Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

SZOMBAT, 1912. SZliPTEMfiLTi 18. Szegedi emlékek Kazimir Thália Szlnház-beli Irodájában beszélgetek Kazimir Károly Kossuth-díjas rendezővel. Szívélyes, kedves, s mint később megtudom, meglepetést Is turtogut számomra-számunkra: két szegedi emléket. Már látta a Körmendy Jánosról lapunkban megjelent cikket, amiben róla is szó esett. Újdonság volt szum&ra, mert csak most tudta meg, milyen eldöntő szerepet játszott a kitűnő karakterszínész, Körmendy János életében. — Egyébként nem szoktak emlékeztetni rá — jegyzi meg —, hogy Szegeden kezdtem a pályámat: maga az első, aki ez ügyben keres tel. Pedig túlzás nélkül: pesti születésű vagyok, de színházi emberré Szegeden születtem. Emlékei foszlányosak, de nagyon mélyek. nyom. a vezetésem alatt álló színiiskola előkészítő tanszegedi szobrok Szeptemberben két szegedi szobor avatásának Jubileuma szólít bennünket megemlékezésre: Kossuth és Rákóczi ércszobra. Kossuth szobrát 1902. szeptember 19-cn, Rákócziét 1912. szeptember 29-én leplezték lc. Egész nap szólt a Kossuth-nóta — A háború utáni zavaros folvamát eredményesen elvéidokben — kezdi az elején gezte. Tekintettel arra a kö—, ugy lutszott, nagyon ne- rülményre, hogy Budapestre héz lesz azzal foglalkozni, visszatér és ott tovább ukarl. weretnék. Negyvenöt Ju tanulmányait folytatni, aprllisaban Budupest csak kérem őt ebben a törekvénelkülözést kínalt, de semmi ^ben támogatni. Lehotuy lehetőseget egy magamfajta Árpád igazgató, gyereknek. Hallottam, hogy A masik egy levél, amit Szegeden él rokonom, hogy 1945. november 12-én postázott nincs annyi rom, s meg- lak Ez áll benne: „Igen nvílt a színház. Ez eleg volt Tisztelt Művész Ür! A szenhhoz, hogy egy hutiz.sukkai gedi MaDISZ központi kul— benne Ady összes költe- túrosztálya ezúton mond háményelvel — elinduljak Sze- ^is köszönetet azért az eléggedre. Aztán atTa emlek- gé fel nem becsülhető művészem, hogy csak Bekescsa- szi közreműködésén., amelybán keresztül juthatott az lyel noVember hó 10-én ember vasúttal Szegedre, s rendezett Ady-est erkölcsi hogy Békéscsabán az állo- sikeréhez hozzájárult. Szimáson eltűnt egy családnak yességét mégegyszer köszöna gyereke. Valamilyen jár- ve maradunk demokratikus vanyról is beszéltek, és csak üdvözlettel: Hajós ..." A ugy engedtek be Szeged va- keresztnév kiolvashatatlan. rosaba, hogy a csalad azt Az „eléggé fel nem bemo?dt^,uwí gyerekük va- „süihető művészi közreműgyok. Több napig tartott az ködésrőr Kazimir KárolyOt, mire célba értem nak a következő jut eszébe: — A megérkezésről csak _ E(,yszer bejött Salamon annyi maradt meg bennem, Béla a színiiskolába. Társuhogy a Kárász utca elején, latot szervezett" a kabaréaho most a közónségszerve- együtteséhez. Mindenkit ző iroda van, lángost sútot- meghallgatott, aztán így tek a kirakatban, s megle- szólt. Ti mondtátok legroszpett, hogy Szeged ugy nezett szabbui a verset, ti jöttök ki, mint egy város! velem!" — és rám meg Kazimir Károly jelentke- Kormendyre mutatott. Ügyzett a Zeneiskolába, s felvet- hogv vele játszottunk egy ték ének es zongora szakra. dai.abig a színház melletti Itt, az iskolaban ajánlottak moziban neki először lakást, mégpe- A Csusingura Körszínház(hg Körmendy Jánosok laka- beli bemutatója után a sze... , gedi egyetemisták meghívKazimlr csendesen nevet: ták előadást tartani japán — Ugy fogadtak, jol em- sz(nhózi élményeiről. Munlekszem: - Urasagod lakast kúja miatt nem tudott a a88, , ,,, . meghívásnak eleget tenni. A Zeneiskolát hamarosan Pedlg mindig szívesen jön otthagyta, átment Lehotay szegedre, mert... Árpád színnskolájnba. Itt _ Mert van mire emlétanulta a színészmesterséget, kezni mondja itt ismerkedett a színház viidejüket. Október Ö-án reggel egy koszorút találtak a Kossuth-szobor talapzatán, ezzel a fölirattal: „Dicső emlékednek — a visszatartott katonák." A koszorút a helyőrség parancsnoka, Csallány Géza altábornagy a kaszárnyába vitette. A lakosság nagy tömegben a laktanya elé vonult. Két lövés dördült el az összecsapás sorún. Súlyos sérülést szenvedett Babarczi József alsóvárosi napszámos és Krausz János pékA szegedi Kossuth-szobrot, Az ünnepség a Himnusz népségén való részvételtől, és ^^V,™"0^?.4*-^6^0^! Hóna József alkotását, Kos- hangjaival kezdődött. Az ün- a honvédtisztek sem világítsuth születésének centenári- nepl beszédet a helyettes pol- halták ki lakásuk ablakát, urnán, 1902. szeptember 19- gármester, Tóth Pál mondta. Estefelé a sötét ablakok mién leplezték le. Ez volt az Eötvös Károlyt idézte: „Nem att tüntetések voltak, a kaország huszonnegyedik Kos- lehet annak a nemzetnek tonatiszti lakások ablakait a története" is bizonyítja hogy suth-szobra, teljes alakos nagy jövője, mely dicső múlt- tüntetők betörték. A tömeget ' ' ' megmintázásában pedig a járói megfeledkezik..." Be- lovas rendőrök verték szét. hatodik. széde közben lehullt a szo- . következő évben 1903 Kossuth halálakor szerte borról a lepel. A tömeg él- ok?ób^r6^n törté^t' véres az országban gyász- és em- jenzett. 8 t0^u™| lékbizottságok alakultak. Sze- A delutáni órákban a vá- milyen gyűlölet ™ ltazor- hoz hanem ^Sn^nS' r* ÍSk°láÍnak tUáksága je" felsőbb Vezetésében, fő- f* ^ az 1894. március 22-en meg- ient meg a szobornál. A fel- ként a hadsereeben a ma tartott rendkívüli közgyülé- vonulók közben „kifogyha- ££ szabadtóetáív szimVósen tízezer koronás a apít- tatlan erővel énekelték a 1 s^aasaevagy szl.m.D°ványra tettek javaslatot Kos- K^uth-nóS." Az ünnepes- LTév ő^n a KrsSi maí .SE^^MSJS" ^ a Vár0St WvilágítoUák. föi^nySül" ^S! hallgató éf eKvg inurSaí A SzeSeden állomásozó ka- ták azokat a katonákat, akik S^.tLnlF^J^™. tonaságot eltiltották az ün- már letöltötték szolgalati rúzó Macsó Istvánt és Csó-| ka Lajost egv-egy havi várfogságra ítélte a hadbíróság. A szegedi Kossuth-szobor tanuló részesült volna évente. A fővárosban március 24én elhatározták, hogy szobrot emelnek Kossuth Lajosnak. Ugyancsak ezen a napon a szegedi ügyvédi kamara rendkívüli ülésén Pil- Közel negyven köztéri szo- Iád legkiemelkedőbb egyénllich Kálmán felszólalásában bor ékesíti Szegedet. Az sége. kifejtette: „Nem elég az, hogy Aradi vértanúk terének kö- A II nemcsak ünnepi lelkesedés, hivulalos szónoklatok, képviselők és főispánok díszbeszédei tapadnak egy szoborkésői könnyek, megalázások, sortűz, hadbírósági ítélet, a hazaszeretet megtorlása. Hetven éve áll Szegeden Kossuth Lajos ércalakja! Dr. Adámfy József Elhalmozták virággal Rákóczi szobrát A Pesti Napló 1912. október l-l száma így tudósít uz Rákóczi Ferenc em- avatasról: „Szegeden is tegaz ország csak egy szobrot zepén áll II. Rákóczi Ferenc lékmü lovának modellje — nap délelőtt leplezték le emeljen Kossuth Lajosnak..." bronz lovas szobra, amelyet mint más hasonló alkotásaié (ezen a napon — 1912. szepAzt javasolta, hogy „indítson hatvan éve, 1912. szeptember is — nem eszményi, hanem tember 29-én leplezték le mozgalmat a kamara, hogy 29-én lepleztek le. egy Hanak nevű kladrubi nyíregyházi Kossuth-szobrot lágával, miközben sokat dolgozott fizikai munkát, hogy meg tudjon élni. — Szóval egy csomó romantikus dolog volt — emlékszik mosolyogva a Thália Színház főrendezője. — Életem legizgalmasabb évét töltöttem ott. Először éltem távol a családomtól — a rokonomat se találtam meg, tehát teljesen egyedül. Azt hiszem. Szegeden aludtam életemben a legkevesebbet.. Habzsoltam az életet, teljesen rendszertelenül kapkodtam ide-oda. Minden akartam lenni. Rendkívül pezsgő művészi élet zajlott a városban. Pataki Kálmánt hallottam énekelni. Előttem volt a világhír és a csoda! Simándyt hallgattam, Lehotay volt Cyráno! Akkoriban jött Szegedre Rozsos István, Horvay István ... Radnóti, József Attila nyomait kerestem, ifjú Horváth tevékenysége után kutattam. Mindez mély, erős nyomot hagyott bennem. Csak Jóval később jöttem rá. hogy én hol voltam! Kazimir Károlv feláll, papi rokkal teli íróasztalához lép. — Táláltam szegedi dokumentumokat. Érdekli? Hogyne érdekelne. Kezembe ad egy papírt, majd egv másikat. Az első bal sarkában nyomtatva ez áll: LEHOTAY ARPAD SZtNirSKOLAjA KAZINCZY-utca 1—3 SZ., I. EM. 26. Majd írógéppel a többi: „Igazolvány. Ezennel igazolom, hogy Kazimir Károly (1928., Budapest) tanftvúGulny István Szegeden is állítsanak szob- A Rákóczi szabadságharc mén pontos megfelelője. A is. — A szerző inegj.) nagy rot Kossuthnak". Pillich a kibontakozásának Idején, lovon ülő fejedelem fejét pe- ünnepség keretében II. HáKlauzál teret javasolta a szo- l_V04-ben került Szeged a dtg Vékes Imréről mintázta, kóczi Ferenc gyönyörű lovas szobrát. Az ünnepség már szombaton este kezdődött, János sze- amikor is díszelőadás volt a városi színházban. A leleplezést megelőzően, délelőtt kilenc órakor a Rákóczi-egyebor helyéül, mivel a város Duna—Tisza közén folyó har- akit sokan ismertek Szegekétszer is itt látta Kos- cok központjába. Rákóczi den. suthot. hadai a szerbek ellen veze- Di Javaslatát a kamara ülése tett hadjáratban Titelnél gedi lakos a Dél-Magyarorelfogadta, s március 27-én a megverték a szerb csapatot, szág 1972. április 23-i száhelyi lapokban közzétette a innen a Tisza mentén észak- mában — Várostörténeti ki felhívásit, amelyben a lakos- ra vonulva bevették Szeged ság támogatását kérték a szo- városát. A feljegyzések szebor felállításának költségei- rint Rákóczi 1704 júliusában letett Szegeden. Daliás termit tud? — elmondja, hogy sülét díszzászlaját szentelték Vékes Imre 1879-ben szü- föl... A zászló fölszentelése után az ünneplő közönség hez. A helyi lapok, társula- járt a városban, ahonnan a metű, koromfekete, természe- zeneszó mellett a Széchenyi tok, intézmények egymás hozzá nagy számban csatla- tesen hullámos hajú. pödrött térre vonult, ahol a szobor után csatlakoztak az indít- kozott szegedi halászok kísé- bajszú, igen szép férfi volt, áll... A lovas szobrot az Szolnok felé távo- nem csoda, ha Vastagh ünneplők elhalmozták virágGyörgy a Rákóczi-szobor mo- gal," ványhoz. retében A gyakorlati megvalósítás kérdése csak 1900 őszén ve- A Rákóczi iránti tisztelet delijének szemelte ki." tődött fel, mikorra az ügy- és szeretet ébresztette Sze- Ugyancsak az említett számvédi kamara 6000, a Szegedi ged polgáraiban a szoborál- ban olvasható Ziétenyi AranNapló pedig már 8000 koro- lítás gondolatát 1906-ban, ha. szintén szegedi lakos nyinát gyűjtött. Kulinyi Zsig- amikor a fejedelem hamvait, latkozata, mely szerint Vémond javaslatára alakítottak Rodostóból, A Szegedi Napló 1912. október l-l száma így folytalja az avatás leírását: „Az ünnepély a Szózat éneklésével ért ke« lm™ n-Ar-f i_w' ,, véget. A hatalmas koszorúk - Törökországból «es Imre azért is lehetett - JV ss,aiaBiait hétfőn leegy ötventagú szoborbizott- hazahozták Kassára. Egy sze- modell mert feje „nagyon ®™eK«s szalagjait nettón íe Ságot. Célul tűzték ki, hogy gedi újságíró kezdeményező- hasonlított a Mányoki Adám J- hlvezték el meeőrSa „ „ —/,„:., ..j. 1 1 • ., fpstmónvon óK,*Zrf„H f„i„„'> neiyezicK. el megoi/.cs a szobor a centenáriumra, sére, aki „kalaptányérozás" festményen ábrázolt fejre." 1902-re készüljön el. A vá- útján gyűjtötte az első pénz- A szobor az 1912. évi leros 1901. évi költségvetésé- összeget a szegedi belvárosi leplezéskor a szegedi városben tízezer koronát irányoz- kaszinó lúgjaitól, a szobor háza előtt, a Széchenyi tétak elő a szobor költségeire, közadakozásból készült, a ren állott. (A kolozsvári helyezték végett." A szobor együtt él Szegeddel hatvan éve. Megszokta, megszerette őslakó, idegen, A szoborbizottság 1900.no- „Szegedi Rákóczi-egyesület" egyetem Szegedre való köl- utazó egyaránt. Gyönyörűsé vember 11-én elhatározta, hazafias mozgalma révén. tözése idején, uz 1921—30-ig hogy a szobrot a Klauzál té- Alkotója, ifj. Vastagh tartó építkezések, városrenren helyezik el. A szobor György szobrászművész, a dezés után került 1930-ban fiúra emlékeztet, aki mindemegmintázására Róna Józse- székely származású, de Sze- az Aradi vértanúk terére, az nét föláldozta, hogy hazáját get, erőt. elszántságot érez, aki megáll előtte. Olyan íérfet kérték fel, és negyven- geden meggyökeresedett, gaz- egyetemi épületek elé.) A ezer forintos költségben meg- dag művészi hagyományok- bronzból készült alkotás 7 állapodtak vele. kai rendelkező Vastagh esa- méter magas. szabadnak, függetlennek, nemzetét boldognak láthassa. Kecskés József MRCZCU A. KÁROLY 69 Gábor mindig megcsodálta Pintér Pista rendkívüli memóriáját, mely különösen történelmi adatok és évszámok tekintetében egészen Tiglutpllezárig, vagy II. Kamsesig terjedt, pedig ő is megjegyezte azt, amire éppen szüksége volt, de benne a tervezgetés, a képzelőerő már-már az alkotás görcsös igényével működött, s megóvta őt attól, hogy ismereteinek raktározásával korlátozza szelleme szabad kibontakozását. ö mindig valamilyen cél érdekében emlékezett a szükséges bizonyítékokra, Pista mindent magába gyűrt, jelentőset és jelentéktelent, persze nem szandékkal, csak alkatánál fogva, mert agya annyira a befogadásra, a begyűjtésre volt berendezve, hogy egyszeri olvasásra vagy hallásra sem tényt, sem nevet, sem ritmust vagy melódiát soha többé nem felejtett el. — Igen, ez valóba szomorú — válaszolta Gábor —, de egy Széchenyi, egy Wesselényi, Eötvös, vagy az erdélyi Mikó szerepe talán enyhíti ezt a lesújtó névsort. — De Kemény Zsigmondra már nem hivatkozhatnál nyugodt lélekkel, mert hírhedt röpirata a forradalom után heves támadás Kossuth és a szabadságharc ellen, s annyira híve az osztrák centralizmusnak, hogy müvét a Pcster Zeitung — bizonyítékul — németül is leközölte. Persze, ez semmit sem bizonyít, forrongó, nagy időkben az emberek is változnak, tévednek, s néha becstelennek látszó módon hátat fordítanak korábbi ideáljaiknak. Gondolj csak az emigrációra! Lassan majd mindenki hazatér, s első dolga volt megtagadni Kossuthot, meg Pulszky és Klapka is, s annyira elfásultan figyelték Kossuthnak valóban hősies küzdelmét az emigrációban, hogy a különben jószándékú Jósika Miklós Brüsszelben gúnyosan csak „szabadsággyárnák" nevezte a nagy száműzött londoni irodáját. Ez, persze, nem volt tisztességes magatartás, mert Kossuthnak nyilván voltak nagy emberi hibái, nagy politikai baklövései is. de lángesze, szerintem, éppen az emigrációban bontakozott ki. Amit ott véghez vitt, beleszőve terveibe Palmerstont, III. Napóleont, Cavourt, s egész Amerika népét, az valóban rendkívüli volt, s nem rajta múlott, hogy az olasz háború idején III. Napóleon pálfordulása folytán a már megszervezett magyar légiók nem tudtak Lombardiából az ő vezetésével betörni Magyarországra. A siker akkor nagyon valószínűnek látszott, bár az is igaz, hogy Anglia és Amerika inkább csak rokonszenvével tüntette ki a szabadséghőst, de fegyveresen aligha sietett volna segítségére. — Nos, éppen erről van szó. Pista. Mi itt folyton csak a nagy nevekkel dobálózunk, akik közül valóban sokan kompromittálták magukat. Tisza Kálmán is Teleki László híve lévén, Ferenc Józsefet nem ismerte el királynak, s határozati javaslatukban egyszerűen csak főhercegnek titulálták. S most hol tart? Hetenként szaladgál Bécsije, és sütkérezik a Burg pompájában. Én most a nevtelen hősökre gondolok, akiket a sajtó is, de a köztudat is, téves megítélés alapján, vagy egyszerűen csak aulikus okoknál fogva inkább rágalmaz, mint megbecsül. Arra a boldogtalan szabólegényre gondolok, aki a milánói lázadás idején, tnegsokallva az aradi vértanúk, Batthyány, s több száz nemzeti hős kivégzését, illetve bebörtönzését Kufsteinban, Olmützben, vagy Josephstandtban, egymaga, egy egyszerű konyhakéssel a zsebében, kileste a várbástyán a szárnysegédjével sétálgató fiatal császárt, Ferenc Józsefet, rárontott, s a nyakán megsebezte. Csak a magas gallér mentette meg a császár életét. Li-, bényi Jánosnak hívták ezt a szerencsétlent, 3kit mindenki ledorongolt, mindenki elitélt, még Kossuth is, pedig ez nem tett egyebet, mint a Bach-korszak rémségében, amikor nem volt szabad körszakállt viselni, pörgekalapot föltenni u fejre, s tollat tűzni belé, nem volt szabad csárdást táncolni, lovat és puskát tartani, három embernek összeülni, amikor Bonyhády leromboltatta a tanyai kocsmákat, hogy elejét vegye a titkos konspirációknak, felgyújtatta a nádasokat, hogy ne lehessen hová elbújni a zsandárok elől, amikor Szegeden Is csak német nyelvű folyamodványokai fogadtak el a városházán, a színészek németül játszottak, s ha mégis engedélyeztek egy-egy magyar elŐHdásl. azt agyoncenzúrázták, akkor ez a jelentéktelen. talán megszállott szabólegény mindezekért a sérelmekért — amiktől az egész nemzet szenvedett — egymaga akart elégtételt szerezni azzal, hogv megöli a császárt, a rémuralom legfőbb urát. Persze elpufogtatíák a hangzatos szólamokat, hogy a magyar lovagias nép, nem híve az orvgyilkosságnak. de ez hazugság volt, mert mindenkiben forrt a bosszú vágya egy olyan kivégzés után, mint volt a Batlhványé. akit a bíróság a dinasztia szempontjából is ártatlannak minősített. Mégis meggyilkolták. De mi bűne volt Czuczornak, hogy Kufstein várába zárják, mint egykor Kazinczyt. Vörösmarty Bajzával álneveken bújdosott, de így is haditörvényszék elé kerültek. Tompát „A gólya" miatt sanyargatták, Sárosyt, Vachotot börtönbe csukták, s Vas Gerebent még az ügyvédi diplomájától is megfosztották. De ez semmi! Mert Libénvl kivégzése után egy héttel már felakasztották a romantikus hajlamú Noszlopy Gáspárt, aki szolgabíró, majd a szabadságharcban kormánybiztos lett. s az volt a szándéka, hogy Ferenc Józsefet tervezett magyarországi útján híveivel túszként elfogja, s addig nem engedi szabadon, míg rendes alkotmányt nem ad. (Folytatjuk.) , r t t *