Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
i Me VILÁG PROtETÁtUAl EGTES02JETEK1 iVg^K \ n* -i <y> DELMAGYARORSZA 62. évfolyam 249. szám 1972. október 21., szombat Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALI MUNKÁSPÁRT LAPJA Először az országban: Csatornaépítés fürőpafzzscsl Már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy az országban elsőként Szegeden próbálják ki a csatornaépítés egy — legalábbis nálunk — merőben új módszerét. Az épülő lögyüjtő csatorna másfél kilométeres szakaszát — csakúgy, mint a fővárosban a metrót — szovjet gyártmányú íúrópajzzsal, a föld alatt készítik el. Ügy, hogy az építkezéshez nem kell felbontani az utcákat. Az új módszer legfőbb előnyeként a laikus mindenképpen azt tartja számon, hogy nem válnak csatatérré az utcák, nem zárnak le utakatt, nem kell terelőutakon körülményeskedni. A fúrópajzsos módszernek azonban még két — igaz, egymással összefüggő — nagy előnye van: gazdaságossága és gyorsasága. A nagy átmérőjű főcsatornát átlagosan 6—7 méter mélységben kell megépíteni. Hagyományos módszerrel méterenként mintegy 18 köbméter földet kellene kiemelni, a munkahelyet drága módszerekkel biztosítani, a talajvizet pedig — szintén nagyon drágán — állandóan szivattyúzni. S mivel meglehetősen nagy mélységről van szó, ehhez már speciális felszerelések kellenének. A pajzsos módszerrel ezzel szemben folyóméterenként mindössze három köbméter földet kell kiemelni, azaz egyhatodát, mint a hagyományos módszernél. A pajzs a vízzáró agyagrétegben dolgozik majd, tehát a talajvíz sem okoz gondot a munkánál. Számottevő az időkülönbség is. Ha hagyományos építési módszerrel, nyílt feltárással készítik a csatornát, a másfél kilométeres szakasz — napi félméteres sebességgel számolva —, mintegy tíz év alatt készülne el. Drága importcsövek alkalmazásával lehetne csak öt évre rövidíteni ezt az időt. A fúrópajzs az előzetes számítások szerint — három műszakban — naponta 6—8 métert haladhat előre, azaz lényegében egy év alatt elkészülhetnek a munkával. A módszert az országban először tehát Szegeden próbálják ki. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat végzi majd el a munkát. Azv'Aknamélyítő Vállalat az Építési és Városfejlesztési Minisztérium közműfejlesztési célbizotttsága segítségével vásárolta meg a pajzsot. Maga az indítóakna már elkészült a Makkoserdő sor és a Nádas utca kereszteződésében. A pajzs a jövő héten érkezik Szegedre. A fejtést november közepén kezdik meg és a tervek szerint a jövő év végére be is fejezik a munkát. A főcsatornának ez a szakasza vezeti majd el Tarján, Felsőváros és a jövendő Északi városrész szennyvizét. A módszerről még csak annyit, hogy a pajzs az általa kivájt földet csillékre rakja. Ezt kis villanymozdony szállítja majd a legközelebbi aknához, ahol kiemelik a vágatból. Visszaútban a csillék különleges betonelemeket szállítanak, melyekkel a pajzs folyamatosan kibéleli az alagutat. Ebbe a kör keresztmetszetű alagútba építik be a csatornát. Az építkezéshez — az indítóaknával együtt — öt aknát kell mélyíteni, ahol éles szögben kanyarodik a pajzs. Az ötödiket már Tarjánban, ahol majd kiemelik a berendezést a földből. A jó munkát garantálni látszik a Bányászati Aknamélyítő Vállalat neve is. Eddig hat szennyvízátemelőt építettek már Szegeden — valamenyinél precízen, pontosan dolgoztak és határidőre fejezték be a munkát. Sz. I. Fock Jenő fogadta Wolfgang Rauchfusst Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki a magyar— NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság elnökeinek találkozója alkalmából tartózkodik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. * Tegnap délelőtt megkezdődött dr. Tímár Mátyás és Wolfgang Rauschfuss miniszterelnök-hei*(WW.ek, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökeinek tanácskozása. Az elnöki találkozón más szakemberek bevonásával a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének több kérdéséről tárgyalnak. A vajdasági pártdelegáció látogatásai Befejeződtek a magyar gazdasági tárgyalások Pénteken délután Moszkvában jegyzőkönyv és megállapodás aláírásával befejeződött a magyar—szovjet kormányközi gazdasági együttműködési bizottságának idei ülésszaka. Az ülésszak munkájáról hivatalos közleményt adtak ki. A kormányközi bizottság munkájában részt vevő magyar delegációt Vályi Péter, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyetese, a szovjet delegációt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. Az ülésszakon megvitatták a gépipar, a vegyipar és az energetikai együttműködés kérdéseit. Ennek során a kormányközi bizottság különös figyelmet fordított az együttműködés távlati kérdéseire és meghatározta a munkák további irányát. Az autóipari, a szerszámgépipari és az elektrotechnikai munkacsoportok előterjesztették beszámolóikat a területükön folyó szakosítás és kooperáció helyzetéről és javaslatokat tettek az együttműködés továbbfejlesztésére. Az ülésen meghallgatták az egységes elektronikus szú.mítógéprendszer kidolgozására létrejött egyezmény teljesítésének menetéről szóló beszámolót. Ezen egyezmény alapján sikeresen dolgoznak a harmadik generációjú- számítógépek egységes sorának fejlesztésén, és gyors ütemben növekednek a kölcsönös szállítások, amelyek keretében Magyarország kis, a Szovjetunió pedig nagy elektronikus számítógépeket szállít. Az egyezmény teljesítése fontos szerepet játszik a számítástechnika elterjesztésében mindkét országban. A tárgyalások során előrelépés történt a számítástechnika terén folyó együttműködés elmélyítése irányában: Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, V. D. Kalmikov szovjet rádióipari miniszter aláírták az elektronikus számítógépek gyártáskooperációjáról szóló egyezményt. Mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban foglalkoznak a korszerű könynyűépítési szerkezetek kidolgozásával. A kormányközi bizottság megállapította, hogy nagy lehetőségek vannak a kooperációra és a kölcsönös szállításokra e területen különösen a könnyű alumíniumszerkezetek Magyarországról a Szovjetunióba való szállítása terén. A kormányközi bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarország és a Szovjetunió között az áruforgalom tervszerűen és gyorsan növekszik és a növekedés üteme 1972-ben meghaladta az előző évek növekedési ütemét. A kormányközi bizottság ülése a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés szellemében folyt le. Az okmányok aláírása után Mihail Leszecsko és Vályi Péter nyilatkozatában megelégedését fejezte ki a sikeres tárgyalásokról. Képünkön: Higi László, a a gyár munkájáról. Jobbról László, Mirko Csanaüánovic, (Fotó: Zelman Ferenc.) Porcelángyár Igazgatója tájékoztál ja a jugoszláv delegáció tagjait balra: Török József, a vásárhelyi pártbizottság első titkára, Higi a jugoszláv delegáció vezetője. Balról Sajti Imre vásárhelyi tanácselnök. Tegnap, pénteken. Mirko turális. Tudományos, Művé- Délután a delegáció előCsanadúnovic elvtársnak, a szeti Bizottságának elnöke ször a Divat KötöttárugyáJKSZ Elnöksége tagjának, a — dr. Ágoston József elvVajdasági Kommunisták társnak, a megyei pártbiSzövetsége Tartományi Bizottsága elnökének vezetésével Csongrád megyében tartózkodó jugoszláv pártdelegáció tagjai — Rózsa Basics elvtársnő, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, Branlco Jovetics elvtárs, a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának alelnöke és Szabadka Sándor elvtárs, a tartományi pártvezetőség KulSzokatlan hidrológiai jelenség A Tisza szegedi szakaszán a Maros vize van túlsúlyban A Tiszán a szokásos őszi alacsony vízállás tapasztalható, sok helyen negatív értékkel, mínusz szinttel. Egyedüli kivétel a szegedi szakasz, ahol már tíz napja legalább két méterrel magasabb a folyó, mint a középső és a felső részeken. Ezzel kapcsolatban dr. Vágás István, a műszaki tudományok kandidátusa, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője elmondotta, hogy a szokatlan hidrológiai jelenséget a Maros okozza. A szegedi szakaszon az a rendkívül érdekes és egyedülálló eset következet be, hogy a Tisza-mederben levő víz kétharmad része jelenleg a Marosból származik és csak az ezen felüli a saját eredetű. A romániai áradás eredményeként duzzadt meg a Maros, amelynek tetőző szintje Makó térségében egy méterre közelítette meg a hullámtér partélét. A Tisza folyása a magyarországi alsó szakaszon lassúbbodott a Maros visszaduzzasztása következtében, amelynek hatása egészen Csongrádig érződik. A sebességcsökkenés következtében a folyó most lényegesen magasabb vízállással tudja csak szállítani azt a hozamot, amit máskor. Egy másik vízügyi érdekességgel is szolgált az 1972es év. A Tisza maximális szintje Szegednél alatta maradt minden korábbi esztendő úgynevezett nagyvizének, pedig már nyolcvanegy év óta vezetnek erről nyilvántartást. Ez az év az első, amikor a tetőző magasság még a tavaszi zöldár idején sem érte el a háromszáz centimétert. Most már minden valószínűség szerint erre nem is kerül sor. tehát kisvízrekorddal zárul 1972 annál is inkább, mert a Maroson megkezdődött az apadás és Szegednél is „csendesedik" a Tisza. zottság titkárának kíséretében — Hódmezővásárhelyre látogattak. A városi pártbizottságon Török József elvtárs, első titkár és Sajti Imre elvtárs, városi tanácselnök fogadták a vendégeket, akiket tájékoztattak a jelentős alföldi város múltjáról, jelenéről, a szocialista építés során elért eredményekről. Ezt követően a delegáció a megyei pártbizottság képviselője és a város vezetői társaságában a FIM Vásárhelyi Porcelángyárába látogatott. Itt Higi László igazgató elvtárs és Farkas Béla elvtárs, párttitkár fogadta a vendégeket, akiket a gyár vezetője tájékoztatott a helyi porcelángyártás kifejlődéséről, a termelés jelenlegi eredményeiről és gondjairól. A delegáció tagjai ezt követően a különböző üzemrészeket keresték fel. A várossal ismerkedés következő állomása az Eleimirat kereste fel. Itt Minik Géza elvtárs, vállalati főkönyvelő és Pál János elvtárs, a HÓDIKÖT pártbizottságának titkára üdvözölte a vendégeket, akik ezt követően megismerkedtek az üzem eredményeivel, pártéletével. Ezután rövid divatbemutatóra is sor került. A gyárlátogatást követően megtekintették a Vásárhelyi Hetek alkalmából megnyílt, és a város ipari üzemeinek termékeit bemutató kiállítást, melyről igen elismerőleg nyilatkoztak, majd a Tornyai János Múzeumba látogattak el. A XIX. Vásárhelyi öszi Tárlat megtekintésén és a további programban részt vett Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A kiállítás kalauza dr. Dömötör János elvtárs, múzeumigazgató, vásárhelyi országgyűlési képviselő volt, szeripari Főiskola Allatte- aki egyben tájékoztatót adott nyésztési Karának meglátó- a delegáció tagjainak a helyi gatása volt. E helyen Korell művészeti életről is. Ferenc igazgatóhelyettes elvtárs — Csatlós Pál párttitkár elvtárs és dr. Hrabovszki Mihály elvtárs, a marxista tanszék vezetője társaságában — fogadta és üdvözölte a Vajdaságból érkezett kedves vendégeket, majd adott rövid tájékoztatót A város életével való ismerkedés a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság felkeresésével zárult. A vajdasági pártdelegáció ma Szeged életével ismerkedik, s ezzel befejezi Csongrád megyei programját