Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

KEDD, 1972. OKTÓBER 17. y Á vasúti közlekedés biztonságáért A Vasúti Tudományos Kutató Intézet izotóp kutatási osztályán több olyan témában értek el jelentős eredményt, amely egyrészt a vasúti közlekedés biztonságát segíti elő, másrészt jelentős összeg megtakarítását eredményezi. Szovjet közreműködéssel végzik a korrózió-vizsgálatokat. Izotópos módszerrel ugyanis az egyébként éveket igénybe vevő vizsgálat órákra csökkenthető. Képünkön: a korszerűen berendezett laborban ellenőrzik a minőséget. Szocialista brigádok • és újítók az üzemszervezés fejlesztéséért Dr. Jandek Géza, a SZOT nyezései, nem utolsósorban közgazdasági osztályának az úgynevezett „Dolgozz Hivezetője hétfőn sajtótájékoz- bátlanul" munkarendszer, taton öszegezte a munka- és amely eddig 34 vasipari üzemszervezés fejlesztésének üzemben, s több építőipari tapasztalatait és a további vállalatnál terjedt el, toteendőket. vábbi 21 vasipari vállalat pedig jelezte csatlakozását A minisztériumok kibocsá^aouflffiS fffl? Mhml a termelési tanácshez, ezenkívül körülbelül ki- tl. munkaertekezleteken az lencven. a szervezésben jó elmúlt evekben a szervezes eredményt elért vállalatot fs külön is felkértek, hogy úgy- rf. nem t?ai , ja , at, ls lataikTt adják Tt S £k ^^SSÍLSZ vállalatoknak. A munka- és eYre. visszamenőleg is üzemszervezésről szóló áttanulmányozzák, s a kezpárt- és kormányhatározatok demenyezeseket hasznosítjuk, végrehajtása általában meg- Indokolt az is hogy az ev lelelő ütemben halad, ahhoz vé*e elott valamennyi valazonban, hogy a várt ered- látatnál hívják össze a szoményeket elérjük, most már cialista brigádvezetők taa vállalatoknál is az eddi- nácskozását, s vegyék igényginéi többet kell tenni. Már- . munka- és is sok helyen nyújtottak se- De segítségükét a munka- es gítséget a szocialista brigá- üzemszervezés korszerusitédok és az újítók kezdemé- séhez. (MTI) Közéleti napié Budapesti pártküldöttség Szófiában Tegnap, hétfőn reggel a Szófiai Pártbizottság meghívására budapesti pártmunkásküldöttség utazott a bolgár fővárosba. A delegáció vezetője Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Dr. Bíró József Bukarestben Vasárnap a késő esti órákban dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Romániába utazott, ahol a Bukaresti Nemzetközi Vásár megnyitásán vesz részt Bondor József Romániába utazott Matei Ghigiunak, a Román Szocialista Köztársaság ipari építkezések miniszterének meghívására hétfőn Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével építésügyi delegáció utazott Romániába. A küldöttség egyezteti a két ország építésügyi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének 1973. évi munkatervét. Tervrsazdá N egyedszázaddal ez- például mikor előtt talán többen fo- egy gépet, hanem gadták kétkedéssel, lési struktúrát. A válialat vezetősége nyilvánvalóan abból indult ki, hogy mit kíván a piac. A piacot nem szabad valami vegyenek vékenysé,g csak akkor érhet a terme- véget, ha gazdaságosan realizálódott termelése. A vállalatok nagyobb önállósága, döntési joguk kiterjesztése nincs ellentélben a központi akarat, a tervtörféle megfoghatatlan ködnek vény kötelező erejével. Tuddon is irányítani. Korábban a direkt irányítás volt döntő súlyban, a gazdaságpolikat. A fő feladatotervszerű gazdálkodásnak, a központi terveknek nem lehet mint bizakodással a szocialista tervgazdálkodás bevezetését. De a legbiztosabb ítélőbíró, az idő igazolta létjogosultságát, azt, hogy szo- ,, . . cializmust építeni tudomá- tekinteni, hiszen az megkö- nnllik a gazdasagi eletet lenyosan megalapozott terve- zelíthető adatokat szolgáltat het direkt és indirekt mózés nélkül nem lehet. Miért azok számára, akik ott kö- 1 ' ; írtam a címben a tervgaz- rültekintenek. A piaci infordálkodás szó után azt, hogy mációkat össze kell hasonlíma? Talán ma nem tudo- tani a vállalat termelési tikai célokat a termelő valmányos szocialista tervgaz- adottstágaival. A két ténye- lalatoknak részletesen lebondálkodást folytatunk? Aki 7-ö ismerete után az a fő tott tervekben határozták ezt álíltaná. nagyon messze feladat, hogy meghatározzák meg. Az indirekt módszer kerülne a valóságtól. Sőt! termelésük stratégiáját: ho- nem megy így a részletekbe, Tagadná több mint negyed- gyan lehet növelni az élő- az állam a gazdaságpolitikai százados eredményeinket, munka" hatékonyságát, az in- céljait olyan feltételek, közamelyeket a szocialista terv- tenzívebb módszerek megho- gazdasági viszonyok, szabágazdálkodás segített megte- nosítását, alapot teremtve lyozók megteremtésével varemteni. Inkább érdemes ezzel a jövedelmezőbb gaz- lósítja meg, amelyeknek a azon meditálni, azt boncol- dálkodásnak. A legfontosabb hatására a vállalatok önálló gatni, hogy a tervezés metó- tennivalók önmagukat muto- döntéseik alapján váltják vadikáj'a mennyiben változott gatják, korszerűsíteni érde- lóra a népgazdasági tervben az elmúlt időszakban, amióta mes a termelés technikáját meghatározott bevezettük a gazdaság irá- és technológiáját, hogy janyításának mostani rendsze- vuljon a gyártó cég verrét. senyképessége a hazai és a Az meglehet, hogy azóta külföldi piacon egyaránt. Az nincs kötelező, apró részié- előbbiek viszont lehetőséget kritériuma az, hogy meghateket is meghatározó terv- nyújtanak és biztosítékot tározza egy vállalatnak, milebontás. De ez egyáltalán adnak arra, hogy a meghatá- lyen fordulatszámmal járasnem jelenti azt, hogy nálunk rozott tervidőszakban — a sa gépeit. A mostani gazdamegszűnt a kötelező terv, központi elképzeléseknek ságirányítási rendszer terema tudományosan megalapo- megfelelően — javítsanak tette közegben már akkor zott szocialista tervgazdálko- dolgozóik munka- és élet- megvalósul a tervszerűség, dás. Inkább igaz az ellentét, körülményein, különös te- ha a központi szabályozás a hogy a mostani gazdasági kintettel a nők gazdasági és társadalom közakaratát, mechanizmus életképessége, szociális helyzetének kedve a reform gyakorlati valóra- zebbé tételére, mivel a tex- képes átvinni a ^gyakorlatba, váltása nem is képzelhető el tiliparban a nők vannak a gazdasági valóságba, mása központi akarat érvénye- többségben, sülése, a törvény erejével is Éppen a tervezés magakötelező tervek nélkül. Aho- ^bb színvonalra emelkedése vezetés és a tervezés gyan Kádár elvtárs mondta követeli meg a gazdálkodó mára. a tervgazdálkodás jubileu- szervezetektől, hogy nem lemának ünnepségén, hogy a het megelégedni a régi gyagazdasági reform bevezetése korlattal, amikor elegendő esetben érezhető, hiszen reámegerősítette, magasabb volt a számokat önmagukban lis gazdasági célokat csak színvonalra emelte a terv- figyelni. A tabunak tekintett a társadalompolitikával telszerűséget, s így válik adatok teljesítése, vagy túl- jes összhangban lehet megegyre jobban valóra az alap- teljesítése nem adhat biztos valósítani. Ha a tervekben vető követelmény: gyorsul a támpontot, hogy valóban jól, előírt népgazdaság növekedésének hatékonyan dolgozott-e a _ _ üteme, gyorsul a felhalmozá- vállalat, kielégítette-e a tár- társadalmi igények kielégísi ráta, lépést lehet majd sadalmi szükségleteket, a tését szolgálja, akkor a teltartani a technikai haladás- Piaci igényeket. Egyetlen jesítéssel együtt növekedni sal. A népgazdasági terve- vállalat sem elégedhet meg kell a társadalmi megelégezésnek a társadalomra gyagazcélkitűzéseit részt pedig visszajelzi a gazdasági mozgást, valóságot a szái. A gazdasági tervek társadalmi vonatkozása minden fejlesztés megalapozott és alaposan megvizsgált korolt hatása célhoz érhet. S

a régebbi gyakorlatban megkövesedett nézetek gyakran kérdőjeleznek. Ha a tervet nem bontják le egy-egy vállalatra részleteiben is, akkor mi a biztosíték, hogy a nagyvonalakban meghatározott központi tervtörvény teljesíthető? Folytathatnánk példával is; egy közismert szegedi' nagyvállalatnak, a kenderfeldolgozó iparnak hogyan illeszkedik a terve az egész népgazdaság tervével, milyen módon valósul meg az összhang. Mondani sem kell, hogy a gazdasági ágazatoknak külön is megvan a maguk közép- és hosszú távú elképzelésük, amelyből a kiindulás már nem is olyan bonyolult. S ha ennek a nagyvállalatnak a termelési irányát vizsgáljuk, kiderül, hogy a központi terv elég pontosan körülírja a tennivalókat. Nem azt. amit. régebben megszoktak. hogy a termelési terv teljesítésé- dettségnek, kedvezőbbé válnék puszta tényével, hisz az ni a közérzetnek. Aligha lelehet jó is, meg rossz is. A het vitás, hogy a mi tervetermelési vonal tudniillik zési metodikánk eleget tesz nem zárulhat le a termék az ilyen elvárásoknak. elkészítésével, a vállalati teGazdagh István A SZEGEDI kommunista mozgalom másik harcosa, Pipicz József 1930 januárjában visszakerült az „Orion"bőrgyárhoz, s februárban kéttagú üzemi sejtet, márciusban pedig hattagú gyári Vörös Segély-csoportot szervezett. Gladiccsal állott mozgalmi összeköttetésben, aki ellátta illegális sajtótermékkel. Pipicz a Vörös Segély összegyűjtött pénzeit 1935-ig Zocskór Andrásnak adta át, majd Cseh Imrének, 1939-től kezdve pedig Gladics Józsefnek. A rendőrség azonban figyelte minden lépésüket. Gladics tízesztendős Margitka húgával küldött üzeneteket Gera Sándornak, aki a Liszt és a Tabán utca sarkán lakott. A kislány megfigyelte, hogy nem követi-e valaki. Mikor meggyőződött arról, hogy senki sincs a nyomában, a magával vitt elnyűtt cipőt e szavakkal nyújtotta át: „Szíveskedjék sürgősen megjavítani... Nincs másik, szükség van rá minél előbb!" Gera meg átvette tőle a javításra vitt jószágot, forgatta, gusztálgatta, közben figyelt ki az udvarra meg az utcára. Leválasztotta a cipő sarkát, átfutotta a benne elhelyezett levelet, a választ gyorsan megírva elrejtette a lecsavart sarokba, amit visszacsavart a cipőre, s így adta vissza a kislánynak: „Ez a cipő anynyira tönkrement, hogy megjavíthatatlan" — válaszolta. Margitka addig-addig járt az ócska cipővel oda-vissza, hogy végül is gyanússá vált. Mégsem így buktak le, hanem besúgás miatt: rajtuk ütöttek a tápai füzesekben tartott illegális összejövetelükön. 1931. január 14-én a törvényszéki tárgyaláson a Vild-tanács előtt, a méreteiben legnagyobb alföld! kommunista perben Gladicson és Gerán kívül Ladvánszky József és Stéhli István is ott állott. Rosner Jenő nem került a rendőrség gyűrűjébe, sikerült meglépnie Szegedről. A tárgyalásról, a vádlottak padjáról messze süvöltött az elsőrendű vádlott, Gladics József kiáltása: „Éljen a Kommunisták Magyarországi Pártja! Éljen a magyarországi proletárforradalom!" A másodrendű vádlott, Gera Sándor ezt harsogta világgá: „Éljen a forradalmi Magyarország!" Sallai és Fürst kivégzésének hírére a börtönben Gladicsék éhségsztrájkkal tiltakoztak a politikai gyilkosság ellen, de szabadulása után már csak korlátozott mozgalmi működést fejthetett ki. Gera 1933 tavaszán örökre búcsút mondott Szegednek. A KMP hazai bizottsága 1935 decemberében Hajdók Béla cipészmunkást küldte le Szegedre, hogy Gladics örökében vigye tovább a mozgalom lobogóját. Hajdók először , a Krajkó-testvérekkel létesített mozgalmi összeköttetést, majd másokkal. Gladics azonban mindenben segítségére volt. Féléves eredményes mozgalmi működés után Hajdók és társai lebuktak. Gladics ezúttal megúszta a lebukást. A MÁSODIK világháború kitörését követően Vánky Béla lakatosmester kültelki házában jöttek össze megbeszélésre az elvtársak. Vánky Franciaországból jött haza. Ekkor azonban az üzemek katonai parancsnokság alá kerültek. Spiclik leselkedtek minden utcasarkon. 1941. június elején Pipiczet elüldözték Szegedről. Felbomlott az 1930 tavaszától működő „Orion"-bőrgyári üzemi sejt és Vörös Segély-csoport. Az a kommunista szervezet Szegeden, amely a legtovább működött a városban és Szeged környékén: tizenegy éven át! Gladics legszűkebb elvtársi köre megcsappant. GLADICSOT 1942 nyarán büntetőszázaddal Ukrajnába hurcolták. Többé onnan nem tért vissza. Eltűnt a rettenetben ... Élt negyven évet. PUSZTAI JÓZSEF Új ipartelep helyett rekonstrukció és bővítés Több mint százmillió forint megtakarítás A népgazdaság bereuházá- termék készül Hódinezővási egyensúlyának javítása sárhelyen, az előző tervidőérdekében az Építésügyi és szakban létesített jelentős Városfejlesztési Minisztérium ipari bázison, az Alföldi felülvizsgálta saját beruhá- Porcelángyár ipartelepén zásait, hogy lehetőséget ke- építendő új üzemrészben Ez ressen a korábban tervezett- a változtatás. 122 millió főnél gazdaságosabb, takaréko- rintot takarít meg az eresabb megoldásokra. Így ke- detileg tervezett beruházási rült sor a kőagyag padló- költségből. Különösen előburkolólap, az úgyneve- nyös a beruházás Romhányzett metlachi burkolóanyag- ban, ahol korábban a csegyártás fejlesztésére már répkályhacsempék előállítáelfogadott beruházási prog- sával foglalkoztatott szakemram megváltoztatására. Ez- bergárda könnyűszerrel átzel nem a fejlesztési célt, térhet padlóburkolólapok hanem a megoldás útját gyártására. Romhányban temódosították. hát megszűnik a kályhaA jelenlegi kőagyag-bur- csempe gyártása, de a zalakolólapgyártás az 1975-ben egerszegi tanácsi cserépkályvárható igényeknek csak 40 hagyár ki tudja elégíteni az százalékát elégíti ki, s az országos igényeket. ^uSek^'tSé a nlv Romhanyban és Hódmezögazdaságot. Ezért korábban v^^elyen már megkezdőddöntés született évente egytek a beruházási munkálatok, amelyeket az egyszerűsített program alapján — létrehozásáról, egy teljesen új. közmű" ^ energiahálóén inartelen felénítéséve Az Zatra nmcs SZukseg - JÓmilió négyzetméternyi kőagyaglap-gyártó kapacitás új ipartelep felépítésével. Az tZ? ~ uv. JT új ipartelepet Kisterenyére val sorsabban vegeznek el. tervezték, ahol a program eredeti számításai szerint 432 miliő forintba került volna A régebbi kisterenyei beruházás programjában előírt határidőnél csaknem egy a beruházás: ez az összeg evvel hamarabb, 1974 elején azonban az időközben bekö- Rpmhanyban es Hodmezovetkezett árváltozások miatt vásárhelyen megkezdődik a jelentősen növekedett volna. PF°batenneles. A nepgazdaA részletes módosító ja- .tehat hamarabb juthat vaslatot a Finomkerámia- ^^ hazai termelésből a ipari Művek dolgozta ki, s 'op*" burkolóanyaghoz, s ez ajánlatának elfogadásával új ™nt.!®r) mim° faipar telep építése helyett két >aF ertekű tokesimportot tesz meglevő gyár fejlesztésével feleslegessé. Az állami koltérik el az eredeti termelési ?egvetes terheit csökkenti az célt. Évente 500 000 négyzet- is> hogy rmntegy félmillió méternyi mázas burkolólapot ^olla3\ ertekuve kevesebb gyárt majd a rekonstrukció- berendezest kel külföldről val átalakított Romhányi beszerezni a ket telepules Cserépkályhagyár, s ugyan- kozott megosztott beruhacsak évi 500 000 négyzetmé- záshoz, mint amennyit Kisternyi kőagyagburkoló-lap terenyére terveztek. < 4 A »