Szállítók: Lanczkor — Hor­váth, Fejes, Gabai, Balogh, Kiss, Csépány, Major, Ka­nyó, Bakk (Gondár, a 66. percben), Stefán. Szegedi Dózsa: Gilicze — Bartkó, Várhelyi I., Csanádi, Pikó, Szalai, Bóka (Bozó), Portörő, Nagy, Csömör, Hé­ger dr. A hazaiak már a 2. perc végén megszerezték a ve-, zetést: gyors összjáték után Kanyó tiz méterről leadott lövése a jobb alsó kapufáról vágódott a hálóba. 1:0 a FŐSPED Szállítók javára. A 4. percben a szegediek ve­zettek gyors támadást, mely­nek végén Csömör a ki­mozduló kapus mellett a há­lóba talált. A játékvezető azonban egy pillanattal előbb sípolt, mert szerinte Csömör az egyik fővárosi védőt szabálytalanul lökte. Élénk iramú, változatos volt a játék, egyik csapat sem tudott tartósan fölénybe ke­rülni. Nagyobb helyzet egyik kapu előtt sem adódott. A félidő végén három szögletet értek el a szegediek. Az el­ső kettőt hárította a hazai védelem, amikor a harma­dikat ívelték kapu elé, a játékvezető a félidő végét jelezte. Szünet után egy ideig a Dózsa kezdeményezett, a Szállítók-védelem nagy munkában volt. A hazaiak csak az 52. percben vezették az első támadást. Utána is­mét változatos lett a küzde­lem. Elsősorban a védők já­téka tűnt ki mindkét csa­patból, akik rendszerint már a 16-os tájékán megakasztot­ták a támadásokat. A 73. percben Csömör tizennyolc méteres lövését Lanczkor el­vetődve védte. Végig nagy volt az iram. A hajrában komoly helyzet akadt a sze­gedi csatárok előtt, de Csö­mör ós Bozó is hibázott. A legvégén Pikó lövése ment fölé. Ezen a mérkőzésen a ka­pusoknak kevés dolguk akadt, A Dózsa többet támadott, de­fölényét nem tudta gólra váltani. A játék képe alap­ján a döntetlen eredmény igazságosabb lett volna. Jók: Horváth, Fejes, Kabai, Ba­logh, illetve: Bartkó, Vár­helyi Csanádi. Csömör. 1 K. M. SZEOL—Kiskun­félegyháza 70:59 (31:28) NB Il-es női kosárlabda­mérkőzés. Rókusi Tornacsar­nok, vezette: Virik és Ma­kó vszky. SZEOL: Remák (4), Révész (10), Kertész (12), Vígh (10), Szabó (2). Csere: Bánáthy (6), Vass (6), Balaton (6), Tóth (10), Molnár (4). Jól kezdett a SZEOL, előbb 8:3-ra, majd l2:7-re vezet­tek. Ezután viszont többször is pontatlanul dobtak, elad­ták a labdákat, amikből a vendégek szereztek pontokat. A 9. percben már a félegy­háziak vezettek 16:12-re. Ek­kor a hazaiak áttértek em­berfogásra, és sikerült meg­fordítaniuk az eredményt. A szünet utáni percekben el­lenállhatatlanul támadott a SZEOL. Gyors támadásaikat rendszerint kosárral fejezték be, míg a vendégek képte­lenek voltak pontot dobni a jól védekező szegedi lányok mellett. A 9. percben már 47:34-re elhúzott a hazai csa­pat. A hátralevő időben fel­váltva estek a kosarak, de a SZEOL biztosan tartotta 10 —12 pontos előnyét, és lel­kes játékával megérdemelt, biztos győzelmet aratott a rangadón. A szegedi csapat­ból különösen Révész, Bá­náthy és Balaton nyújtott ki­emelkedő teljesítményt, de a csapat többi tagja is dicsé­retet érdemel fegyelmezett, odaadó játékáért. BERCZELl A. KÁROLY Hullámsír 105. — Harismadaraknak hívta őket a nép — nevetett a vadász —, mert a haris szokása, hogy nagy hangjával addig hívja föl magára a figyelmei, míg le nem puffantják. Ezen jót mulattak. — Hát, sok itthagyta a fogát — jegyezte meg Nóvák, a hazafias egyetértés szellemében. — Pedig akadt köztük derék fickó is, hiszen ők sem a maguk jószántából hagyták ott család­jukat. — Őket aztán a kiegyezés után visszaren­delték hazájukba, ha nem telepedtek le itt va­lamelyik szép szemű kocsmárosné kedvéért — mondta még mindig a magáért Várady —, s magyar pandúrokkal és csendőrökkel váltották fel őket. Hát, uram isten, vér nem válik víz­zé, ezek is túlnyomó többségükben alföldi pa­rasztlegények voltak, s nem nagyon hajszol­ták a betyárt, akikhez gyakran gyerekkori ba­rátság is fűzhette őket, s ha elkövettek valami gazságot, szemet hunytak nekik, sok esetben össze is játszottak velük, sőt néha ők maguk is felcsaptak betyárnak, mert jobban tetszett nekik a szabad élet. Erre aztán valóban na­gyon elszaporodtak. — Annyira — komorult újból a főügyész —, hogy az emberek nem mertek kimenni a saját tanyájukra, szőlőjükbe, mert vagy agyonver­ték, vagy kifosztották őket. Hát, akárhogy vé­ded is a zsiványokat. Náci, ide az a kemény kezű Ráday kellett, akit Rózsa Sándor is elein­te gyönge, szőke embernek titulált, de később ő is megismerte szigorát. Ügy elbánt velük, hogy még a szabadságharc után leütött két szegény honvéd gyilkosait is kinyomozta, há­rom pásztor személyében, s húsz év múlva is irgalmatlanul felakasztatta őket. S ezt csak he­lyeselni lehet, mert hogy egy magyar pásztor egy kis pénzért két honvédet megöljön, akik ráadásul kiverték az oroszokat Losoncból, s az osztrák is életre-halálra üldözte őket. azok több. szőrös halált is megérdemeltek volna. A fiatal Lázár nagy érdeklődéssel figyelte a városi urak beszélgetését, s maga sem tudta, hogy melyiknek helyeseljen. Fiatalsága hajlott a romantikusnak vélt betyárélet elnézőbb meg­ítélése felé. s ezért inkább Várady felfogása vonzotta, de jogérzéke is méltán felhorgadt, mert a főügyésztől függetlenül ő ls ismerte a betyárok viselt dolgait, s elszánt vakmerőségük és agyafúrtságuk ellenére sem tapsolhatott ne­kik. Mégiscsak gonosztevők voltak, s neki, mint a jog leendő őrének, szembe kell velük for­dulnia. — Náci bátyám Ráday eljárását elítéli? — kérdezte aztán. Várady kortyolt egyet, s rágyújtott egy szi­varra. — Nem ítélem el, mert nyilván szükség volt rá — mondta kisvártatva —. de azért olyan szükséges rossznak tartom. Ö nem ismerte az itteni viszonyokat, gróf volt, s nem mindig járt el igazságosan és helyesen. Kétezer embert fo­gatott össze már az első esztendőben -— ki­áltott fel —. akinek fele sem volt betyár, leg­följebb megfélemlített orgazda, kocsmáros, vagy juhászlegény, s úgy meggyötörte őket, hogy aki egyszer a szegedj várból az ő idejéből ki­került, az soha többé nem lett egész ember. Testileg-lelkileg nyomorék maradt, amíg élt. — De hát csak így lehetett őket letörni és kiirtani! — harsogta a főügyész —. kesztyűs kézzel nem bánhatott volna el velük. — Persze, persze — bólogatott Várady —, de Ráday éppen az előzményeket nem tárta föl, vagyis azt, amiről az előbb beszéltem. Vagyis­hogy, mi vitte rá őket a tisztességtelen életre. Ez csak olyan erőszakos felületi kezelés volt... — De hatásos — vágta rá Nóvák. — ...s majdnem az derült ki a nyomozások során, hogy itt a lakosság zöme haramia. S ne feledjétek, hogy ezek egytől egyig színmagya­rok voltak, akik több megértést érdemeltek volna ebben a nemzetiségi világban. Idehozta ez a Ráday azt a Laucsikot Fejér megyéből, meg Klemm Jusztint, s ezek élvezettel nevez­tek ki mindenkit betyárnak, pedig az igazság az. hogy hivatásos betyár nem is volt olyan sok, a két kezemen is meg tudnám számolni őket. Ti is tudtok róluk, mert nagyon híresek voltak ők abban az időben. — Fölmutatta a kezét, s számolni kezdte az ujjait. — Betyár volt a Ba­baj Gyurka, a Csehó Pistá. Modok Gergely, Rózsa Sándor cimborája, a Veszelka Imre, az­tán a Csonka meg a Bogár testvérek... Meg még egy pár.,.. De hiszen mi, szegediek, tu­dunk róluk..ÍJ (Folytatjuk.) '

Next

/
Oldalképek
Tartalom